Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-16 / 190. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASAG 1993. augusztus 16., hétfő KI VET, KI ARAT? A termelők aggódnak Melege lett a bírálóknak, a kancák bírták Lótenyésztés-siker A legeredményesebb somogyi lótenyésztő, dr. Ballai At­tila kategóriagyőztes lovaival a szombati díjátadás után. (Fotó: Török Anett) OTP kísérlet a kamatlábra Az Országos Takarékpénz­tár és Kereskedelmi Bank Rt a hazai pénzpiacon eddig még nem létező irányadó bankközi kamatláb megteremtésén fá­radozik. A bankközi pénzpia­con körülbelül egy hónapja olyan kamatlábat jegyez a rö­vid lejáratú egy, két, három hónapos kihelyezésekre, ame­lyek később mércéül szolgál­hatnak mind a bankok, mind a hitelkeresetet támasztó gaz­dálkodói szektor számára. Az OTP már tavasz óta készül a bankközi pénzpiacon egy irá­nyadó kamatláb megteremté­sére. E mutató hiányában a bankok egyedileg, az egyol­dalú változtatás jogát is fenn­tartva állapítják meg kamatlá­baikkal. A jobb gazdasági tel­jesítménnyel rendelkező ve­gyes vállalatok esetenként már nem fogadják el az egyol­dalúan változtatható kamato­kat, mindenképpen szükség van valamilyen kalkulációs bázisra, legelőször is a bank­közi pénzpiacon. Nincs angolnavész a Balatonon Mindezidáig nem sikerült megállapítani, hogy pontosan mi okozta az 1991-es balatoni angolnapusztulást, de az idén szinte egyáltalán nem látni döglött angolnákat a tóban. A feltételezések között szerepel a sokat emlegetett fonalféreg. Okozhatta a pusztulást a víz magas hőmérséklete és a re­latív oxigénszegénysége, de az is, hogy a korábbi feltétele­zéseket messze meghaladó mennyiségű angolna volt a Balatonban. Míg 1991 előtt a halászok 1500 tonnára be­csülték az angolnaállományt, addig a felmérések szerint legkevesebb 4500 tonna an­golna volt a tóban. Az idén már a tervezett mennyiség felét, mintegy 150 tonnát fog­tak ki, ami egyben azt is je­lenti, hogy a lehalászás fo­lyamatosan halad. Caola privatizáció Az Állami Vagyonügynök­ség Igazgatótanácsa szerdai ülésén a tervek szerint dönt a Caola Rt privatizációjára meghirdetett kétfordulós pá­lyázat ügyében. A tendert má­jus 15-én a Roland Berger és Partner GmbH. tanácsadó cég a Caola állami tulajdonban lévő részvényeinek 78,22 százalékára írta ki. Az eredeti tervek szerint az ÁVÜ szept- meberre tervezte a szerző­déskötést az új tulajdonossal. A Caola Rt vezetésének és dolgozóinak az az érdeke, hogy a gyárat olyan befektető nyerje el, aki garantálni tudja: a vállalat továbbra is egyben marad és magyar termékeket gyárt. Részvényforgalom a tőzsdén A Budapesti Értéktőzsdén immár harmadik hete folyama­tosan nő a részvények for­galma. A tőzsde szakemberei azonban egyelőre óvatosak annak megítélésében, milyen okokra vezethető vissza ez az előző évekhez képest kiug­róan magas részvényforga­lom. Az elmúlt három hét alatt a részvények adásvétele mintegy 2,5 milliárd forintos forgalmat ért el. Augusztus elős hatében a részvényforga­lom 900 millió forintot tett ki. Egyes szakemberek a jelen­séget arra vezetik vissza, hogy a Budapesti Értéktőzsde részvényeladásai követik a bécsi tőzsde mozgását, azaz az osztrák tőzsde „húzza ma­gával” a budapesti nyilvános értékpapír-piacon történő eseményeket. (Folytatás az 1. oldalról) — Az idén learatott 3,1 mil­lió tonna búzából a belföldi közvetlen fogyasztás 1,6-1,7 millió tonna, további egymil­lió a takarmányszükséglet. Menynyi búza kerülhet végü- lis exportra? —- Ősszel a termeltetők — a bankok, a kereskedők — hitel- nyújtás ellenében exportigér- vényt kaptak, hogy az általuk termeltetett búzát külpiacon ér­tékesíthetik. Ezzel az üzleti cél­lal finanszírozták meg a vetést. Mintegy 250 ezer tonna búzára adtak ki előzetes exportigérvé- nyeket. Az Agrárpiaci Rendtar­tás bizottsága most úgy döntött, hogy azok számára, akik való­ban termeltettek és hitelt nyújtot­tak, megadják az exportsegé­lyeket, de a tervezettnél kisebb mennyiségben. Egyébként nin­csenek irigylésre méltó helyzet­ben az exportőrök, mivel a bel­földi piacon nagyon magasra szökött a búza ára és nem biz­tos, hogy ezt az árat külpiacon is érvényesíteni tudják. — Elegendő lesz-e a takar­mány az állatállomány szá­mára? — Bizonytalan ma a takar­mányfelhasználás. Mivel nagy­mértékben csökkent az állatál­lomány, elképzelhető, hogy a megtermett mennyiség ele­gendő lesz. A búzából tervezett exportbevételek tavaly az álla­tállomány értékesítésével „be­jöttek”, az idén azonban a búza­export nagymértékű visszafo­gása bevételkiesést okoz s már előre látható, hogy hasonló ci­pőben járunk majd 1994-ben is. — Milyen intézkedéseket sürget a MOSZ a búzater­mesztők érdekeinek védel­mében? — Szeretnénk kieszközölni, hogy a kormányzat jogszabály­ban mondja ki: „aki vet — az A Pi-víz kálváriája — úgy tűnik, — véget ért. Az enge­délyeztetések megtörténtek, eleget téve a higiénés feltéte­leknek elkészült a kiszolgáló helyiség is, sőt több, a Pi víz­hez hasonló — temészetes alapanyagú, bioenergiát akti­váló terméket is forgalomba kíván hozni a a kaposvári Hemotrade Kft. Az előzmények: Európában elsőként Kaposváron 1991 feb­ruárjában a kft egy japán készü­léket helyezett üzembe, amely megtisztította a csapvizet és tiszta vizet állított elő. — A víz emberre káros anya­got nem tartalmazott, tökélete­sen rendezett szerkezetű és bioenergiával aktivált víz volt — mondta Fülöp László, a kft ve­zetője. — Az ingyen adott vízért em­berek százai álltak sorba. Ez­után gondolta úgy a kft, hogy engedélyeztetik az eljárást, s a készüléket és forgalmazni kez­dik. A vizsgálatok idejére a víz forgalmazását le kellett állítani. ' A vizsgálatokat korrektül vé­gezte el az állami népegész­ségügyi és tisztiorvosi szolgálat somogyi intézete. Pesten is vizsgálta több hatóság a Pi-vi- zet és a készüléket is. Az enge­délyeztetésért hosszú utat kel­lett bejárni a cégnek, míg végül az idén áprilisban megkapták az engedélyt. Április óta ismét vihetik az emberek legálisan a vizet a kft Fő utcai épületéből. arat” pontosabban, hogy aki ve­tett az biztosan megkapja a be­fektetett pénzét. A szövetkeze­teknek alig maradt földjük, terü­leteik bizonyos hányadát rész­aránytulajdonba adták, a többi pedig kárpótlásra van kijelölve. Amennyiben ősszel még a szö­vetkezet vet, az új tulajdonos­nak meg kell térítenie a ráfordí­tást. Azonban a legtöbb gazda­ság úgy gondolkodik, hogy eb­ben a bizonytalan, pénzhiányos helyzetben nem kockáztat feles­legesen. Nem lehet ugyanis előre tudni, hogy a föld uj tulaj­donosa megfizeti-e a költségeit, vagy azt sokallni fogja. — De mi történik, ha törté­netesen kifagy a vetőmag? — A természeti csapások nincsenek belekalkulálva a gaz­daságok költségszámitásaiba. Az is kevés a talponmaradásuk- hoz, ha csupán a ráfordított költségeiket kapják vissza s a nyereség más zsebébe vándo­rol. Szeretnénk elérni az étke­zési búza 1994 évi 8500 forintos garantált árának rögzítését. Ke- veseljük a hektáronkénti 2000 forintos támogatást. Az általunk javasolt 5000 forint ténylegesen biztosítaná, hogy a jövő évi ga­bonánk földbe kerüljön. Végső­soron úgy tűnik, hogy az idén már nem a termelő fog vetni, hanem a bankok és az állam. A termelő még ha akarna, akkor sem tehetné. Nincs rá pénze. Javasoltuk a vagyonadóként működő földadó végleges eltör­lését, mert teljesen idegen az adórendszertől. Alapvető hibája, hogy a földminőség függvényé­ben azokat fogja vissza a terme­léstől, akik jobb minőségű föl­dön gazdálkodnak — ők többet fizetnek — és azoknak kedvez, akik a gyengébb minőségű föl­dön termelnek. Ha közvetlenül is, az ország jövő évi kenyere ilyen „apróságokon” is múlik. Újvári Gizella — A vállakózások a Pi-víz li­terjét országszerte 20-30 forin­tért adják. Ä Hemotrade kft 10 forintért fogja adni mától a vizet, figyelembe véve a magas vízdí­jat. Azért csak ennyit kérünk a víz literjéért, mert szeretnénk megköszönni a kaposváriak­nak, hogy kiálltak mellettük — mondta Fülöp László. A cég egyébként exportképes termékek előállításával is fog­lalkozik, melyek mind a Pi-tech- nológián alapulnak. Somogyi céggel közösen fejlesztettek ki egy üdítőital-családot, Tolná­ban egy bort. Kozmetikumcsa­ládot is forgalomba hoznak nemsokára. Mindegyik termé­szetes alapanyagból készült. Az előállított mennyiségre van vevő, exportálnak is. Léte­Vállalati biztosok a gyógyszertári központok élén A gyógyszertári privatizációról Szeptember 1-jétől válla­lati biztosokat állít az ÁVÜ a gyógyszertári központok élére. Az ő feladatuk lesz a privatizáció irányítása, gyorsítása. Még ebben az évben elké­szül a vagyonértékelés is. Ezt Szabó Tamás, a privatizáció­ért felelős miniszter közölte pénteken Balatonfüreden a gyógyszerészek fórumán. A miniszternek nincsenek illúziói arra vonatkozóan, hogy ez gyors és bonyodalmaktól men­tes folyamat lesz. A júliusban megszületett törvény ugyan egyértelműen leszögezte, hogy a gyógyszertári közpon­tok az állam tulajdonát képe­zik, az önkormányzatok egy része továbbra is magának akarja. Több helyütt, például Veszprém megyében is, peres eljárással igyekeznek bizonyí­tani a tulajdonhoz való jogukat. Bács-Kiskun megye az egyet­len eddig, amelynek önkor­mányzata tudomásul vette a gyógyszertári központok ál­lami tulajdonát, minden bi­zonnyal itt is kezdődik el leg­hamarabb a privatizáció. A mi­niszter szerint egyébként a gyógyszertári központok ke­reskedelmi cégekké, kft-tékké alakulnak át, de nyitottak lesz­nek a külföldi tőkére, vállalko­zásra is. Ami az egyes gyógy­szertárak privatizációját illeti, Szabó Tamás kijelentette: az ott dolgozók mindenképpen előnyt élveznek a vásárlásnál. Kérdés azonban, hogy lesz-e pénze megvásárolni munkahe­lyét a gyógyszerésznek. Ezzel kapcsolatosan Szabó Tamás az Egzisztencia-hitelt, vala­mint a lízinget ajánlotta a fó­rum résztvevőinek figyelmébe. zik Pi-betonozási technológia, amellyel a házak gond nélkül felújíthatóak, s van Pi-ötvözési eljárás is. A cég az összes Pi-technológiát szeretné Ma­gyarországra hozni, még úgy is, hogy anyagi támogatást sehon­nan nem kapnak. A Pi-technológia része a Pi-víz is. Az engedélyezés óta több tesztet is végeztek, kísérle­tek folynak, bár a Pi-víz jóté­kony hatása már korábban is­mert volt: a mezőgazdasági termések mennyiségének nö­vekedése, a tyúkok súlygyara­podása, a vágott virágok fris­sessége, sportolók eredményei. A legnagyobb érv azonban az lehet, hogy mintegy 500-an vi­szik el a Pi-vizet nap mint nap... T. K. A hétvégén tartotta regio­nális tény észszem léjét a Somogy megyei Lótenyész­tők egyesülete. A Pannon Agrártudományi Egyetem Lovasakadémiáján Kapos­váron megtartott bírálatot a rekkenő hőségben a lovak jobban tűrték, mint a bíráló bizottság tagjai. 32 lovat neveztek az öt te­nyésztési osztályban kiírt szemlére és 7 fogat mutatko­zott be a szigorú ítészek előtt. A bíráló bizottság tagjai ugyanis az ország fajtaegye­sületeinek tagjaiból verbuvá­lódtak. A Magyar félvér kancák ka­tegóriájában a pécsi te­nyésztő, Ruppert Annamária Hullám Norma nevű kancája lett első helyezett, míg a Ma­gyar kancacsikók kategóriájá­ban Kovács Ottó jutái te­nyésztő Jó Lány nevű lova lett a győztes. Az arab fajták versengésé­ben dr. Ballai Attila tenyészete volt verhetetlen, hiszen a ka­posvári állattenyésztési kar oktatója az arab kancacsikók kategóriájában Mini nevű, és az arab kancák kategóriában Ybn Galal Mécses nevű lová­val lett győztes. Komjáthy György, kapos­vári tenyésztő Juhar és ivadé­kaival a kanca családok be­mutatóján szerezte meg az el­sőséget. Hét fogat sorakozott fel a bírálóbizottság elé, itt a pálmát és az első helyezést a kaposvári Szilágyi László Kin­cses és Kása nevű lovaiból álló fogat nyerte. A hatodik alkalommal ren­dezett tenyészszemlén a bí­ráló bizottság egybehangzó véleménye szerint a somogyi és környékbeli lótenyésztés fellendülése tapasztalható. Az elismerő szavakat a pécsi, a dombóvári, a szakcsi tenyész­tők is a somogyiakkal egye­temben elismerőleg nyugtáz­ták. (Mészáros) Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1993. augusztus sorozat átlag nettó vételi árfolyam nettó eladási árfolyam % felhalmozott kamat 1993.0813. 1994/A 98,20 97,90 98,50 13,92 1994/B 97,45 97,15 97,75 11,41 1995/A 94,80 94,50 95,10 17,89 1995/B 95,00 94,70 95,30 15,76 1995/C 97,25 96,95 97,55 9,25 1995/F 96,20 95,90 96,50 1,96 1995/G 100,00 99,70 100,00 0,16 1996/A 95,70 95,40 96,00 10,31 1996/B 96,60 96,30 96,90 9,73 1996/C 96,50 96,20 96,80 8,82 1996/F 96,65 96,35 96,95 4,22 1997/C 95,70 95,40 96,00 8,14 1998/A 99,80 99,50 100,10 7,27 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzák, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + (az esedékesség napjáig felhalmozott kamat). A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű köt­vény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezett­séget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődó’knek. A Pi-családnak csak első tagja a víz Mától megint mérik — Van bor, s lesz kozmetikum is mm. A szűrés után a flakonban a Pi-víz (Fotó: Török Anett) 4

Next

/
Thumbnails
Contents