Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-28 / 174. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. július 28., szerda Magyar-szlovák kisebbségi tárgyalás A magyar-szlovák kisebbségi szakértői vegyes bizottság két társelnöke — Zalatnay István és Peter Prochácka — július 28-án Budapesten találkozik, hogy előkészítsék a testület teljes ülését. A testület feladata, hogy felmérje a két ország kisebbségi helyzetét. \ társelnökök feltehetően a bi" zottság működési rendjét szabályozó technikai kérdésekről tárgyalnak. Diftériajárvány Vlagyivosztokban Már tíz áldozatot követelt a csendes-óceáni kikötővárosban és környékén tomboló diftériajárvány, és további halálestek várhatók ha nem érkezik meg sürgősen az oltóanyag-szállítmány. A vlagyi- vosztoki egészségügyi szervek azzal a kéréssel fordultak a parlament illetékes bizottságához, hogy küldjenek további gyógysze rkész ítményeket Moszkvából, mert különben képtelenek megfékezni a járvány terjedését. Szöuli repülőgépkatasztrófa Befejeződött a hétfői dél-koreai repülőgép-szerencsétlenség áldozatainak felkutatására indított akció. Tegnap délutánig 68 halottat és 44 túlélőt találtak meg. Az életben maradottak közül 26-an súlyos sérülést szenvedtek. BIT-delegáció Hazaérkezett a Baloldali Ifjúsági Társulás nyolcvan fős delegációja tegnap a Szocialista Ifjúsági Nemzetközi Szervezet portugáliai fesztiváljáról. A fesztivál programjának központi témái voltak a rasz- szizmus, az angolai probléma és a környezetvédelem. A tábor lakóit felkereste Mario Suarez portugál elnök is. A magyar delegációt kedvezően fogadták; ez is jelzi, hogy az őszi uruguai kongresszuson a magyarokat a szövetség teljes jogú tagjává választják. Jelcin újabb rendelete Az orosz elnök újabb rendeletet írt alá a privatizálásról. Borisz Jelcin azután adta ki második privatizálási rendelkezését, hogy az orosz parlament felfüggesztette az elnök májusi, első rendeletének életbe lépését. Jelcin mostani újabb rendelete az előzőnél átfogóbb privatizálást helyez kilátásba. Sztrájkolnak az olasz fuvarozók Olaszországban tegnap is folytatódott a közúti fuvarozók sztrájkja, bár keddre virradóra a kormány megállapodási javaslattal állt elő. Francia-brit csúcstalálkozó A londoni francia-brit csúcs- találkozón nem született megállapodás a világkereskedelmi tárgyalások dolgában. Szeptemberben folytatják megbeszéléseiket a GATT-ról. Kurd gerillák túszfogjai A kurd gerillák túszként fogva tartanak 6 nyugati turistát; 4 franciát, 1-1 angolt és ausztrált. Csak akkor engedik szabadon őket, ha a török kormány lefújja a gerillák elleni katonai akciót. A török hatóságok nagy erőket mozgósítottak felkutatásukra. Libanoni harcok — és diplomácia Negyven célpontot támadott az izraeli nehéztüzérség Kiégett lakások a tüzérséggel támadott településen A dél-libanoni Hezbol- lah-gerillák elleni harc körülbelül egy hétig tart — közölte a jeruzsálemi rádió izraeli miniszterekre hivatkozva, akik a kormányülés után nyilatkoztak. Ezzel egyidőben Jichak Mordehai, az északi katonai körzet parancsnoka — szintén a rádiónak nyilatkozva — azt mondta, hogy a hadsereg elérte kezdeti céljait. Morde- hai szerint a jelenlegi hadműveltnek az a feladata, hogy garantálja az észak-izraeli körzet biztonságát, megerősítse a dél-libanoni „biztonsági övezetet” és biztosítsa az izraeli hadsereg mozgász- szabadságát. A szíriai hadvezetés utasítást adott az Izrael által kikiáltott dél-libanoni „biztonsági övezet” körzetében levő csapatainak, hogy vonuljanak harci pozíciókba. Az AP amerikai hírügynökség szerint ezzel nyúlván egy esetleges szárazföldi támadás veszélyére készültek fel. Ennek a lehetőségét ugyanis Izrael nem zárta ki, bár a jeruzsálemi kormány tanácskozásán most úgy határoztak, hogy egyelőre nem vetik be az izraeli szárazföldi haderőt Libanonban. Libanonban tegnap is folytatódtak az izraeli akciók. A légierő bombázta Zibkin falut, a nehéztüzérség pedig mintegy negyven libanoni célpontra nyitott tüzet. A támadásoknak két halottja és huszonhét sebesült áldozata van. Kérdőjelek Intimpistáskodás? Magánügyek vagy legalább is évtizedekig annak minősített személyes dolgok váltak ezekben a napokban országos beszédtémává. Milyen a miniszterelnök egészségi állapota, munkabírása, bejár-e naponta hivatalába? Milyen összeg kerül a társadalombiztosítási önkormányzat új vezérkarának fizetési borítékjába, milyen gépkocsikat vásároltatnak maguknak? A válaszokat közleményekből, nyilatkozatokból, cikkek sorából mindenki megismerhette, akit érdekelt. S ha rólunk van szó? A velünk kapcsolatos eféle információkat alighanem valamennyien sajátunknak, személyes tulajdonunknak tekintjük. És diszkrécionális jogunknak tartjuk — mint ahogy az is — arról dönteni, hogy elmondunk-e egyáltalán valamit személyes dolgainkról; ha igen, kinek mit és mennyit. Intimpistáskodás? Ellentmondást sejtet, hogy míg saját „intim szféránkat" elzárjuk a kívülállók elől, természetes információs jussunknak tartjuk a tájékoztatást magas közéleti posztok betöltőinek magánügyeiről. Az ellentmondás azonban látszólagos. Az állampolgárnak nem elsősorban a kíváncsisága, hanem közvetlen érdeke diktálja, hogy minél teljesebben megismerje a vezetők személyét, személyiségét. Jogos igénye, hogy akár a magánélet ablakán is bepillantva hiteles képet kapjon annak szellemi, morális, fizikai hogylétéről, akinek szándékai, döntései és tettei az ő sorsát, a közösség életét közvetlenül is befolyásolják. Hol a jogos kíváncsiság határa? Egyértelmű, hogy a közéleti — kivált a választott — vezető életének személyes, másra nem tartozó magánterülete szűkebb, mint az úgymond egyszerű embernek. Hogy mennyivel, azt legalább is három tényező befolyásolja: a szokásjog, a társadalmi közízlés és a közélet nyitottságának, demokratizmusának foka. Adott esetben tehát egy-egy orvosi jelentés nemcsak az érintett vezető, hanem a demokrácia egészségi állapotáról is tájékoztatást nyújt. Bajnok Zsolt Klestil hangsúlyozott szerepvállalása Hatásköri vita Ausztriában BARANGOLÁS SZLOVÉNIÁBAN (II.) Beszélgetés-emlékek A mai Maribor egyik büszkesége a Lent. A Dráva bal partjának ez a szakasza nemrég még bozótos, nádas rész volt Ausztriában a jelek szerint szerepköri vita bontakozik ki Thomas Klestil államfő és Franz Vrantzky szövetségi kancellár között, elsősorban az elnök elődjénél jóval aktívabb nemzetközi és külpolitikai szer- pevállalása miatt. Noha az ezzel kapcsolatos beszámolókat és kommentárokat a lapok zöme címoldalon közli, úgy látszik, egyelőre nem kell attól tartani, hogy komoly feszültséget okoz. Az elnök és a kancellár tegnap Salzburgban közös reggelin vitatta meg a dolgot. Klestilnek föltett szándéka, hogy a választási hadjárat idején tett ígéretét — miszerint elődjénél aktívabb államfője lesz Ausztriának — betartsa. Ezt számos lépésével bizonyította: legutóbb például épp a Negyvenegy halottat követeltek már a szűnni nem akaró áradások az Egyesült Államok közép-nyugati részein, és az előrejelzések szerint hetekbe, sőt hónapokba telhet, amíg a Mississippi és mellékfolyói visszahúzódnak medrükbe. Az alig szünetelő esőzések tovább duzzasztják a hetek óta áradó óriási folyamot, amely az előrejelzések szerint augusztus 1-jén tetőzik majd, Salzburgban tartott négyes államfői találkozóval. Az elnök egyfelől arra hivatkozik, hogy mindezzel az osztrákoknak a közvetlen elnökválasztáson rá szavazó nagy többségének akaratát teljesíti, másfelől az alkotmány 65. cikkelyére támaszkodik. Bírálói szerint Klestil hangsúlyozott szerepvállalása — amely egyben hatásköri súrlódásokhoz vezethet a kancellárral — ellentétes az alkotmány 67. cikkelyével noha Klestil folyamatosan konzultál a kancellárral, a kormánnyal. A tekintélyes Der Standard mindenekelőtt Alois Mock külügyminiszter véleményét idézi, aki szerint a vitát túlértékelik. Klestil mindössze „fokozott kötelezettségvállalást tanúsít”. 14,5 méteres vízszinttel — magasabban, mint valaha. Az ár újabb, csaknem 100 kilométeres gátszakaszt rombolt szét, így a víz további tizen- nyolcezerezer hektár termőterületet öntött el. A hatodik hete tartó árvíz okozta károkat egy héttel ezelőtt már ötmilliárd dollárra becsülték. Az újabb felmérések szerint ez az összeg tíz-ti- zenkét milliárd is lehet. Mariborból kitűnő autóút vezet Celje, Ljubjana felé. Gépkocsival, s persze turista- útón is fel lehet jutni a sokáig hófödte Pohorjere. Kellő felszereléssel pedig az 1300- 1500 méter körüli hegycsúcsokra is. Maribor az autók városa. Számos családnak nem egy, hanem 2-3 gépkocsija is van, s nem egy az utcán parkol. Nappal a belvárosban, bizony, nem könnyű szabad parkolót találni. A benzin olcsóbb, mint nálunk vagy Ausztriában. Noha Szlovénia kicsi ország, Mariborban a távolságok nagyok. Sokan a környező városokból, például a 20 kilométerre levő Slo- venska Bistricából járnak ide dolgozni. Feltéve, ha van munkahelyük. Itt is gond a munkanélküliség, de mégis más. Barátainknál kávézva kétszer is iparos csengetett a házba, kérdezve, hogy nem kell-e valamit javítani. Másik mesterember az esőcsatorna lefestését javasolta, mondván, ő szívesen vállalná a munkát. Hallottam, hogy szakképzett mérnök a most visszakapott családi birtokon eredményesen gazdálkodik, állatokat nevel. Csak kevesek célja a munkanélküli-segély. Szorgos népnek ismertem meg a szlovént. Maribor persze már nem magyar táj, de az ottani idősebbek közül többen „törik a magyart”. — A megszállás alatt (a II. világháború alatt Magyarországhoz tartozott a Muraköz nagy része) tanultunk magyarul — jegyezte meg egy korosnak nem mondható szlovén asszony. Ennél többet mond az, hogy érkezésünkről értesülve voltak olyanok, akik bekukkantottak, hogy magyarul hallják: nálunk milyen világ van. Egy pozícionált férfi azt kérte, hogy egy félórácskára hadd beszéljen velünk magyarul. A vele való beszélgetés során derült ki, hogy Milan (ez a keresztneve) kerek 50 esztendeje Nagykanizsán érettségizett. Készülve az 50 éves találkozóra kicsit gyakorolni kívánta a magyart, amelyet szinte hibátlanul, jól hangsúlyozva beszél ma is. De beszél németül, angolul, és kicsit olaszul is. — Hasznos volt a beszélgetés — mondta távozáskor. Számomra is. Mert utána jobban értettem az előző napi televíziós vitát, amit Kucsan elnök és három minisztere az akkor éppen soronlevő hor- vát-szlovén „nézeteltérésről” folytatott egy tengerparti építkezés kapcsán. A horvátok — szlovén vélemény szerint — a tengernél olyan építkezésbe fogtak gyors ütemben, amely szlovén föld. Még az is szóba jött, hogy Szlovénia visszahívja zágrábi nagykövetét. Két nap múltán elcsitult a vita, amely nem az első volt, s biztosan nem is az utolsó a Jugoszlávia felbomlásában együtt küzdő két ország között. Persze szubjektív vélemények alapján értesültem arról, hogy a szlovén pártok is úgy vannak egymással, mint a mieink. Szóltam már arról, hogy Milan Kucsan és miniszterei amolyan reformkommunisták, akik igazi demokráciát akarnak teremteni hazájukban. A módszerük az ellenzéknek persze nem (mindig) tetszik. A vagdalózás, vádaskodás is hasonló, mint nálunk. Sőt! Amikor Kucsan államelnök egy amerikai egyetem díszdoktori diplomát adott, az ellenzéki sajtó azt írta, hogy a nevezett egyetem az USA-ban nincs is. Másnap az amerikai nagykövetnek kellett igazolnia, hogy nem reklámdiplomáról van szó. A szlovének örülnek az önállóságnak, de legalább úgy aggódnak a boszniai események miatt, mint mi. Vagy még jobban, hiszen azt tartják: testvérháború folyik a szláv népek között. Hogy a másik szláv ország ügyét a szlovének szívükön viselik, azt egy megjegyzés is bizonyítja. A „jugoszláv” Szeles Mónika esete került szóba, hogy a világbajnok teniszező csaknem a vandalizmus áldozata lett. A merénylő Steffi Graf elsőségét kívánta merényletével elérni. (Azóta Graf meg is előzte Szelest.) — Gráfnak nemcsak meglátogatnia kellett volna sporttársát, hanem együttérzésként vissza is kellett volna lépnie — így hangzott egy szlovén véleménye. Kovács Sándor A HOLZ FAKERESKEDÉS AJÁNLATA Akciós lambériakészlet 375 Ft-tól + áfa Folyamatos hajópadló vásár, burkolásra is 450 Ft-tól + áfa DESZKA (asztalos és építő minőségű) GERENDÁK, PADLÓK, SZEGŐLÉCEK, GYÚRÓDESZKA, LÉTRÁK, NORMÁL ÉS BRAMAC tetőléc, VIRÁGLÁDÁK több méretben. Cím: Siófok, Ipartelep (Tüzéppel szemben) Telefon: 84/312-794 Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8-18 óráig, szombaton 8-13 óráig (14094) AMERIKAI ÁRADÁSOK Már 41 halálos áldozat
