Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-26 / 172. szám
6 1993. július 26., hétfő Az új kft seprűje és piaca A Somogyi Hírlap 1993. július 2-i számában az „Új kft jól seper” című cikkben Keresztúri János, a Somogy Megyei Önkormányzat által kft-vé átalakított Somogy Megyei Kéményseprő' és Tüzeléstechnikai Vállalat volt igazgatója nyilatkozott. A következőket mondta: Van gazdája Bogláron a Sellőnek A július 17-i számunkban megjelent Száz hajó a bogiári kikötőben című írásunkra érkezett a következő válasz. A balatonboglári Sellő Yacht Clubbnak van tulajdonosa, és ez a Balatoni Vitorlás Touring Kft. A Sellő Yacht Clubbot két kikötőmester egymást váltva tartja rendben, felügyelve mind az épület, mind a mólók, mind pedig létesítményhez tartozó szárazulati területek rendjére és tisztaságára. Ezek a „láthatatlan kezek” a vendégek zavarását kerülve, rendszerint hajnalban dolgoznak. Nappal a vitorlások a sárga színű és a Balatonon általánosan elfogadott nagy T betűvel megjelölt úgynevezett tartalék helyen köthetnek ki és amennyiben ezt csak rövid időre teszik, úgy térítés-mentesen. Éjszakai vagy ennél hosszabb tartózkodásra, a hajókat a két kikötőmester egymást váltva esetenként 18 és 21 óra között fogadja és helyezi el. A kikötőhelybérleti díjak a költségtakarékos üzemeltetésnek köszönhetően a többi balatoni yacht clubhoz viszonyítva átlagosan az 50 százalékos mértékű ár körül alakulnak. A Sellő Yacht Club célja továbbra is a hazai vitorlázók számára is elérhető áru kulturált kikötő biztosítása.” Adamcsik József és Paál Sándor kikötőmesterek „A privatizációs tárgyalásokon a kft-vé alakulásnál én képviseltem a vállalatot, de a megyei önkormányzat olyan feltételeket diktált, ami kisem- mizné a munkásokat. Ekkor döntöttünk úgy néhány munkatársammal, hogy otthagyjuk a céget és saját kft-t alapítunk.” Keresztúri János ezen állítása nem felel meg a valóságnak, ezért azt a Somogy Megyei Önkormányzat nevében határozottan visszautasítom. A volt igazgató sommás megállapításával szemben valójában a következő történt: A Somogy Megyei Kéményseprő- és Tüzeléstechnikai Vállalat átalakítása során a dolgozók részéről valóban felvetődött a társasági vagyonból való ingyenes részesedés igénye. Ez elől az igény elől a megyei önkormányzat természetesen nem zárkózott el, jogosnak tartotta. A Keresztúri János által követelt 20, illetve 30 százalékos mértéket azonban több okból sem lehetett elfogadni. A megyei önkormányzati tulajdonú vállalatok átalakítása során a dolgozói tulajdonrész mértékének meghatározásánál a megyei önkormányzat egységes elvek szerint kíván eljárni. Ennek során biztosítani szeretné a dolgozók érdekeltségének megteremtését, ugyanakkor azonban szem előtt kell tartania azt is, hogy a megye egész lakosságával és az összes települési önkormányzattal szemben elsőrendű kötelessége a megyei vagyon megóvása és gyarapítása. A Kéményseprő Vállalat dolgozói esetében a megyei közgyűlés úgy döntött, hogy a létrejövő kft saját tőkéje 10 százalékának megfelelő 2,6 millió forint értékű üzletrészt ad át ingyenesen a 60 dolgozó által létrehozott önsegélyező egyesületnek. Ez a törzstőke. 13,7 százaléka. Ez a döntés teljesen összhangban van a 71/1992. (XI. 6.) számú országgyűlési határozattal elfogadott 1992. évi vagyonpolitikai irányelvekkel is, amely a saját tőke 10 százalékában jelöli meg az állami tulajdon terhére a dolgozóknak adható kedvezmény mértékét. Lehetőséget biztosított továbbá a megyei közgyűlés a létrejövő kft dolgozói részére, hogy a későbbiekben — törzstőke-emeléssel — további üzletrészt vásárolhassanak, egészen a megemelt törzstőke 24 százaléka erejéig. Ezek után az az állítás, hogy a megyei önkormányzat ki akarta volna semmizni vagy kisemmizte volna a dolgozókat, valótlan és sértő. Keresztúri János távozási és kft-alapítási szándékát egyébként nem a megyei közgyűlés döntése váltotta ki, hiszen ezt korábban már többször kifejezte. Keresztúri János nyilatkozatában az is hangsúlyt kapott, hogy kft-je olcsóbb tud lenni, mint a vállalat. Az olvasók és az érintett lakosság korrekt tájékoztatása érdekében ezt a kijelentést is pontosítanunk kell. Keresztúri János a városi önkormányzatnak tett ajánlatában valóban vállalta azt, hogy az önkormányzati lakások kéményeinek tisztítását nem a közületi, 288 forintos tarifával, hanem a lakossági 206 forintos tarifával végzi el. Ez azonban nyilván nem a kft nagylelkűségének köszönhető, hanem annak, hogy az ajánlattevők pontosan tudták, az önkormányzati lakásértékesítési folyamat eredményeként ezek a lakások rövidesen úgyis magántulajdonba kerülnek, másrészt pedig az ilyen Ilyen ez a háló kémények aránya a városon belül egyébként nem magas. A városi önkormányzat Keresztúri János ajánlatát, sajnos, anélkül fogadta el, hogy a tisztességes piaci verseny elemi követelményeinek megfelelően versenytárgyalást írt volna ki, de legalább ajánlatot kért volna a városi szolgáltatást 43 éve közmegelégedésre ellátó Somogyi Kéményseprő Kft-től is. Emiatt a kft vezetése tiltakozott a városi önkormányzatnál és külön valamennyi képviselőnél, amely- lyel a megyei önkormányzat teljes mértékben egyetértett. Továbbá: a megyei önkormányzat az átalakítás előkészítése során nem diktált (bár a vállalati vagyon kizárólagos tulajdonosaként megtehette volna), hanem az összes érintett érdekét figyelembe vevő döntés történő kialakításra törekedett. Ha Keresztúri János a döntési javaslatot sérelmesnek vélte, véleményét a megyei közgyűlés ülésén is elmondhatta volna, azonban ezzel a lehetőséggel nem élt. Végezetül: nagyon megható, ahogyan Keresztúri János aggódik a munkások érdekeiért. Csak éppen azt nem értjük, hogy akkor miért szüntette meg jogellenesen a vezetői munkaviszonyát, és követel ezért a vállalattól 2,9 millió forintot (az I. fokú bíróság megállapította a felmondás jogellenességét és elutasította követelését is). Amikor a zökkenőmentes átmenet érdekében fontos lett volna a vezetés folyamatossága, miért fáradozik most minden erejével azon, hogy a Kapos Kéményseprő Kft ügyvezetőjeként elvegye volt cége piacait, és miért akadályozza szándékosan a megyei önkormányzat által alapított kft cégjegyezését, s ezzel miért hozza bizonytalan helyzetbe volt munkatársait. Keresztúri János ugyanis jelenleg ezt teszi. Dr. Kolber István a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke Élettársammal és 10 éves kisfiámmal élünk Nagybajomban. Mivel, sajnos, a vidéki embereket sújtja legjobban a munka- nélküliség, hisz a környékünkön minden tsz már felszámolás alatt van vagy a csőd szélén, Kaposváron pedig csak ritkán alkalmaznak vidékit. Élettársam már 1992 szeptembere óta a helyi önkormányzattól kapja a munkanélküli járadék lejárta utáni jövedelempótló támogatást. Az én munkanélküli járadékom ez év elején járt le, így ez év február 15-vel állapították meg részemre a jövedelempótló támogatást. És ekkor ért a kellemetlen csalódás. Részemre ugyanis csak havi 1000 forintot állapítottak meg. Az indok a következő volt: mivel élettársam havi támogatása 5200 forint és ehhez hozzájön gyermekem 2800 forintos családi pótléka, valamint az ön- kormányzattól kap még havi 1500 forintos nevelési segélyt, így összesen 9500 forint bevételhez, szerintük, nekem már csak 1000 forint havi támogatás jár. Mivel ez az összeg fejenkénti 3500 forintra jön ki, ha csak az étkezésre kellene még talán valahogy be tudnánk osztani, de sajnos sok más egyéb kiadás is van egy családban. Egy kis családi házban lakunk, amit úgy bérelünk és ezért a ház havi OTP részletét fizetjük lakbérként, ami havi 2300 forint. Ezen kívül vízdíjat 249 forintot és 265 forint villanydíjat fizetünk. Még szerencse, hogy teljesen komfort nélküli a ház, csak egy kerti csap van, ezért csak ennyi a rezsink. így is a havi kiadásunk 2814 forint. Ezen kívül kisfiam 1992 június óta beteg. 1992. november 16-án operálták Pécsen a gyermekklinikán és azóta rendszeresen ellenőrzésekre kell hordanom, ami szintén nagyon megterhelő anyagilag. Azt szeretném kérni, ha lehetséges keressék meg az illetékeseket és kérjék meg őket, hogy osszák be részünkre ezt a szerintük megfelelő összeget, ha tudják. Amennyiben meg tudják tenni, úgy én is belenyugszom. Még csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy a televízióban és a rádióban mást sem hallunk csak a rászoruló családok segítését meg a szociális hálót, hát ha a segítés csak ebből áll, hogy így megnyomorítanak családokat és az éhezés küszöbére löknek, így már nem csodálom, hogy egyre több az elkeseredett ember, egyre több az öngyilkosság és a bűnözés. Sajnos, ez jófelé nem fog jutni. Kovácsné Kiss Anna Nagybajom Rózsa u. 85. Késik a visszatérítés Március 1-jén az Apeh Somogy Megyei Igazgatóságának címére postára adtam az 1991-es Személyi jövedelemadó-bevallásomat. Mivel túlfizetésem volt így visszatérítés jár (4479 forint). A 30 napos határidő már régen lejárt, és se pénz, se értesítés, hogy a követelésem esetleg jogtalan. Ezek után június 24-én egy érdeklődő levelet küldtem az Apeh-hoz. Erre a levélre sem kaptam semmilyen választ július 20-ig. Kérem Önöket, hogy levelem közzétételével próbáljanak valamilyen választ kérni az Apeh-tól. Ha velem, mint adófizető állampolgárral nem hajlandó tárgyalni, talán Önökkel és a nyilvánossággal igen. Drávái Ferenc 7541 Kutas, Szellő u. 46. A horgászegyesület közületi nagyfogyasztó Bánya tavi komfort A Somogyi Hírlap július 14-i számának „Vélemények” rovatában olvasójuk azt tette szóvá, hogy miért közületi áron számolják a fonyódi Szúnyog-szigeten a vizet. A Szúnyog-szigeten vállalatunk, mint víziközmű-szol- gáltató a siófoki székhelyű Mahart Kft-vel áll fogyasztói jogviszonyban, mely közületi nagyfogyasztónak minősül a jelenleg érvényben lévő jogszabály szerint. Mint ismeretes, a vízi- közmű-szolgáltatás elszámolása országos szinten kormányzati úton megállapított differenciált díjakon történik, így vállalatunk teljes működési területén egységes víz- és csatornadíjat kell számláznunk, melynek mértéke: lakossági díj: — ivóvíz 47,00 forint/m3 + áfa — ivóvíz + csatorna 79,20 forint/m3 + áfa közületi díj: — ivóvíz 54,00 forint/m3 + áfa — csatorna 84,30 forint/m3 + áfa Előttünk ismeretlen, hogy a közműszolgáltatás vonatkozásában a Mahart Kft és a Horgászegyesület között milyen megállapodás van érvényben, ez nem is képezheti vállalatunk feladatát. Továbbiakban szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a hatályos minisztertanácsi rendelet értelmében a közcsatornával ellátott területen a számlázás alapját a vételezett és fogyasztói mérőn regisztrált ivóvíz mennyisége képezi. Mint ahogy azt előbbiekben közölt adatokból is megállapítható, a lakossági szolgáltatás állami támogatást élvez. Ugyanakkor a társadalmi szervezetek, egyesületek (a horgászegyesület is) közületi fogyasztónak minősülnek, így a jelenleg érvényben lévő előírások' értelmében nincs lehetőség arra, hogy a horgásztanyán szolgáltatott ivóvizet és az elvezetett szennyvizet lakossági áron számlázzuk. Az országban központilag megállapított víziközmű-díjak jelentős mértékű eltérései elsődlegesen az érintett térség természeti adottságaiból, a vízbeszerzés lehetőségéből, továbbá a közműrendszerek éves kihasználtságának mértékéből adódnak. Itt kell megemlíteni, hogy több nagyvárosban, így Budapesten is a keletkező szennyvizeknek töredéke kerül megtisztításra, és az is csak úgynevezett egyfoko- zatú mechanikai technológiával, míg Kaposváron biológiai tisztítási fokozat is üzemel. A Balaton-partján a tó vízminőségének védelme érdekében a biológiailag tisztított szennyvizeket más vízgyűjtő területre vezetjük, illetve ahol ez nem biztosítható, harmadik, kémiai tisztítási fokozatot (foszfor- és nitráteltávolítás) kellett vállalatunknak megvalósítani. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy tisztelt Fogyasztónk az előbbiekben vázolt ismeretek hiányában — jogosnak vélt felháborodásában — a horgásztanya idős lakói nevében téves megállapításokat tett, melyben a vállalat működési területén érvényben lévő víziközmű szolgáltatás kormányzatilag meghatározott díjat az esetleges pazarló gazdálkodásra vezette vissza. Ezen tény sérti vállalatunk érdekeit és megítélését, egyúttal felhívjuk szives figyelmét, hogy a közműszolgáltatás rendjére vonatkozóan mind a helyi üzemvezetőségünk, mind központi ügyfélszolgálatunk készséggel ad felvilágosítást. Szántó Imre a DRV műszaki igazgató helyettese A Somogyi Hírlap július 10-i számában „Aranyat érő kavicsbánya” címmel jelent meg írás. Olvasásakor az az érzésem támadt, hogy a cikk írója talán nem is járt a területen, s a hallottak, valamint a kapott információk alapján írta le gondolatait. Az a tény, hogy egy községről mi a véleménye, teljesen a saját ügye, de ha véleményét olvasótáborának írja le, akkor nem ártana körültekintőbbnek lennie és meggyőződni valóságos, reálisabb tényekről. A kavicsbányató partján 390 telek van, melyből összesen 5 gyékényesi tulajdonos a többi nagykanizsai, kaposvári, nagyatádi éd környékbeli. Nem titok az sem, hogy külföldiek is szereztek tulajdonjogot és azt hiszem, hogy az ingatlanárakat ők verték fel ilyen magasra. A településünkön az ellátottság a környékbeli községekhez viszonyítva jónak mondható, hisz erről egy jól felszerelt ABC-áruház és három magán- vállalkozásban lévő vegyesüzlet gondoskodik, melyből kettő vasárnap is nyitva tart. Egy presszó és egy italbolt aránylag kulturáltan fogadja a vendégeket. A tóparton fagyizók, horgászbolt és étterem biztosítja az idelátogatók ellátását és mindezekről el lehet mondani, hogy a környéken a legkedvezőbb árakkal, és magyaros, nagyon jó ízekkel, udvarias kiszolgálás mellett étkezhet az idelátogató. Csodálom, hogy itt- jártakor ezeket az apróságokat e „szürkécske” településen nem lehet észrevenni. Tudjuk, hogy a kavicsbányató tiszta vizével milyen lehetőségeket kínál, látjuk a hiányosságokat, elképzeléseink, terveink vannak a fejlesztésre és a lehetőségekhez képest igyekszünk idevonzani a tömegsportokat, vízisportokat is. Mivel a tóparton az építkezések 2-3 éve folynak, így a teljes területrendezés várat még magára. Az igazi turizmus még csak most van kialakulóban — inkább azt mondhatánk, hogy most kezdik megismerni ennek a tájnak a szépségét és romantikáját, nyugalmát a pihenni vágyók. Sajnos félő, hogy a tömeggel együtt mindezek elveszhetnek, sérülhetnek, de reméljük erőfeszítések árán sikerül megőrizni a környék varázsát. Terveink nekünk is vannak, de anyagi fedezet hiányában a legszebb elképzelés sem ér semmit. Szűkös lehetőségeinkhez mérten azért igyekszünk az idelátogatóknak minél több lehetőséget biztosítani a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Csordás József polgármester Nem azért az egy százalékért Július 12-én délelőtt kárpótlási jegyet szerettem volna eladni. Egy Kánya nevezetű úr a 06/60386590-es rádiótelefonon 51 százalékot jelölt meg vételárként, melyben mindketten megegyeztünk... A meglepetés akkor ért, amikor délután, távollétemben, feleségemnek a vevőjelölt már csak 50 százalékot akart fizetni. Ármódosítását a szerinte 2 százalékos tőzsdei árcsökkenés indokolta. Nem az 1 százalék csökkentése keltett bennem fölháborodást, hanem maga az eljárás, ami másokkal is előfordult és még előfordulhat. Értékpapír és tőzsde ügyekben magam is jártas vagyok, s tudomásom szerint a fent említett napon nem csökkent, hanem 1 százalékot emelkedett a kárpótlási jegyek árfolyama. A történtek után megpróbáltam telefonon tisztázni a helyzetet az illetékes úrral, de kérdéseimre háromszor is a vonal megszakításával válaszolt. így a nyilvánosság előtt szeretném figyelmeztetni őt, hogy az embereket sosem szabad lebecsülni, és a pénzvilágban ilyen „üzleti fogásokkal” nem lehet jó hírnevet szerezni. Ellenkezőleg! Ronga Attila Kaposvár, Arany J. u. 27. i í
