Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-08 / 157. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. július 8., csütörtök Energiagondok Európában Az amerikai kongresszus technológiai bizottságának most közzétett felmérése szerint Kelet-Eu répában nem zajlott le az a sok-sok apró, de összességében rendkívüli hatékonyságnövekedéssel járó változás az engergiafelhasználásban, amellyel az Egyesült Államok a 70-es évek közepe után az olajárak meredek emelkedésére válaszolt. Ennek eredménye az, hogy például az épületek fűtési és elektromos rendszere Kelet-Európábán immár ötven százalékkal több energiát emészt fel, mint az Egyesült Államokban. Újabb OTP-részvény kibocsátása Gyakorlatilag teljes egészében lejegyezték azt az együttesen 100 millió forint névértékű OTP-részvény- plakettet, amely mindössze június 15-e óta hozzáférhető a kárpótlásijegy-tulajdono- sok számára. Az Állami Vagyonkezel ő Rt a július 15-én záruló jegyzési időszak után valószínűleg újabb négyszáz millió forint névértékű, kárpótlási jegyért megszerezhető OTP-részvényt dob a piacra, havonta 100 milliós csomagokban. A jegyzési időszakot nem zárják le az eredetileg megjelölt július 15-e előtt. A kibocsátás során ugyanis az eredeti kárpótoltak élveznek előnyt, az eddig igényelt mennyiséget pedig nyilván nem csak ők jegyezték. Szárítani nem kell az idei termést, csak rostálni Kisgyalánból érkezett az első szállítmány búza Magántermelőktől is átveszik a kenyérnekvaló minőségűt (Folytatás az 1. oldalról) A tárház befogadó kapacitása 6 ezer tonna. A batéi szövetkezet ötszáz tonna őszi árpáját rejti az egyik silótorony. A búza dömpingje most kezdődik. A kisgyaláni szövetkezet és a batéiak a kaposvári Nagymalomhoz is szállítják az idei kenyérnekvalót. — A magántermelők is megkezdték a beszállítást, elsőként Somogyvári László hozta be Kaposfüredről a learatott búzáját. A 45 tonna termés minőségében egyezik az üzemektől származóval — felelte kérdésünkre az üzemvezető. Sajnos a szemeken meglátszik az aszályos időjárás. Ebben a szárazságban csak egyetlen előny, hogy Kisgya- lánban nem kellett szárítani, csak a rostán eresztették át a terményt. A Nostránál egymást érik a pótos IFA-k és a traktor vontatta pótkocsik reggel hattól este hatig. Igény szerint szombaton és vasárnap is fogadják szerződéses partnereiktől a leadandó terményt. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat mindent megtesz azért, hogy a következő új termésig való kenyér alapanyag mielőbb biztonságos raktáraiban legyen elhelyezve. (Mészáros) Mindössze két perc kell a pótkocsi ürítéséhez, a garat máris nyeli a gabonát (Fotó: Török Anett) KÜLFÖLDI ELEMZÉS A PÉNZÜGYI HELYZETRŐL Program a fejlesztésre Maradt a hitelképességünk Az idén is több külföldi hitelminősítő intézet készíti el elemzését a Magyar Nemzeti Bank hosszú lejáratú kötvényeiről, közvetve az ország pénzügyi helyzetéről. A közelmúltban jártak hazánkban a Standard and Poor’s szakértői és várhatóan szeptemberben érkezik a Moody’s Investors Service, valamint a Japanese Credit Rating Agency küldöttsége. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta, hogy az említett intézetek szakértői már évek óta felkeresik Magyarországot, s rendszeresen vizsgálják a politikai-gazdasági helyzet alakulását. Megállapításaik fontosak a befektetők, külföldi kötvényvásárlók számára, és ezért nem elhanyagolható, hogy milyen minősítést adnak hazánknak. Az azonban tény, hogy a piac nem minden esetben az említett cégek minősítése alapján dönt. Ezt bizonyítja, hogy Magyarország hitelminősítése 1992-ben kismértékben romlott. Az említett intézetek elsősorban azt vették figyelembe, hogy a térségben jelentős a bizonytalanság, és ezt tükröztették az általuk megadott új minősítésben, amely már nem érte el a befektetői kategóriát, kismértékben átcsúszott a spekulatív kategóriába, amelyet a befektetőknek nem ajánlanak. Ennek ellenére a Magyar Nemzeti Bank jelentősen növelni tudta kötvénykibocsátását. Az MNB 1992-ben valamivel több mint egymil- liárd dollár értékű kötvényt hozott forgalomba külföldön, elsősorban német és japán piacon. Az idén a kötvénykibocsátás látványosan emelkedett. Ebben az évben már több mint 2,2 milliárd forint értékű kötvényt hozott forgalomba a Magyar Nemzeti Bank, köztük több óriáskibocsátás is volt Németországban és Japánban. Az országnak sikerült elérni, hogy gazdasági eredményei láttán a külföldi pénzpiacokon stabil hitelfelvevőként elfogadják. Magyarország számára a kötvénykibocsátás vált a legfőbb hitelfelvételi lehetőséggé. Betéti kamatok és infláció Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság innovációpolitikai irányelve a múlt félévben kormányprogram lett, s ez az innovációpolitika szentesíti az OMFB pályázati rendszerét. A Műszaki Szakértői Testület június 30-ig 228-at nyilvánított befejezettnek. Közülük több mint 100 a befejezés időpontjában már gyártásban, hasznosításban volt. Az idén a testület 1,3 milliárd forint támogatást ítélt oda. Az atome- rőművi radioaktív hulladékok kezelésére és elhelyezésére címmel kiírt ‘nemzeti tervhez az OMFB száztíz millió forinttal járul hozzá. A cukorgyárak privatizációja Nem felelnek meg a valóságnak a cukorgyárak külföldi társaságoknak történő kiárusításáról és a cukoripari monopóliumok kialakulásáról hangoztatott állítások - nyilatkozta Fábián Károly, a Cukor Terméktanács elnöke. A cukorgyárak három éve tartó privatizációja során a három külföldi befektető a hazai cukor- termelésnek csupán 30 százalékát szerezte meg. A 12 cukorgyárból az osztrák Agrana cég a petőházi és a kaposvári vállalatban szerzett többségi tulajdont. A francia Beghuin- Say csoport a hatvani, a szerencsi, a szolnoki és a selypi gyár 40 százalékos, a franciaangol érdekeltségű Eastern Sugar csoport pedig a kábái gyár 35 százalékos tulajdonához jutott. Az ácsi, a sarkadi, a mezőhegyesi, a sárvári és az ercsi cukorgyárakak privatizációját a vagyonügynökség egyben kívánja meghirdetni és erre elsősorban a hazai befektetők pályázatait várják. Sok ismerősöm kérdezi, ki értetlenül, ki elégedetlenül, vajon milyen összefüggés van a kamatlábak nagysága és az általános fogyasztói árszínvonal alakulása között? Zöldségkereskedőnek és orvosnak, magántisztviselőnek és iparosnak ez a kérdés azért jut éppen most az eszébe, mert a rövid lejáratú, az egy esztendőnél rövidebb időre elhelyezett takarék, illetve bankbetétek kamata alaposan leszorult, miközben az infláció éves mértéke a kamatlábakénál kisebb mértékben csökkent. Ez azt jelenti, hogy amíg 1991-ben és 1992 egy részében is a rövid lejáratú betéti kamatláb legalábbis egyenlő volt az inflációs rátával, vagy egy százalékkal meg is haladta, addig most a betéti kamatláb kisebb az inflációs rátánál. Amíg korábban volt némi, a szakmában „pozitív reálkamaf’-nak nevezett jövedelme a betétesnek, most „negatív reálkamatának nevezhető vesztesége van. Érdekes az, hogy a negatív reálkamat ellenére is nőnek a megtakarítások. Ha nem nőnének, akkor a bankoknak, jegybankoknak újra kellene gondolniuk a kamatpolitikájukat. Mi ennek a furcsa, látszólag ésszerűtlen takarékoskodásnak az oka? A szakemberek szerint azért nőnek a megtakarítások, mert az élet sok, korábban biztosnak tekintett eleme bizonytalanná vált: a munkahely, esetleg a lakás, a jövőbeni nyugdíj reálértéke, az egészségügyi, oktatási szolgáltatások ingyenessége. Ezért takarékoskodni kell, előre kell gondoskodni a jövőről. De a takarékoskodásnak nem biztos, hogy a bankbetét a leghasznosabb módja. Korszerűbb, ésszerűbb formának látszanak a hosszú távú megtakarítások: az életbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás, vagy az egészségbiztosítás kiegészítése önkéntes alapon, állami vagy vállalati hosszú lejáratú kötvények vétele, talán még a részvényvásárlás is. A rövid lejáratú negatív betéti kamatok hatására átrendeződik a megtakarítások összetétele: a pozitív reálhozamú hosszú lejáratú befektetések nőnek, különösen azok, amelyeket kockázatmentesnek tekintenek a befektetők. Ilyenek például az államkötvények, de várhatóan élénkülnek majd az egyéb — már említett — befektetések is. Ám a rövid lejáratú betétek — ezekhez gyorsan, könnyen hozzá lehet jutni — a negatív reálkamatok ellenére is az emberek megtakarításainak jelentős hányadát alkotják majd. Bácskai Tamás Vélemények a 94-es költségvetéstől Az 1994-es költségvetés nyári tanulmányozásához adott szempontokat Szabó Iván pénzügyminiszter a képviselőknek az MDF-, a KDNP- és a 36-os képviselőcsoport kedd éjszakai együttes koalíciós frakcióülésén. A részletekről Szabó Iván elmondta: a közalkalmazotti törvény végrehajtásával kapcsolatban beszámolt a képviselőknek az érdekvédelmi szervezetekkel folytatott tárgyalásokról. Arra nincs garancia, hogy az önkormányzatok fel is veszik a közalkalmazotti bértáblázat megvalósításához szükséges hitelt, de „nem lesz nagy sikere annak a polgár- mesternek, aki, amikor van rá pénz, nem osztja ki” — mondta Szabó Iván. A miniszter azt is kifejtette: a pénzügyi kormányzat a forgalmi típusú adóterhelést kívánja növelni, hogy ezzel lehe-' tővé tegye a jövedelemtípusú — társasági adó, személyi jövedelemadó — adók szerepének csökkentését. A miniszter utalt arra is: örömmel állapítja meg, hogy a sajtó első értékeléseiben észrevette az igazgatási költségek 1994-re tervezett csökkentését. A koalíciós ülésen ezenkívül szóba került a deficitnövekedés elleni határozott fellépés, a bankokban lévő hitellehetőségek, a kötvénykibocsátások esélyei és a kamatlábak is — közölte Szabó Iván. A pénzügyminiszter dicsérte Seszták László (KDNP) és Ta- kácsy Gyula (MDF) áfa-kom- penzációs javaslatát. Hozzátette: ennek révén 30 százalékos túlkompenzációra kerül sor. A módosító javaslat nyomán az idén és jövőre a gyógyszerek nullkulcsos áfája megmarad. ELŐBB ELTÖRÖLT VÁMOK Könnyebben juthatunk az EK piacaira Az Európai Tanács legutóbbi koppenhágai csúcsértekezletén döntés született a társult országok EK-piacra jutásának javításáról. Hargita Árpádné, az NGKM főosztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a vámkedvezményeket biztosító elvi döntés jogi formába öntése most kezdődött meg. A döntés akkor lesz hatályos, ha az erre vonatkozó rendelkezés megjelenik az EK hivatalos közlönyében, az „Offical Journal of the EC”-ban. Más részről készül egy, az ideiglenes és az európai megállapodásokat az adott pontokban módosító, úgynevezett kiegészítő jegyzőkönyv is. Az intézkedések tervezett hatályba lépésének ideje ez év július 1 -je. Mivel az említett dokumentumok ehhez képest bizonyos késéssel készülnek el, az NGKM arra törekszik, hogy a magyar exportőrök visszamenőleges hatállyal visszaigényelhessék a vámkülönbözetet. o A változások lényege, hogy az EK egyoldalúan vállalt kötelezettségként a tervezettnél korábban bont le vámokat, csökkenti a lefölözéseket, növeli a mennyiségi kereteket, miközben nem kíván hasonló lépéseket a közép- és kelet-európai országoktól. (A vámok és egyéb piacra jutási akadályok tervezettnél gyorsabb lebontására az Ideiglenes megállapodás egyik passzusa ad lehetőséget.) A koppenhágai dokumentum szerint az ideiglenes megállapodás II./b mellékletében rözgí- tett termékek (ferroötvözetek, megmunkálatlan alumíniumok) esetében a társult országokból származó és a közösségbe irányuló termékek importjára kivetett vámokat 1995 vége helyett 1993 végére törlik el. Fontos érintett termékecso- port a vámmentes plafonokkal és kvótákkal szabályozott úgynevezett érzékeny ipari termékkör, amely összesen 93 fajta árut tartalmaz. Ezekből 78-ra vámplafont, 15-re pedig vámkontingenst állapít meg a megállapodás III. melléklete. A kontingenst meghaladó importra a közösség azonnal vámot alkalmaz, illetve a plafonokat meghaladó importra visz- szaállíthatják a vámot. A megállapodás fokozatosan növekvő éves vámkontingensek és vámplafonok mellett az importvámok fokozatos, öt év alatti lebontását helyezte kilátásba. Ezzel szemben a koppenhágai dokumentum szerint a termékek 1996 vége helyett már 1994 végén vámmentesek lesznek, miközben a kvóták és plafonok értékét a korábbi 15 százalék helyett 25 százalékkal növelik Magyarország esetében. © Hargita Árpádné szerint ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag másfél év alatt olyan termékeknél szűnik meg az „érzékenység”, mint például a cipő, a float- üveg, elektromos izzók, televíziók. A koppenhágai döntés nyomán egy évvel előbbre hozzák a vámok eltörlését az acéláruk, illetve a textiltermékek esetében, de ezek mikéntje még kidolgozás alatt van. A mezőgazdasági termékek kereskedelmének szabályozásában új, hogy a kilátásba helyezett 10 százalékos kvótaemelés idejét 6 hónappal előbbre hozták. így 1994. január 1 -je helyett ez év július 1-jétől érvényes, miként a mennyiségi keretekre vonatkozó 60 százalékos vám- és lefölözés csökkentés is ekkortól, ugyancsak fél évvel korábban lép hatályba. Ez marha-, sertés-, juh- és baromfi húsféleségeket, különböző zöldség és gyümölcsféléket érint majd. © Hargita Árpádné szerint a társult országok szempontjából pozitívan értékelhető az is, hogy újragondolásra ajánlják a kumuláció kérdését. Eszerint az Európa Tanács javaslatot vár a Bizottságtól arra, hogy miként bővíthető a kumuláció a kelet-európai országokból, és az EFTA-orszá- gokból érkező termékekre a származási szabályoknál, azaz miként vehetők figyelembe, például a magyar származás meghatározásánál az EFTA-országokból eredő termékek is. Ez — ha a vizsgálat Magyarország számára kedvező eredményt hoz — bővíteni fogja az EK részéről nyújtott kedvezményes elbánást élvező termékkört, és kereskedelemfejlesztő hatású lesz.
