Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-20 / 167. szám
1993. július 20., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 építése A Balatel Rt különböző alvállalkozók bevonásával folytatja a telefonhálózat építési munkákat a Tab térségi településeken. A napokban Bá- bonymegyer, Tengőd és Be- degkér utcáinak egy részét „túrták föl” a kábelfektetés miatt, de lesz olyan szakasz is, ahol oszlopokon viszik majd a drótot. Ha elkészül a beruházás, akkor a kisközségek is bekapcsolódnak a crossbar-rendszerbe, s minden valószínűség szerint megszűnnek a a telefonálási gondok. Erre a tervek szerint szeptember végéig sor kerül. Óvodások kirándulása Egésznapos budapesti jutalomkirándulást szervezett az óvodás gyerekeknek a közelmúltban, főleg jótékonysági célra befolyt pénzből, a tengődi napköziotthonos óvoda. A gyerekek megismerkedtek Budapest főbb nevezetességeivel, majd ellátogattak az állatkertbe, este megnézték a nagycirkusz „Sztárok a porondon” című műsorát. A 23 óvodás kisgyerek sok élménnyel gazdagodva tért haza. Az étkezés és a tankönyvellátás támogatása A nagyberényi önkormányzat a falu diákjai támogatására benyújtott nevelésisegély-pá- lyázaton 518 ezer forintot nyert, amit az étkeztetés és a tankönyvellátás támogatására fordítanak. A községben — a polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint — június végéig a segélykeret 47 százalékát (582 ezer forint) használta föl az önkormányzat. Remélik, hogy a költségvetésben elkülönített segélyezési és támogatási összeg az év hátralevő hónapjaiban elég lesz. Dinnyeszezon Dinnyeszezon van Tabon és térségében: a dinnyét árusítók kiabálása, autóik kürtjeinek hangja zengi be az utcákat. Ám mindhiába a „hangoskodás”, vételre csak a legritkább esetben kerül sor. Azt mondják, kell a pénz mostanában másra is. Pénzügyi munka Tabon Tabon a város képviselő-testületének pénzügyi-ellenőrző bizottsága megalakulása óta 24 ülést tartott a tervezett 19 helyett. Legtöbb esetben a gazdálkodási tevékenységekkel kapcsolatos előterjesztéseket, rendelet-tervezeteket véleményezték, de tárgyalták a helyi adórendeleteket és azok módosításait éppúgy, mint az önkormányzatok támogatásával, valamint a céltámogatások benyújtásával kapcsolatos előterjesztéseket. A bizottságaz önkormányzat pénzügyi munkáját jónak tartotta, ezt a felügyeleti szerv ellenőrzésének tapasztalata is bizonyítja. Bizonytalanságban dolgoznak a somogymeggyesiek Szeptember végéig van munkájuk A Buda-Flax Tabi Kempingcikk Kft-nél az elmúlt két évben a belső piaci gondok, illetve a veszteséges gazdálkodás miatt komoly feszültség keletkezett. A rendelésállományt és az idei várható termelést is figyelembe véve jelentős létszámleépítést hajtottak végre. S hetekig állt a termelés. A társaság szinte katasztrofális helyzete miatt az a hír járta, hogy megszüntetik a cég somogymeggyesi varrodáját, ahol január 10-től fél éven át állt a termelés. Legutóbbi somogymeggyesi látogatásunkkor azonban kellemes meglepetésben volt részünk: a Fő utca 77. szám alatti egykori konfekcióüzemben ismét működtek a varrógépek. Moharos Jánosné részleg- vezető, aki 1981. október 5-től Kapolypusztáról jár ide dolgozni, így látja helyzetüket: — A tabi kempingcikk kft privatizáció alatt van, ezért nagyon bizonytalan a sorsunk. Mindenki fél, hogy elveszti a munkahelyét. Mintegy féléves kihagyás után, június 14-én kezdtük újra a munkát; jelenleg 21-en dolgozunk itt, egy műszakban. A Magyar Honvédség számára varrunk tizenötezer darab magasított málhazsákot. Ez szeptember végéig leköti a kapacitásunkat. Hogy utána mi lesz, arról ne kérdezzen. Mi is szeretnénk tudni... A somogymeggyesi üzem ma már szinte csak helyi lakosokat foglalkoztat, akik a kiszabott anyagot dolgozzák fel. A lányok, asszonyok csoportnormában dolgoznak, keresetük havi 9-10 ezer forint. Ha a megszabott normát teljesítik és nincs minőségi kifogás, akkor valami kevés mozgóbérre is számíthatnak. Úgy tűnik, hogy a kedélyek egyelőre megnyugodtak, bár valamennyien továbbra is bizonytalanságban dolgoznak. K. J. Szórakozási és művelődési lehetőségek Kötésén A falusiak estig dolgoznak... A magyar tengertől alig tíz-tizenkét kilométerre, dombokkal, völgyekkel tarkított a táj. Az úton kicsi forgalom; csend és szép környezet fogad, Kötcsén. A falu központjában kultúrház (faluház) várja a művelődni, szórakozni vágyókat. A korábban elhanyagolt épületet tavaly új (itatták föl, s csinosították a környezetét, parkosították az udvarát. A faluház színházi előadások megtartására is alkalmas, ám az utóbbi időben egyre kevesebb igény van rá. Az emberek itt is megélhetési gondokkal küszködnek, így kevés pénz jut művelődésre, szórakozásra, kikapcsolódásra. A korábbi években volt itt operett- és magyarnótaest is... Mostanra inkább csak az idősek napjának megrendezése az állandó program, bár fellépett a balatonboglári Szelence gyermektáncegyüttes, valamint több népi együttes is. Könyvtár is várja az olvasni, művelődni vágyókat — tudtam meg a polgármesteri hivatalban —, ám ezt a lehetőséget is viszonylag kevesen veszik igénybe. Akár csak az ifjúsági klub programjait. — A falusi emberek közül nagyon sokan estig dolgoznak — magyarázta az okát Szlata- rics Lászlóné előadó —, így nem csoda, ha csak egy szűk réteg igényli a szórakozást, a kultúrát szolgáló programokat. Úgy látom, hogy a legtöbb lakos megelégszik a televíziós műsorral... K. J. Emlékmű Kapolyon Kapolyon a faluközpontban — a körjegyzőség épületével szemben — emlékmű őrzi az első és második világháborúban elesett hősök, áldozatok nevét. Az emlékmű különlegessége, hogy egyedi gyártású, s kettős falú, színes üvegcímer díszíti, amelyen reggel a felkelő, este pedig a (Sebők Dezső felvétele) lenyugvó nap sugarai átszűrődnek. Az üvegcímer éjszaka mint egy örökmécses világít. Az emlékmű talapzatán mindig van élővirág; méltó kegyeleti helye ez a falunak. Az emlékművet Bertalan Gyula kapolyi születésű építész tervezte. Sertéstartási gondok Kányában SBBSS9HHHI Földcserét javasolnak a bedegkériek Az év elején alakult földkiadó bizottságok nehéz feladatot kaptak. Munkájuk eredményeként a településeken az igénylők hozzájut(hat)nak a részarány-földterületükhöz. A kányái Március 15 szövetkezetben (is) lényegesen kevesebb az állatot tartanak, mint a korábbi években. 1986-tól már csak sertéstartással foglalkoznak. Míg egy-két évvel ezelőtt a négyezret is meghaladta a sertések száma, napjainkban az 1500-at sem éri el. Anyakocájuk is csak száz körül van... Ács József szövetkezeti elnök elmondta, hogy szerencsés döntés volt az állatállomány csökkentése, hiszen érzelmi alapon már nem lehet gazdálkodni. Szigorú gazdasági tényezők szabják meg a termelés irányát, nagyságát és arányait. — Ha nem ezt tesszük, akkor valószínűleg komoly veszteséget okozott volna a sertéságazat. A múlt évben még nullára kifutott a sertéstartás, az idén viszont lényegesen rosszabbak a kilátások. Míg tavaly 83 forint volt az értékesítési átlagár és a legalacsonyabb is 77,80 forintot tett ki, mostanra 75 forint a nagyüzemi sertések átlagos felvásárlási ára. Ha a közeljövőben a helyzet nem javul, valószínűleg az állattartás is veszteséges lesz Kányában. Néhány napja érződik ugyan valami élénkülés a sertéspiacon: a felvásárlók ismét keresik az állatokat. Ám az elnök szerint amíg felvásárolják a nagy súlyú állatokat, ismét sertéshiány lehet. A torz árarányok ugyanis már tarthatatlanok. — A termelői érdekvédelmet is meg kellene végre oldania — mondta Ács József. — Mert nem az a megoldás, hogy ha nincs itthon, akkor hozunk be külföldről... Krutek József A bedegkéri önkormányzat képviselő-testületének legutóbbi ülésén Józsa János, a földkiadó bizottság elnöke számolt be négyhónapos munkájukról. Mint elmondta simán indult a visszaigénylési folyamat: a siófoki földhivatalnál a bedegkéri szövetkezet elnökével egyeztették a tulajdoni lapokat, így mindenki helyben megkapta a részaránytulajdonáról szóló hivatalos igazolást. A földkiadó bizottság április 15-i ülésére elkészült az a kimutatás, amely a 362 föld-részaránytulajdo- nos igénylését tartalmazta. Közülük 349 nyújtotta be az általa megnevezett dűlők szerinti igényét arra a területre, ahol kérte a kimérést. A szövetkezet nyilvántartása szerint a kiosztható 33 ezer aranykorona értékre majdnem 29 ezer (szántó, gyep, erdő) igény érkezett. A tapasztalat az: a szántók egy része nagyon keresett, más területekre viszont alig van igény... A kezdeti jó együttműködés után — hangzott el a testületi ülésen — a bizottság munkája akadályokba ütközött. Az elképzelések megvalósítása érdekében a helyi szövetkezet vezetőinek, az önkormányzatnak, a siófoki földhivatalnak, illetve a földkiadó bizottságnak szorosan együtt kellene működnie. Ám a helyi szövetkezet elnöke többszöri kérésre sem bocsátotta rendelkezésre a dűlőnkénti elosztáshoz szükséges aranykorona-érték pontos adatait. (Információink szerint a bizottság az adatokat azóta beszerezte a siófoki földhivataltól, így ismét folytathatják a munkát.) A bedegkéri földkiadó bizottság felvette a kapcsolatot a nagykónyi polgármesteri hivatallal és az ottani szövetkezettel is, hogy tartsanak megbeszélést a földcsere ügyében. K. J. Pusztulásra ítélve? Elszomorító a nagytoldipusztai kastély látványa. Az elhagyott és elhanyagolt környezetben az épületről málik a vakolat, hiányzik az ereszcsatorna és az ajtó, kitört ablakok, beszakadt tető... Gaz és cserje mindenütt. Vajon megmenthető-e még a pusztulástól? (Fotó: Sebők Dezső) Tengődlek „harca” Visszavonták a népszavazás kiírására vonatkozó kezdeményezést Tengődön az 519 választásra jogosult lakos közül 157-en kezdeményezték a helyi népszavazás kiírását, hogy a polgármesteri tisztség — a képviselő-testület rendelete ellenére — ne főállás, hanem társadalmi megbízatás legyen. A képviselő-testület ennek ellenére nem tűzte ki a népszavazás időpontját. Ezért a köztársasági megbízott pert kezdeményezett a kaposvári városi bíróságnál, hogy a testület új eljárás lefolytatásával tűzze ki a helyi népszavazást. Kálmán József, tengődi jegyző a napokban újabb fordulatról tájékoztatott: a képviselő-testület legutóbbi ülésén napirendi pontként szerepelt a népszavazás időpontjának kiírása, ám meghatározására nem került sor. Július 5-én a korábbi népszavazás kiírását kezdeményező 157 állampolgár közül — a választási bizottság hitelesítése szerint — hetvenen visszavonták kérelmüket. így a helyi rendeletben meghatározott százalékos arányt figyelembe véve a népszavazás kiírására nincs lehetőség. Itt tart most a tengődiek „harca”... (Krutek)
