Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-05 / 154. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — SZÍNES VILÁG 1993. július 5., hétfő Újraálmodták a legendás Bugattit Hatvan évvel azután, hogy egy autóbemutatón először szerepelt a legendás Bugatti Atalante Lyonban, egy kis au­tóműhelyben újraálmodták a világhírű kocsit. Xavier de la Chapelle, a Chapelle autóművek elnöke azt nyilatkozta, hogy azért hozzák újra a piacra a kocsit, mert ez volt a lege­legánsabb és legszebb kocsija a Bugattinak. Ára igen hor­ribilis, 113-124 ezer dollár között van attól függően, hogy kupé nyitott vagy változtatható tetejű. Megrendeléstől számítva minden egyes kocsit egyedileg készítenek el, kb. nyolc hónap alatt. (FEB Foto) ÜVEG VÁZA ÉS SKÓT DUDA Kiállítás a Titanic tárgyaiból Egy francia tengeralatti kutatóhajó több mint 800 tárgyat hozott fel a Titanic belsejéből. Ezeket a tárgyakat a Nadir nevű francia hajó az Egyesült Államok-beli Norfolk kikötő­jébe szállította. A tárgyak egy részét hamarosan kiállítják. A Titanic 1912-ben süllyedt el, miután jéghegynek ütkö­zött. A hajón tartózkodó 2200 utas közül 1500 életét vesz­tette. Most két társaság, a Connecticut állambeli ANS Ti­tanic Betéti Társaság és az Inframer nevű francia Tenger­kutató Intézet búvárai három­hetes munkával hozták fel­színre a tárgyakat az elsül­lyedt hajóból. Legutóbb 1987-ben találtak és hoztak fel tárgyakat a Titanicról. Akkor ugyanezek a vállalatok vettek részt a munkálatokban. Georges Tulloch, az expe­díció vezetője elmondta az AP amerikai hírügynökség tudósí­tójának, hogy a kutatócsoport főleg nagyobb tárgyakat men­tett ki az elsüllyedt hajóból. Ezek közé tartozik a Titanic kürtje, egy üvegváza Titanic felirattal, a hajó gépezetének kéttonnás darabja, egy bronz ablakkeret, porcelántárgyak és hangszerek. Ez utóbbiak közé tartozik Eugene Daly, a világhírű ír dudás hangszere. Daly túlélte a katasztrófát. Tulloch elmesélte, hogy egy faládában találták meg a du­dát. Daly a Titanic hátulsó fe­délzetén állt, amikor a Titanic elhagyta Liverpoolt, és érzel­gős dallamokat játszott. A kiállítást a norfolki tenger­part egyik épületében nyitják meg á közeljövőben. Sok a látogató nem bírja a műemlék Sztúpa a sziklán Tíz évig restaurálták a romvárost Valószínűleg korlátozni fog­ják az egyik leghíresebb indo­néziai műemlék, a borobuduri templom látogatóinak számát. A sziklára épült Vili. századi sztúpa (buddhista szentély) ugyanis egyre nehezebben állja az évente odaözönlő tu­risták ezreinek rohamát. A templom fenntartását ellen­őrző vállalat egyik vezetője aggasztónak nevezte a hely­zetet, bár az okokra nem tért ki. — Nem szabhatjuk meg, hogy hányán mászhatnak fel egyszerre a sziklára épült szentélyhez — mondta Ju- vono Szri Szuvito —, de korlá­tozhatjuk a látogatási időt, ez­zel is csökkentve a templomra nehezedő nyomást. A szakemberek a jövő hó­naptól kezdve négy hónapon át tanulmányozzák a látogatá­sok korlátozásának különféle módozatait. Jelenleg a turisták korlátlan számban gyönyörködhetnek a buddhista építészet eme gyöngyszemében. T avalyi adatok szerint több mint 1,98 millió külföldi és indonéz járt a közép-jávai romvárosban. A hatalmas sztúpát tíz évig restaurálták az eredeti tervek­nek megfelelően. A helyreállí­tási munkák 1983-ban értek véget. A 25 milliós beruházás célja az volt, hogy további 1000 évre biztosítsák a szen­tély fennmaradását. Sokba kerül a magántévé Lengyelországban Korlátozzák a reklámidőt Az engedélyezés feltételei szinte teljesíthetetlenek Lassan halad Lengyelországban a kereskedelmi televízió- és rádióadók engedélyezési problémáinak megoldása. Az elekt­ronikus média ellenőrzésére létrehozott Országos Rádiós és Televíziós Tanács most jutott el odáig, hogy nyilvánosságra hozza az engedélyért való folyamodás pontos feltételeit. A világ első alumíniumszobra Százéves a londoni Eros A törvény értelmében en­gedélyért csak az folyamod­hat, aki lengyel állampolgár, állandó lakhelye Lengyelor­szágban van. Külföldi érde­keltségű cég csak akkor fo­lyamodhat, ha a vállalkozás­ban a külföldi tőke aránya a 33 százalékot nem haladja meg, igazgató- és felügyelőtanácsa tagjainak pedig többsége a hazájában élő lengyel állam­polgár. Az engedély televíziók esetében legföljebb tíz, rádió­knál hét évre szólhat, de leg­kevesebb három évre adják meg. A tanács visszavonhatja a működési engedélyt, ha az állomás sugározta programok veszélyeztetik a nemzeti kul­túra érdekeit, az állam bizton­ságát, a keresztény értékeket vagy az országban meghono­sodott szokásokat. Akkor is visszavonhatják a koncesz- sziót, ha az adott területen az adó domináns szerepet sze- •rez meg, ha más személy tu­lajdonába megy át vagy ha nem kezdi meg működését az engedély elnyerésétől számí­tott 3 hónapon belül. A tanács meghatározta, hogy mennyit kell fizetni a koncesszióért. Egy országos televízió indítá­sáért 90 milliárd zloty a díj (450 millió forint), a rádióindí­tási engedély ennek mintegy harmada lesz. A pontos árat az adó hatósugarától és hall-' gatóinak, nézőinek számától függően állapítják meg. A legnagyobb fejfájást azonban az átfogó informá­ciós csomag okozza a folya­modóknak. A kérelmezőnek többek között közölni kell, mennyi adásidőt szán tájékoz­tatásra, oktatóműsorokra, szórakoztató, sport-, ifjúsági, zenei, családi és vallási prog­ramokra, valamint játékfil­mekre. Meg kell jelölniük azt is, hogy miként kívánnak gaz­dálkodni a reklámokra szánt idővel. A törvény ugyanis elő­írja, hogy a reklámok nem fog­lalhatnak el többet, mint a napi adásidő 15 százalékát, és egy órán belül pedig sosem ha­ladhatják meg a 12 percet. E terv előkészítésénél is sokkal idő- és főleg pénzigé­nyesebb az úgynevezett üzleti terv kidolgozása. Ennek meg kell győznie a tanácsot arról, hogy a kérelmezőnek nem­csak az adás elindításához van pénze, hanem elegendő fedezete van egy- vagy kétévi működéshez is. Ehhez részle­tes bevételi és kiadási tervet kell készíteni, ami felöleli nemcsak a műszaki berende­zések üzemeltetési költségeit és a fizetéseket, de még a várható víz-, villany- és fű­tésszámlák, kiküldetési napidí­jak összegét is. Egy ilyen do­kumentum elkészítése igen hosszú időt vesz igénybe, és a szakértők szerint mintegy fél­millió dollárba kerül. Barabás T. János London központjában, a Piccadilly Circus-ön vidám ünnepléssel köszöntötték 100. születésnapja alkalmából a brit főváros egyik turisztikai nevezetességét, az Eros szobrot. Joanna Lumley színésznő vágta fel az óriás születésnapi tortát a tarka kosztümökbe öl­tözött ünneplők — Cockney Pearly Király és Királynő, Sherlock Holmes és Eliza Do­olittle — tapsa közepette. Az egy lábon álló szárnyas íjast ábrázoló Eros szobrot — Alfred Gilbert alkotását — 1893. június 29-én leplezte le Westminster hercege a XIX. századi reformer és filantróp, a gyermekmunkát ellenző arisztokrata, Shaftsbury hete­dik grófjának emlékére. Jólle­het Eros a szerelem istene a görög mitológiában, de a Lon­don egyik legforgalmasabb pontján felállított szobornak „A keresztény könyörületesség angyala” nevet adták. A lon­doniak azonban kezdettől fogva‘úgy tekintettek a szo­borra, mint a szerelem istené­nek képmására. A londoni Eros az első alu­míniumból készült köztéri szobor. 15 külön-külön öntött részből áll. A két világháború alatt biztonsági okokból el­mozdították helyéről. 1931 szilveszter estéjén megrongá­lódott, de rövid idő alatt kijaví­tották. Az idő vasfoga is ki­kezdte és a 100. születésna­pot megelőzően teljes felújítá­son esett át. Szakértők egyenesen azt javasolták, hogy helyezzék el múzeumban az igencsak sérü­lékennyé vált szobrot, s he­lyette mását helyezzék el a té­ren, ami annál is könnyebb lett volna, mivel fennmaradtak a tervrajzok. Westminster tör­vényhatósága azonban hal­lani sem akart erről és inkább vállalta a teljes felújítást és tisztítást — 50 ezer font ster­ling költséggel. A napjainkban London jel­képei egyikének számító Erősről — londoniak és turis­ták kedvenc találkozó helyéről — nem mindig volt egyértel­műen jó a vélemény. G.B. Shaw például úgy vélekedett, hogy a szobor „gyűlöletes, tisztességtelen és nevetsé­ges, és alkotóját a szobor lá­bánál lévő szökőkút medencé­jébe kellene hajítani. Változik a tenger szintje Elkelt Olivia de Havilland , legendás ruhatára Egy amerikai-francia mű­hold kimutatta, hogy az At­lanti-óceán keleti partja men­tén a tenger szintje 30 centi­méterrel csökkent ezen a té­len — közölte a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal. A Topex-Poseidon műhold azt is megállapította, hogy ugyan­abban az időszakban, 1992 októberétől 1993 márciusáig, a tengerszint ugyanannyival emelkedett a déli féltekén, a meleg nyári levegő hatására. Ezek a mérések megmutat­ták, hogyan befolyásolják a tengerszintet a szelek és a hőmérséklet változása — mondta Lee Fu, a kaliforniai Pasadena űrkutatási laborató­riumának vezető munkatársa. A Topex-Poseidon műhold radarhullámokat irányít az óceánra, s megméri a szél, va­lamint a tengeri áramlatok se­bességét. Az információkat a tudósok arra használják, hogy megtudják, hogyan változik az óceánok vize. Ezáltal ponto­san tudják előrejelezni az idő­járást, s azt, hogyan növeke­dik a föld hőmérséklete az ipari szennyezés következté­ben. A műhold időszakos ten- gerszintsüllyedést talált az Egyenlítő környékén, mind a Csendes-, mind az At­lanti-óceánban. Ez a szélirány változásával függ össze. Ha­sonlóképpen, a monszunsze­lek tengerszintsüllyedést idéz­tek elő az Indiai-óceán keleti és déli felén, s emelkedést ugyanennek az óceánnak az északnyugati részén — mondta a NASA tudományos munkatársa. A Christie's londoni árve ré­sén kedden 43 400 dollárért kelt el a híres amerikai szí­nésznő, Olivia de Havilland ruhatárát, amely több mint 70 ruhából, kosztümből és estélyi ruhából állt. Csaknem vala­mennyit a Christian Dior, a Sa­int Laurent és a Marc Dohán üzletházak tervezték. A ruha­tár egyes darabjai 1954 és 1974 közt készültek. Az Yves Saint Laurent által tervezett rózsaszínű estélyi ruha, amelyet A színésznő 1971-ben az Edward Heath akkori brit miniszterelnök által adott ebéden viselt, 2 300 dol­lárért kelt el. Jóval többet, 7 400 dollárt fizetett az ismeretlen vevő azért a szürke bársonykosz- tümért, amelyet Olivia de Ha­villand 1995-ben viselt az es­küvőjén, amikor feleségül ment Pierre Galants francia lapigazgatóhoz. De Havilland, aki 1946-ban és 1949-ben Oscar-díjat ka­pott, megelégedéssel nyilat­kozott az árverés eredményé­ről. Megtalált arany pénzérmék Amerikai diákok 99 darab, 1600 évvel ezelőtt vert arany pénzérmét találtak Ceasareá- ban az ősi kikötőváros feltárá­sakor. Az értékes leletre egy ház padlózata alatt bukkantak — mondta Kenneth Holum, a marylandi egyetem profesz- szora. Az összesen 450 grammot nyomó Bizánc-kori érméket valószínűleg Antio- chiaban vagy Konstantiná­polyban verték a IV. század második felében. — Bankok híján annak idején a gazdagok házaikban rejtették el vagyo­nukat, ám ilyen nagy mennyi­ségű pénzre csak ritkán buk­kannak a régészek — idézte a professzort az AP. Konzervált vese Növelheti az átültetésre al­kalmas vesék számát az a módszer, amelyet Illinois állam egyik szervbankjának kutatói fejlesztettek ki. A viszonylag egyszerű eljárással — lényege, hogy lehűtött sós vizet pumpál­nak a szervbe és annak közvet­len szöveti környezetébe — konzerválni lehet a vesét, meg lehet akadályozni a gyors szö­vetpusztulást. Az orvosok adott esetben rögtön a halál beálltát követően elvégezhetik az eljá­rást a potenciális donornál. Megvont nyugdíj Az amerikai védelmi mi­nisztérium megfosztotta nyugdíjától Alexander Anselns nyugalmazott amerikai ezre­dest, aki jelenleg parancsnoki tisztet tölt be az észt hadse­regben. — A nyugdíj folyósí­tását le kell állítani, amikor egy nyugalmazott tiszt a törvény- hozás engedélye nélkül egy másik ország hadseregének szolgálatába áll — mondta Susanne Hansen, a Pentagon szóvivője. A határozat értel­mében Anselns azon a napon veszítette el nyugdíját, amikor belépett az észt hadsereg pa­rancsnokainak sorába. Halszálkát nyelt, rák miatt kezelték Csak a boncolásnál derült ki, hogy egy brit férfi, akit hosszú ideje tüdőrák gyanújá­val kezeltek, valójában egy vé­letlenül lenyelt halszálka miatt volt súlyos beteg. A nyugdíjas Bill Hardman tavaly március­ban hunyt el, miután két évig egy manchesteri kórházban daganattal kezelték, mivel vért köpött, az orvosok tüdőrákot állapítottak meg és sugárterá­piát alkalmaztak nála. A bon­colásnál kiderült: egy kis hal­szálka átfúrta a tüdejét, vérrög képződött és ennek következ­tében szívinfarktust kapott. Az illetékes bíróság szerint az 50 éves férfi nem került volna életveszélyes állapotba, ha az orvosok felfedezik a halszál­kát és idejében eltávolítják. „Időmérős” autóstérkép F ranciaországról Hasznos találmánnyal ör­vendeztette meg a sietős au­tósokat egy lyoni kereske­delmi képviselő: olyan autós­térképet készített Franciaor­szágról, amely az egyes útvo­nalak hosszán kívül a megté­telükhöz szükséges időt is fel­tünteti. Az 54 éves Yves Be- chetoille, aki belefáradt abba, hogy örökösen elkésik üzleti tárgyalásairól, mert a hosz- szabb utat választja, két kollé­gájával együtt öt évig rótta Franciaország útjait órával a kezében. A „Franciaország negyedóránként” elnevezésű térképén az ország vala­mennyi főútvonalát felosztja „negyedórás” szakaszokra (a megengedett legnagyobb se­besség figyelembevételével).

Next

/
Thumbnails
Contents