Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-10 / 185. szám

ft 6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. augusztus 10., kedd Gitárfesztivál Huszonöt kérdés — huszonöt felelet Esztergomban Huszonhat ország több mint 100 gitárművészének részvé­telével nyitották meg a XI. esz­tergomi nemzetközi gitárfesz­tivált. A háromfordulós verse­nyen az európai gitárosok mel­lett több tengerentúli ver­senyző is indult. A gitárművé­szek versenyén kívül mester- kurzusokat és szemináriumot is rendeznek. Madarász Iván zeneszerző erre az alkalomra írt, Canti Celestis című művét ősbemutatón szólaltatja meg augusztus 18-án az eszter­gomi bazilikában a fesztivál zenekara. Az előadók Eszter­gomon kívül koncertet adnak Tatán, Pilismaróton, Hatvan­ban, Komáromban és Buda­pesten a Mátyás-templomban. Negyvenkét dal a mérlegen Egerben a Líceum udvarán kezdődött meg az idei táncdal­fesztivál. 42 dal sorsát kísér­hetik figyelemmel a nézők és a hallgatók. Az első elődöntőn 14 dal csendül fel, ismert és ott bemutatkozó énekesek előadásában, majd ezt követi még két szombat esti elő­döntő. A verseny végeredmé­nye a szeptember 5-i döntőn alakul ki, amelynek a Buda­pest kongresszusi központ ad majd helyet és amelyet a Ma­gyar Televízió is közvetít. Ezen 15 dal verseng a győze­lemért. A rendezvény házi­asszonya Csongrádi Kata. Gazdasági főiskola Szolnokon Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola néven új önálló felső­fokú tanintézet kezdi meg mű­ködését szeptembertől Szolno­kon. Ferenczy József, a Szol­noki Főiskolai Szövetség el­nöke tájékoztatása szerint az önálló intézmény a kereske­delmi és vendéglátóipari, vala­mint a külkereskedelmi főiskola tagozatának egyesülésével jött létre. A tanintézet háromszáz elsőéves diákkal kezdi a tan­évet, külgazdasági, vendéglátó és kereskedelmi tagozaton. Az új főiskola igazgatójának kine­vezéséről a szeptember elején alakuló főiskolai tanács dönt. Koncertkörúton a kórusiskola Az amerikai kórusigazgatók ez évi konferenciájának záró- hangversenyére meghívást ka­pott ifj. Sapszon Ferenc kar­nagy és a Kodály Zoltán Ma­gyar Kórusiskola Jubilate le­ány- és vegyeskara. A 62 tagú kórus a jövő hét végén önálló, egészestés koncertet ad az ok- lahomai Lawtonban. A kórusis­kola növendékei háromhetes, hangversenykörjukon koncertet adnak Atlantában, Dallasban, Chattanoogában és Washing­tonban. A Kodály Kórusiskola énekkara öt éve alakult, több rangos nemzetközi kórusfeszti­vál díját nyerte el. Város - Tér - Kép Ismét megrendezik a Vá- ros-Tér-Kép című kétnapos kulturális eseménysorozatot Budapesten. Az ország leg­nagyobb „szabadtéri moziját” 1991 nyarán állították fel elő­ször Budapesten a Vörös­marty téren. Az idén augusz­tus 15-én és 16-án a Világok arca — Baraka című amerikai és a Civil a pályán című ma­gyar filmet vetítik. A monu­mentális amerikai alkotás a természet csodáit, a külön­böző kultúrákat, hagyomá­nyokat és a civilizált világot mutatja be a modern technika és a zene segítségével. Az előadások előtt a Brass Age együttes ad koncertet. Ezt kell tudni az új oktatási törvényről Hosszú előkészítés, egyeztető tanácskozások sorozata és átfogó vita után fogadta el idei rendkívüli ülésszakán az Országgyűlés kodifikációs munkájának kiemelkedő jelen­tőségű dokumentumait: a közoktatásról, a szakképzésről és a felsőoktatásról szóló törvényeket. A következőkben a diákság és a pedagógusok legszélesebb körét érintő jog­szabály, a közoktatási törvény legfontosabb pragrafusait ismeretjük. 1. Melyek a közoktatási tör­vény főbb új elemei Az egyik: a nagyfokú tan- szabadság — mind az alsó-, mind a közép- és felsőfokú ok­tatási intézményekben. Ez ki­fejezésre jut a gyakorlati, szer­vezeti és egyéb feladatokat körvonalazó jogszabályi előí­rásokban. A másik: az állami monopó­lium feladása az oktatásügy­ben. A jövőben tehát általános iskolát, középiskolát, felsőok­tatási intézményt nemcsak az állam létesíthet és működtet­het, hanem magánintézmé­nyek és magánszemélyek is. A harmadik: a törvény ga­rantálja a szülők jogát arra, hogy gyermekük nevelése szabadon választott vallási, fi­lozófiai-világnézeti meggyő­ződésünknek megfelelően tör­ténjék és senkit ne lehessen kötelezni világnézeti meggyő­ződésének megvallására vagy megtagadására. A jogszabály tilt bármiféle hátrányos megkü­lönböztetést fajhoz, nemzet­hez, etnikai, nemzeti csoport­hoz való tartozás miatt. A negyedik: az oktatási rendszer rugalmas volta. Min­denki részére biztosítva van a 10 évfolyamos általános kép­zés. Oldódik a 8. osztályos ál­talános iskola merev, hagyo­mányos szerkezete; az eddi­ginél hosszabb időtartalmú középfokú iskolai oktatási for­mák indíthatók — speciális képzési szándékok, igények szerint. 2. Mi az indoka a 10 osz­tályos általános iskolai kép­zés bevezetésének? Elsősorban az a nemzetközi tapasztalat, hogy korunkban a fiataloknak a munkába állás­hoz, a boldoguláshoz, egyálta­lán előbbrejutásuk esélyeinek jobbításához az eddiginél sok­kal alaposabb általános kép­zésre van szükségük. Tény, hogy a nyolc osztály bizonyos alapműveltséggel felvértezte a tanulókat — ami azonban ma még elég, holnap már kevés lesz. A plusz két év ezen a té­ren rendkívül fontos többletet adhat a gyerekeknek. 3. Mit jelent a tankötelezett­ség? Kimondja a jogszabály, hogy a Magyar Köztársaság­ban minden gyermek tanköte­les. E kötelezettséget az álta­lános műveltséget megala­pozó, az alapvizsgára felké­szítő ismeretek elsajátításával kell terjesíteni. A gyermek, ha eléri az isko­lába lépéshez szükséges fej­lettséget, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a 6. életévét május 31. napjáig betölti. A szülők kérelmére tankötelessé válhat akkor is, ha a 6. életévét december 31. napjáig tölti be. Maga a tankö­telezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a ta­nuló betölti 16. életévét. A testi, érzékszervi, értelmi, be­széd- és más fogyatékosság­ban szenvedő tanuló tanköte­lezettsége meghosszabbítható — legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti 18. életévét. 4. Milyen formákban lehet eleget tenni a tankötelezett­ségnek? A szülők választása alapján: iskolába járással vagy magán­tanulóként. Ha az iskola igaz­gatója szerint a diáknak hátrá­nyos, hogy magántanuló (vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nincs reális kilá­tás), erről értesítenie kell a gyermek állandó lakhely sze­rint illetékes önkormányzat jegyzőjét; ő dönt azután arról, hogy a tanuló milyen módon tegyen eleget a tankötelezett­ségnek. E kötelezettség az ál­talános iskolában; az ötödik évfolyamtól kezdve a gimnázi­umban, a kilencedik évfolyam­tól kezdődően pedig szakkö­zépiskolában és szakiskolá­ban is teljesíthető. (Folytatjuk) (Ferenczy Europress) A lakiteleki Népfőiskola 1993. szeptemberében az alábbi tanfolyamokra hirdet felvételt: Angol nyelviskola: Bentlakásos, 2 x 15 hetes, heti 30 órás, hétfőtől—péntekig, évi összes óraszám 900 óra. A London Stúdió szakmai irányí­tásával, eredményes tanulás esetén középfokú állami nyelv­vizsgával. Kezdők jelentkezését várjuk. Felvételi követelmény: érettségi bizonyítvány. Tandíj (étkezéssel, szállással együtt): 210 ezer Ft. A felvételt nyert hallgatók a tandíj 50 százalékáig pályázhatnak a Lakite­lek Alapítvány ösztöndíjára. Felvételi keretszám: 20 fő. Középfokú ügyintézői titkár-titkárnőképzés: Bentlakásos, 2x15 hetes, hétfőtől—péntekig, évi összes óra­szám: 900 óra. Az angol nyelv mellett gépírás, gyorsírás, egyéb szakismeretek. Eredményes tanulás esetén középfokú angol nyelvvizsgát és szakképesítést ad. Tandíj (étkezéssel, szállással együtt): 240 ezer Ft. A felvételt nyert hallgatók a tandíj 50 százalékáig pályázhatnak a Lakite­lek Alapítvány ösztöndíjára. Felvételi keretszám: 18 fő. Jelentkezési lap az alábbi címen igényelhető: Népfőiskola Alapívány: Lévai Jánosné igazgatóhelyettes, 6056 Lakitelek, Felsőalpár 3. A jelentkezési lap beküldésének határideje 1993. augusztus 31. A felvételi beszélgetés időpontja: 1993. szeptember 6-10. Tanévkezdés: 1993. szeptember 20. Lezsák Sándor igazgató Csaknem fél évszázad után Ismét félárú vasúti kedvezmény a Szent Jobb körmenetre utazóknak Az ereklyetartó, s benne a kristályhengerben őrzött Szent Jobb Szent István napja, au­gusztus 20. megünneplé­sét Mária Terézia rendelte el 1771-ben. Az államala­pító Szent Jobbját abban az évben szerezte vissza az uralkodónő Raguzából, a mai Dubrovnikből. 1938-ban, István király ha­lálának 900. évfordulóján aranyvonattal vitték körbe az országon. Ötven esztendő­vel később, 1988-ban újabb országjáráson volt a Szent Jobb. A nemzeti ereklye őre akkor már Szabó Géza ka­nonok volt. — A két jubileum közötti fél évszázadban — az egész országhoz hasonlóan — sok megpróbáltatáson ment át a kristályhengerben őrzött kincs is. A második világ­égés idején a koronázási ékszerekkel együtt nyugatra hurcolták. Csak 1945. au­gusztus 20-án láthatták is­mét a körmenet résztvevői. Ezután hosszú ideig a plé­bániahivatal páncélszekré­nyében őrizték, és onnan csak a Raguzából történt visszérkezés 200. évforduló­ján, 1971-ben titokban vitték át néhány órára a Szent Ist- váni bazilikába. — Meddig őrizték ilyen méltatlan körülmények kö­zött? — 1987. augusztus 20-ig. Akkor helyeztük el a bazilika újonnan kialakított Szent Jobb kápolnájában, és azóta mindennap meg lehet tekin­teni nagy királyunk ereklyé­jét. Egy évvel később, 1988-ban, István király halá­lának 950. évfordulóján tar­tott országjárás során az ér­seki és a püspöki székváro­sokban, valamint Pannon­halmán tíz- és tízezrek fo­gadták áhítattal és megille- tődve. Augusztus 20-án a bazilika előtt celebrált jubile­umi misén jelentette be Pas- kai László bíboros II. János Pál magyarországi látogatá­sát. — Augusztus 20-án az idén is ünnepi külsőségek között hozzák ki a bazilikából a Szent Jobbot? — Szent István halálának mostani, 955. évfordulóján régi vágya teljesül egyhá­zunknak. Az állami, vezetők megértve és átérezve az ünnep kivételes voltát, hoz­zájárultak, hogy a körme­netre utazó hívek és érdek­lődők 50 százalékos vasúti kedvezményt kapjanak. Ilyen lehetőség az utóbbi csaknem fél évszázadban nem volt. A résztvevők vo­natjegyét a helyszínen pe­csételjük le. Remélem, hogy az alkalmat kihasználva minden eddiginél többet utaznak a fővárosba, a Szent Jobb körmenetre. — szabó — A film romlandó anyag Megmentve 1963-ig — Történelmi dokumentáció a híradó Gyakran még a szakmai közvélemény sem tudja, vagy könnyen elfelejti, milyen érté­kek rejtőznek a Filmarchívum polcain, amely csak 1991 de­cemberében kapta meg a közgyűjtemények törvényes rangját, s az elhanyagolt, egyébként is könnyen romló filmanyag restaurálása, megmentése lett elsőrendű feladatunk. Van olyan film­nyersanyag, amelyik bizo­nyos életkor után törik, sza­kad, ilyenformán különlege­sen nehéz másolatot készí­teni ezekről. Van amelyik a sok használattól „előhívódik”; az újabb és újabb vetítések, tehát a fokozott átvilágítások hatására további kémiai fo­lyamatok zajlanak le az emulzióban. Vannak színes filmek, amelyek a vetítéstől, de néha anélkül is, tovább színeződnek, elsősorban vö­rössé válnak. — Sajnos ilyen áldozat lett a Lúdas Matyi is, az első egészestés magyar színes já­tékfilm. Olyan anyagra ké­szült, és olyan sokára került volna sorra a restaurálása, hogy nem lehetett megmen­teni, ezért már csak fe­kete-fehér változatban vetít­hető — mondja Gyürey Vera, a Magyar Filmintézet igazga­tója, akivel a mentési munká­latokról és azok pénzü­gyi fedezetéről beszélgetünk. — Hamarosan a film illetve a mozi századik születésnap­ját köszönti a világ. — Közismert: 1895 de­cemberében, egy párizsi ká­véházban zajlott le „az első nyilvános vetítés”, és a leg­több országban, például Ang­liában, Hollandiában, Fran­ciaországban igen sok pénzt költenek arra, hogy felújítsák a régi szalagokat. Számunkra is most kellene a nagyobb támogatás, amit sajnos nem kaptunk meg. Sőt, az idén kevesebbhez jutottunk mint tavaly, amikor még a Törté­nelmi dokumentumfilmek ku­ratóriumától is kaptunk 10 mil­lió forintot, az idén viszont már semmit. — Egyáltalán kitől lehet erre a célra pénzt kérni? — A Magyar Mozgókép Alapítványtól. Tőlük tavaly is három milliót kaptunk, az idén először csak kettőt, és nagy viták után még egymilliót, jól­lehet minimun 10-15 millióra lenne szükség. Csak példa­képpen: a Körhintát olyan sokszori vetítették, hogy a restaurálása kétmillióba ke­rült. Szerencsére a HBO és a TV2 támogatásával ez sike­rült. — Máshonnan nem jutnak pénzhez? — A Magyar Filmintézet ösztönzésére a filmszakmai vállalatok még 1989-ben lét­rehozták a Magyar Film Múltja és Jövője nevű alapít­ványt, ami kifejezetten a men­téshez ad némi támogatást. Nagyon hálásak vagyunk a Széchényi Könyvtárnak is, ahol a Hanák Gábor vezette Történeti interjúk tára is sok segítséget ad. Fokozatosan videóra vesszük a nemzeti filmállományt, ami a Széché­nyi Könyvtárban a jelenlegi­nél sokkal jobb kutatási lehe­tőségeket biztosít majd. — Hol tart ma a mentés? — Az 1945 és 63 között készült játékfilmek mentése befejeződött. Néhány később készült munka restaurálását azonban előre kellett hozni, mert különben ezek a filmek felúj íthatatlanok lettek volna, így például a Fényes szelek már majdnem teljesen vö­rösbe ment át, de a Régi idők focija és a Szerelmesfilm is a tönkremenetel határán állt, azért a sürgős mentésüket el kellett végezni. — Mi a helyzet a történelmi dokumentáció szempontjából oly fontos híradóanyagokkal? — Az 1945 és 1963 között Híradók restaurálását szeret­nénk minél hamarabb elvé­gezni. Eddig hét évfolyammal készültünk el. Bernáth László

Next

/
Thumbnails
Contents