Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-29 / 175. szám

1993. július 29., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 Lámpásokra vár Kadarkút Szerveződő kisközösségek — Felújításra szorul a kultúrház Stallone és a forgatókönyvírás Nem minden bogár, ami gyűjteményben végzi Fesztiválok Jászberényben Az idén ismét megrendezik a Jász „főváros” kulturális se­regszemléjét, a jászberényi nemzetközi táncházat és a zenetábort. A nemzetközi rendezvény nyitánya legalább tíz európai és tengerentúli or­szág táncosainak, zenésze­inek a részvételével július 30-án lesz. Ugyancsak Jász­berényben rendezik meg a harmadik nemzetközi csángó­fesztivált. Moldvából, Erdély­ből, Kárpátaljáról, a felvidékről és Burgenlandból érkeznek csoportok. A fesztiválra meg­jelenik egy egyedülálló könyv, amely az eddigi csángófeszti­válokról, konferenciák anya­gából lett összeállítva. Szünetelő rádióműsorok A Petőfi Rádió két műsorá­nak adásait szünetelteti au­gusztusban. a Hajnali Kalen­dárium augusztus 2-től 20-ig, a Zene-szó pedig augusztus 9-től 30-ig tart „pihenőt”. Az előbbi adást zenével pótolják a munkatársak szabadsága miatt, a Zene-szót pedig kü­lönféle ismétlések, humoros összeállítások pótolják. Kulturális vegyesbizottság Biszterszky Elemér műve­lődési és közoktatási államtit­kár vezetésével magyar dele­gáció utazik Naumburgba a magyar-német kulturális ve­gyesbizottság július 28-30 kö­zötti, hatodik ülésére. A bizott­ság áttekinti az elmúlt két év magyar-német oktatási, tu­dományos és kulturális kap­csolatainak fejlődését, illetve jegyzőkönyvben rögzítik az 1996-ig terjedő időszak együttműködésének főbb irá­nyait és programját. Nyári egyetem Szegeden A kultúra intézményeiről, annak formáiról kezdődött nyári egyetem Szegeden Ér­telmiség 93' címmel a József Attila Tudományegyetemen. Mintegy nyolcvan hallgató vesz részt a nyári egyetemen és hallgatja meg az előadáso­kat az átalakulásról a kultúra területén témakörben. A civil művelődési formákról határa­inkon kívül élő magyar szak­emberek segítségével cserél­hetnek tapasztalatot a részve­vők. Katona Tamás miniszter- elnökségi államtitkár kifejtette: Európa felé csak együttműkö­déssel, nem pedig elszigete­lődéssel lehet haladni. Zenei esték Kiscellen Barokk és reneszánsz ze­neművek csendülnek föl au­gusztus három vasárnapján a Kiscelli Múzeumban. A nyitó- hangverseny szólistája Ker­tész Ildikó, Máté Balázs cselló- és Geoffrey Thomas csembalóművész lesz. A Bu­dapest Baroque együttes mű­sorában Johann Sebastian Bach, fia Carl Philipp Emma­nuel Bach, Pietro Löcatelli, Domenico Scarlatti és Joseph Haydn műveket hallgathatnak az érdeklődők augusztus 1-én. A Concerto Armonico Händel, Purcell, Telemann, Vivaldi kompozíciókat játszik augusztus második vasárnap­ján. Vidám reneszánsz esttél zárul a koncertprogram au­gusztus 15-én. Mandel Ró­bert, Czidra László, Kállay Gábor, Lorenz Dávid, Harsá- nyi Zsolt, Újházy László szó­laltatja meg a korabeli hang­szereket. — Egyik legfájóbb pontunk a közművelődési élet hiánya — mondta Verkman József, Kadarkút polgármestere. — Sajnos nem nagy igény van a különféle rendezvényekre. Mi pedig azt szeretnénk, ha újra élet lenne a faluban; öreg és fiatal egyaránt megtalálná a számára legmegfelelőbb szabadidős tevékenységi formát. Látszólag ellentmond en­nek, hogy a képviselőtestület másfél évvel ezelőtt — anyagi okokra hivatkozva — felmondott a művelődési ház igazgatójának és az intéz­mény vezetését a könyvtá­rosra bízta. A polgármester úgy véli: azóta kevesebb ren­dezvény volt a faluban, ám ő nem is nagy, látványos prog­ramokra gondol — tudja, úgy sem lehet mindenkit mozgósí­tani — , hanem arra vár, hogy jelentkezzenek a kisközössé­gek és az értelmiség is hal­lasson magáról, hiszen a szakkörök, klubok — termé­szetesen rátermett vezetők­kel — az alapjai a kulturális életnek. Legalábbis falun. — Arra várunk, hogy egye­sületek, szervezetek alakul­janak, amelyeknek támoga­tást nyújthatunk. Még nin­csenek olyan vezetők, akik felkarolnának egy közössé­get. A kulturális bizottságot a közelmúltban kértük meg, vá­zolja fel a hogyan tovább-ot. A tágas kultúrház vendég­csalogatóbb lehetne, ha fel­újítanák. Ehhez legalább 4-5 millió forint kellene. Kisebb termek kialakítására is van mód, ahol jobban éreznék Több millió forint kelle az átalakításra (Fotó: Kovács Tibor) magukat a bábosok, a gyer­mektáncosok, a bélyeggyűj­tők, vagy a februárban alakult gazdakör tagjai. A polgármes­ter azt tartja, nagyobb önálló­ság kell a csoportoknak; az egyesületek lennének az iga­zán jó működési formák. Lámpásokra vár tehát Ka­darkút. A polgármester sze­rint leterheltek a pedagógu­sok, elfoglalt az agrár és a műszaki értelmiség is, de a fényre ma mindennél na­gyobb szükség van. Lőrincz Sándor Kétségkívül az idei nyár leg­nagyobb szabadtéri vállalko­zása az Atilla, az Isten kardja című rockopera, melynek be­mutatója augusztus 20-án lesz a Margitszigeten. Vikidéi Gyula pedig július 20-án kezdi pró­bálni élete eddigi talán legna­gyobb szerepét: Atillát. Vagy Attilát? — Eddigi történelmi olvas­mányaim szerint egy tével és két l-lel kell írni Atilla nevét. Igaz ugyan, hogy az Encyclo­paedia Britannica-ban és Ger­hart Ellert könyvében nem így írják, de a most készülő rock­opera alapjául szolgáló Ne- meskürty-tanulmányban úgy szerepel, ahogy a plakáton. A Vikidál-Atilla ötlet valójá­ban 1983-ból származik, ami­kor Koltay Gábor rendező Viki- dálra osztotta Koppány szere­pét az István, a király-ban. Szörényi Levente említette, hogy már újabb rockoperán gondolkodik. S ha elkészül vele, a címszerepet Vikidálra írja. — Sokan nem tudják, hogy nem Koppány volt az első színpadi szerepem, hanem a rövidéletű magyar musi­cal-próbálkozás. S.Nagy István és Máté Péter Krízis című da­rabjában kaptam először szí­nészi feladatot: egy történeten belül kellett megjelenítenem egy figurát. Aztán jött az Ist­ván, a király-ban Koppány, ké­sőbb meg a többi: a Bestia, a Nyomorultak, a Mária evangé­liuma, a Légy jó mindhalálig. S most az Atilla. — Az Atilla legendát csupa misztikum övezi. Ön beleásta már magát a szakirodalomba, tehát az átlagemberhez képest szakértőnek számít. Milyen embert fogunk látni a színpa­don? — Nagyon kevés tanulmány A vélemény, miszerint Sil­vester Stallone nem tartozik a filmszínész-mesterség kie­melkedő képviselői közé, ta­lán különösebb bizonyítási el­járás, szakmai érvelés nélkül elfogadható. Vannak azonban a filmnek oly speciális műfajai, és e mű­fajoknak oly speciális cselek­ményei, amelyekben mara­déktalanul otthon van, mintha csak robosztus alkatára szab­ták volna őket: küzdvén az igazságért, gyötrelmes kínok közepette megizzadni, ezer sebből vérezvén, utolsó utáni leheletig bunyózni, s aztán fel­támadni a romokból, s a gazt egy tetemes jégcsapra szúrni mint egy legyet. Stallone bogárgyűjteménye a mozikban a minap vetített Cliffhanger — Függő játszma című akciódús filmjében jó- egynéhány kitinessel gyara­podott, a kezdetben pazar fel­vételekkel megtűzdelt opusz mégis elmaradt az óriás vára­kozásoktól. Hegyi mentő hegymászót formázó hősünk ugyanis — rossz szokásához híven — újfent belekotnyeles- kedett a forgatókönyv megírá­sába, amely bizony tanulandó tudomány, amint a színészet- beni jártasság sem feltétlenül A múlt hét végén ismét kinyi­totta kapuját a zselickisfaludi református ifjúsági otthon. Amszterdamból és környékéről huszonkét holland fiatal érke­zett a megyébe. Az augusztus 3-ig tartó táborban tizennégy íródott a korszakról is, az em­berről is. Jellem-formáló felké­szülésemhez nagy segítség volt Arany János híres eposza, a Buda halála és Gárdonyi Géza regénye, A láthatatlan ember. Megnéztem a tudásom szerint egyetlen és a kritikusok szerint elég felületes Atilla-fil­met is, a címszerepben Ant­hony Quinn-nel. Most olvasok egy könyvet a kor szokásairól, viselkedéstanáról. És ismerem Papp Gábor történész tanul­mányait a korról. Szörényi és Lezsák rockoperájában Atilla már elmúlt ötven éves, de még ereje teljében van. Rengeteg tapasztalattal rendelkező, s mai mértékkel nézve is európai gondolkodású ember. Mivel a lemez hanganyagát előbb rög­zítettük, mint ahogy a színpadi próbák elkezdődtek, Atilla jel­lemét már a felvétel előtt ki kel­lett dolgoznom magamban, születik a csecsemővel. Elemi dolog lett volna például némi­képp utánagondolni, hogy a hófödte hegyekben kényszer­leszállt repülőgép utasainak, a velejéig romlott gengszterek­nek az agyából minő szikrát is pattintottak ki a forgatókönyv írnokai, már a tömérdek pénz megkeresése végett. Mert a gaz bűnözőinek ugyanis ek­kortájt lett volna aktuális igénybevenni a rádióösszeköt­tetést, és a helikoptert oda­rendelve megkeresni a ban­kókkal bélelt kofferokat. Aztán pedig jól lelőni a Stallónét, meg az összes szemtanút, ahogy egy minden hájjal meg­kent pszichopatától ezt elvárja az ember. Igaz, ez esetben a tizenötö­dik percben véget ért volna az akciómentesre sikeredett film. Ilyenkor nem halnának csúnya halált, és nem kerülnének a bogárgyűjteménybe az ízelt­lábú gazfiak, nem beszélve ar­ról, hogy milyen bután is érez­nénk magunkat mi, ott a se- tétben ülők. Néznénk mint a moziban. Persze, egy kikezd­hetetlen, logikusan fejlődő tör­ténettel, egy jó forgatókönyv­vel el lett volna intézve az egész. Balassa Tamás somogyi diák is van. A cél az, hogy erősödjenek a kapcsola­tok holland és a magyar tizen­évesek között. A gyerekek an­golul és németül kommunikál­nak. A tábort Bellái Zoltán re­formátus lelkipásztor vezeti. hogy hitelesen tudjam feléne­kelni a szerepet. — Mennyire ragaszkodik a történet az irodalmi források­hoz, a történelmi hitelesség­hez’ — Azért óriási dolog ezt a szerepet eljátszanom, mert én lehetek az a személy, aki megpróbálja elhitetni az embe­rekkel, hogy ilyen volt Atilla. Részemről a darab minden so­rával egyetértek. Nincs benne mocskolódás, nincsenek politi­kai hátsó gondolatok. Nemes- kürty István és Papp Gábor tör­ténész átnézte az anyagot, te­hát a mű történelmi hitelessé­gét ők szavatolják. — A darab szövegét Lezsák Sándor írta. Lehet, hogy politi­kailag mégsem olyan független ez a vállalkozás?... — Nekem és feltehetően a nézőknek is teljesen mindegy, hogy ki írta a darabot. Jelen esetben nem az a döntő, hogy melyik pártnak a tagja vagy vezetője az illető, hanem, hogy milyen költő, író, mennyire ala­posak a korról szerzett ismere­tei. Az ilyen színpadi műbe, aminek az a feladata, hogy szórakoztatva neveljen, oktas­son nem szabad belekeverni a politikát. Eddig sem voltam tagja egyetlen pártnak sem. — Milyen érzéssel távozik a néző a darab után? — Ez a darab szerintem a pozitív, nemzetektől független, egységes, szabad gondolko­dást hordozza magában. A mű végén Atilla meghal. Haláláról több fajta feltételezés is van, és ezeket a feltételezéseket nem szabad bántani. Hogyan fogjuk ezt megoldani a színpa­don? Hadd maradjon ez az előadás titka. Azt hiszem, aki megnézi, nem fog rossz érzés­sel távozni a nézőtérről. Szabó Tünde KEVÉS A NEBULÓ, SOK A KIADÁS Kisbajomi iskola a mérlegen Kisbajomban könnyű elté­vedni. Mégsem ez az oka an­nak, hogy a faluba látogató nem találja meg a település is­koláját. A II. József korában, katonai szigorral, derékszög­ben kialakított telkek lakói húsz éve látták utoljára a helybeli „fapadost”. A körzetesítés nyomán négy falu apraja és nagyobbja buszozott naponta a kutasi körzeti általános isko­lába. Az önállósodás természe­tes velejárójaként a kisbajo- miak most újból szeretnék, ha legalább az alsó tagozatos gye­rekeknek megadatna a helybeli oktatás lehetősége. Végh Gá­bor társadalmi megbízatású polgármester most azon kese­reg, hogy a hajdani épület tel­két is elcserélték, s az, a kutasi áfész tulajdonába került. Há­rom éve folyik a vagyonvita eredmény nélkül a volt társköz­ségek és a székhelyközség kö­zött, eredmény nélkül. Kisba­jom a legkisebb település a környéken, s a polgármester úgy érzi: az iskolaalapítás ügye kétélű: egyrészt nagy szükség lenne rá, mert a kicsiknek nem kellene a családtól naponta el­távolodni és a helybeni oktatás a falu megtartó erejét is nö­velné. Az alacsony állami fejk­vótából sem volna muszáj any- nyit áldozni a székhelyközség iskolájának fönntartására. Két pedagógus él a faluban, az ok­tatás személyi feltétele biztosí­tott volna. Meggondolandó vi­szont, hogy csupán az alsóta­gozat beindítása végett érde­mes-e annyit áldozni az ügyre, tekintettel arra, hogy az állami céltámogatásból csak azok a települések részesülhetnek, ahol felsőtagozatot is létesíte­nek. Kételyre ad okot az isko­laalapítás azért is, mert egyre csökken a kisgyermekek száma; a 30 személyre terve­zett óvodában mindössze Végh Gábor: legalább fél millióra lenne szükség ... a művelődéshez” Fotó: Kovács Tibor 14-16 apróság tölti a napját. A költségvetésből a kultúrára szánható összeg — évi 300 ezer forint körül — sem jogosít nagy reményekre. — Ha gazdag ország len­nénk, akkor ki merném mon­dani: legalább fél millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy a fiatalok művelődését megfe­lelő szinten tudjuk támogatni — mondta a polgármester. Ő, — lévén csak pár éve kisbajomi lakos —, jobban az eszével méri föl a lehetősége­ket, míg a falu lakosságát el­sősorban az érzelmek motivál­ják. A polgármester abban bí­zik, hogy az urbanisták falu­felmérésének eredménye meggyőzi őket is. Ha a kívülál­lók úgy vélik, hogy érdemes iskolát építeni, akkor belevág­nak, Ha nem, ismét buszra szállnak a kisbajomi diákok. (Várnai) A CÍMSZEREPBEN VIKID ÁL GYULA Attila vagy Atilla? Holland fiatalok Zselickisfaludon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents