Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-23 / 170. szám

1993. július 23., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Épül a faluház Rinyaújlakon Javában dolgoznak a falu­ház építésén Rinyaújlakon. Az épületben kap majd helyet az óvoda és az ifjúsági klub. A beruházás ötmillió forintba ke­rül. A falubeliek társadalmi munkája ebből közel egymillió forint értékű. A képviselőtes­tület döntése alapján a faluhá­zat a község egykori néptaní­tójáról, Arany Bálintról nevezik el. Az ünnepélyes átadást au­gusztus 20-ra tervezik. Újabb „Gyökerek” Megjelent a barcsi Dráva Múzeum Gyökerek című idő­szakos kiadványának leg­újabb száma. Az érdekes köz­lemények között megtalálható Rózsás Márton írása, amely a barcsi régészeti kutatások el­múlt öt évét mutatja be az ol­vasónak. Kastélyosdombó jegyzőt szeretne Darány társközségei közül eddig Istvániba került külön jegyző, a példát azonban foly­tatni szeretné Kastélyos­dombó is. A saját jegyző adta önállóságot azért szeretnék, mert nem kellene minden apró ügyesbajos dolog miatt Da- rányba utazni a kastélyos- dombóiaknak sem. Kétnyelvű képzés az általánosban A barcsi I. Számú Általános Iskola szeptembertől Deák Ferenc nevét veszi fel. Az in­tézményben ettől a tanévtől kezdődően az elsősök már kétnyelvű képzést kapnak, és emelik a testnevelési órák számát is. A tervek szerint jövő évtől bevezetik a tíz osz­tályos képzést. Gázra vár Rinyaújnép Céltámogatási pályázatot nyújtott be a rinyaújnépi pol­gármesteri hivatal vezetékes gát megvalósítására. A veze­tők most úgy döntöttek, ha nem kapják meg az igényelt pénzt, akkor saját erőből vég­zik el a munkát két év alatt. Ez mintegy 5,5 millió forintba ke­rülne. A falu tervei között sze­repel még út- és járdafelújítás, valamint a közbiztonság javí­tása. Ez utóbbit a Somogya- raccsal közös körzeti megbí­zott lesz hivatott teljesíteni. Nemzetközi alkotó-telep Barcson Megnyílt Barcson az a nemzetközi alkotótelep amelyre Verőcéről, Székely­udvarhelyről és több németor­szági városból érkeztek kép­zőművészek. Az érdeklődők megtekinthetik ez alkalomból Vörös András festőművész ki­állítását is. Az alkotótelep au­gusztus elsejéig tart nyitva. „ÉS MÉGIS KISÜT A NAP” A pusztán csak harangláb Felújítások és ifjúsági klub Ünnepre készül Tótújfalu Hogyan gazdálkodnak a szűkös költségvetési keretből? — Próbálkozás pályázattal Aranyospusztát 1327-ben említik először mint a segesdi királynéi birtok tartozékát. Né­hány év múlva már Arania néven a somogyi főesperes- séghez tartozik. 1474-ben a Báthoriak kezébe kerül, ekkor Babócsához csatolják. Akko­riban három-hat portát jegyez­tek föl. De a török adószedők megkülönböztettek Felső- és Alsó-Aranyospusztát. A török kiűzése után majorsági köz­pont lett. Az 1920-as években épül fel a kastély, vagy inkább kú­ria. Ez a „szegény Széche­nyiek” birtoka volt: a nyarat ál­talában itt töltötték, míg a telet tehetősebb gazdáknál. Az 1950-es években élte fényko­rát a puszta. Ide tartozott még Fannima- jor, amely Széchenyi Fanniról kapta a nevét. A Kapos­vár-Barcs vasútvonal ezen ke­resztül ment. Saját iskolája, boltja, temetője volt, sőt még önálló búcsút is tartottak. Ez­után a téesz majorsági köz­pontjaként működött. De ahogy megszűnt minden, úgy vesztette el a puszta a jelen­tőségét. Két éve lebontották a kultúrházat is, amely táncmu­latságoknak adott helyet. Ma a pusztán egy lélek sem lakik. Már csak a harangláb és a dű­lőiéiben levő istálló emlékez­tet a dicső múltra. Mert tábla sem jelzi a Barcs és Szülök között található egykori „hely­séget”. Széchenyi László, az Ame­rikában élő leszármazott „És mégis kisüt a nap” címmel em­lékezik vissza az itt eltöltött gyerekkorára. A nap ugyan most is süt a puszta felett. De vajon kire? Foglalkoztatási helyzetkép 2275 munkanélkülit tartanak nyilván Barcson Tegnap ülést tartott Barcs város képviselőtestülete. Az ülés 18 napirendi pontja közül egyik előterjesztés a város foglakoztatási helyzetéről szólt. A beszámolóból kiderült: Barcson a tavalyi évhez ké­pest lelassult a munkanélküli­ség növekedésének üteme, eddig „csak” 4,7 százalékos volt a növekedés. Ez szám szerint azt jelenti, hogy a vá­rosban jelenleg 2275 regiszt­rált munkanélküli van. A munkanélküliség oka Barcson is a gazdasági re­cesszió, ami a városban első­sorban a nagy cégeket érin­tette. Az építőipar, a faipar, a gépipar és a mezőgazdasági termelés visszaesése azért is okozott különösen nagy prob­lémákat Barcson, mert hisz épp ezek a tevékenységek voltak hagyományosan húzó ágazatok a városban. A jelen­leg legnagyobb munkaadók­nál a közeljövőben nem vár­ható számottevő leépítés, így talán elkerülhető a növekedés felgyorsulása. Ugyanezt tá­masztja alá az a tény is, hogy a kisebb társas vállalkozások alakulásának üteme nőtt, a barcsi ügyvédek az év első öt hónapjában 19 betéti társasá­got és hét kft-t jegyeztettek be, ami a tavalyi hasonló időszak háromszorosa, és ezalatt csak hat szűnt meg. És ami fontos: ezek a vállalkozások nam csak alapítóiknak, hanem át­lagosan további 10-05 ember­nek adnak munkát. A Tótújfaluba érkező ide­gent nem a megszokott fa­lusi életkép fogadja, ugyanis óriási sürgés-forgást ta­pasztal az ember. De ennek is, mint mindennek oka van, mert a helybeliek a hét végi kettős ünnepre készülnek. A hagyományos Anna-napi búcsú mellett kiemelkedő eseményre kerül sor, mégpe­dig a II. világháborúban elesett helyiek tiszteletére állított em­lékmű avatása lesz a XVIII. század közepén épült római katolikus templom kertjében. Az előkészületekről, és a falu­ban történt fejlesztésekről kér­deztük Bunyevácz Gyula pol­gármestert. — A község régi vágya volt, hogy a háborúban elesettek­nek méltó emléket állítsunk. Ezért úgy döntött a képvi­selő-testület, hogy a már meg­lévő I. világháborús táblát fel­újítjuk, és a II. világháború hősi halottai mellé helyezzük el. A márványból készült emlékmű­vet Delibeli József barcsi kőfa­ragó és csapata építette. A polgármester elmondta, hogy az idén 12 millió forintból gazdálkodnak. Járdafelújításra majdnem 2 millió forintot köl­töttek. A falunak valaha önálló iskolája volt: elöl a szolgálati lakást felújították, hátul pedig ifjúsági klubot alakítottak ki a fiatalok részére. Tervezik még az árokrendszer kitisztítását, bíznak abban, hogy az ehhez szükséges 1 millió forintot elő­teremtik. Egy időben a helyiek szerettek volna cukrászdát, de ma már erre nincs igény. Mégis, a falu legrégebbi épüle­tét eredeti állapotába kívánják hozni, s ez megközelítőleg 4 millió forintba kerül. Pályázat útján szeretnének pénzhez jutni, mert a szűk költségvetési keretből ezt már nem tudják fedezni. A 319 lelkes kisközségben Tótújfalu büszkesége a ta­karos gazdabolt jelenleg 12 munkanélkülit tar­tanak nyilván. Néhány hó­napja egyikük Barcsra járt át­képző tanfolyamra, és sikerült helyben elhelyezkednie, Most a falu „gyöngyszemének” tar­tott gazdaboltban veszi fel a rendelést, illetve szolgálja ki a vevőket. — Visszatérve a nagy napra — mondta a polgármester — közéleti személyiségek egész sorát hívtuk meg az ünnepre. Itt lesz dr. Gyenesei István, dr. Si­pos Imre, valamint a pécsi püs­pökségből érkeznek vendégek. Az ünnepi szentmisét követően fővárosi színészek szórakoztat­ják a művelődési házban a na­gyérdeműt, mint például Csala Zsuzsa, Ihos József. A belépés ingyenes, mert az önkormány­zat fedezi a költségeket. Gamos Adrienn Kevés pénz — színvonalas munka „Gyógyítók” a puszta közepén A kutyavilág Rigócon jót jelent Tanulnak az ebek és a diákok Gyöngyöspuszta, Lad és Kadarkút között található, közigazgatásilag az utóbbi­hoz tartozik. Bekötőút vezet oda; busz ritkán jár be, pedig a puszta közepén levő szoci­ális otthon dolgozóinak nagy része messziről jön... Az épü­letet fák, virágok övezik. — 1966 óta működik az ott­hon — mondta Fodor János, aki 1972-től az intézet veze­tője. — A kezdettől itt dolgo­zom. A 210 személyes otthon­ban jelenleg 193 idős emberéi. Ők mind a megye területéről érkeztek: Siófokról, Iharosbe- rényből... A legidősebb bete­günk 94 éves, a legfiatalabb 25. A lakók összetétele meg­változott az elmúlt évekhez ké­pest, egyre több a fiatal beu­talt. Az időseket mostanság akkor hozzák be, ha már meg­oldhatatlan az otthonukban való ellátás, gondozás. Tehát szellemileg, egészségileg tel­jesen leépültek. Az otthonban dolgozók száma 79, ők végzik az ápoló tevékenységet. De szinte az egész intézet ápol, gyógyít. Tartanak mentálhigiénés fog­lalkozásokat is. Vannak akik kézimunkáznak, virágokat gondoznak, hogy hasznosan töltsék az idejüket. Elkerülhe­tetlen az orvosi tevékenység előtérbe helyezése. Az orvos Kadarkútról jár ki, hetente két­szer. — A megyei közgyűlés a fenntartó szervünk. Tavaly fel­újítottuk az épületet: külső va­kolásra 4 milliót, a tetőszerke­zet javítására 3 millió forintot kaptunk. Az idén 35 millió fo­rintból gazdálkodhatunk. Ebből „csak” 22 millió elmegy bére­zésre, a maradék viszont nem sok mindenre elég. Törjük is a fejünket azon, hogyan tudnánk saját erőből pénzhez jutni. Pe­dig sertéstartással, kertészettel is foglalkoznak. Évi 120 mázsa húst állítanak elő, a konyhákért pedig húsz százalékkal javítja az élelmiszer-ellátottságot. A jó gazdálkodás mellett nem akar­ják tönkretenni a színvonalat. Jól képzett, akaró „csapat” van itt, s állják a sarat a puszta kö­zepén. Sokan közülük már 20- 25 éve. És ami a legfontosabb: szeretik a beteg embereket, a hivatásukat. (Gamos) — A kutya különleges ké­pességét és szolgálatát fel­használja, igénybe veszi az ember. Többirányú adottság­gal rendelkezik. Ugyanis nemcsak arra tanítható, ho­gyan kell a házat őrizni, a va­dat elkapni. Még azt is megta­nulja, kérem, hogyan lehet a piacról elcsenni a portékát... Zsigri Jánostól, a barcsi Er­dészeti Szakközépiskola okta­tójától tudtuk meg mindezt. Az intézet tanulóinak adja át a ku­tyakiképzés módszerét. A bá­násmódtól kezdve az etetésig mindent elleshetnek tőle a di­ákok. Munkakutya-kiképzést a vadászatra és alapfokú kép­zési ismereteket sajátítanak el Középrigócon, a szakiskola mögötti gyakorlótéren. Megmutatta az iskola ku­tyaállományát is. Szálkász- szőrű német vizsla, tigriscsí­kos hannoveri vérebek lesik fogadott gazdájuk minden mozdulatát. Található még ko­torék eb is, mint például szál­kásszőrű tacskó, jagdterrier és foxterrier. — A német vizsláról tudni kell, hogy 2 éves korában ke­rült ide — mondta —; akkor csak enni és inni tudott. Ma már a legjobb munkakutya. Ennyit jelent, ha szakszerű kezekben van és képzésben részesül. Ahogy végignéztük a „bo- xokaf, volt olyan hely, ami üresen állt. Ide a Magyaror­szágon is használatos vadá­szebet, a spánielt szeretnének telepíteni. Elsősorban enge­delmességre és vadászati munkára tanítják őket. Ezzel is könnyítik a vadászok munká­ját, mert a zsákmányt lábhoz viszik. Megtudtuk azt is, hogy a hannoveri vérebet leginkább a nagy értékű sebzett gím­szarvas, illetve a vaddisznó felkutatására képezik. Egyes kutyafajták szimatuk révén vadásznak, míg mások — mint például az agár, az erdé­lyi kopó — inkább a szemüket használják. — Egyik tanítványom a honvédségnél jól megélt a ku­tyakiképzésből. Most pedig a BM-nél biztosít ez a foglalko­zás számára kellő anyagi hát­teret. Legközelebb az ebek oszt­rák vendégekkel „randevúz­nak”. Augusztusban, szep­temberben pedig ismét jönnek a diákok. G. A. Anyóka-kesergő Töpörödött, 80 év körüli nénike lépegetett a barcsi rendelőintézetében. Bal kar­ján retikülje, kezében hű társa a bot. Jobb kezében recepteket szorongatta. — Tessék jönni, én is ki­felé megyek — invitáltam. Pár lépés után elkezdett be­szélni. — Kivizsgálásra jöttem — suttogta. — Tudja, magas a vérnyomásom, sokszor elfá­radok, fulladok. Háromféle orvosságot írt fel a doktor úr. Egyedül élek, az unokák sem látogatnak meg, így magam megyek a patikába is. A nyugdíjam csak 6500 forint, és még mi mindenre kellene a pénz... Közben kiértünk az ajtón. Levetette kendőjét, meg­igazgatta ritkás ősz haját. — Köszönöm, hogy kikisért — Ha már ennyire kedves volt, igazán segítsen rajtam. Nem tetszik tudni ajánlani valakit, aki megvenné ezt a réti kü It? Néztem a barna szempárt és arra gondoltam, hogy egy kicsivel több odafigye­lés segítene rajta. — Ha lenne. Mert én nem adhatok neki szerető unokát, meg vevőt sem találtam a reti- külre; csak egy ötvenest adhattam, és így kiválthatta a gyógyszereket. (Gamos)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents