Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-24 / 171. szám
1993. július 24., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Termés 3300 hektárról A siófoki Siómente termelő- szövetkezet még az esőzések előtt betakarította terményeit majdnem 3300 hektárról: 1800 hektárról a búzát, 200 hektárról az őszi árpát, 300-ról a tavaszit, illetve ötszáz hektárról a borsót. Az átlagtermés hektáronként ötven mázsa búza, negyven mázsa őszi, illetve 25 mázsa tavaszi árpa, borsóból pedig 20 mázsa. Közös kiállítás Balatonszemesen A balatonszemesi művelődési házban megnyílt Fábián Lajosnak és családjának együttes kiállítása. A négy művész fába véste, faragta érzéseit, illetve ecsettel a vásznon kalandozva mesél a magányról és a fájdalomról. A kíváncsiak augusztus 22-ig naponta 10-12 és 15-18 óra között csodálkozhatnak rá a tárlat remekeire. Járdát is építenek Kerekiben A kereki önkormányzat a járdák továbbépítését tervezi. A lakosság igényeit kiszolgálva mielőbb szeretné a vízvezetéket kiépíteni a temetőhöz. Döntés a következő testületi ülésen születik majd. Sikeres véradás Siófokon A helyi Vöröskereszt jól sikerült véradónapot szervezett Siófokon. A Kőolajvezeték-építő Vállalat és a vasút nyolcvanhat dolgozója összesen harmincnégy liter vért adott — térítésmentesen. Betakarították a herényi búzát Befejezte a búza betakarítást az újjáalakult nagyberényi szövetkezet. A hektáronként 51 mázsa terméshozamot a gazdálkodók az idei év aszályos időjáráshoz viszonyítva elfogadhatónak tartják. Nagycsepelyen sportpálya A nagycsepelyi önkormányzat 1,3 millió forintot szánt a falu újtainak felújítására, karbantartására. A fásítás és parképítés mellett a belvíz elvezetésére is figyelmet fordítanak. A település fiataljainak nagy örömére még ebben az évben befejezik a sportpálya építését. Erre a célra pedig évi 400 ezer forintot szánnak. Óvoda kétmillió forintért Kötésén kétmillió forintos költségvetéssel föl újították az óvodát. Az év legjelentősebb beruházása mellett arra is futotta az önkormányzat erejéből, hogy a régi épületet, ahol az alsó tagozatos kisdiákok tanulnak, helyreállítsák. Orvosi rendelőre is jutott Jutón Betegek az egykori „szeneskamrában” Szép rendelőben fogadják már Jutón a betegeket Szakácsok, felszolgálók és a munkanélküliség Az a 6,5 százalék... Jutón, ezen a Sió-csatornára támaszkodó apró településen már jóideje gondot jelentett, hogy süllyedt az orvosi rendelőnek otthont adó épület, falai repedeztek. Igenám, de Szabaditól való különválásuk első esztendejében, 1991-ben előbb a hivatalt kellett kialakítaniuk, no meg az utakat, járdákat rendbe tenni, tavaly pedig a gáz bevezetése emésztette föl pénzüket. Mostanra azonban az önkormányzatnak helyet adó épület korábban szeneskamrának használt helysigében helyet szorítottak Orsi Mihály doktor úrnak és betegeinek. A rendelő, a váróterem nagyon szép. Több mint egymillió-háromszázezer forintba került, de szükség is volt rá nagyon, mert a település 536 lakója között sok az idős, betegeskedő ember. A lelkiismeretesen dolgozó helyi Vöröskereszt alapszervezet Lengyel Györgyné vezetésével (aki az országos vezetőségtől tegnapelőtt magas kitüntetést kapott) mindent megtesz az idős emberek segítéséért, de elkel a szakorvosi ellátás. Orsi doktor egyébként most azt is vállalta, hogy a korábbi egy alkalom helyett kétszer: kedden délelőtt és csütörtökön estefelé fogadja a rászorulókat, akik amúgy az öt kilométerre eső Ádándon kereshetik föl. (Új minilaborját közösen vásárolta nemrég a két önkormányzat.) Sárai Gyula polgármester avatta föl az alaposan kicsinosított épületrészt, amit ezen a tavaszon kezdtek rendbe tenni. A hivatal mérnöke, dr. Fehér Gyula vázolta papírra a tervet, s jórészt helybeli vállalkozók valósították meg. Mint Némethné Vincze Mária, a falu jegyzője elmondta: mielőbb külön telefonnal szeretnék ellátni az orvosi rendelőt, hogy nagy baj, riasztás esetén ne kelljen késlekednie az orvosnak. Czene Attila Sokféle elszomorító látvány van. Ezek közé számít a munkaügyi központok folyosóin várakozók kisebb-na- gyobb csapata. Az ország úgy tudja, hogy a Dunántúl, kivált a Balaton körüli települések és Somogy falvai, városai ilyen szempontból a szerencsésebbek közé tartoznak. Különösen a nyári szezonban errefelé szinte mindig akad valami munka - aki nagyon akar, az dolgozhat. Igaz-e ez? - kérdeztük Vanya Lászlót, aki maga is munka- nélküliből lett - pályázat útján — a Somogy Megyei Munkaügyi Központ balatonboglári ki- rendeltségének vezetője. Bogláron és a hozzá tartozó településeken - mondta- ez év januárjában 2203 volt a regisztrált munkanélküliek száma. Most, az első félév zártával, 1464. Az üdülési szezonban sokan találhatnak rövidebb-hosszabb időre munkát. Tény az is, hogy ezen a vidéken „csak” 6,5 százalék a munkanélküli-ráta. Az állásnélküliek tíz százaléka egyébként pályakezdő, 83 százaléka pedig fizikai dolgozó. Igazán nehéz helyzetben azok vannak, akik már kimerítették a munkanélküli segélyezés egyévi időtartamát. Számuk jelenleg 116, ők az önkormányzatoktól kapnak szociális támogatást. (Erre a mintegy ötezer forintra mondják, hogy az éhenhaláshoz sok, a megélhetéshez kevés.) Esetükben — éppen régiónk kedvező adottságai miatt — arról sem feledkezhetünk meg, hogy a „szobáztatás”, tehát a lakószobák, lakások kiadása nem számít kereső-jövedelemnek. — Az alapproblémát kezelni kell. A balatoni településeknek például sokkal több szakácsra, felszolgálóra, pultosra lenne szükségük, mint ahányan ilyen szakképesítéssel rendelkeznek. Ezért a munkaügyi központ már tavaly is szervezett és ősszel ismételten indít olyan tanfolyamokat, amelyeknek elvégzésével alaposan megnövekszik a munkanélküliek esélye az elhelyezkedésre. Emellett ősztől ismét indul textilipari varrómunkás, a számítógép-kezelői, illetve középfokú nyelvvizsgára felkészítő tanfolyam. Balatonboglár körzetében eddig 85-en éltek a részükre felajánlott tanulási lehetőséggel, s az oklevél megszerzése után jó néhányan azonnal munkához jutottak. A helyzet korántsem könnyű, de nem is reménytelen. K. G. T. 1200 tonna Zárva a fonyódi pavilonok Fonyód belvárosában szomorú képet nyújtanak a Delta-közi pavilonok. Az egész sor zárva tart — a nyár kellős közepén. Csupán a BB-bolt nyitott ki. Mint megtudtuk a városgazdálkodási vállalattól: több üzletre érvényes bontási engedélyt adtak ki; néhány bérlő fellebbezett, szeptemberig ők folytathatnák tevékenységüket. A Somogyi Korona Rt három üzletet bérel: a halsütőt, a fagylaltozót és egy büfét. Ezek nem nyitottak ki. Egy korábbi megállapodás értelmében a bérlők egyenlő mértékben fizetik a vízdíjat, de már tavaly is a városra hárult annak a költsége, mivel a Korona Rt a felszólítások ellenére sem egyenlítette ki számláját. Le is szerelték a vízórákat ezekben az üzlethelyiségekben. Csak a BB-bolt kap vizet, mert a cég rendesen fizeti a díjat. A városgazdálkodási vállalatnál azt is elmondták: a pavilonsor egy részénél az tette szükségessé a bontási engedély kiadását, hogy több fonyódi vállalkozó üzletközpont építésére szánta el magát. Nem nyitott ki a strand melletti, sokak által kedvelt Lidó étterem sem. A fonyódi városgazdálkodási vállalatnál elmondták: ez az üzlet nem bérlemény, hanem a Somogy Megyei Vendéglátó Vállalat tulajdona, s a cégnél folyó privatizáció az oka, hogy nem nyitották ki. Horányi Barna Nem nyitott ki az idén a korábban kedvelt Lidó sem (Fotó: Király J. Béla) angolna a tóból A Balatoni Halgazdaságnak jelenleg első számú feladata az angolna halászata. A gazdaság hét hajója elektromos hálóval folytatja a munkát. Eddig összesen 120 tonna angolnát fogtak ki, s ezt mind Nyugat-Európába szállították. Nehezítette az angolnahalászatot a késlekedő tavasz, mivel az angolna fogáshoz 16 fokos vízhőmérséklet szükséges. Gondot okozott a július közepéig tartó szárazság is, mivel az alacsony vízállás miatt a Sió-zsilipeket nem nyitották meg, így az ott elhelyezett angolnacsapdákat nem vehették igénybe. Angolnapusztulás az idén már nem lesz; a 2 éve tapasztalt parazitafertőzés ugyanis megszűnt. A Balatont egyébként 14 halőr figyeli, s még nem jelzett angolnapusztulást. Tornaterem épül Szabadiban Nyáron garázsban a család A balatonszabadi általános iskolások az előző' tanévben még egy régi buszgarázsból kialakított apró terembe jártak testnevelési órára. A képviselő-testület döntése alapján most tornaterem épül a faluban. (Fotó: Kovács Tibor) Szobáztat a pedagógus is Nyár, július. Balaton. TömegTömeg? Talán megérkezik majd... Minden második házra kiakasztva a tábla: zimmer frei. Életerős felnőttek főnek az út mentén sorjázó kocsikban. (Vajon munkanélküliek lehetnek?) Villa frei, Haus frei — hirdetik magukat, igyekezvén elcsalogatni a kevés vendéget a többi ügyeskedő s a bejegyzett, tisztességesen adózó idegenforgalmi vállalkozás elől. A tó mentén épült és épülő házak tulajdonosainak szinte mindegyike az üdültetésből szeretné szaporítani az egyre sanyargatóbb árakhoz viszonyítva irreálisan alacsony hivatalos jövedelmét. Sokan vannak, sok látogatóra számítanak. Ezért áldozatokra is készek. Ösz- szehúzzák magukat családjukkal együtt: garázsban, melléképületben töltik a megérdemelt, munka utáni nyári pihenésüket. — Hisszük, hogy megéri — osztotta meg velünk gondolatait Kapuvári Mártonné szárszói pedagógus. — S persze kényszer is, mert a keresetünkből a minimális életszínvonalat sem tudnánk tartani. Értelmiségiként nemcsak a dologiak kell hogy meghatározóak legyenek számunkra. Szellemi értéket továbbadni csak akkor tudunk, ha magunk is bővítjük ismereteinket. Ehhez könyvekre, művelődésre van többek közt szükség. Miből? Hat éve próbálkozunk e plusz jövedelemszerzéssel — folytatja. — Elsősorban visszatérő német vendégeink voltak, vannak. Igénylik, hogy elbeszélgessünk velük. Ma már annak, aki lakáskiadásra gondol, feltétlenül legalább alapfokon tudnia kell valamilyen idegen nyelven, adott esetben a németet. Ez is alapfeltétele a minőségi vendéglátásnak, üdültetésnek. — Számíthatnak a lakáskiadók az utazási irodák segítségére? — Aki teheti, hogy a nap 24 órájában foglalkozni tud a vendégekkel, annak jobban megéri, ha magánúton, s nem utazási iroda révén adja ki a lakását. — Hat esztendő elég hosszú idő ahhoz, hogy tapasztalatokat is szerezzen az ember? — A Nyugat-Európából ide érkező vendégek sem az igazán jómódúak köréből valók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megelégszenek a középszínvonallal. Biztosítanunk kell a kultúrált, tiszta környezetet számukra, s programokat, amelyek során pihenhetnek, szórakozhatnak — mindezt nem zsebmetsző árért. Van még tennivalónk e téren! N. M.