Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-11 / 186. szám

1993. augusztus 11., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA 7 EGY MOSOLY, EGY GESZTUS, EGY VÍGASZTALÓ SZÓ Diabétesz-tábor gyerekeknek Megtanulják elviselni egymást — Bizonytalan jövő, támogatás nélkül Könnyen és gyorsan megtanulják, hogyan kell az inzulina­dagoló tollal bánni (Fotó: Török Anett) Az aktív munkaképesek fele munkanélküli Sokan szorulnak segélyre Gigében Hiába pályáznak céltámogatásra — Mikor lesz itt falugondnok? Gige 341 lakójából 137 nyugdíjas. Nyolcvan gyerek él a községben, s a cigánylakosok száma 126. Az aktív dolgo­zóknak több mint fele munkanélküli. Mindössze negyvenen járnak dolgozni. Akik munka nélkül maradtak, nem is igen számíthatnak kenyérre, hiszen többségük nyolc általánost végzett. Az önfeledten pingpon­gozó, sakkozó és ugarbug- ráló gyerekekről senki sem mondaná meg, hogy bete­gek. Csak amikor gondozóik hívására félbehagyják a já­tékot, hogy megmérjék a vércukorszintjüket és a kor­szerű, inzulinadagoló tollal beadják maguknak az élet­mentő szérumot. Cukorbeteg gyermekek nya­ralnak Faddon. A Duna holtága melletti Diabetes Center pihe­nőházában 19 somogyi cukor­beteg gyermek tölt tíz napot az idén először szervezett életmód­táborban. Eredetileg 40 kis­gyermek részére tervezte — példamutató társadalmi segít­séggel — Ferkáné Pellérdi Zsuzsanna, a Magyar Cukor­betegek Kaposvári Egyesüle­tének elnöke a tábort, anyagi és szemléletbeli okok miatt azonban mindössze 19-en él­vezhetik a szívélyes vendéglá­tást. — A szülők kissé idegen­kednek még attól a gondolat­tól, hogy gyermekük távolabbi vidéken, egészséges gyerme­kek között, nélkülük nyaraljon — mondja. — Pedig ezt a tá­bort kifejezetten a cukorbete­gek részére létesítette Dömö­tör Lajos és felesége. Itt a gye­rekek mindent megkapnak, amit a betegségük miatt igényelnek. Naponta hatszor, grammra ki- számítottan az ételt, s orvos és négy szakápoló, valamint egy harmadéves orvostanhallgató segíti elsajátítatni a helyes étke­zési szokásokat, az inzulindago- lást, a vércukorszint-mérést. Megtanulhatják, hogy ehetnek palacsintát is, ha éppen megkí­vánják, csak a kalóriaértékekre kell ügyelniük. A 12 éves Jankovics Tímea tavaly nyár óta tudja, hogy cu­korbeteg, és naponta négyszer kell megböknie magát. Őt az or­vos küldte ide Marcaliból. Bol­dogan újságolja, hogy már meg­tanult bánni a géppel. Május óta kezelik a 10 éves Göndör Zsó­fit, aki Tímeával együtt örömmel csatlakozik az egészséges gyermekek játékához. — Ez egy feltételes egészségi állapot — mondja Kovács Já- nosné, a kaposvári kórház gyermek-belosztájának diabé­tesz-szakápolója, aki 15 éve gondoz cukorbeteg gyermeke­ket. A 14 éves Csapó Mónika élményéről is szó esik: most kapott először „tollat” — egy­szerre kettőt is — a Novo Nordisk cég képviselőjétől. A tábor lakói közül egyedül neki nem volt még ilyen inzulinada­golója. — Sajnos, nem minden gyermeknek adatik meg, hogy azonos eséllyel vegyen rész a gyógykezelésben — világosít föl Kovácsné, Erzsiké nővér. — Szeretnénk ha ezeket a különb­ségeket is meg lehetne szün­tetni. Akár csak azt a lélektani állapotot, amely a betegségtu­dat miatt alakult ki. Itt sokat ta­nulnak egymástól, és főleg meg­tanulják elviselni a másikat. — Állandó stresszben élnek a gyerekek — kapcsolódik a be­szélgetésbe Hársházyné, Vera nővér. — Egy mosoly, egy gesz­tus, egy vigasztaló szó bizton­ságérzetet ad nekik. A kaposvári gondozóban 35 diabéteszes gyermeket regisz- tálnak. Somogybán azonban ennél lényegesen többen van­nak s számuk — főként egy-egy influenzajárvány után — növek­szik. Sajnos, a somogyi diabé­tesz-tábor sorsa bizonytalan. A Dömötör házaspárnak nem si­került a tb támogatását elnyer­nie az utógondozáshoz, a bete­gek pedig még a csökkentett költségű üdülés feltételeit sem tudják előteremteni. Várnai Ágnes Simon Károly gigei polgár- mestertől megtudtuk: akiknek jár, fizetik a munkanélküli-tá­mogatást. Két közhasznú mun­kást alkalmaznak, ők a temetőt, a közterületeket tartják tisztán, s ha kell az önkormányzati épü­letek felújításába is besegíte­nek. Rendszeres segélyre az idén 80 ezer forintot fordítanak, rendkívüli szociális segélyre 150 ezret. A munkanélküliek jövedelempótló támogatása 300 ezer forintot visz el a költ­ségvetésből, ápolási díjra 55 ezret fizetnek ki. A rendszeres nevelési segély összege 350 ezer forintra rúg, rendkívüli ne­velési segélyre pedig 220 ezer forintot szántak. Gige lakói gyakran kopogtat­nak be a polgármesteri hiva­talba, hogy némi anyagi segít­séget kérjenek. Gondjuk nem ismeretlen a képviselő-testület előtt, ám a tervezett összeg — már most prognosztizálható — nem lesz elegendő. A szociális törvényből adódóan ugyanis aki gyermeknevelési támoga­tást kér — és jogosult is rá —, annak meg kell adni. A munka- nélküliek jövedelempótló járu­lékának ötven százalékát szin­tén az önkormányzat fizeti. A másik ötven százalékot úgy elő­legezi meg. Ez a pénz csak jó­val később kerül vissza a szám­lájára. A tartalék, a fejlesztésre fél­retett pénz nagy részét éppen ezek a kifizetések viszik el. Cél- támogatásra hiába pályáznak. Porga Györgyné jegyző szerint reménytelen a helyzetük, mert a pályázaton elnyerhető ősz- szegeket azoknak a községek­nek adják, amelyek többet hozzá tudnak tenni a megpá­lyázott pénzhez, hogy elérjék céljukat. Gige pedig erre képte­len. Falugondnokot is szerettek volna foglalkoztatni. Be is nyúj­tották pályázatukat gépkocsi­vásárlásra, de hamar megjött a Népjóléti Minisztérium értesí­tése az elutasításról. Pedig Gi­gében elkelne egy fiatal, ügy­buzgó falugondnok, aki be­szerzi a gyógyszert, istápolja a rászorulókat, orvoshoz szállítja a betegeket. És a szociális ét­keztetés is megoldódna. Csö- kölyből hoznák az ebédet az idős, egyedül élő embereknek. Van rá igény, ám míg nincs fa­lugondnok, addig nem szállít­hatják a szomszéd községből a főtt ételt. Ha az önkormányzat netán ki is fizetné valakinek a kilométerpénzt, a szállítás költ­ségei annyira megemelnék az ebéd árát, hogy senki sem kérné. Gige tehát tovább vár. Mást nem tehet. A polgármes­ter úgy véli: továbbra is hátrá­nyos település lesz a kiskö­zség. A szociális gondoskodás terén is. (Lőrincz) SZIGORODNAK AZ ELJÁRÁSOK Jobb helyzetbe kerülhet a tb A majonéz és a madártej veszélyei Hűtéssel elkerülhető az ételfertőzés A nyári nagy melegben na­gyobb a veszélye az ételfertő­zés okozta megbetegedések­nek. Mire ügyeljünk a főzés­nél, az élelmiszerek tárolásá­nál? — A baktériumok szaporo­dásához minimum három óra időtartam kell — mondta dr. Baron Ferenc, a helyettes me­gyei tisztifőorvos. — A fagyasz­tott készítményeknél nagyon fontos, hogy ne szakadjon meg a folyamatos hűtőlánc. Az az idő, amíg a vásárlásból hazaér valaki, nem jelent problémát, ha utána hűtőbe teszi az élel­miszert. A mélyhűtött árut felengedés után azonnal fel kell használni. Nem ajánlatos reggel kivenni a vacsorára való fagyasztott csir­két, gondolva, hogy estére fel­olvad. A tojás potenciálisan szal­monellával fertőzött lehet. Ezért a háziasszony felhasználás előtt mindig mossa meg a to­jást, és törölje szárazra. A nagyüzemi konyhákon kötele­zően elő van írva a tojás fertőt­lenítő mosása. Sok problémát okoz a nyers tojással készült élelmiszerek — mint például a majonéz — táro­lása. Ha azonnal hűtőbe kerül a frissen készített, nyers tojásos étel, akkor a baktériumoknak nincs idejük elszaporodni. — Minden évben előfordul­nak gondatlanságból adódó fer- tőzéses megbetegedések — mondta a főorvos. — A vendég­látóipari konyhákon olyat is ta­pasztaltak, hogy a délelőtt tíz­kor elkészített és le nem hűtött madártejet szolgálták fel dél­után két órakor... Ami az ebédről maradt főtt ételeket illeti: három órán túl semmiféle élelmiszert nem szabad elöl hagyni. Ha hőfoka a szobahőmérsékletet eléri, azonnal hűtőszekrénybe kell tenni. Az olyan romlandó étele­ket, mint a tojásos gomba, aján­latos még aznap elfogyasztani. Legjobb megoldás, ha a mara­dék ételt lefagyasztjuk. A gyümölcsöket feltétlenül le kell mosni a hűtőszekrénybe helyezés előtt, hogy csök­kentse a növényvédő szerek hatását. — Vásárláskor minden élel­miszer lejárati idejét nézzék meg, és csak ép dobozú, sér­tetlen csomagolású, szavatos­sági időn belüli készítményt vegyenek meg — tanácsolta a főorvos. — Ha betartják az alapvető higiéniai feltételeket a háztartásban, akkor nem kö­vetkezik be ételfertőzés. (S.Pap) Az ősszel, várhatóan sor kerül a csődtörvény módosítására — ezt dr. Kisgyura Attila, a tb me­gyei önkormányzatának behaj­tási és végrehajtási osztályveze­tője mondta. — Az eddig ér­vényben levő rendelkezések ugyanis arra sarkallták a vállala­tokat, magáncégeket, hogy mondjanak csődöt mert ennek révén többmillió forintos kamat- tartozásukat írhatták le. Tavaly például 66 csődtárgyalás volt Somogybán, s ennek 50 száza­léka fölszámolásba ment át. Mindössze egy fölszámolás fe­jeződött be, de az ezen nyert összegnek is csak 10 százalé­kához jutott hozzá a társada­lombiztosítás. Ugyanakkor ezekből a pénzekből kellene fi­nanszírozni — többek között — a nyugdíjakat, a gyest és a gye­det. A tb-önkormányzat abban reménykedik, hogy az őszre ter­vezett szigorítás révén jobb anyagi pozícióba kerül. Az 1993. május 31-én regisz- tált adatok szerint megyénkben 1 milliárd 682 millió 151 ezer 703 forint be nem folyt járulékkal kell számolniuk. Ez a szám emelkedő tendenciát jelez, mert sok vállalat tönkrement, és a moratórium alatt nem kell fizet­nie. A húskombinátnak és kft-inek például 150 millió forint a tartozása. A fizetési morál nem javult, vi­szont jobb az egyéni vállalko­zóknál és a magánzóknál tartott végrehajtás - eredménye. A ja­nuár elsejéig jegyzett 700 vég­rehajtás többsége — az összeg foglalása után — a becsérték egyharmadáig megtérült. Az el­járásokat segítendő: egyes ese­tekben, méltányossági okokból — mint az osztályvezetőtől meg­tudtuk — az átütemezés is szóba jöhet. (Várnai) RENDEZVÉNY SZÁZ KISMAMÁNAK Az anyatej világnapja alkalmából, amelyet a Magyar Védőnők Egyesületének Somogy megyei szakosztálya szervezett, több mint száz kismama vett részt gyermekével együtt a Kaposi Mór Kórház egésznapos programján. (Fotó: Kovács Tibor) Kevesebb az abortusz Az új abortuszrendelet be­vezetése óta fokozatosan csökken az abortuszok száma Somogybán. Laubené Mészá­ros Erzsébet, a Családvé­delmi Szolgálat munkatársa elmondta: az első félévben 610 terhességmegszakítást kérelmező közül 41 állt el szándékától. Júliusban 74-en kérték a megszakítást és 7-en léptek vissza. Összehasonlí­tásul: 1992 első negyedévé­ben 117,1993-ban az első há­rom hónapban 98 terhesség­megszakítást regisztráltak, s ez minimális csökkenést mu­tat. A tapasztalatok szerint pe­riodicitás van a jelentkezők számát illetően: januárban, májusban és várhatóan szep­temberben jelentkeznek töb­ben abortuszra. Örvendetes, hogy nőtt az egyéb szolgálta­tások iránti igény: márciustól 145-en jelentek meg fogam­zásgátlási tanácsadáson. A segítségre szorulók fele már másodszor vett részt ezen. ILCO-klub foglalkozás Béres-cseppet és gyógyá­szati segédeszközöket oszta­nak többek között a Somogy megyei ILCO-klub augusztus 16-án 13 órakor kezdődő klub- foglalkozásán. A Szakszerve­zetek Művelődési Házának I. emeleti 62-es termében tar­tandó foglalkozáson a meg­beszélést követően megvá­lasztják a küldötteket az októ­ber 2-án tartandó sztomás-vi- lágnapra, majd a Comva- tech-Mediszintech cég küldöt­tei mutatják be termékeiket. A négyszemközti beszélgetésre is alkalmat adó rendezvény orvosa és szaktanácsadója dr. Martinkó István lesz. (A részt­vevők költségpapírjaikat is vigyék magukkal!) Barlangkúra Abaligeten Asztmás és egyéb légúti megbetegedésben szenvedő gyerekek kezelésére másod­szor szerveztek barlangkúrát a baranyai Abaligeten. Az or­szág különböző vidékeiről ér­kezett hat-tizennégy éves gyerekek egyhetes kezelésen vesznek részt. A barlangkúra hónapokra javíthatja a bete­gek állapotát, mert levegője pollenmentes, kilencvenszá­zalékos a relatív páratartalma, és a tizennyolc fokos hőmér­séklet nagyon jó hatással van a szénanáthára, az orrdugu­lásra. A kúrának fontos sze­repe van a szanatórium utáni utógondozásban is. Az eddig térítésmentesen működő tá­borban az idén — jelképes összegű — részvételi díjat kel­lett fizetniük a kezelésre szo­ruló gyerekeknek. Új tb-székház az év végére Határidőre, ez év december 31-re elkészül a tb új buda­pesti székháza. A Váci úti régi toronyház mellett épülő új székház összesen 3 milliárd 236 millió forintba kerül; a ház hírközlési és belső kommuni­kációs rendszerének kialakí­tásához mintegy 100 millió fo­rintra van szükség. A beruhá­záshoz forrásként szolgál az a körülbelül egyilliárd forint, amelyet a társadalombiztosí­tás 1989-1991 között „spórolt meg” másfél százalékos mű­ködési költségéből. Az Or­szággyűlés az építkezésre to­vábbi 2 milliárd 99 millió forin­tot hagyott jóvá. Az áldatlan ál­lapotok között működő ügyfél- szolgálat továbbra is a régi épület földszintjén fogadja majd a járulékfizetőket, il­letve a nyugdíjasokat.

Next

/
Thumbnails
Contents