Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-26 / 172. szám

1993. július 26., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SPORTMAGAZIN 11 A FORMA-1 KULISSZATITKAI Reform-korszak előtt a Forma-1 világa Max Mosley, aki meg akarja nyirbálni a konstruktőrök ha­talmát Frank Williams csapatfőnök és Patrick Head főkonstruktőr, az „ellenzék” vezéralakjai Akik a volán művészeinek hóbortját ismerik Pillantás a Forma-1 fényei mögé Fény, ünneplés, milliós gázsik, rajongók hada — mindez természetes velejá­rója az autósport csúcsát je­lentő Forma-1-nek. Lega­lább is így látják a nézők, a szurkolók, mindazok, akik­nek létrehozták ezt a kira­katsportot. A kirakat hátte­rében, távol a reflektorok fényétől azonban valóságos kis hadsereg dolgozik, hogy a sztárok sztárok legyenek. E hadseregnek nélkülöz­hetetlen közkatonái a szál- láscsinálók. Azok, akik már napokkal az első edzés előtt ott vannak a pályákon, a boxok mögött. Kilométerek százait, ezreit utazzák végig a lakókocsikon, amelyeket azután — szükség szerint — a verseny ideje alatt és után tárgyalókká, étter­mekké vagy éppen pihenő szalonokká változtatnak. A dolguk fölöttébb prózai. A színhelyre érkezés után megkeresik a kijelölt parko­lóhelyet, rácsatlakoznak az elektromos- és vízháló­zatra, ragyogó fényessé va­rázsolják a kocsit kívül-be- lül. Elmennek és földerítik a bevásárlási lehetőségeket, feltöltik a hűtőszekrényeket — egyszóval olyan körül­ményeket teremtenek, hogy pilótáik a föld bármely szeg­letében otthon, otthonosan érezzék magukat. Ismerik a pilóták kedvenc ételeit és italait. Tudják, mi­kor mi a fogukra való, mikor pihennek, mik a szeszé­lyeik, amelyeket a jó . sze­replés érdekében ki kell elégíteni. Az egyik elismerten leg­jobb művelője ennek a sajá­tos szakmának — hölgy. Megejtő kék szemekkel, el nem tűnő kedves mosollyal. Vanessa Görgen először a Zakspeed-csapattal látoga­tott el a Hungaroringre, ké­sőbb pedig az AGS-nek dolgozott. Persze a szálláscsináló — bármelyik nemhez tar­tozzék is — „születetten” kedves, előzékeny és ki­tűnő arcmemóriával rendel­kezik. Akivel egyszer talál­kozott, azt nem felejti el: évek múltán is úgy invitálja mondjuk egy italra vagy szendvicsre, mintha tegnap váltak volna el... S ha törté­netesen a „régi” ismerős új­ságíró, nos, az talán nem­csak szavakban méltá­nyolja, hogy a Minardi Team kávéja legjobb a me­zőnyben: a Ferrari-risto- rante pastái remekek vagy hogy a Marlboro desszertje­inek, fagylaltjainak nincs párja. Ennek megfelelően a for­galmuk felér egy menő cuk­rászdáéval. Persze, csak vasárnap késő délutánig. Akkor kicsit fáradtabbá válik Vanessa bájos arcán a mo­soly: el kell takarítani a „ro­mokat”, pakolni kell — a motorhome-okkal indulás haza... Azután kezdődik minden elölről a következő verseny helyszínén, hisztis sztárokkal, lótás-futással, beszerzésekkel, jó falatokra mindig vevő vendégekkel. A Forma-1 persze nem róluk, a szálláscsinálókról szól. De nélkülük nem lenne az, ami... Ferenczy Europress Mióta létezik autósport, megfogalmazódik a kérdés: az autó vagy a versenyző a fontosabb? Az igazság alig­hanem valahol középütt van — a jó eredményhez jó ver­senyző és jó autó is kell. Csapatsportról van szó. A sikerben részes az ötletekből kifogyhatatlan konstruktőr, az ötletet kivitelező mérnök, ré­szesek a technikusok és a szerelők — s természetesen a pilóták, akik a kocsicsodákkal megnyerik a versenyt. Ennyi a recept, amit azon­ban a gyakorlatban nem könnyű kikeverni. Tény; a konstruktőrök mindig kitalál­nak valami újat, hogy az ő ko­csijuk jobb legyen, mint a kon­kurenciáé. A Nemzetközi Au­tósport Szövetség (FISA) ve­zetői úgy látják: a technikai csata mára odáig fajult, hogy elsődlegessé vált az autó tu­dása, s csak másodlagossá a vezető kvalitása. Ahogy mond­ják: hovatovább akár egy A Német GP-rajt pillanatát a Williams-pilóta brit Damon Hill kapta el a legjobban, s azonnal az élre vágott. Prost nem nagyon érezte a start tempóját. Ezt jelezte, hogy nagy „kakaskodás” alakult ki a francia veterán és a brazil Senna között. Csaknem egymás kerekét „csiszolták”, de végül mentek tovább a maguk útján. (Más kérdés, hogy kaptak egy-egy figyel­meztetést.) Hill pompásan forgatta a volánt, nagy iramot diktált. Úgy látszott, döntésre viszi a dolgot és nyer, de másfél körrel a vége előtt a gumija defektet kapott; csak arra volt már lehetősége, hogy a 15. helyen „bevánszorogjon" a depóba. Ritka balszeren­csés pilóta, hiszen pályafu­tása első GP-győzelmének örvendhetett volna Hocken- heimben. Ugyanígy járt egyébként Silverstone-ban a Brit Grand Prix száguldásán. Akkor nem a gumikkal gyűlt meg a baja, hanem a mo­torja gyulladt ki. (Hill „saját pályán” az 59 körös verseny során 41 körön keresztül állt az élen, amikor jött a tűz...) A defekt után Prost élt a lehetőséggel, remekül fini­seit, és idei hetedik GP-via- dalát nyerte meg. Az sem kis bravúr, hogy megszakítás nélküli negyedik győzelmét majmot vagy egy robotot is beültethetnek a kormány mögé — a szuperkocsi akkor is nyer... Max Mosley, a FISA új el­nöke szerint a versenyeken igenis a versenyzőknek kell küzdeniük egymással, s nem a technikának. Önként termé­szetesen senki nem iktatja ki fegyverei közül a technikai fö­lényt (már csak azért sem, mert a fejlesztésekben milliók fekszenek), így azután a sza­bályalkotóknak kell megtalál­niuk a módját annak, hogy a Forma-1-es autók között mi­nél kisebbek legyenek a kü­lönbségek, és ismét a ver­senyzőké legyen a főszerep. Ennek jegyében már egy sor új szabály született, ame­lyet jövőre, illetve a ’95-ös évadban léptetnek életbe. Megtiltanak például minden komputeres segítséget. Tilos az ABS (blokkolásgátló), a ki­pörgésgátló, az aktív kerékfel­függesztés, a félautomata se­ünnepelhette tegnap, s így jelentős előnnyel vezet a pontversenyben is. Az igazi hős azonban Derek Warwick, aki a csaknem végzetes ka­tasztrófával végződött dél- előttje után — a szabade­dzésen 300 km/órás sebes­séggel száguldott, amikor összeütközött az olasz Luca Badoerrel — képes volt arra, hogy a 17. helyen célbaérjen. A Német Grand Prix vég­eredménye: 1. Alain Prost (francra) Williams-Renault 1:18:40,885 óra, 2. Michael Schumacher (német) Benet­ton-Ford 1:18:57,549, 3. Mark Blundell (brit) Ligier-Renault 1:19:40,234, 4. Ayrton Senna (brazil) McLaren-Ford 1:19:49,114, 5. Riccardo Pat- rese (olasz) Benetton-Ford 1:20:12,481, 6. Gerhard Ber­ger (osztrák) Ferrari 1:20:15,639. A VB-pontverseny állása: 1. Prost (francia) 77 pont, 2. Senna (brazil) 50 pont, 3. Schumacher (német) 36 pont, 4. Hill (brit) 28 pont, 5. Patrese (olasz) 11 pont, 6. Blundell (brit) 10 pont. A konstruktőrök verse­nyében: 1. Williams-Renault Elf 105 pont, 2. Marl- boro-McLaren-Ford 53 pont, 3. Benetton-Ford 47 pont, 4. Ligier-Renault Elf 19 pont, 5. Lotus-Ford és Ferrari 10-10 pont. bességváltó, az adatátvitel, de még a rádiózás is a pályán ro­bogó autó és a box között. Je­lenleg a legújabb technikai fo­gásokkal legjobban a Willi­ams-Renault csapat él — nem véletlen, hogy vezet a világ- bajnokság pontversenyében. Az sem véletlen, hogy ők a szabályreformok legnagyobb ellenzői. Max Mosley konyhájában azonban más is fő a fazekak­ban: szeretné csökkenteni a gazdagabb és szegényebb csapatok lehetőségei közötti különbségeket. Ezért már az idén életbe léptették például azt a szabályt, hogy egy ko­csihoz egy verseny-hétvégen csak hét garnitúra profil nél­küli, úgynevezett slick gumit szabad használni. Egy csapat csak két autót vethet be. Jö­vőre pedig verseny-hétvége­ken csak egy motort használ­hatnak egy autóhoz, az egész szezonban pedig legfeljebb egy tucatot. Manapság a Forma-1-es autók tengernyi alkatrésze, új­szerű technikai megoldása közül az aktív felfüggesztés a központi, mindent megelőző beszéd- és vitatéma. Érdemes tehát egy kicsit közelebbről megismerkedni azzal, hogy miben különbözik ez a passzív felfüggesztéstől, s valójában milyen előnyt is jelent a hasz­nálata? Lényege, hogy a kocsikban nem (vagy nem csak) rugók és lengéscsillapítók vannak, hanem egy számítógép-vezér­lésű hidraulikus rendszer is. A felfüggesztés elemeire ható erőket szenzor érzékeli és a hidraulika a rögzített adatok alapján csillapítja a kerék len­géseit. A Lotus és a Williams rendszere rugók nélkül üze­mel, a McLarené azonban tar­talmaz ilyen elemeket: a rugók csak a kocsi súlyát tartják, a hidraulika a rugók „ellen” dol­gozik. Az aktív felfüggesztésű autó egy edzéskörön belül alig gyorsabb, mint társai: előnyeit inkább csak a vezetők érzéke­lik. Mika Häkkinen, a McLaren tesztpilótája ezt mondja: „Mész a pályán, látod, hogy jön egy bukkanó — de csak lá­tod. Úgy haladsz át rajta, mintha ott sem lenne.” Ric­cardo Patrese: „Száznegy­vennel Fiat Pandával is lehet menni, csak félelmetes érzés Mindez nem afféle apró-cseprő szabálykozme­tika! Számoljunk csak: a ver­senyen (kerékcserével is számolva) két garnitúra gumi kell. Az első szabadedzésre új köpenyekkel lehet csak ki­menni: a két időmérő tréningre is kell egy-egy. Ez eddig 5 garnitúra. S hol van még a többi szabadedzés vagy a va­sárnap reggeli bemelegítő edzés? Arra természetesen nincs biztosíték, hogy a FISA és el­nöke elképzelései beválnak. Változásokat valószínűleg hoznak, de végső soron alig­hanem érvényesül a Forma-1 égettarcú osztrák klassziku­sának, Niki Laudának a mon­dása: „Megint a nagyok lesz­nek a nagyok és a kicsik ma­radnak a kicsik...” Minden­esetre a konstruktőrök már hozzáláttak az új ötletek, a szigorítások nagykapuja mel­letti kiskapuk kereséséhez. Roóz Péter — a kocsi a végsebességgel halad. Ugyanez egy 600-as Mercedesben csak döcögés”. Nos, épp ilyen különbséget je­lent a felfüggesztés. Senna első — aktív felfüggesztésű — autóval aratott győzelme után (1984, Monte Carlo) ennyit jegyzett meg: „Mintha taxin jártam volna körül Monacót...” Ez a fajta felfüggesztés nem fokozza a Forma-1 látvá­nyosságát, „csak” könnyebbé, kényelmesebbé teszi a pilóta dolgát. S noha a FISA ennek a megoldásnak a betiltásával alighanem pontot tesz az aktív felfüggesztés aktív korszaká­nak végére, könnyen lehet, hogy „kiköltözve” a versenypá­lyákról egyszer még az utcai autókban új életre támad az embargózott felfüggesztési mód... A szakemberek egyébként állítják: sokkal indokoltabb lenne az elképesztően rövid féktávokat lehetővé tevő szénszálas fékek betiltása. Ezeknek valóban csak ver­senypályán van létjogosultsá­guk, mert nem azonnal, ha­nem csak felhevülésük után fognak — akkor viszont rop­pant erővel. A „közönséges” autós ilyen fékkel egyhamar összetörné kocsiját: vagy ő menne bele az előtte hala­dóba, vagy a mögötte haladó futna bele... Tóthmátyás Tibor Sorsoltak az asztalitenisz BEK-ben Ljubljanában a korosztályos Európa-bajnokságon elkészí­tették az asztalitenisz Bajnok- csapatok Európa Kupájának sorsolását. A nőknél 27 együttes nevezett, a Statisz- tika-Metalloglobus az első for­dulóban erőnyerő. A legjobb nyolc közé jutásért várhatóan a szlovák Sporitelna Bratislava, míg a negyeddöntőben minden bizonnyal a német TSG Dül­men következik. A férfiaknál a 30 induló között ott van a Kis­kunfélegyháza csapata is, amely a legjobb 16 közé jutá­sért a görög AC Zograpou együttesével mérkőzik, míg a nyolcaddöntőben a Módúm BTK (norvég) és a SC de Por­tugal (portugál) találkozó győz­tesével kerül össze. Magyar arany és ezüstérem Szombaton befejeződött Pécsen a körrepülő modellek Európa-bajnoksága, amelyen 24 ország sportolói vettek részt. A küzdelmek négy ka­tegóriában zajlottak. A műre­pülőknél a magyar válogatott kellemes meglepetésre aranyérmet szerzett. Ugyan­ebben a számban az egyéni versenyben Mórotz Attila a dobogó második fokára állha­tott fel. Az egyes kategóriák győztesei. Sebességi: egyé­niben Billon (Franciaország) 298 km/óra, csapatban Nagy-Britannia 867,4 pont. Műrepülés: egyéniben Koles- nyikov (Kirgizia) 6027 pont, csapatban Magyarország (Mórotz, Wadovics, Tokai) 15470,5 pont. Légiharc: egyé­niben Whillance (Nagy-Britan- nia) hét győzelem, csapatban Nagy-Britannia 16 győzelem. Túra: egyéniben Sabasov, Ivanov (Oroszország) 6:52, csapatban Ukrajna 23 pont. Drechslernek nincs nyugta Ebben az évben már a ti­zennegyedik (!) doppingelle­nőrzésén esett át Heike Drechsler, a németek olimpiai bajnok távolugrónője. A 28 éves sportolónőt 11 alkalom­mal edzésen, háromszor pe­dig különböző versenyeken el­lenőrizték. Drechsler többször kijelentette, hogy soha nem doppingolna, és szorgalmazta a vérdopping-kontroli beveze­tését. A távolugrónő a stutt­garti világbajnokság előtt még négy versenyen vesz részt. Idén 7,14 méter volt a legjobb eredménye; ez a világ idei leg­jobbja. Tizenhárom viadalon nem talált legyőzőre. Joyner-Kersee kihagyja a VB-n a távolugrást Jackie Joyner-Kersee, a női hétpróbázás világcsúcstartója edzője — aki egyben férje — tanácsára úgy döntött, hogy nem kívánja távolugró világ- bajnoki címét megvédeni Stuttgartban. Az amerikai spor­tolónő azért határozott így, mert a hétpróbaverseny a tá­volugrás döntője után kez­dődne, s nem akar megkockáz­tatni egy esetleges sérülést. Új kerékpáros világcsúcs A brit Chris Boardman meg­döntötte az egyórás kerékpá­rozás világcsúcsát. Boardman 52,272 kilométert tett meg hat­van perc alatt. Ez 676 méterrel több, mint a skót Graeme Ob- ree múlt héten a norvégiai Hamarban elért eredménye. Német Nagydíj, Hockhenheim Prost hetedik diadala Schumacher „csak” második Senna: „Mintha taxival jártam volna körül Monacót” Viták kereszttűzében az aktív felfüggesztés

Next

/
Thumbnails
Contents