Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-20 / 167. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — ŰRHAJÓZÁS ÉS EGÉSZSÉGÜGY 1993. július 20., kedd Orvosok a repülés szolgálatában Dr. Remes Péter, a Rovki igazgatója és Magyari Béla, az egyik ú'rhajósjelölt A Royal Air Force vendége volt Hangsúlyozták: a „falon túlról” elsőként érkezett hozzájuk A Rovki — rövidítés. A teljes neve: Repülőorvosi Vizsgáló- és Kutatóintézet. Kecskeméten a Honvédkórház szomszédságában áll. Itt választották ki az első magyar űrhajóst, és jó néhány tudományos kísérletet is terveztek. Most a katonai repülőgép-vezetők — köztük a taszári pilóták — alkalmasságát vizsgálják itt, s természetesen kísérleteznek. Itt működik például ma is az a barokamra, amely az űrhajósok kiválasztásában és felkészítésében is szerepet játszott, s ebben az intézetben válogatták ki az új MIG-29-esek pilótáit, akik azóta már Oroszországban ismerkednek a gépekkel. Dr. Csengery Attila orvos ezredest, a repülőorvosi bizottság elnöke mondta: — A Rovki több feladatot is ellát. Egyrészt itt történik a pilóták alkalmassági vizsgálata, felülvizsgálata. Rendszeres időközönként hívjuk be őket. Óriási felelősséggel jár annak megállapítása, alkalmas-e a pilóta a repülésre vagy sem. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen döntés komoly egzisztenciális következményekkel jár, de szerencsére a hajózok jól tudják, hogy mindez az ő érdekükben történik. Amikor személyesen elbeszélgetünk velük, őszintén elmondják problémáikat. Megbíznak bennünk. Szerencsére nagyon jó kapcsolat alakult ki velük a sok-sok év után. Feladataink közé tartozik a gyógyítás is, amennyire lehetőségeink engedik. A honvédkórházban orvosaink folyamatosan szélesítik gyakorlati ismereteiket. Említhetem ezeken felül a jelöltek, és a nem szokványos munkakörülmények között dolgozók kivizsgálását is. Ilyenek például a bányászok, a sportolók, és az újságírók is. — Mennyire megbízható a vizsgálatok eredménye? — Ha bármi baj van, arra mi fényt derítünk. De tanácsot is adunk, hogy hol érdemes a kezelést folytatni. Persze, a legmegnyugtatóbb az, ha semmi komoly bajt nem találunk. Dr. Remes Péter orvos ezredes, az intézet parancsnoka az itt folyó kutatómunkáról mondta: — Tevékenységünket egyrészt a repülőorvostan területén folytatjuk — ebből a szempontból a Rovki bázisintézetnek számít. Másrészt a többi magyar kutatóintézettel együttműködve űrorvostani kutatásokat is végzünk. Több területen komoly eredményeket értünk el. Például mozgáskorlátozottság és súlytalanság állapotában vizsgáltuk a kedvezőtlen élettani hatásokat — kísérleti állatokon. Az így szerzett tapasztalatokat természetesen az űrkutatásokban lehet hasznosítani, hiszen ezek a vizsgálatok ösz- szefüggnek a munkavégző képesség csökkenésével. Részt veszünk továbbá egy olyan harmadikgenerációs műszer és módszer kifejlesztésében, amely az extrém környezeti körülmények esetén tudná mérni az információs feldolgozóképesség mu tatóit. A laikus olvasó számára is érdekes lehet az úgynevezett biológiai fekete doboz ki- fejlesztése, amely a katasztrófák, balesetek során szolgáltatna rendkívül fontos adatokat a szakemberek számára... Összeállításunk ebből a munkából villant fel részleteket. Nemrég még elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy magyar katona a Királyi Légierőnél tanulmányozhassa az ott folyó munkát. Dr. Szabó Sándor százados, a Rovki magasságélettani osztályának orvosa az első volt, aki Kelet-Európá- ból Farnborough-ba eljutott, a Brit Repülő- és Űripari Létesítmény egységeibe. A kéthetes tanfolyamról az újságból értesült, s az utazás előtt kéthónapos intenzív nyelvtanfolyamon vett részt. — Hogyan fogadták a magyar katonatisztet Angliában? — Rendkívül kedvesek voltak, többször hangsúlyozták, hogy a „falon túlról” elsőként jutottam el hozzájuk. A tanfolyamon egyébként én voltam az egyetlen katona. Sokan magánorvosi tevékenységük kiegészítése érdekében vettek részt az előadásokon. Mert Angliában, ha egy orvos elvégzi ezt a tanfolyamot, a saját rendelőjében is vizsgálhatja magán- és kereskedelmi pilótákat, ami jelentősen növeli a bevételét. — Mennyire szigorú az ellenőrzés ezen a támaszponton? — Maga a komplexum nem a légierő bázisa. Van itt viszont egy királyi repülőüzem, egy, a Rovkihoz hasonló orvosi intézet és még több félig-meddig önállóan működő intézmény. Ami a szigorúságot illeti: vészesen komolyan vesznek mindent. Fotózni például szigorúan tilos, és létesítményeken belül több helyen plakátok figyelmeztettek az IRA veszélyre, és általában a terrorista támadásokra. — Milyennek látta az angolok technikai felszereltségét? — Orvosbiológiai műszerezettség terén nincs mit szégyellnünk, álljuk velük a versenyt. Kétségtelen, hogy jó érzés volt ezt látni. — Az orvosi tudományos újdonságokon túl mi ragadta meg legjobban a figyelmét? — Például az az igazságügyi orvosi intézet, mely Európában egyedülálló abban, hogy a légi katasztrófák után maradt roncsok, maradványok alapján rekonstruálni tudják a baleset okait. Itt vizsgálták a líbiaiak által lelőtt Boeing gépet, vagy például a Rotterdamban lezuhant Jumbó fekete dobozát. De a különböző becsapódások hatásait vizsgáló kutatások is érdekesek voltak, nem is beszélve az összehasonlítás ezernyi más lehetőségéről. No és persze az is óriási élmény, hogy a Royal Air Force vendége lehettem... Az űrhajósképzés napjai Pornófilm a kozmoszban Az Interkozmosz űrrepüléseire minden ország űrhajósa vitt magával egy videókazettát az űrállomásra. A magyar asztronauta videóanyagát Zsurzs Éva állította össze, a zsűriző bizottságnak pedig dr. Bognár László pszichológus főorvos is tagja volt. A mi anyagunk, bizony, elég vegyesre sikerült. A Szózattal kezdődött, aztán egy összeállítás következett az Országházról. Volt benne vers, szerepelt a Magyar Néphadsereg művészegyüttese, de még a családról is szó volt. Sőt egy szűk, testhezálló ruhában Szűcs Judit is szerepelt benne. Ritter elvtárs, a zsűri feje hirtelen felkiáltott, amikor meglátta: Állj! Mi ez? Erre megmagyarázták, hogy Farkas Berci kedvenc énekesnője Szűcs Jutka. — Szó sem lehet róla! Mit gondolnak az elvtársak, ha majd a hónapok óta nőket nélkülöző szovjet űrhajósok meglátják a csinos énekesnőt? Mi lesz majd szegény Bercivel, ha ezek a kiéhezett orosz fickók... szóval értik elvtársak... — Szűcs Jutka tehát ugrott az űrvideóból. Néztük tovább a filmet. Nemsokára egy cirkuszi attrakció következett. Ebben egy hölgy rövid szoknyában produkálta magát. Az egyik dobásnál azonban egy pillanatra meglebbent a szoknya, és kivillant a hölgy lába. — Állj! Mi volt az, ami ott kivillant? — kérdezte Ritter elvtárs. — Szó sem lehet arról, hogy ilyesfajta jeleneteket nézzenek az elvtársak a világűrben! — Szóval a vége az lett, hogy elkészült az abszolút szexmentes film, amit a Berci fel is vitt magával. Néhány hónappal a végleges változat elkészülte után Moszkvában a szovjetek felajánlották, hogy nézzük meg, ők milyen filmet küldenek fel. Soha nagyobb meglepetés nem ért bennünket! Az első kockák után elállt a lélegzetünk: egy, a ZDF által készített csodálatosan szép, ízléses pornófilmet láttunk. Gyönyörű emberpár szeretkezett. Volt lágy zene, sejtelmes gyertyafény — kiesett a toll a kezünkből. Megkérdeztük, hogy nem ártanak-e az ilyesféle izgalmak a sokat nélkülöző fiúknak? — Ugyan — felelték az oroszok. — Az asztronauták egész nap szigorú időbeosztás szerint dolgoznak. Néha emlékeztetni kell őket, milyen szép is a földi élet... B. J. Az űrrepülés nem politika Farkas Bertalan: Nem a Lenin-rendért mentem a világűrbe Tizenhárom évvel az űrrepülés után mivel foglalkozik Farkas Bertalan? — Jelenleg is Magyar Honvédség repülő-szemlélőhelyettese vagyok, tehát a repüléssel kapcsolatban maradtam, bár sajnos magam nem repülhetek. — Ön egyike a legismertebb embereknek ebben az országban, hogyan lehetséges, hogy mégsem találkozhat a közönség gyakrabban a nevével? Sem politikai, sem gazdasági téren nem „adta el magát”. — Már az előző választásoknál és mostanában is megkeresnek különböző politikai pártok képviselői, hogy — pontosan népszerűségemet felhasználva — támogassam programjukat. Én szeretném viszont távol tartani magam a politikától, ezért következetesen nemet mondtam a megkereséseknek. Ha netán bármelyik pártot támogatnám, elkerülhetetlen volna, hogy az előbb-utóbb jogosultnak érezze magát arra, hogy kisajátítson. És ne tűnjék nagyképűségnek, de úgy érzem: nem egy párthoz, hanem az egész országhoz kell, hogy „tartozzam” — Ha már az átkos politika került szóba, nem bosszantja-e az, amikor kétségbe vonják az Interkozmosz-program jelentőségét? — Egy mondattal kifejezve: a politika az politika. Engem ez már nem nagyon érdekel. Én nem a Lenin-rendért mentem a világűrbe vagy nem a Magyar Népköztársaság hőse címért. Nem győzöm hangsúlyozni: a miénk is egy szakma, s teljesítményünk messze több volt, mint politikai tényező. Nem hiszem, hogy az átlagember vonja kétségbe a szovjet-magyar űrrepülés jelentőségét. — Mint „beavatott”, hogyan látja a többnyire szenzációhaj- hász feltevéseket, mint például azt, hogy Gagarin nem járta világűrben? A közvélemény annyit tud csak, hogy meglehetősen nagy titkolódzás vette körül mindig a szovjet űrkutatást. — Nemcsak a szovjetek, minden nagyhatalom féltve őrzi katonai jellegű kutatásait, ebben semmi meglepő nincs. Különösen egy-egy katasztrófa vagy komolyabb technikai hiba lassíthatja le a kutatásokat. A Challenger pusztulása köztudottan évekre vetette vissza a NASA programjait, de említhetném a mi esetünket is: a csaknem végzetes szovjetbolgár űrrepülés miatt repültünk 1980-ban 1979 helyett. A miénk természetesen békés jellegű űrrepülés volt. Ami pedig a szenzációkat illeti; én is ismerem ezeket az érdekes teóriákat: repült-e Gagarin? Fan- tomváros-e Bajkonur? Minderről csak annyit, hogy időről időre születnek hasonló ötletek. Ezeket viszont kizárólag üzleti céllal költik, a jól hangzó, megdöbbentő szalagcímek mindig eladhatók! — Mit gondol, lesz-e második magyar űrhajós? — Mostanában, sajnos, biztosan nem. A magyar űrkutatás is nehéz helyzetben van, a legfontosabb jelenleg az, hogy a költségvetés által adott pénzt és a pályázatokból befolyó összegeket a lehető legoptimálisabban tudják felhasználni. Ez sajnos arra sem elég, hogy a szakembereinket megtartsuk! — Végül hadd kérdezzem családjáról. — Három gyermekem szépen cseperedik. Mindegyik szereti a repülést, de a feleségem szerint bőven elég a családban egy repülő. En azért reménykedem: mire a mai gimnazisták „felcseperednek”, talán már tanúi (részesei!) lehetnek a 2000-es évek első nagy űrkalandjának, a Marsra küldött nemzetközi expedíciónak. Bán János Amit a MiG-29-es tud A Magyar Honvédség még ebben az évben MiG-29-es elfogó vadászrepülőgépeket kap Oroszországtól, a volt Szovjetunió államadósságának törlesztéseként. A pilóták Oroszországban tanulják már a gépek vezetését. Kiválasztásuk és egészségügyi felkészítésük a Rovki orvosainak feladata volt. Ezt a géptípust a Mikojan tervezőintézetben, a MiG-23 utódjaként a nyolcvanas évek közepén fejlesztették ki, s 1984-ben állították rendszerbe a Szovjetunió légierejében. Két Tumanszkij R-25 típusú utánégetős gázturbinás sugárhajtóművel van felszerelve. Merevszárnyú elfogó vadászgép. Hagyományos sárkány- és futómű-elrendezésű típus, melyen a kettős hátranyilazott vízszintes vezérsíkok egyúttal magassági kormányként is szolgálnak. Az osztott, függőleges vezérsíkok a törzs két oldalára kerültek. A tözsbe épített hajtóművek levegő-beömlő nyílásait kétoldalt, a számytő- nél helyzeték el. A repülőgép alaprendeltetése a légifölény kivívása, fedélzeti fegyverzete is ezt a célt szolgálja. A bal szárnytőbe egy 30 mm űrméretű gépágyút építettek, melynek tűzgyorsasága 2500 lövés percenként. Hatékonyságát lézeres távolságmérővel növelték. Fedélzeti rádiólokátora viszonylag korszerűnek mondható, impulzusüzemű, Doppler-lokátor. Felderítési távolsága 100 km feletti, a célok megsemmisítése 80 km körül történhet. A MiG-29 képes a saját repülési magasságánál alacsonyabban és a földközelben repülő célok megsemmisítésére is. A MiG- 29 elfogó vadászgép a szovjet repülőgépipar egyik legkeresettebb terméke a nemzetközi kereskedelemben. Több ország vásárolt már belőle. Nyugati szakértők szerint ez a géptípus vetekszik a kategóriájába tartozó F-16 és F-18-as vadászképekkel. így már érthető, hogy a világpiaci ára miért 18 millió dollár. A MiG-29-es főbb adatai Szárnyfelület: 34,4 m2. Fesztávolság: 10,25 m; magasság: 4,9 m; szerkezeti tömeg: 7800 kg; üzemanyag-mennyisége 4500 kg; hasznos terhelése: 4000 kg. Felszálló tömege: 16 900 kg; max. felszállótömeg: 18 000 kg. Személyzete: 1 fő. Legnagyobb se- gessége: 2240 km ló; szolgálati csúcsmagassága 17 000 m. Fegyverzete: 6 db irányított levegő-levegő rakéta, de a földi célok megsemmisítésére más, nem irányított rakéták és különböző bombák is felfüggeszthetek. i l
