Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-02 / 152. szám

1993. július 2., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Bárki telefonhoz juthat Barcson Strand-start a Dráván — Szépül a városközpont Bárki lehet most már telefontulajdonos Barcson, aki akar, és akinek van rá pénze, hiszen a nemrég munkába ál­lított új négyezres digitális telefonközpont révén a távbe­szélő-hálózattal az egyik legjobban ellátott településsé vált a határmenti város. * Épül a gázvezeték A szekszárdi Thermo gmk kivitelezésében készül Csokonyavisontán a gázvezeték. A babócsai útelágazásnál, a Kossuth szobor előtt még dolgoztak a gépek, a település északi végén már a lakóházak falára is felkerültek a vezetékek (Fotó: Török Anett) VADÁSZKASTÉLY VADREGÉNYES KÖRNYEZETBEN Külföldiek a rezervátumban Slszler István az 1958-as alakulás óta elnöke a barcsi Új Élet vadásztárságnak. 1970-ben váltak nagyvadas területté. A 15 ezer hektárból 13 és fél vadászható. Érettségi találkozó Barcson Öt évvel ezelőtt végeztek a barcsi Szécsényi Ferenc Gimnáziumban az első diá­kok. Most megszervezték az érettségi találkozójukat hol­napra. Mindnyájan nagyon várják a viszontlátást. Útépítés Drávatamásiban Drávatamásiban az idei legnagyobb beruházás a köz­ség belső útjának rendbeté­tele volt. Az önkormányzat több mint egy kilométer hosz- szú útszakasz felújítására 6 millió forintot fordított. Ezenkí­vül még a Petőfi utcában 200 folyóméter utat építettek csaknem 300 ezer forintért. Az útjavítást a közúti igazgató­sággal közösen végezték. Falatozó nyílt Potonyban Gáli János falatozót nyitott Potonyban. Ez az első vállal­kozása. Mindjárt kedves aján­dékkal lepte meg első napi vendégeit: mindenkinek jutott ingyen egy tál őzpörkölt. Buszkitérő Berzencén Berzence önkormányzata járdát építtetett 2 millióért, va­lamint buszkitérőt 750 ezer fo­rintér. Korszerűsítették a mű­velődési házat, erre 1 millió fo­rint jutott. Tervezik még az óvoda felújítását, valamint a híd- és útépítést. Vállalkozóé lett a barcsi tévé Vállalkozói kezekbe került a barcsi tévé, de továbbra is közszolgálati jelleggel műkö­dik. Az új gazda, a siklósi Nagyvilág Kft a teljes technikai felszerelést megvásárolta 7 millió forintért. Istvándi jegyzőt szeretne Istvánéiban harmincötén szorulnak szociális segélyre. Az önkormányzat'állandó se­gélyre 1,5 milliót, míg rendkí­vüli segélyre 1 millió forintot fi­zetett ki a 16 milliós költségve­tésből. Örülnének a helybe­liek, ha az ügyes-bajos dolguk intézéséért nem kellene már Darányba menni. Ezért saját jegyzőt szeretnének a falunak. Beiratkoztak a barcsi elsősök A barcsi általános iskolák­ban is befejeződtek a beirat­kozások. A két iskolába 65, il­letve 43 tanköteles gyermek iratkozott be. Az előbbiben várhatóan 3, az utóbbiban — az eddigi három párhuzamos osztály helyett — mindössze várhatóan kettőt indíthatnak csak. Az 1. sz. általános isko­lában már első osztálytól an­gol és német nyelvet taníta­nak, a 2. számúban ének-zene és matematika ta­gozatot, illetve általános tago­zatot indítanak szeptembertől. A gáz, víz, villany után most már tehát telefonunk is van — mondta Feigli Ferenc, Barcs polgármestere büszkén, hoz­zátéve: vállalkozásfejlesztési szempontból is alapfeltétel, hogy legyen telefon. — Külö­nösen akkor lesz majd ennek jelentősége, ha Horvátor­szágban béke lesz, s lehető­ség nyílik végre egy nagyobb határ menti kereskedelemre. Ez talán hosszú távon majd a jelenlegi foglalkoztatási fe­szültségekre is megoldást je­lenthet. A barcsi és Barcs környéki munkanélküliek legtöbbje képzetlen, alulképzett. A la­kosság 12 százaléka cigány. Számukra kellene megfelelő munkahelyeket teremteni, ez azonban majdhogynem lehe­tetlen feladat. A polgármesteri hivatal és a vállalkozói központ pályáza­tokkal, a munkahelyteremtő vállalkozások támogatásával igyekszik enyhíteni a foglal­koztatásbeli feszültséget, en­nek ellenére várható a foglal­koztatottság további romlása — mondta a polgármester. Újjáépül a városközpont. Sétálóutca és épülő üzletek határozzák meg a belváros új arculatát. Jól halad az OTP-székház építése is. A vá­rosközpont építésének első üteme — mint megtudtuk — Istvándiban a lakosság fele cigány nemzetiségű. Nagy ré­szük munkanélküli-segélyből él, vagy már abból sem. De a legnagyobb bűnük, ahogy ők mondják: mintha a gerin­cünkbe lenne belevésve a „C” betű, hogy cigányok vagyunk. Akad olyan család is, amely nem követi a többséget. Ilyen Megyeri Ferenc és családja. Itt mindenki megtalálta a helyét, és rajtuk látszik legkevésbé az a bizonyos „C” betű... — Nálunk mindenki dolgo­zik — mondta Megyeri Fe- rencné, csak én vagyok rok­kantnyugdíjas. Sok éven át dolgoztam Darányban a szar­vasmarha-telepen, a férjem a mai napig is ott dolgozik, mint állatgondozó. Négy gyermekünket isko­júliusban várhatóan befejező­dik, az építkezés teljes befeje­zése pedig jövő év tavaszára várható. Feigli Ferenc el­mondta, hogy rövidesen meg­nyitják az ideiglenes Dráva-strandot. A barcsiak közt egyre népszerűbb fürdő­hely a Dráva, ezért látták szükségesnek a szabadstrand kialakítását. Ehhez rövidesen elkészül a vizesblokk is. Kilenc otthonházat építtetett az önkormányzat és a szociá­lis központ nyugdíjas csalá­dok, illetve egyedülélő idős emberek számára. Az épüle­tegyüttes tízmillió forintért ké­szült el, ebből ötöt az önkor­mányzat vállalt magára, ötöt pályázat útján szereztek. Az időseket a szociális központ látja el. Feigli Ferenctől azt is meg­tudtuk, egyelőre nem köze­lednek a magyar és horvát ál­láspontok a nemzeti park ügyében. Mint ismeretes, Ma­gyarország a Dráva mellett nemzeti parkot létesítene, a horvátok azonban bejelentet­ték, előreláthatóan erőművet építenek a túloldalon. A kettő nyilvánvalóan nem fér meg egymás mellett, szükséges lenne mihamarabb egyes- zségre jutni. Ettől azonban Barcs polgármestere szerint igen messze vagyunk még. N. L. lába járattuk, szakmát tanul­tak, hogy többre vigyék ná­lunk. Lányom végzettsége bolti eladó, de a Szigetvári Ci­pőgyárba jár. Az egyik fiam kőműves, míg a másik köz­pontifűtés-szerelő. Elmondta azt is, hogy 1962 óta élnek Istvándiban. 1983-ban költöztek a putriból a „palotába”. Ezt a családi há­zat százkilencvenezer forintért vásárolták meg akkoriban. Mindig is munkából éltek, soha nem voltak büntetve. Ál­latokat is tartanak: disznót, ba­romfit. A tápárak emelkedésé­vel most már csak saját szük­ségletre hizlalnak, eladásra nem. — Magunkkal'már nemigen törődünk — tette hozzá. De a fiatalokkal mi lesz? Nincs — Fontosnak tartottam — mondta —, hogy a jó vadgaz­dálkodás mellett legyen saját épületünk. 1989-ben megvá­sároltuk az erdőgazdaság „házát” majd 1,7 millió forin­tért. Ezután rendezte be a vadgazdaság a külföldi ven­dégek számára is vadregé­nyes környezetben levő va­dászkastélyt. A vadászati szezon szep­tember elsejével a szarvas- bőgéssel kezdődik, február végén fejeződik be. Bőven van gim- és dámszarvas, őz és vaddisznó a területen. Sok külföldi — főleg németek, osztrákok — keresi fel a re­zervátumot. Leginkább Bár „papíron” kiestek az NB III Dráva csoportjából a Barcs SC labdarúgói, mégis re­ménykednek, hogy augusz­tusban is a harmadik vonalban rajtolhatnak. A két paksi csa­pat, az NB ll-es Atomerőmű SE és az NB lll-as Paksi SE ugyanis a hírek szerint egye­munkahelyük, kapják a se­gélyt, amíg le nem jár. Addig már eléldegélnek, de ha már az sincs, akkor nem érdemes élni. Bár azért azt mondom, szegénység ide vagy oda, a legfontosabb mégis csak az egészség. Az embereknek általában sok rossz tapasztalata van a cigányokkal kapcsolatban. Már annyira beidegződött ez a vélemény, hogy szinte lehetet­len megváltoztatni. Vagy mégsem? Mert ha megnéznék Megyeriék házát, senki sem mondja meg, hogy cigányok élnek ott. Ok a becsületes, szorgos, tisztességes életet választották. Jó lenne, ha mi­nél többen követnék példáju­kat. (Gamos) a trófeás vadakra lőnek. — A vad az állam tulaj­dona, ezt tanítják az Erdé­szeti Akadémián is — mondta Siszler István. — Bár amikor elejtjük, akkor már mi gazdál­kodunk vele. Kezdetben 53, ma 70 tagú a társaság. Van­nak, akik fegyverrel és tulaj­donjoggal is rendelkeznek. Míg mások csak fegyverrel vagy csak tulajdonjoggal. Azt a célt tűztük ki, hogy a tago­kat megfelelő vadászati lehe­tőséggel szolgáljuk. Az eredményes munka feltétele: a vadak gondozása, őrzése és etetése. A vadásztársaság legma­gasabb fóruma a közgyűlés. sül, ez pedig azt jelentené, hogy megüresedik egy hely a Dráva csoportban. Márpedig a Barcs SC volt a legjobb ki­eső... Újság még a csapat házatá- járól, hogy Duschák István edzőnek lejárt a szerződése, s távozott a Dráva-parti csapat­A kapu csalogatja be az embert Ürmös István dráva- szentesi szobrász portájára. A székelykaput három faragott kutyafej is díszíti. Gyerekkori próbálkozásai, keresgélései célhoz juttatták, pályára állították. — Talán a nagybátyám hatott rám? — kérdezte önmagától. — Nem tudni! Tény, hogy a hosszú téli estéken fúrtam-faragtam. A későbbiekben már nem akar­tam lemondani erről a szen­vedélyről. Ami a fafaragó-szobrász keze alól kikerült, mind igé­nyes, tökéletes mesterségbeli tudással szerkesztett alkotás. 1992-ben Barcs Városért el­ismerő kitüntetést vehetett át. Legütóbb Nagyatádon körzeti fafaragó bemutatón vett részt. Távoli országokban is járt: az USA-ban, Kanadában. Külö­Ott készítik el a pénzügyi és vadgazdasági terveket. Leg­főbb bevételi forrás a trófeás állomány bevétele, a húsér­tékesítés, valamint a befize­tett tagdíjakból befolyt ösz- szeg. A kiadások között megemlítendő a szakembe­rek bérének és a velejáró költségeknek a kifizetése és a vadgazdálkodáshoz szük­séges anyagok beszerzése. Ide tartozik még a vadkárok fizetése. Ez az erdei, mezei és a közúti vadütközésből te­vődik össze. A vadászat szép, de veszé­lyes hivatás. A hajtóvadászat azonban mostanában évente csak egyszer-kétszer fordul elő. Fegyelmet, nagy szakmai tudást igényel, de olykor élet- veszélyes. G.A. labdarúgók tói. A játékoskeretben is van mozgolódás. Szabó Nándor bejelentette, hogy leáll, abba­hagyja a játékot, Nagy Gábor Pécsen szeretné folytatni pá­lyafutását, a kapus Czeiberi Attila pedig átadólistára került. Biztos, hogy lesznek új játé­kosok Barcson. (Fenyő) nősen kanadai útja volt rá nagy hatással. Ugyanis ott is­merkedett meg egy magyar szobrászművésszel, akit egy­kor elűztek az országból. — Tudja, az olyan alkot, amit ember csak bámulhat — jegyezte meg. — Szeretném, ha legalább a tizedét tudnám! — Az időm nagy részét ke­mény, nehéz munkával töl­töm. Ez szó szerint értendő, mert vésővel tiszafából faragni igazi fizikai megerőltetést je­lent. A barcsi Széchenyi Ferenc Gimnázium székelykapuja, a tűzoltóság Flórián-szobra is az ő keze munkáját dicséri. Amikor pedig nála jártunk, ép­pen Deák Ferenc mellszobrán dolgozott. Ezt a barcsi I. számú iskola pakjába készíti. Gamos Adrienn Trappista sajt Barcsról Naponta 4-5 mázsa trappista sajtot gyártanak a barcsi Dráva-Tej kft sajtüzemében. Képünkön a csomagolás előtti utolsó minőségellenőrzést végzik. (Fotó: Török Anett) CIGANYSORS ISTVÁNDIBAN Putriból a „palotába” Kutyafej a székelykapun Reménykednek a barcsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents