Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-08 / 157. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — BELPOLITIKA 1993. július 8., csütörtök A Kárpátok Eurorégió szimbóluma A Kárpátok Eurorégió Inter- regionális Szövetség főtitkára — Adam Peziol — nemzetközi versenyfelhívást tett közzé a magyar, ukrán, lengyel és szlovák határ menti területek kezdeményezésére létrehozott Kárpátok Eurorégió szimbólumának megtervezésére. A pályázatra professzionális művészek és tervezők versenyműnkéit várják. Az elkészült jelképeket titkosan kezelik, a versenyfelhívás első helyezettjének díja 1000 dollár. Sopron a konferenciák , városa Legyen Sopron konferenciaváros! Ezt a gondolatot vitték a városi közgyűlés elé a helyi tudományos szervezetek, intézmények. A TIT a MTESZ, az Erdészeti és Faipari Egyetem közös javaslatát arra a tapasztalatra alapozta, hogy a konferenciákat rendező szervek programjaikat szívesen viszik a Lővérek városába. Ezt jelzi, hogy az utóbbi időben évente több tucat konferenciának adott otthont Sopron, s a rendezvények több ezer hazai és külföldi résztvevője eközben megismerte a város nevezetességeit, műemléki értékeit s elvitte a település hírét a világba. Az ötletet a közgyűlés egyhangúlag támogatta. Koalícióspartnerkereső A jövő évi parlamenti választásokra készülve az SZDSZ vezetői a Köztársaság Párt képviselőivel találkoztak. A jövendő koalíciós partnerekkel kapcsolatosan a megbeszélésén elhangzott: egyik párt sem hajlandó koalícióra lépni szélsőségesnek nevezhető pártokkal. Palotás János ezekhez a szélsőséges erőkhöz sorolta a Magyar Igazság Pártot, az MSZMP-t, majd megjegyezte, hogy a Köztársaság Párt ma nem lát lehetőséget az MDF-el, valamint a kisgazdákkal való együttműködésre sem. A Köztársaság Párt kiemelt partnerének az Agrárszövetséget tekinti. Cigánytüntetés lesz Egerben Több mint kétszáz helybeli lakostól érkezett tiltakozó aláírás ellenére Egerben, az Északi lakótelep Töviskes terén gyülekezhetnek vasárnap azok az ország minden tájáról érkezett cigányok, akik részt kívánnak venni a kisebbségi jogok érvényesüléséért, a rasszizmus ellen rendezendő demonstráción. A rendőrség a gyülekezési jogról szóló törvény értelmében nem tilthatja meg a demonstrációkat, a helyszínükön sem változtathat, ha azok nem járnak mások jogainak sérelmével, és nem akadályozzák nagymértékben a forgalmat. A demonstráción körülbelül kétezren vesznek majd részt. Amerikába vitték a gyerekeket A budapesti román nagykövetség szóbeli jegyzékben tájékoztatta a Külügyminisztériumot arról: egyetért azzal, hogy Szegeden született román állampolgárságú csecsemők az Egyesült Államokba utazzanak. Ezzel megoldódott a sajtóban a „szegedi csecsemőbotrány” kapcsán ismertté vált ügy, rendeződik a huszonnyolc kisgyermek sorsa. EGY SZŰKSZAVÚ HÍR MARGÓJÁRA A miniszterelnök és a képviselő nem győzték meg egymást Gerbovits Jenő: Előbb-utóbb egy csónakba kerülök Torgyán Józseffel (Fotó: Kovács Tibor) (Folytatás az 1. oldalról) — Hová tartozik ön valójában? Melyik kisgazdacsoportba sorolja önmagát? — Egyikbe se, azazhogy formailag a 36-okhoz. Oda kényszerültem a kialakult felemás helyzet nyomán. Valójában nincsenek is 36-ok, hiszen ez a csoport sokféleképpen tagolódik, s távolról sem egységes. — Mi történt a múlt heti frakcióülésen? — A miniszterelnök több mint egy órán át értékelte az ország helyzetét a geopolitikai összefüggésektől a világméretű túltermelési válságból adódó következményekig. Szólt a koalíció helyzetéről és a választásokra való felkészülésről is. Szavait követően néhány langyos hozzászólás után kértem szót, s bevezetőben kifejtettem, hogy nem értek egyet azzal a móddal, ahogy a kormányzat a környezetünkben kialakult nemzetközi gondokhoz viszonyul, például az iraki bombázást követően miért kellett nekünk nagyhatalmakat megelőzve elsők között helyeselnünk. Meglehetősen vérmesen tettem szóvá a magyar termelő védtelenségét és kiszolgáltatottságát. Miközben a példaként is emlegetett nyugati kormányok mindent elkövetnek agrártermelőik érdekeinek védelmében — látva bennük a majdani választópolgárt —, nálunk teljes a piaci anarchia. Meghívtam a miniszterlenök urat, tartson velem a budapesti nagybani piacra, ahol most a román paradicsom, a holland sárgarépa, a chilei alma és a görögországi dinynye a sláger. Itt a német savanyúkáposzta és a spanyol barack is. A magyar termelő a saját piacáról kiszorul, s ha efölötti elkeseredéséhez még hozzájön az a csapás, amit majd a következő két hónap gyatra terméseredményei okoznak, elszabadulhatnak az indulatok. Ha itt bármiféle demonstráció lesz — mondtam — aligha tudom majd magam elhatárolni, talán még az élére is állok. Antall József válaszát nem tartottam érdeminek. Ő ugyanis a külföldi partnerek érdekeinek tiszteletben tartásáról beszélt. Belpolitikai kérdések kapcsán szóvá tettem, hogy korántsem a kisgazdák járatták le a koalíciót. Állítottam, hogy még mindig lenne megoldás a koalíció megerősítésére, s ennek kulcsa a miniszterelnök kezében van. A költségvetés kapcsán föltettem a kérdést, mit kapunk mi kisgazdák, hogy egységesen tudjunk odaállni a költségvetés mellé. — Milyen fizetségre gondolt a hűség fejében? — Mindenekelőtt a tiszta, teljes jogot élvező agrártárca létrehozására. Gyalázatnak tartom, hogy most az NGKM rendelkezik az összes mező- gazdasági és élelmiszer-ipari termék export-import engedélyezési jogával. Ezt kell visz- szakapnunk, akkor is, ha cserében leadunk egy államtitkári pozíciót. Kapjuk meg az ÁVÜ feletti rendelkezést, amelyik minket illetett volna eredetileg is. Ezek lehetnének a garanciák ezzel a sekélyes pénzügyi kormányzattal szemben. A mindenre elhangzott válaszban nem szerepelt a garancia. így hát végül is a „hogyan tovább” vitában nem győztük meg egymást. Mindezek után nemcsakhogy én nem szavazom meg a költségvetést, de azon dolgozom, hogy senki se tegye meg. — Hány képviselőt sikerült ez ügyben megnyernie? — Eddig tizenkettőt. Egyre többen látják, hogy ez az ország sokféle rendszert átvészelt, de se Horthynak se Rákosinak se Kádárnak nem jutott eszébe, hogy eladjuk az országot és föléljük. Ehhez nem kaptunk fölhatalmazást. Tisztességes lett volna, ha maguk a miniszterek járnak elöl a jó példával a mértéktartásban és lemondanak fizetésük egy részéről. — On is jól tudja, hogy — bár ez jól hangzik —, az állami tisztviselők bére csepp a tengerben a gazdasági gondok nagyságrendjéhez képest. — Ez igaz, csakhogy vegyük például Torgyánt. O egy jól felkészült jogász, mégis olyan jogi abszurditásokat csinál, amit egy kezdő joghallgató sem követne el. Teszi ezt azért mert tudja, hogy nem jogászoknak beszél, hanem laikusoknak. Ugyanígy lehet, hogy a miniszterek bércsökkenése semmi gazdasági előnnyel nem járna, de nagy gesztusértéke lenne, amikor arról beszélünk, hogy szegény az ország. — Ön is volt miniszter, s így jól tudja, hogy a miniszteri íróasztalba való kapaszkodás egyik nyitja, hogy a nyugati példákkal szemben nálunk valakinek sok esetben az egzisztenciája függ Valójában nincsenek is 36-ok attól, hogy miniszter vagy sem. Más a helyzet ott ahol a politikusoknak jelentős magánvagyona, s így visz- szavonulási útja van. — Mégis azt mondtam az Antalinak, hogy ingyen is csinálnám, ha csak fél évre nekem adnák az FM-tárcát. Kár szétverni például a téeszeket, amíg nem tudunk jobbat. Mindig is a magántulajdon híve voltam, csakhogy a tulajdonosnak és a használónak nem kell ugyanannak a személynek lenni. Ha egyik kivisz egy istállót, a másik egy traktorkereket a téesz őszre már a nála maradt földet sem tudja bevetni. Ahogy a német mondja, amíg nem tudsz új bakancsot venni, addig javíttatsd a régit, de semmiképp se dobd el. Hiába beszélünk farmergazdálkodásról, amíg annak nincsenek meg a feltételei. — Sokan azt mondják a paraszt lám-lám mégiscsak a szövetkezés mellett van. Egy fenét, csakhogy belátták se eszköz, se pénz, se piac, maradjon hát átmenetileg a régi. — Ön mindvégig voltaképpen a kisgazdák nevében beszél, szervezetileg azonban egyik kisgazda csoportba sem sorolja magát... — Én nem tértem le az eredeti útról, és most is a kisparaszti, kisgazdaérdekeket képviselem. Amikor Torgyán megpróbál az agrárosok felé nyitni, alig hiszem, hogy rajtam kívül talál olyat, akinek őszinteségében ebben a körben megbízhatnak. Az az érzésem, hogy előbb-utóbb egy csónakba kerülök Torgyán Józseffel. — Köszönjük a véleményét. Bíró Ferenc CSÉPINEK MENNIE KELL? A privatizációs panasziroda a kormányt segíti Dr. Hasznos Miklós: ha ezt tudjuk előre, akkor mi a kongresszusi központot és a bazilikát kérjük A leggazdagabbnak tartott is választásokra készül Képviselőket képez a Köztársaság Párt — A gazdaság érdekében kell politizálnunk, s nem a politika érdekében gazdálkodnunk — mondta dr. Fodor László, a Köztársaság Párt országos alelnöke, amikor a pártprogram legjellemzőbb kitételéről kérdezte Kaposváron a Somogyi Hírlap. — Is-is — válaszolta kérdésünkre Csurgón dr. Hasznos Miklós, a KDNP országos alelnöke, amikor arról érdeklődtünk: mennyire elégedett a privatizációt vizsgáló bizottság eddigi ténykedésével. — Eredmény, hogy a nagy koalíciós testvér hozzájárult a bizottság felállításához. Azzal viszont már nem vagyok elégedett, hogy egy ideig helyben jártunk. Mert a létrejött bizottság beszámolókat hallgatott meg, s azt, hogy egyes vezetők elmondták: milyen szép, milyen jó, milyen tökéletes a privatizáció. Elég „sokba került”, amire a bizottság rátalált saját „vágányára”. — Nyilvánosságra kerültek adatok az állítólagos visszaélésekről. Mit kívánnak tenni? — A KDNP nem nyomozó- hatóság és nem ügyészség, de olyan politikai erő, amely a közélet tisztaságáért küzd. Létrehoztunk egy panaszirodát, ahol bejelentéseket lehet tenni a privatizációval kapcsolatban. A jelzéseket megvizsgáljuk, s ha korrupcióra utaló jeleket találunk, akkor szeretnénk élni a miniszterelnöki felhatalmazással. Antall József ugyanis hangsúlyozta: a privatizáció körüli korrupcióval szembe kell szállni. Amit mi tehetünk: a tényeket a kormány tudomására hozzuk. A többi az ő dolguk. — Az önök egy csoportjának tulajdonítják a véleményt: Csépi Lajosnak mennie kell! Ha megvalósulna, hozna-e ez pozitív változást a privatizációban? — A kereszténydemokraták nem személyek ellen küzdenek, hanem azért, hogy a privatizáció nyílt, ellenőrizhető és áttekinthető legyen. De azért is, hogy ne legyen hátrány, ha valaki magyar állampolgár. Nem azért kell egy adott személyt eltávolítani, mert „valahonnan” jött, hanem azért, ha akadályozza a privatizációt. Mi azt szerettük volna, ha a privatizáció a magyar tulajdonosi középosztály kialakulását szolgálja. — A pártszékház-ügyben óvatos nemtetszésüket fejezték ki... — Érdekes a helyzet, hiszen a mi székházunk eleve irodákból állt. Most pedig az érintettek kitalálták, amibe akkor valóban belementünk: a székházjuttatásnál a nettó irodaterület négyzet- métere számít. Ezért kaphatta meg a Fidesz és az MDF azt a bizonyos tiszti kaszinót, amely nagy hallal, klubszobáEllesett pillanat dr. Hasznos Miklósról a parlamenti folyosón (Fotó: Gyertyás László) val, kávézóval rendelkezik, ami nem iroda. Tehát kevés a nettó irodahelyiség. Ha mi ezt tudjuk előre, akkor a kongresszusi központot és a bazilikát igényeltük volna, ahol csak a sekrestye számíthat irodának, ami alig néhány négyzetméter. Most milyen jól járnánk, ha eladnánk a szerzeményeket! — Mi ebből a tanulság? — Az, hogy ami jogszerű, az lehet etikátlan. Ezzel az ügylettel olyan előnyökhöz jutottak egyesek, ami duplája annak az összegnek, mint amit a KDNP választási kampányra költhet. (L. J.) — Minden választókörzetben helyi jelöltet indítunk, s nem „központi személyiségeket”. Megelőzzük, hogy egyesek kiszorítsák az elsimert, jó helyi szakembereket. Már csaknem 90 választókerületben működik választási irodánk. Októberre minden körzetben akcióképesek leszünk. A „hálózat” közvetlenül a párt vezetőségével tartja a kapcsolatot. A 176 irodavezető havonta megbeszélésre jön ösz- sze, s minden régióban rendszeresen továbbképzéseket tartunk. — Felkészítő tanfolyamokat tartanak a képviselőjelöltjeiknek is... — Az országgyűlési képviselőnek is fel kell készülnie a munkájára. Kis túlzással azt is mondhatnám: a képviselőség ugyanolyan szakma, mintha valaki irodalmár vagy történész lenne. Nem titkoljuk — tanulva a jelenlegi helyzetből — mi profi képviselőket szeretnénk a parlamentbejuttatni. Olyanokat, akik szakszerűen és pontosan tudják közvetíteni akaratukat, javaslataikat. A tudatos építkezés azért is fontos, mert nem akarjuk újra elkövetni azokat a hibákat, mint amelyek a jelenlegi parlamenti munkát jellemzik. Szeretnénk visszaadni a parlament tekintélyét, hogy a parlamentben érdemi kérdésekről, érdemi vita folyjék, s ne indulatok által vezérelt küldetéstudatok csapjanak össze. Mert egy jól működő parlament sokat tud segíteni, egy rosszul működő pedig sok kárt tud okozni. — Önöket a leggazdagabb pártként tartják számon... — Ez terjed el a köztudatban, mivel a Köztársaság Párt mögött a vállalkozók állnak, s anyagilag az erősebb pártok közé tartozik. A Köztársaság Párt semmiféle állami támogatásban nem részesül, s rendkívül lassan csordogál az a típusú támogatás, amelyről azt hiszik, hogy sok. De mindenféleképpen van egy pozitív jelenség: sikerült azt megoldani, hogy a választási irodák működtetésének költségét a helyi szimpatizánsok vállalták. Ez nagy erő, de nagy felelősség is. Nem fordulhat elő, hogy a választásokon a támogatók csalódjanak. (Lengyel)
