Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-16 / 190. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — SZÍNES VILÁG 1993. augusztus 16., hétfő Bíróság előtt a merénylő Több mint egy évtizeddel tettének elkövetése után kerül végre francia bíróság elé a marseille-i „kokainháború” egyik legnagyobb visszhangot keltő merényletének elköve­tője. Charles Altieri egyik szervezője és végrehajtója volt Pierre Michel vizsgálóbíró meggyilkolásának. A bíró ve­zette a harcot a kábító­szer-gyártók ellen, s egy ro­bogó motorkerékpárról lőtték le. A motort Altieri vezette, s társa adta le a halálos lövése­ket. A tettesek személyére csak később derült fény - Alti­eri azonban akkor már egy svájci börtönben töltötte 20 évi büntetését. Amikor azonban a svájci hatóságok ki akarták adni Franciaországnak, sike­rült megszöknie, és eltűnt. Magyar adás Brassóban Még három nap, és a bras­sói rádió megkezdi kísérleti — magyar nyelvű — adását. A Rádió Brassó jelenleg a BBC támogatásával sugárzó adó egy kft gondozásában, amely egyidejűleg német nyelvű adást is indít, a jelenlegi ro­mán nyelvű adások mellett. A brassói adás a megye vala­mennyi magyarlakta telepü­lése életének tükrözője kíván lenni, összhangban a helyi magyar sajtó és tévé tevé­kenységével - hogy szerve­sen kiegészíthessék egymást. Véres játékok az arénában Mintegy húsz ember fej- és végtagmaradványaira bukkan­tak brit régészek Londonban, az egykori római arénában folytatott ásatások során. Egy­idejűleg egy bika és egy medve csontjait is megtalál­ták. A kutatók szerint a 105 méter hosszú és 85 méter szé­les római színházban 7500 néző figyelhette a gladiátorok és a kiéheztetett vadállatok küzdelmét. A Hadrianus csá­szár idejében épített aréna mintegy 250 éven át, egészen a IV. század végéig „üzemelt”. Különös sztrájk Sztrájkba lépett a France Telecom, a francia telefontár­saság néhány tucat műszaki alkalmazottja. Munkájukat azonban rendesen ellátják, csak angolul felejtettek el köz­ben - bár a kapun kilépve már beszélnek ezen a nyelven. Az ok: a vállalat két nemzetközi központban júniustól beszün­tette a nyelvpótlék kifizetését egyes műszaki alkalmazottai­nak. Pedig munkájuk közben a nemzetközi vonalproblémá­kat intézve kénytelenek ango­lul is tárgyalni partnereikkel. Aggodalmat keltő hírek Albertról Belgiumban olyannyira el­terjedtek az aggodalmat keltő hírek az új király, II. Albert egészségi állapotáról, hogy a királyi palota hivatalos közle­ményben volt kénytelen cá­folni. Eszerint az új uralkodó a napokban orvosi vizsgálato­kon esett át, és semmiféle je­lét nem tapasztalták, hogy Parkinson-kórban szenvedne. A betegségről a király beikta­tásakor kezdtek suttogni az alattvalók, miután a tv-képer- nyőkön több millióan látták II. Albert furcsa viselkedését, az indokoltnál is nagyobbnak lát­szó izgalmát és fejének ide­ges remegését. A belga királyi család orvosa ezért jelentette be, hogy az izgatott remegés­nek kizárólag a feszült állapot volt az oka, amelyet az utóbbi napok fáradtsága is tetézett. A MAGYAR EGYHÁZMEGYÉK TÖRTÉNETE (1.) A veszprémi püspökség volt az első V y'-W > r / , pT^'V £ / ^ •% > ír * * tm l«IW (ifit mi tm f m m* 4 99». iftte-iio* ■? Ä jrf-v . spjiipp} w isisig** ! l. *i*wr*»í * sas? m?. $ ? X» wt» mm?»•; Magyarország egyházmegyéi a XIV. században A velencei születésű Szent Gellért legendájában olvassuk, hogy Szent István Gél lértet magához kérette a bakonybéli remeteségből, és így szólt hozzá: „Hábor­gatlak téged, Isten embere, alkalmatlan időben. Most ugyanis az az akaratom, hogy a tizenkét püspöksé­get, amelyek felállítását országomban elterveztem, püspökökkel betöltsem... Vedd a püspökséget, mely — ahogy ítélem — téged il­let.” A király segítőként tíz papot rendelt az új püspök mellé, és a királyi hatalom helyi képvise­lője, „Csanád ispán szekérre ültette és a Csanádi egyház­megyébe vitte őket." Ha ez az érzékletes, ám meglehetősen késői leírás minden állításá­ban igaz lenne, akkor a ke­reszténység elterejedésén túl annak fönnmaradását bizto­sító és az ország egész terüle­tét átfogó egyházmegye-rend­szer az országalapító király uralkodásának utolsó éveiben történt volna. Szent István és munkatár­sai azonban jól tudták, hogy a világi közigazgatási szolgáló vármegyerendszer mellett mi­nél hamarabb szükséges kia­lakítani az egyházi élet igaz­gatási eszközét, az egyház­megyékből formálódó egyház­tartományt. A kereszténység a Római Birodalomban a váro­sokból terjedt a vidék felé. Egy-egy város papságának élén állt a püspök, aki a város környékéhez tartozó vidék egyházi életét is irányítot­ta. Ebből alakult ki az egyház­megye (dioecesis), vagyis az a terület, amely egy teljes jog- hatóságú püspök vezetésére van bízva. A püspökről ezt az igazatási egységet püspök­ségnek nevezik. Az egyház­megyék közül néhányan apos­toli alapításra hivatkozhattak, mások székhelye politikailag volt fontosabb, s ezek előjo­gokat szerezte a többi püs­pökséggel szemben. így ala­kult ki az egyháztartományok, érsekségek intézmények, amelyben az érseki, fő egy­házmegye alá több püspöki egyházmegye tartozik. Ez az egyházigazgatási rendszer közel évezredes múltra tekin­tett vissza, amikor a magyar­ság fölvette a keresztséget és a kereszténység intézményeit befogadta. A magyar egyház „alapkőle­tétele” Szent István királlyá koronázását (az 1000. év ka­rácsonya vagy 1001. újév napja) követően, idegen föl­dön történt. Ezt több évtizedes előkészítő munka előzte meg. Taksony fejedelem 962-ben követet küldött Rómába, és a pápától püspököt kért. XII. Já­nos pápa a szerzetes Zache- ust fölszentelte és útnak indí­totta, aki — igaz, némi viszon­tagság után — valószínűleg eljutott a magyarok közé. Géza fejedelem 972-ben megkeresztelkedett, majd Ottó császártól térítőket kért. Ekkor fontos esemény történt. Az energikus passaui püspök, Piligrim szerette volna jogha­tóságát kiterjeszteni ha­zánkra, ám fölöttese, a salz­burgi érsek ebben megakadá­lyozta. így lehetővé vált, hogy később, az önálló magyar egyházszervezet kiépítésekor egy akadállyal kevesebb tor­nyosuljon Szent István elé. A német birodalmi egyház in­tézményes jelenléte ugyanis komoly akadálya lett volna a magyar egyház függetlensé­gének. Az 1001. évi húsvétot II. Szilveszter pápa és III. Ottó császár nem Rómában, ha­nem Ravennában ünnepelte. Ide tért vissza a magyar ki­rálynak előző év őszén koro­nát vivő Asztrik is, és részt vett a pápa és a császár jelen­létében tartott zsinaton. A ki­rály kérésére Esztergomot állí­totta a zsinat a magyar egyház élére „mater et caput" (anya és fő) minőségben. Ezzel párhu­zamosan elkezdődött az egy­házmegyék szervezése, me­lyek közül első volt a vesz­prémi püspökség. A királyné, Gizella személyével szoros kapcsolatot tartó intézmény területét négy vár és vidéke alkotta: Veszprém, Fehérvár, Visegrád és Kolon, valamint a somogyi részek. Esztergom, a királyi szál­láshely a Dunától északra és északkeletre eső területeket fogta egybe. Az Árpádok fon­tos székhelyén, Kalocsán kezdetben püspökség alakult, főpapja a koronát hozó és ra- vennai zsinatot járt Asztrik lett. Kalocsa hamarosan érsek­ség rangjára emelkedett, és később, Kalocsa mellé Bácsot kapta második központnak. Az alapítások első évtizedé­ben létesült még az egri, a győri, a pécsi és az erdélyi püspökség. így 1010-re hét egyházmegye: két érsekség és öt püspökség létezett. A bihari püspökség a bihari dukátus megszervezésével párhuzamosan történt az 1020-as években. Ezt követte Ajtony leverése után a már említett Csanádi püspökség, és végül a Duna-Tisza közén északról hosszan lenyúló váci egyházmegye. A püspökök székesegyházuk tanítószéké­ből hirdették a keresztény ta­nítást, irányították az első is­kolák munkáját és elsősorban saját területükön, de az or­szág politikai életben is a ki­rály emberei, biztos támaszai voltak. Szent István halálát köve­tően a vármegye- és egyház­megyerendszer kettős háló­zata az ország egységét szol­gálta a széthúzó erőkkel szemben. (Folytatjuk) Dr. Török József egyháztörténész A „Doc”, a divatőrület Angliát meghódította az a cipő, amit milliók egysze­rűen „Doc”-nak becéznek: Bobby, a rendőr ebben irá­nyítja a forgalmat, a gyere­kek ebben baktatnak suliba, a londoni punkok és skhin- headek ebben randalíroznak és a Dalai Láma nem egy­szer ebben meditál. A „Doc” népszerűségére jel­lemző, hogy már elegáns öl­tönyhöz, sőt szmokinghoz(l) készült változata is létezik — és fogy. Ez pedig rendha­gyóvá teszi a „Doc”-ot, hiszen bármilyen sikeres a Reebok vagy a Nike, fogadásokra és estélyekre azért egyik sem tört be igazán. A hivatalosn „dr. Martens”- nek nevezett lábbelinek azon­ban a története a legérdeke­sebb. Egy falusi körorvos 1945- ben Felső-Bajorországban, a München köveiében levő fes­tői Starnberger-tó partján, Se- eshaupt nevű városkában te­lepedett le. A kivérzett Németország­ban semmiből nem volt elég, az embereknek mindenekelőtt cipő és ruha kellett. És dr. Klaus Maertens rendelőjébe sok olyan beteg jött, akinek fá­jós lábát még fájósabbá tette a rossz lábbeli. A légpárnás gumitalp elő­ször a bajor doktor agyában született meg: társával, Her­bert Fűnek mérnökkel szerzett egy kimustrált kábelköteget, kiolvasztotta belőle a gumi szigetelőanyagot, és megszü­letett a történelem első lég­párnás cipőtalpa. Tíz évvel később az angol Griggs Ltd. megvette a szigetországi jo­gokat. A frontáttörés 1960 áp­rilis elseje volt. Ezen a napon került a piacra a marcona, az a kényelmes, félmagas csizma, amit előbb „a szakad­tak” imádtak, aztán felszivár­gott a legelegánsabb szalonok választékába. A nyolcvanas években a „Doc”-ot befogadta a jobb tár­saság, sőt a felső tízezer is. A csizma mellett ma már hódít a félcipő is, amiből az idén heti (!) kétszázezer párat adnak el. Károly herceg, a brit trónörö­kös már hivatalos rendezvé­nyeken is viselte. A férfiak legnagyobb ellensége: a sörhas A férfiak utálják, a nők visszataszítónak találják, mégis minden harmadik férfi­nak van sörhasa. Mit lehet tenni ellene? íme, néhány jó­tanács! — Igya magát karcsúvá! Igyon naponta legalább hat­szor egy-egy nagy pohár vi­zet. Ez megtölti a gyomrot, tehát kevesebbet fog enni. — Vágja le a zsírt a húsról, sonkáról, ezzel automatiku­san 20 százaléknyi kalóriát spórol meg! — A vajat vagy margarint szobahőmérsékleten hasz­nálja föl. Az olvadt, puha zsi­radékból automatikusan ke­vesebbet kenünk a kenyérre. — Csak sovány — 1,5 szá­zalékos — tejet igyon vagy öntsön a kávéjába. Az íze ugyanolyan, de csak fele annyi energiát tartalmaz, mint a zsírdús tej. — Soha ne hagyja ki az ebédet! Különben a napköz­ben megspórolt kalóriákat este pótolja, amikor azok dup­lán számítanak! — Próbálja ki a hűtőszek- rény-trükköt! Fagyassza be a kész levest, főzeléket, pörköl­tet, és az olaj feljön az étel te­tejére, ahonnan már könnyű eltávolítani. — Ha este, tévézés közben mindenáron rágcsálni óhajt, csak fehérjét fogyasszon (pl. kefir, joghurt, sovány sajt, grillcsirke). — Főzzön-süssön mikro­hullámon, teflonserpenyőben, a rillsütőben vagy a kukta rá­csán. — Felejtse el a majonézes salátákat, tocsognak az olaj­ban (ami nem látszik, ha jól ki van keverve a tojás sárgájá­val). — Az üdítőitalok közül a cukormenteseket válassza (a kóla citromlével például iga­zán frissítő). — Mozogjon legalább 20 percet naponta (kocogás, gyors séta, lépcsőzés, súlyo­zás). A szex is karcsúsít! Intenzi­tástól függően 100-500 kaló­riát használunk fel egy-egy alkalommal: mindnyájan — tehát a nők is. Ferenczy Europress Keresztek hegye Litvániában Szeptemberben II. János Pál Litvániában látogat, és felkeresi a mitikus eredetű keresz­tek hegyét. A legenda szerint e helyen litván ó'sök kollektív öngyilkosságot követtek el, mert elvesztettek egy csatát. Az ellenség, a monda szerint, annyira megdöbbent a töme­ges áldozattól, hogy kivonult Litvániából. Azért, hogy őseikről megemlékezzenek a litvá­nok elkezdték a keresztek felállítását a dombon, Domatai faluhoz közel. Ennek a különle­ges helynek még az is érdekessége, hogy s szovjet kommunisták 1961 és 1975 között megpróbálták felszámolni, de sikertelenül. Valahány keresztet elszállítottak nappal, éj­szaka pontosan annyit helyeztek vissza. (FEB-Fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents