Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-01 / 151. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — KAPOSVÁR 1993. július 1., csütörtök Könyvtárak újraindítása A könyvtárellátó szolgálathoz tavaly 11 könyvtár csatlakozott. Ezt tovább szeretné növelni az idén a megyei és városi könyvtár. Különösen a volt társközségek, kisközösségek csatlakozását szeretnék elérni. Tervük, hogy különös figyelmet fordítanak a nem működő könyvtárakra is, ezeket ismételten megpróbálják beindítani. Kaposváron a megszűnő munkahelyi könyvtárak miatt a könyvtárak száma csökkent. Ezt ellensúlyozandó új fiókkönyvtárak nyitását tervezik az ellátatlan területeken, így tavaly év végétől a Füredi utcában várja az olvasni vágyókat egy új fiók- könyvtár. Mezőőrök a vagyon védelméért Kaposváron hat mezőőr teljesít szolgálatot. Feladatuk többek között a szolgálati területen a tulajdon és a vagyon védelme, a műveletlen mező- gazdasági területek felderítése. A mezőőrök Kaposvár főként zártkerti területein, a város közigazgatási határán belül végzik munkájukat. A város területén 5800 zártkerti ingatlan van, e területek védelme, őrzése fontos feladat. Parkolóhelyek kialakítása Parkolók kialakításának lehetőségét vizsgálja a kaposvári polgármesteri hivatal műszaki igazgatósága. Felméréseket végeznek egyebek mellett az Irányi Dániel utca körzetében, a Fő utca 17. számú ingatlan belsejében, a Pete Lajos utca körzetében. Támogatások fejlesztésekhez Nemrégiben tárgyalta meg a megyei jogú város közgyűlése az 1995. évi cél- és címzett támogatási pályázati javaslatokat. Állami támogatásra nyújtanak be pályázatot többek között ivóvízkezelési eljárás finanszírozására, a városi szennyvízcsatorna-hálózat építésére, tornaterem-építésekre, a működő egészség- ügyi intézmények gép- és műszer beszerzésére. Támogatást kértek a város távfűtési rendszerének rekonstrukciójára, iskolafelújításokra, valamint az egészségügyi ellátásnál a háziorvosi rendelők előírásoknak megfelelő kialakítására. Tagság az Egészséges Városok Szövetségében A kaposvári közgyűlés megerősítette tagságát az Egészséges Városok Szövetségében. Augusztusi ülésükön választják meg a projektirányító bizottságot, ideiglenes helyi koordináló feladatokkal dr. Szili Márta népjóléti igazgatót bízták meg. A 11 magyarországi várost tömörítő szövetség célja, hogy a helyi döntéshozók az egészségvédelmet is szem előtt tartsák javaslataiknál. A helyi koordinátor a város egészségvédelmi tevékenységét hangolja össze, lehetséges szakmai és anyagi források felkutatása is feladata. A csatlakozás egyik alapfeltétele volt, hogy a város rendelkezzen az egészségi állapotot tükröző egészségügyi, szociális és környezeti adatokkal. ELMARADT AZ EGYEZTETÉS Király Béla diplomatákat hívott Kaposvárra Lehetett volna olyan időpontot találni a kaposvári ön- kormányzat vezetőinek és az országgyűlési képviselőknek a találkozójára, amikor négynél sokkal több képviselő részt vehetett volna azon — állítja Király Béla (SZDSZ) ország- gyűlési képviselő abban a levélben, amellyel a Somogyi Hírlapnak a találkozóról szóló beszámolójára reflektál. Mindehhez két megjegyzést fűzött hozzá. Az egyik az, hogy már előre jelezte Szita Károly alpolgármesternek, hogy nem tudja elfogadni a meghívást. Tehát nem lemondta azt. Különben is Király Béla szerint az lett volna a gyakorlatias eljárás, ha az alpolgármester egyeztetett volna a képviselőkkel. Csekély figyelemmel lehetett volna olyan időpontot találni, amikor sokkal többen megjelenhettek volna a találkozón. „A másik megjegyzésem személyi felfogásommal kapcsolatos. Nevezetesen külföldi kapcsolataimat arra kívánom használni, hogy minél több befolyásos diplomatát és külföldi üzletembert hozzak városunkba, hogy rajtuk keresztül terebélyesedjék a világgal való kapcsolatunk. Idehoztam az Egyesült Államok nagykövetének helyettesét. Az eredmény az volt, hogy angol nyelvű könyvek ezreit szereztem meg a kaposvári iskolák számára, továbbá a kanadai nagykövetet. Ennek eredményeként a nagykövetség gazdasági osztálya kitárta kapuit a kaposvári üzletembereknek. Remélem, ezt ki is használták. Az Egyesült Államok egyik vezető agrártudományi egyetemének dékánját a Pannon Egyetemre hoztam, aztán meghívást szereztem a mi egyetemünk rektorának a látogatás viszonzására azzal, hogy a mezőgazdasági felső- oktatásban tapasztalatot cseréljenek. Folytathatnám tovább, de hadd fejezzem be azzal, hogy 17-én, már hetekkel azelőtti megállapodás alapján a Kínai Népköztársaság katonai attaséját hoztam ide. Ő nemcsak katona, hanem irodalomtörténész is, akivel esetleges kulturális kapcsolatot szerezhetünk meg. Hogy a dolog beinduljon, ízelítőt adtam neki Kaposvárról és Somogyról. Ilyen előre elrendezett diplomáciai aktust egyszerűen nem lehet utolsó pillanatban lemondani. Király Béla mindehhez hozzáfűzte: Sajnálom, hogy az alpolgármester ezt nem hangsúlyozta, vagy ha hangsúlyozta, akkor lapjuk ezt figyelmen kívül hagyta, pedig ez és egyedül ez volt a távolmaradásom oka erről a különben fontos találkozóról”. Hullik a vakolat a városháza faláról. A látvány nem lenyűgöző, de az alászálló malterdarabok balesetveszélyt jelentenek. Elkerülhetetlen a megújulás. Az épület másik oldalán, az állványerdő mélyén már dolgoznak. (Fotó: Török Anett) Nem ajándékozhattam telket Kisnyugdíjasként nem aján- dékozhattaavárosnaktelket— hangsúlyozta Baán József, a kaposvári önkormányzat kisgazdapárti képviselője. Mind ismeretes, június 17-i lapunkban Aranyat érő városszéli telek Kaposváron címmel arról írtunk, hogy a desedai kerékpárút építése kapcsán négyzetméterenként 8100 forintért vásároltak meg egy telekrészt, mégpedig Baán Józsefét, aki mellesleg a kaposvári önkormányzat műszaki igazgatóságának is tagja. így az 553 négyzetméteres földért több mint 1,2 millió forintot kapott. A tényhez Baán József a következőt fűzte hozzá: „A kerékpárút megépítéséhez 553 négyzetméter területet szándékoztak megvásárolni a tulajdonunkból. Én 2500 forint négyzetméterenkénti eladási árat jelöltem meg. „Licitálás” útján végül is 2250 forint négyzetméterenkénti árban egyeztünk meg 1992. október 27-én. Árengedmény következtében 138 250 forinttal támogattuk a ke- rékpárút-alapot. (Volt-e valaki, aki adománnyal támogatta ezt a célt?) Itt kell megjegyeznem, hogy a terület nagysága miatt egy nagy építési teleknek felel meg, és akkora összeget, amit az értéke képvisel, magam, mint kisnyugdíjas személy, térítésmentesen nem ajándékozhatok el. Saját erőből új kerítést is kellett csináltatnom a megmaradt rész bekerítéséhez. Mint június 17-i cikkünkből kiderül, Szabados Péter polgármester teljes mértékben megbízott a szakértőben, a Kaposvári Közúti Igazgatóságban. Ezt a céget egyébként Jaczó Győző ön- kormányzati képviselő, a műszaki bizottság tanácsnoka vezeti. A legutóbbi közgyűlésen az ilyen vásárlások ellen próbált szót emelni dr. Lamperth Mónika (MSZP) képviselő, ám az önkormányzat lezárta az ügyet”. Naponta 8-10 lopás a piacon A közterület játékszabályai Kaposváron gyakran láthatók jellegzetes kék ruhájukban az utcákat járó közterület-felügyelők. Az emberek egyre nagyobb bizalommal fordulnak hozzájuk panaszukkal. Feladatuk sokrétű: a vadon kempingezők, a feketézők, a tilosban parkolók, de a farongálók „lebuktatása” munkájukhoz tartozik, ahogy a tiltott fürdés, a kutyaügyek, a vásárok ellenőrzése is. A közterület rendjét Kaposváron tizenegy ember vigyázza. — Sokan váltottak ki mostanában vállalkozói engedélyt — mondja Németh István, a közterület-felügyelet vezetője. — Azonban nem tudják, hogy ezzel még nem lettek vállalkozók. Kipakolnak az utcára, de nincs közterület-használati engedélyük, s vizsgálnunk kell azt is, hogy tisztán tartja-e az árusítóhely környékét. Ha szabálytalanságot tapasztalunk, helyszíni bírságot szabunk ki, súlyosabb esetben szabálysértési eljárást kell kezdeményeznünk. Az eddig kiszabhatott legmagasabb helyszíni bírság minden esetben 500 forint volt, az összeg nem állt összhangban a szabálysértéssel. Most 2000 forint a büntetés felső határa. Változás még, hogy ha a szabálysértő „elküldi melegebb éghajlatra” a közterület-felügyelőt (ez gyakran előfordul), az már nem szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek számít... — Egyre nagyobb gondot jelentenek a rendszám nélküli, hosszú időn keresztül gazdátlanul álló autók. Összegyűjtésükhöz telep kellene; elszállításuk pénzbe kerül, ahogy a tárolás is. Azonban tavaly tíz gépkocsiból csak kettőért jelentkeztek... Az évszakok szerint különbözőek a problémák. Télen a hó a gond, tavasszal a fák kinyúló ágai. Disznóvágáskor sokan a véres vizet az utcára öntik. Nyáron, ősszel a szemetet az út felé söprik, pedig előírás, hogy a ház falához kell, különben eltömődhet a csapadékelvezető csatorna. A hársfavirágzáskor a virágot le lehet szedni — ehhez engedélyt a városgondnokság ad —, azonban sokan törik az ágat is, szétszórják a leveleket. A szabálysértők újratermelődnek — véli a közterület-felügyelet vezetője. Persze sikereket is elértek. Nemrégiben szétküldtek egy felhívást az ebtartással kapcsolatban, jelezve a kertes házban lakóknak, hogy — többek között — a kutyákat megkötve kell tartani. A postásoknak nemegyszer okozott gondot a szabadon engedett kutya. A felhívások után nem jött visszajelzés a postásoktól — a probléma megoldódni látszik. — A büntetéssel nem lehet igazi eredményt elérni, sok függ a magatartási formától. Jó lenne, ha már az iskolában, környzetismeret keretében megismerhetnék a gyerekek, mik a közterületeken az alapvető „játékszabályok”. A házfelügyelőknek és a közös képviselőknek is jobban kellene ismerniük a rendeleteket. Nagyon várjuk a közterület-felügyeleti törvényt, mert néhány szabálysertésnél előfordul, hogy többet is kellene tennünk, de nics rá jogkörünk... Tóth Kriszta ELTÉR A LAKBÉR A KÖZGYŰLÉSI DÖNTÉSTŐL Intézményes zsarolás Paprika- és uborkahalmok között nyomulnak előre az emberek a kaposvári piacon. — A pénztárcám! Hova lett a pénztárcám? Az előbb még itt volt a kosár tetején — hallatszik a tömegből. — Ilyen sok lopás még nem volt a piacon — mondja Kiss Lászlóné gondnokhelyettes. — Régebben havonta egyszer szólt be valaki, hogy ellopták a pénztárcáját. Mostanában naponta 8-10 ember is jelentkezik, lopásra panaszkodva. Egyik felháborodva, a másik kétségbeesetten: „Ádjon egy kis pénzt, lelkem, mert hazautazni sem tudok.” Van, aki csak otthon veszi észre, hogy pórul járt. Leggyakrabban a válltáska oldalzsebéből emelik el a pénztárcát, a meglopott asszonyok közül minden második ott tartotta a pénzét. Nem egyszer táskával együtt lopták el; a táskában igazolvány, lakcím, lakáskulcs is benne volt. Előfordult, hogy kivágták az átlátszó reklám- szatyrot, és úgy vették ki belőle a pénztárcát: „Amikor a palántákat kifizettem, akkor tűnhetett fel, hogy sok pénz van nálam”— vélekedett a meglopott férfi. A tolvajok legtöbbször a WC-ben hagyják a kifosztott táskát vagy pénztárcát. De volt olyan eset, hogy egy másik vevő lábához dobták oda a félig üres táskát. Bevitte a gondnokságra, hogy legalább az iratok ne kallódjanak el. — Hálátlan dolog a mi munkánk — mondja Kiss Lászlóné. — Volt, aki megkérdezte: hova tettem a táskából a pénzt? Pénzzel még nem hoztak be ide táskát! Nem azért lopják el. Naponta többször elhangzik a hangosbemondón: mindenki vigyázzon a pénzére, mert sok a lopás. Rendszeresen járják a piacot a rendőrök is. Szerintem hanyagok a vásárlók is, meg az eladók is. Nézze meg: ott az a néni is elment valahova, és otthagyta a kosarait szabad prédának. Azt tanácsolom mindenkinek: ne hordja magával az összes kosztpénzt vagy az egész nyugdíjat, csak annyi pénz legyen nála, amennyit a piacon el akar költeni. S. P. G. Június 28-án este a házmester kézbesítésében megkaptuk a kaposvári városi közgyűlés által megállapított új lakbéreket. A nagytiszteletű önkormányzati testület a június 2-án megjelent közlésével ellentétben a lakbéreket három-négyszeresére emelte, szemben azzal, ami a Somogyi Hírlapban olvasható volt: „a közgyűlés végül úgy döntött, hogy július 1-jével részleges lakbéremelést hajt végre. Ennek mértéke átlagosan az eddigi lakbér duplája. Bizonyos helyeken ennél kisebb, a Fő utcán pedig valamivel nagyobb”. Úgy tetszik, hogy a testület nincs tisztában a mértékekkel. A duplája józan paraszti ész szerint sem felel meg ennek a mértéknek, a valamivel nagyobb pedig egyenesen eltér ettől. Ezzel törvénytisztelő állampolgárokat is olyan helyzetbe hoznak, hogy megtagadják a kifizetést, hiszen az ennyire felemelt lakbérek, plusz az állandóan emelkedő rezsiköltség meghaladják a teherbíró képességüket. Az önkormányzati testületet nem feszélyezi, hogy egyre jobban növelik az elszegényedők táborát, hiszen ők nem tartóznák ebbe a körbe. Nincsenek tekintettel a lakások műszaki állapotára, hogy évek óta semmilyen felújítás nem történt, a lakások vízvezeték- és villanyvezeték-rendszere háború előtti vagy éppen csak utáni, a nyílászárókat talán soha nem újították fel, hogy a lakásokban olyanok laknak, akik 2-3 gyermeket nevelnek, rokkant- vagy sajátjogú nyugdíjasok, hogy az önkormányzati lakások megvétele körüli hercehurcát az önkormányzat maga teremtette. Ugyanakkor ez az eljárás intézményes zsarolásnak tekinthető, hiszen ezzel kívánja rákényszeríteni az eladósodásra a bérlőket, a bankok pedig még nagyobb haszonra tesznek szert. Ha a rendszerváltás és a szellem szabadsága, a demokrácia ezt eredményezi, akkor valószínűnek tartom, hogy sokan inkább a rabságot választanák, hiszen ilyen bizonytalanságban még nem éltek az emberek. Sőt, ez még szeptembertől változik, hiszen ez csak részleges lakbéremelés volt. Mi várható még? Dr. Bekkerné Kaposvár, Dózsa Gy. u. 2.