Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-08 / 157. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. július 8., csütörtök Bárhol otthon lehet Az Európai Közösség országainak lakói az idén január 1 -jétől — egyéb szabadságjogok mellett — letelepedési szabadsággal is rendelkeznek egymás országában. Az állampolgárok abban az országban telepszenek le, ahol kedvük tartja. A német nyugdíjas például, aki eddig hazájának északi részén élt, s most úgy véli, Dél-Olaszországban kellemesebben töltheti éveit, lakást vesz és rendez .be, vagyis új otthont teremt magának „odalent, délen”. Új lakóhelyén a lakásbejelentő lap kitöltésekor csak azt kell igazoltatnia, hogy rendelkezik betegbiztosítással és nem okoz számára gondot a megélhetés. A nyugdíját az illetékes német hatóság átutalja az olasz bankban vezetett folyószámlára. Ha valaki.az egyik EK-országban nyugdíj-, baleseti vagy rokkantsági nyugdíjbiztosítással rendelkezik, a szerződéskötést a többi tagországban is elismerik. Tv-előfizetés — helyben A tv-előfizetési díj alóli mentességről tájékoztattuk nyugdíjas olvasóinkat a Somogyi Hírlap július 1-jei számában. Ezzel kapcsolatban most arról tájékoztatott Hegedűs József, a kaposvári 1-es számú, körzeti postahivatal vezetője, hogy újabb rendelkezés szerint a tévé-előfizetési díjak alóli mentességet nem a lakóhely szerint illetékes postaigazgatóság állapítja meg, hanem — saját hatáskörben — az érintett igénylő lakóhelyén, illetve az illetékességi területen működő postahivatal, tehát az ügyfélnek ott kell jelentkezni kérésével és az azt alátámasztó dokumentumokkal. A kaposvári körzeti postahivatalnál egyébként mintegy háromezer mentességet tartanak nyilván. Társadalmi Kamara Vasban Nyolc szervezet egybehangzó döntéssel létrehozta a Vas megyei Társadalmi Kamarát. A megalakításban kezdeményező szerepet játszott a Mozgássérültek Vas Megyei Egyesülete és a Vas Megyei Szakszervezetek Konzultatív Tanácsa. Az elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint — minthogy nem politikai szerveződés — nincs kapcsolata egyik politikai irányzattal sem; tagszervezetei függetlenek, önállóak és egyjogúak, munkáját a tag- szervezetek képviselőiből álló kamarai tanács irányítja. Vajon ki éri meg? A társadalombiztosítás nem gondolkodhat úgy, hogy majd húsz év múlva lesz egyensúlyi helyzet a nyugdíjbiztosításban, akkor, amikor már kihaltak azok a rétegek, amelyek a háború után újjáépítették az országot — állapítja meg a Budapesti és Vidéki Érték- vesztett Nyugdíjé Nyugdíjasok Egyesülete. Kifogásolják, hogy noha tavaly a költségvetésben 10 milliárd forint volt elkülönítve nyugdíjas célokra és ebből 5 milliárdot egyszeri juttatásra tartalékoltak, az országgyűlési képviselők azonban nem szavazták meg az egyszeri pénzbeni juttatást visszamenőlegesen, így az 5 milliárdból csak 0,3 milliárd forint került az idei 14 százalékos nyugdíjemelésbe. Az egyesület szerint a legfontosabb teendő most a nyugdíjak értékvesztésének a pótlása lenne, amire futná a ki nem osztott 4,7 milliárdból... KEDVEZŐBB FELTÉTELEK Változás az özvegyi nyugdíjak folyósításában Egy százalék — hárommilliárd forint Lesz-e még az idén újabb emelés? Az Országgyűlés az év elején foglalta határozatba, hogy felkéri a kormányt: a társadalombiztosításnak átadandó vagyon hozamának figyelembevételével vizsgálja meg egy esetleges további évközbeni nyugdíjemelés lehetőségét. A társadalombiztosítási törvény legutóbbi módosítása orvosolja az özvegyi nyugdíjakkal kapcsolatos régi panaszt. Eddig ugyanis, ha az özvegyet saját jogán is megillette a nyugdíj, úgy dönthetett, hogy saját járadéka helyett — ha az számára kedvezőbb volt — özvegyi nyugdíjra tart igényt. Élhetett továbbá az úgynevezett együttes utalás lehetőségével: saját járadéka kiegészült az elhunyt nyugdíjának egy részével. (A kettő együttes összege azonban nem haladhatott meg egy meghatározott „plafont”, ez a múlt év végén 9210 forint volt.) A jogszabály most úgy módosult, hogy — az eddigi választási lehetőségek fenntartásával — az 1992. december 31-e után elhalt személy özvegyét egy évig a saját jogú öregségi vagy baleseti nyugellátáson kívül megilleti házastársa nyugdíjának a fele, az úgynevezett ideiglenes özvegyi nyugdíj. Noha e jogosultság feltételeként az előírások az 1992. december 31-e utáni elhalálozást jelölik meg, a megváltozott folyósítási szabályok csak 1993. március 1-jétől hatályosak. Akinek tehát a házastársa januárban vagy februárban hunyt el, annak egy év helyett csak 10, illetve 11 hónapig, azaz jövő március 1-jéig jár az ideiglenes özvegyi nyugdíj. Az egy év eltelte után egyébként az özvegyi és a saját jogú ellátás együttes ösz- szege 10 130 (szeptembertől 10 530) forintnál nem lehet magasabb. Ami az állandó özvegyi nyugdíjakat illeti, ezek ösz- szege a jelenlegi 6200 forintról szeptember 1-jétől 6400 forintra emelkedik. Tudni kell azonban, hogy e nyugdíjforma összege a 6200, illetve szeptembertől a 6400 forintos ösz- szeghatár alatt maradhat, ha az elhunyt nyugdíjának alapjául szolgáló átlagkereset kevesebb az öregségi, rokkantsági nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb ösz- szegénél. Ilyen esetben az özvegy az elhunyt nyugdíjának 75 százalékát kapja kézhez. — szóma — Akkor még szó sem volt a pótköltségvetésről, az általános forgalmi adó növekedéséről. A gyógyszerek és villamosenergia árának várható emelése az egyébként is létminimum közelében élő idősek százezreit hozná lehetetlen helyzetbe. Van-e reális lehetőség a járadékok emelésére? — kérdeztük dr. Barát Gábort, a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetőjét. — Mint ismeretes, a törvény értelmében a nyugdíjakat a netto átlagkeresetekkel megegyező mértékben kell emelni. A most rendelkezésre álló adatok szerint várható, hogy az átlagkeresetek az idén 18 százalékkal nőnek, a nyugdíjak viszont az eddig elfogadott márciusi és szeptemberi emelésekkel együtt is mindössze 14 százalékkal. Ezért további 3-4 százalékos emelésre látunk szakmailag lehetőséget. — Ez „mennyibe” kerülne a nyugdíjbiztosításnak? — Minden 1 százalékos emelés — éves szinten — 3,2 milliárd forint kiadást jelent. A kormánynak a nyugdíjbiztosítási önkormányzat is beterjeszthet konkrét javaslatot, mi hivatalként csak a szakmai számításokhoz nyújtunk segítséget. A mi véleményünk szerint az átlagnyugdíjakat Számos nyugdíjas szeretné, ha járandóságát havonta az OTP-nél vagy a takarékszövetkezeteknél vezetett folyószámlájára utalná a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Mi ilyenkor a jogosult tennivalója? Mindenekelőtt az, hogy fölkeresse azt a lakóhelye szerint illetékes pénzintézetet, amelynél a folyószámláját korábban megnyitották — ha eddig nem volt számlája, akkor most nyittassa meg —, s ott kitöltse az ilyenkor szükséges nyilatkozatot. Ezt a nyilatkozatot az OTP vagy a takarékszövetkezet igazolja, majd a nyugdíjasnak (járadékoskellene — januárig visszamenően — havonta 3-4 százalékkal felemelni. Tízezer forintos átlag esetében ez 3600 vagy 4000 forintot jelentene, ezt a pénzt egy összegben lehetne kifizetni. — Honnan lesz erre fedezet? — A tb vagyonának hozamával nem számolhatunk, mert még most, az év közepén sincs vagyonunk. Továbbra is a gyéren csordogáló járulékfizetésre tudunk csak hagyatkozni. Úgy néz ki, hogy a társadalombiztosítás 40 milliárdos tervezett hiányába még beleférne egy 4,5 esetleg 5 milliárdos nyugdíjemelés. Az azon túl is hiányzó összeget a költségvetésnek kellene állnia annak a kompenzációs alapnak a terhére, amelyet a tervezett áfa-emeléssel egyidő- ben hoznak létre. — Mikor várható döntés? — Gondolom csak azután, hogy a honatyák már határoztak a pótköltségvetésről. A kormánynak egyébként augusztus 31-ig kell a nyugdíj- emeléssel foglalkozó javaslatot az Országgyűlés elé terjesztenie. Mi most úgy látjuk, hogy az esetleges emelést leghamarabb késő ősszel kaphatnák meg a nyugdíjasok. Szabó Margit nak) az igazolással ellátott nyilatkozatot el kell küldenie a nyugdíjat folyósító szervhez, ahonnan majd értesítik az utalás időpontjáról és más tudnivalókról. Ha a jogosult ismét a postai kézbesítés módszeréhez szeretne visszatérni, ezt az igényét a nyugdíjfolyósító szervhez kell eljuttatnia. Nem kérheti nyugdíjának (járadékának) pénzintézeti folyószámlára való átutalását az, akit szociális otthonban vagy más szociális intézményben helyeznek el. Lakossági folyószámla helyett a Pénzintézeti Központba kell utalni annak a jogosultnak a járandóságát, aki külföldön élő magyar állampolgárként élvez nyugdíjat. MEGKÉRDEZTÉK — VÁLASZOLUNK Járandóság a folyószámlán Támogatás az átmeneti segélytől az éjjeli szállásig A nincstelenség szemérmes Nem új a tapasztalat: a filléres gondokkal küszködök, a létbizonytalanság árnyékában élők ritkán kopogtatnak segélyért, támogatásért az önkormányzati és egyéb szervek ajtaján. Noha tehetnék — már csak azért is, mert az új szociális törvény értelmében az önkormányzatok a tényleges igényeknek megfelelően kaphatnak pénzt szociális juttatásokra. Ilyen célokra országosan az idén mintegy 30 milliárd forint áll rendelkezésre. A lakásfenntartási támogatást elsősorban azok igényelhetik, akik az egy személyre jutó jövedelme nem több a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresénél. Különösen indokolt a támogatás akkor, ha a lakás- fenntartás költségei (pl. a lakbér, az albérleti díj, a lakásépítési kölcsön törlesztőrészlete, a fűtés díja, költsége, a csatornahasználati és szemét- szállítási díj) meghaladják az érintett(ek) összjövedelmének 35 százalékát. Az önkormányzat saját hatáskörben rendelkezik arról, hogy a villany-, gáz- és vízfogyasztás költségeiből mennyit vállal át. Az átmeneti segély a korábbi szociális segély új elnevezése. Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza, hogy a rászorulókat milyen rendkívüli, időszakos vagy tartós támogatással segíti. Arra is van lehetőség, hogy pl. súlyos válság- helyzet áthidalására kölcsönt adjanak — elsősorban azoknak, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról képtelenek gondoskodni vagy rendkívüli ok (elemi kár, súlyos betegség) miatt kerülnek válságos helyzetbe. Temetési segélyként egyszeri támogatást kaphatnak azok, akiknek elhunyt hozzátartozójuk temetési költségei létfenntartásukat veszélyeztetik. Különösen indokolt esetben az önkormányzat a temetés teljes költségét is átvállalhatja. A törvény a támogatás több formájának bevezetésére fokozatosságot és ötéves határidőt ír elő. Ilyen a képviselő-testületeknek az a kötelezettsége, hogy a legelesettebbeknek gondoskodjanak egyszeri meleg ételről és házi szociális ellátásról. Fokozatosan kell megszervezni a 2 ezernél több lakosú településeken az úgynevezett nappali gondoskodást, pl. klub, napközi stb. formájában; a 10 ezernél népesebb helységekben a rászorultak éjszakai elhelyezését, a 30 ezernél nagyobb lélekszámú településeken pedig ki kell alakítani az idősek és fogyatékosok házát. Az egyszeri meleg étkezés díja nem haladhatja meg a havi jövedelem 25, a házi szociális ellátásé a 20 százalékot. Az idősek nappali ellátásáért legfeljebb a jövedelem 30, az átmeneti elhelyezésért 60, a tartós elhelyezésért 80 százalékát kell fizetni. —ó —t Amire telik, s amire nem Mire nem telik közpénzből ebben a szegény országban! Elég csak a legfrissebb információk között böngészni, s ilyen „szerény” tervekre bukkanhatunk (noha némely miniszterek és honatyák szerint a nyugdíj azért nem emelhető nagyobb mértékben, mert a költségvetés már nem terhelhető tovább): A kormány „kinőtte” a Parlament épületét, így székesfővárosunk szintén patinás, nagy múltú épületébe, a Várba költözne. A hurcolko- dás potom öt és fél milliárd- jába kerülne az ország honpolgárainak. Aztán ott van a másik hír. Ez arról szól, hogy új telefonközpontokat és telefonkészülékeket kap a kormány, mintegy 120 millió forintos beruházás eredményeként, a pályázatnyertes Kapsch Telecom Kft kivitelezésében. Az alközpontokat és a több mint 2300 mellékállomást a Parlament, a Miniszterelnöki Hivatal és az Országgyűlés Irodaházának épületeibe szerelik be. Arról nem szól a fáma, hogy mi történik a kanadai Northern Telecom cég licence alapján gyártott technológiával, ha a kormány tényleg a Várba költözik? Mi mindenre nem telik ennek a szegény országnak a pénzéből... Nem telik például arra, hogy a nyugdíjak összegét a törvényes mértékben — az infláció mértékéhez közelítve, illetve az aktív dolgozók nettó keresetéhez igazodva — emeljék. Az állampolgárok adóforintjaiból futja majd kormányköltöztetésre, kormánytelefonokra — s talán még arra is akad majd vállalkozó, aki megmagyarázza: miért jó mindez a nyugdíjasoknak... —sz—c Két helyszín, két eset Kaposvár, 10-es autóbusz. A telt kocsiba a Füredi csomópontnál egy tinilány is fölszáll, ölében egy tacskóval. A következő megállónál sok a leszálló, s még ülőhely is marad. Pályázik is rá néhány idős ember, de a lány mindenkit megelőzve az egyik felszabadult ülőhelyre teszi a tacskót! Erre többen is morgolódnak, egy idősebb férfi kimondja: az ülőhelyre, bizony, nem a kutya jogosult! A lány ért a szóból: maga telepszik az ülésre, s ölébe veszi az ebet. Erre a környezete megintcsak felzúdul! Nem sokkal később a lány leszáll a buszról. Szeretném hinni, hogy szégyenében. Fonyódi vasútállomás. A Kaposvárra induló vonathoz idős házaspár igyekszik. A nyolcvanhoz közel járó férjnek nem kis gondot okoz feljutni az „alagút” lépcsőin, mert kétkerekű kis kocsiját alaposan megpakolta. Az imént érkezett vonatról fiatalok szállnak le. Az egyik ledobja hatalmas szatyrát, s a lépcsőket kettesével szedve az idős ember mellett terem. — Papa, segíthetek? — kérdezi, s már vinné is a kis kocsit a vonathoz, egyedül azonban neki sem megy. Útitársa, egylány, csomagját ledobva ugrik barátja mellé, s ketten pillanatok alatt a vonatra teszik a „cuccot”, meg sem várva a köszönetét. Két eset — és micsoda különbség! K. S. Az idén január 1-jétől egy évig jár az elhunyt házastárs nyugdíjának a fele
