Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-22 / 169. szám

1993. július 22., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Új helyre költöznek az atádi tűzoltók Dr. Bukovics István, az or­szágos tűzvédelmi és polgári védelmi parancsnok és Varga Vince polgármester tárgyalt a nagyatádi tűzoltólaktanya új elhelyezéséről. Egy korszerű telephely megépítésére több helyen is kínálkozott lehető­ség a városban, de a szerve­zet végleges elhelyezésére a rendőrkapitányság mögötti szabad területen kerül sor. A talajmechanikai vizsgálatok eredménye után jövőre meg­kezdődhet az építkezés. Segesd visszakéri az értékes parkot A segesdi képviselő-testület újra eljuttatta kérelmét a megyei önkormányzathoz. Ebben kérik, hogy a Széchenyi-kastély körüli nyolchektáros, történelmi értékű parkot adják vissza a helyi ön- kormányzat kezelésébe. Francia gyerekek csereüdülésen 30 francia gyermek majd­nem egy hetet töltött csereü­dültetés révén magyar csalá­doknál Nagyatádon. A gyere­kek szervezett program kere­tében kellemes napot töltöttek többek között a Balatonnál, s ellátogattak Pécsre is. Itt-tar- tózkodásuk során nyelvi isme­reteiket gyakorolták. Ismét megnyitották a kádfürdőket A nagyatádi városi gyógy­fürdő újra teljes kapacitásával szolgálja a vendégeket. A né­hány hetes kényszerszünet után ismét felkereshetik a látogatók a fürdő kedvelt belső medencéit és a kádfürdőket is. Az 1. számú termálkút újbóli megindulása miatt ugyanis egy rövidebb idő­szakra be kellett zárni a benti lé­tesítményeket. Zalai kertbarátok Ötvöskónyiban Gazdag a nyári programja a nagyatádi kertbarátoknak. A múlt hét végén viszontlátogatá- son fogadtak negyven zalae­gerszegi kertbarátot. A vendé­gek szombati programjukon is­merkedtek a Rinya-parti város nevezetességeivel, majd elláto­gattak Segesdre. Az ötvöskónyi hegyen megtekintették egy gazda portáját és kicserélték termelői tapasztalataikat. Most szombaton a helyi kertbarátkor tagjai Villányba utaznak, ha­sonló tapasztalatszerzésre. Mobil expo Atádon Kétnapos rendezvényre hívta a múlt hét végén az Anonymus kft a nagyatádia­kat. A Kossuth utcában a kiál­lítással egybekötött nyárkö- szöntőn volt néptáncbemu­tató, játék a felnőtteknek és a gyerekeknek. A nagy hőség­ben is kitartóan szórakoztatták a közönséget a meghívott előadóművészek és együtte­sek; tombola és sörivóverseny színesítette a programokat. Az esti expo-utcabált a kiadós eső szakította félbe. Nagyberuházás — takarékos gazdálkodással Gázvezeték épül Taranyban Létérdek az idei terv teljesítése Gondok az atádi cémagyárban Jó ütemben haladnak a munkálatokkal (Fotó: Kovács Tibor) A nagyatádi cérnagyár is fölkerült a privatizációra váró vállalatok listájára. A részvénytársaság egyes gyárai külön is megvásárol­hatók, s rövidesen a ver­senypályázatot is kiírják. Az első félévben 1084 tonna volt a tervezett terme­lés, és ebből 1014 tonnát tel­jesítettek. A termékkibocsátás összetétele azonban nem a tervezettek szerint alakult. — Ez az év lesz az igazi próbatétel nekünk — mondta Mónos József igazgató. — Az első félévben elmaradásunk volt, s a második hat hónap­ban mindenképpen teljesíte­nünk kell. Tavaly megállt az értékesítés visszaesése, de az idén a vártnál mintegy 20 százalékkal kevesebb termé­ket tudtunk eladni. A nagyke­reskedelmi és az ipari vállala­tok rendelései elmaradtak, je­lentősen szűkült a belső piac. Egyik céljuk most terméke­iknek újbóli megismertetése, valamint a lakosság közvetlen ellátása. Tavaly 750 vevővel állt kapcsolatban a gyár, s kö­zülük 530-cal megszűnt az Nagyatádon több óvodában is tartanak zenei jellegű foglalko­zásokat. így már itt megszerzik az alapokat a későbbi zeneisko­lai tanulmányokhoz. Ötéves ko­rukban kezdenek ismerkedni a zenével — szaktantermekben. — Az apróságok előképzés­ben vesznek részt, s kétév után a legtehetségesebbek tovább­tanulhatnak — mondta Kenedi Tibor, a zeneiskola igazgatója. — A zeneóvodába mindenki be­iratkozhat, s ottani eredményeik alapján az iskola javasolja őket zeneiskolai tanulmányokra. Ott kezdik majd a hangszeres fog­lalkozásokat. Az előképzés ha­sonlít az általános iskolai ének­órákhoz: a kicsik csoportos fog­lalkozásokon vesznek részt 45 percben. A gyógyfürdő mellett áll Nagyatádon az első világhá­ború 102 hősi halottjának em­lékműve. Az 1924-ben felállí­tott szobrot Sárdinecz Ferenc iparművész tervezte, s a vá­rosszépítő egyesület újíttatta fel. Sárdinecz Ferenc 110 éve született Nagyatádon. (Fotó: Kovács Tibor) együttműködés. Míg 1992-ben 440 új vevővel lép­tek üzleti kapcsolatba, az idén az első öt hónapban csak 123 új partnerrel kötöttek szerző­dést. Keresik a lehetőséget a kis­kereskedőknél, s közben ku­tatják a működőképes ipari felhasználókat. Az atádi min­taboltnak és a Budapesten nyitott diszkontáruháznak jó a forgalma. — Több a kisebb vevőnk — mondta az igazgató. — Úgy látszik, hogy gyárunknak a fo­gyasztók közvetlen ellátására kell berendezkednie. Segítheti ezt az értékesítés átvilágítása is; tapasztalatait felhasználjuk a későbbi marketingstratégiai terv kidolgozásakor. A korábbi hetek hétvégi leál­lásairól elmondta: a külföldi piacokon a második negyed­évben gondjaik voltak. A né­met, görög és szíriai megren­delés egy része elmaradt. A FÁK-ban indult bérmunka: száz tonna cérnát készítenek így. A folytatása újabb 400 tonnás munka; ez október vé­géig biztosít exportlehetősé­get a gyárnak. (Németh) Készségfejlesztés folyik itt, és minden zenei elem szerepel já­tékos formában. Az egyre nö­vekvő követelmények miatt már az óvodában el kell kezdeni a tanulást, hogy valaki később egy-egy versenyre vagy bemu­tatóra juthasson. — Az idén volt a legtöbb ze­neóvodásunk— fűzte hozzá az igazgató. — Összesen harmicö- ten jelentkeztek, s mindenkit fel­vettünk. Közülük kerül majd ki az a tíz-tizenöt gyerek, aki zon­gora- és hegedű játékot tanul majd. A hangszerek ára sajnos alapvetően meghatározza az otthoni tanulás és gyakorlás le­hetőségét. Ennek ellenére évenként mindig találkozunk egy-két tehetséges ifjú muzsi­kussal. N. I. Taranyban az utóbbi évek legnagyobb beruházása va­lósul meg ezen a nyáron: majdnem háromszáz la­kásba vezetik be a gázt. A munkát már elkezdték, s a télen sok család fűtheti vele otthonát. Falugyűlésen választották meg a gázépítő közösség tag­jait; ők felügyelik az építést. Tevékenységük — az alap­szabály szerint — a munkák befejezéséig tart. — Amikor a fejsze éle bent van a fában, még a fokát is kell egy kicsit kalapálni, hogy a vágás eredményes legyen, így fogtunk mi is Tarany gáz­fejlesztési programjához — mondta Somogyi József pol­gármester. — Többéves taka­rékos gazdálkodás eredmé­nye, hogy ezt a nagy munkát három hete elkezdhettük. So­kan nem hittek a több mint 31 millió forintos beruházás eredményességében, de ahogy most halad a munka, többen csatlakoztak a gáz­programhoz. Néhány esetben a bevezetést segítette olyan körülmény is, mint a málna idei kedvező árbevétele... A kivitelező a Közműépítő Kisszövetkezet; tizenöt hely­beli munkanélkülit is foglalkoz­tat a munkák befejezéséig. A kedvező árajánlat mellett a foglalkoztatás is a vállalkozó javára döntött a pályázat el­nyerésében. Az első ütemben megépül a település hálózata, a másodikban pedig Nagy­atádról hozzák ide a gázt. Ez­után a fővezeték a taranyi ágon megy tovább Bélavár felé. —A fővezeték az eredeti terv szerint műanyag vezetékkel épült volna, ám az újabb ren­Egyiptomi látogatókat foga­dott a nagyatádi menekülttá­bor. Nem először járt itt a Pá­rizsban élő Ali El Samman, az iszlám-keresztény nemzet­közi dialógus elnöke és Ah­med Osman igazgató. Azért jöttek a táborba, hogy az itteni iszlám közösséghez tartozó nőket ellássák munkával. A következő két hétben a Singer cégtől hoznak nekik varrógépeket, s a menedéke­delkezések szerint acélcsövet kell használni, ami többletkölt­séget jelent. Ennek részbeni fedezésére is pályázott So­mogy déli régiója. S úgy dön­töttek: hitelfelvétellel is meg­építik a rendszert — tudtuk meg Kálmán László jegyzőtől. — A taranyi 452 család közül 296 kérte a gáz bevezetését; ők november közepén már fejthet­nek is. A bekerülési költség negyvenezer forint, s már majd­sek önkormányzatával sze­retnék elérni, hogy a lakótöm­bök minden szintjén legyen legalább egy. A tábor lakói így bosnyák népviseleti ruhákat varrnak majd. Az ehhez szükséges ruhaanyagok és kiegészítő tartozékok beszerzését is ígérték a látogatók. A menekülteknek szánt ru­hák készítése több asszony­nak is hasznos elfoglaltságot nem kilencvenen be is fizették az igénylők közül. Az áfát a Kö- gáz rendezi. A Csokonai utcá­ban kezdődött a beruházás. In­nen szakaszosan építik ki a ve­zetéket, s augusztusban már befejezik a munkát. A gerincve­zeték megépítéséhez az érde­kelt atádi cégek is hozzájárul­nak. Eddig minden úgy alakult, hogy a télen már gázzal is fűt- hetnek Taranyban. Németh István biztosítana, s később talán más ruhákat is varrhatnának. Tevékenységük esetleg kiter­jeszthető lenne gépi kötésre is. Ha pedig pulóvereket, kar­digánokat kötnének, ezeket később értékesíthetnék. A delegáció elismeréssel szólt a menekültek elhelyezési körülményeiről. Méltányolta a vallásszabadság gyakorlását is. N. I. Súlyos telefongondok Nagykorpádon Ha rossz a segélykérő tele­fon, Korpád el van vágva a külvilágtól. A település pol­gármestere, Tóth Tibor úgy mondta: 1993-ban már jogos igény egy-két telefon bekö­tése. Lehetőségük volna per­sze a Westel telefonhálózat kiépítésére, ám annak a költ­ségeire nincs fedezetük. A te­lefonhiány mindenütt, gátló té­nyezővé vált Nagykorpádon: a helyi intézmények, a vállalko­zók fél napokat is várnak egy-egy hívásra. Az utóbbiak különösen nehezményezik ezt, hiszen az információ hiá­nya, a rendelések és vállalá­sok késő közlése igencsak hátráltatja tevékenységüket. S tudják azt is, minél később kapnak telefonvonalat, szinte megfizethetetlen lesz az ára. A helyi képviselő-testű let ezért úgy döntött, hogy térségi ösz- szefogást kezdeményez a te­lefongondok megszüntetése érdekében. Támasz a rászorulóknak Pályázaton nyertek másfél millió forintot — Mindig a közösség helyzetét vizsgálják Önkéntes segítők határoz­ták el néhány évvel ezelőtt Nagyatádon, hogy valami­lyen formában segítik a rá­szoruló családokat. Egyikük Simonovics Józsefné, a gon­dozási központ vezetője. Elmondta, hogy 1989-ben egy pályázattal másfél millió forintot nyertek, s ezzel meg­teremtették a családvédelmi szolgálat intézményesítésé­nek alapját. Külön szerve­zetként, önállóan működni nem tudtak volna, ezért a szervezet a gondozási köz­pontba épült be. A képvi­selő-testület elfogadta és in­tézményesítette tevékeny­ségüket a városban. — Célunk a krízishelyzet­ben levők segítése — mondta Simonovicsné. — Erre többféle lehetőségünk is van. Pénzt nem szívesen adunk, inkább a természet­beni segítést választjuk. A tapasztalatokról Matus Erzsébet tájékoztatott: — Tevékenységünk a városra és a hozzá tartozó városré­szekre terjed ki — mondta —, de volt már falusi család is, amelyen segítettünk. Az emberek még most is nehe­zen vállalják szegénységü­ket, ezért nem is tudunk mindenkiről, akit támogat­hatnánk. Tudjuk, hogy a külső városrészekben és tízemeletesekben élnek még, akiknek elkelne a se­gítség. Matus Erzsébet elmondta azt is, hogy rendszeresen lá­togatják a családokat, amíg a kis közösség valamikép­pen lábra nem áll. Több csa­lád már újra egyenesbe ke­rült munkájuk nyomán. — Nem mindig az anyagi segítség a meghatározó — mondta a családsegítő. — Egy-egy jó tanács, a család adminisztratív dolgainak az elintézése is meghozhatja a sikert. A lelki támogatásban is segít a szervezet. A szolgálat mindig az adott közösség helyzetét vizsgálja. Mára, sajnos, egy lakótelepi kétgyerekes csa­lád eljutott oda, hogy rosz- szabbul él, mint egy önálló nyugdíjas. Amikor felkerestem a csa­ládsegítő szolgálatot, az asztalon egy szál friss virá­got láttam. Valaki talán ezzel fejezte ki köszönetét, elis­merve munkájukat... N. I. AZ IDÉN MINDENKIT FELVETTEK A zeneóvoda adja az utánpótlást Egyiptomi segítség a táborlakóknak Varrógépet hoznak a menekülteknek 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents