Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-17 / 165. szám

■ Szigorú ellenőrzés Augusztus 1-jétől a pénz­ügyőrök a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel és a Közte­rület-felügyelettel közösen szigorúan ellenőrzik a jöve­déki termékek; a szeszes ita­lok, a cigaretták és a kávéfé­lék árusítását. Ezek a termé­kek ugyanis az új törvény ér­telmében csak az arra kijelölt helyiségekben árusíthatók. Kormányszóvivői cáfolat Juhász Judit kormányszó­vivő cáfolta a CTK cseh hír- ügynökség értesülését, mi­szerint Antall József kor­mányfő cseh kollégájának, Václav Klausnak július 12-én írt levele tartalmazott egy olyan kívánságot, hogy a cseh kormány ítélje el Szlovákia magyar kisebbség elleni poli­tikáját. A szóvivő reméli, hogy Antall és Klaus budapesti ta­lálkozójukon tisztázzák a levél körüli félreértéseket. Lezuhant a harci gép A poznani vajdaságban le­zuhant a lengyel légierő egy Szu-20-as típusú harci gépe. A balesetet a motor meghibá­sodása okozta, amiről a pilóta rögtön felszállás után értesí­tette a támaszpontját. Rövid repülés után a motor végleg leállt, szerencsére a pilótának sikerült katapultálnia, és sér­tetlenül földet ért. Idén ez már a második harci gép, amelyet baleset következtében veszí­tett el a lengyel légierő. Német zöldek az SZDSZ-nél Pető Iván, az SZDSZ el­nöke tegnap hivatalában fo­gadta Joschka Fischert, a németországi Zöld Párt elnö­két, Hessen tartomány kör­nyezetvédelmi miniszterét. A német politikus azonban nem környezetvédelmi kérdésekről tárgyalt, hanem információt kért és kapott a magyaror­szági politikai helyzetről. Vállalkozók a lakástörvényről a vállalkozók 80 százaléka jelenleg valamely önkormány­zattól bérli a munkájához szükséges helyiséget. Szá­mukra pozitív változást hoz a lakások és helyiségek bérleté­ről és elidegenítéséről szóló törvény, amelyet nemrégiben fogadott el a Parlament — hangsúlyozta Schulhof Ilona, az Idegenforgalmi és Vendég­látóipari Kamara elnöke. Francia Jaguárok olasz támaszponton A francia védelmi miniszté­rium nyolc Jaguár típusú va­dászbombázót vezényelt át egy olaszországi légitámasz­pontra. A Jaguárok szükség esetén részt vesznek az ENSZ-erők műveleteinek, il­letve a védett övezeteknek biztosításában. A rivoltói tá­maszponton elhelyezett gé­pek alkalmasak szárazföldi cé­lok elleni harcra. Párizs jelen­leg is ,15 különböző repülővel vesz részt a boszniai légtér el­lenőrzésében, ezek azonban nem alkalmasak szárazföldi célok megsemmisítésére. Fogyasztói áremelkedés Júniusban csak kis mérték­ben, 0,3 százalékkal emelked­tek a fogyasztói árak május­hoz viszonyítva. Az elmúlt 12 hónap alatt 20,9 százalékkal nőtt az árszínvonal. 2 ____________ S OMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. július i7.,szomt Egy nyitottabb Európa létrehozásának reménye KeK csúcsértekezlet, mellékzöngékkel Kétoldalú tárgyalássorozat széles hangulati skálán .... ...... A ntall József miniszterelnök sorra fogadta a kilenc tagor­szág kormányfőit a KeK csúcsértekezlet előestéjén. Ké­pünkön: a lengyel miniszterelnök-asszonyt üdvözli Kérdőjelek Mit várhatunk Párizstól? Egyetlen dologban biztosan okosabbak lettünk most,mi­után Budapesten járt Alain Juppé francia külügyminiszter. Tudhatjuk, hogy Párizs jónak tekinti a magyar-francia kap­csolatokat, s a jövőben reménykedhetünk e viszony privile­gizált kezelésében Franciaország részéről. Hogy ennek feltételei vannak? Nyilvánvalóan. Tény, hogy pillanatnyilag a francia vállalkozók a negyedikek a befekte­tők sorában hazánkban, s a Kelet-Erurópába irányuló fran­cia tőke fele Magyarországra jutott. A franciák további lehe­tőségeket látnak mindenekelőtt az energetika, a közlekedés és a telekommunikáció területén, de ezek kiaknázásához tő­lünk várnak kézzelfogható segítséget, garanciákat. Ami pedig a politikát illeti? Juppé úgy fogalmazott, hogy Párizs bizalmat táplál Magyarország iránt. Ez logikus ma­gyarázat a kapcsolatok már elért szintjére és kedvező jelzés a jövő távlataira. De a jelzések egyik eleme — a politikai stabilitás — csak részben függ tőlünk, hiszen a térség egé­szének általános bizonytalansága is befolyásolja Magyaror­szág helyzetét és ennek nyomán megítélését. Jó lenne tudni például: mit gondolnak a franciák, amikor most azt emlegetik, hogy számunkra nem az Európai Kö­zösséghez való csatlakozásunk időpontja, hanem a csatla­kozás feltételei a döntőek? A francia kormányfő, Balladur nevéhez kötött tervek Európa keleti fele biztonsági problé­máinak megszüntetésére vajon közelebb visznek-e ben­nünket az EK-tagsághoz, vagy éppen ellenkezőleg? Egyetlen országtól sem lehet elvárni, hogy vélt érdekei el­len cselekedjék. De bízzunk benne: a privilegizált és kivéte­lesen jó kapcsolatok emlegetése ezúttal azt is jelenti: euró­pai ügyekben is számíthatunk Párizs jóindulatára. Kocsis Tamás Nincsenek veszélyben az Istrián üdülő magyarok Nem lőtték Fiúmét A horvát hírügynökség cáfolta a Reuter hírét (Folytatás az 1. oldalról) Magyarország bízik abban, hogy az Európa Tanács ellen­őrizni fogja, hogy Szlovákiában megfelelően bánnak majd a ki­sebbségekkel — ezt Antall Jó­zsef mondta, amikor Budapes­ten fogadta az ET főtitkárát. A kormányfő kijelentette, hogy Magyarországnak vannak két­ségei a szlovák politikai gya­korlattal szemben, de nem volt érdeke megakadályozni Szlo­vákia felvételét az Európa Ta­nácsba. Lalumiere ígéretet tett a szlovákiai kisebbségek hely­zetének ellenőrzésére, mert — mint mondta —, ez a strassbo- urgi szervezetnek is érdeke. Antall és az ET főtitkára egyet­értett abban is, hogy elérkezett az idő, amikor a közép-európai együttműködési formákat felül kell vizsgálni. A Közép-európai Kezdemé­nyezés csúcsértekezletének „nyitányaként” Antall József kormányfő a Parlamentben ta­lálkozott Catherine Lalumiere asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával, illetve az együtt­működési fórum tagállamainak miniszterelnökeivel. A megbe­szélésen elhangzott: világossá kell tenni a Közép-európai Kezdeményezés, regionális együttműködési forma lényegi, tartalmi célját. Az Európa Ta­nács érdekelt a kelet-kö- zép-európai térség regionális együttműködési fórumainak fennmaradásában és folyama­tos működésében. Elkerülendő viszont, hogy ezek a szerveze­tek zártak legyenek, tevékeny­ségükkel segíteni kell a bekap­csolódást más integrációs for­mákba. A régió politikai és gazdasági együttműködésé­ben is fontos a Közép-európai Kezdeményezés, ám át kell gondolni formáját és szerepét. Erről tárgyalt miniszterel­nök-kollégáival Antall József. Prolovsek szlovén miniszterel­nökkel megállapodtak abban, hogy még idén megkötik a két ország közötti szabadkereske­delmi megállapodást. Nyikita Valentics horvát kormányfővel a drávai vízlépcső és az Adria kőolajvezeték ügyét tekintették át. Vaclav Klaus cseh minisz­terelnök elmondta, hogy milyen félreértésen alapulnak azok az értesülések, miszerint Csehor­szág nem tulajdonítana fontos szerepet a KeK-nek, illetve a visegrádi csoportnak. Megerő­sítette, hogy országa nem haj­landó semmiféle közvetítő sze­repet vállalni Magyarország és Szlovákia között. Vranitzky osztrák kancellár visszafogot­tan nyilatkozott arról a javaslat­ról, hogy a fegyver- és gazda­sági embargót terjesszék ki Horvátországra is. Erről még előbb tárgyal a horvát minisz­terelnökkel — mondta. Lapzártakor Antall József Vladimir Meciarral folytatott fe­szült légkörű megbeszélést. Erre az adott okot, hogy a szlovák kormányfő az országa elleni hangulatkeltésnek minő­sítette Antall Józsefnek cseh kollégájához írt levelét. (Folytatás az 1. oldalról) A Fiume körzete elleni szerb rakétatámadás hírét cáfolták a kikötővárosban élő és dolgozó magyarok is. Egyes vélemények szerint a Reuter genfi jelentésében elérthette a menekülttábor helyét, az nem Rijeka, ha­nem Rijecica lehet: Károly- város mellett valóban van ilyen vöröskeresztes tábor. A Hungarocamion fiumei kép- selője szerint — a két évvel ezelőtti légiriadók óta — tel­jes a nyugalom a kikötővá­rosban, s az ide látogató tu­ristáknak nem kell harcoktól tartaniuk, legfeljebb csak az évszakhoz képest rendkívül hűvös idő riaszthatja el őket. A horvát Autóklub jelen­tése szerint a Károlyvá- ros-Delnice-Fiume autóutat ismét megnyitották a forga­lom előtt. A főútvonalat a Ká- rolyvárost szerda éjszaka ért szerb tüzérségi támadás mi­att zárták le a horvát hatósá­gok — tájékoztatta a Hi na horvát hírügynökség munka­társa az MTI-t. A horvát Au­tóklub azonban azt ajánlja az útrakelőknek, hogy kerüljék el a Károlyváros-Duga Resa-Josipdol-Senj főútvo­nalat, az Adriai-tenger északi partvidékén. A szerb erők a hírek szerint aknavetőkkel lőtték Josipdolt és Ogulin térségében pedig általános riadót rendeltek el. START-hitel vállalkozás-fejlesztésre Még az idén újabb START-hitelt kaphat Ma- megkönnyítő hitelszerződés is hazánk és Né- gyarország a kis- és középvállalkozások fej- metország között — mondta tegnap Szabó lesztésére, és aláírásra kerülhet egy mező- Iván pénzügyminiszter, miután Theo Waigel gazdasági gépek és alkatrészek breszerzését német szövetségi pénzügyminiszterrel tárgyalt. Német politikusok sajtótájékoztatója Budapesten Magyarország megbízható partner Németország elismeréssel figyeli azt a következetességet, amellyel Magyarország igen nehéz útján halad — jelentette ki Theo Waigel német pénz­ügyminiszter tegnap Budapes­ten. A német politikus — aki a bajor CSU, a Keresztényszoci­ális Unió elnöki tisztét is betölti — a párt Bundestag-szövetségi parlamentbeli képviselőcso­portjával járt hazánkban, s ma­gyar kollégájával, Szabó Iván­nal is találkozott. A sajtótájé­koztatón Theo Waigel megbíz­ható partnernek nevezte Ma­gyarországot, amely vonzó célpontja a nyugati és köztük a német befektetőknek. Szabó Ivánnal folytatott megbeszélé­sén szó esett a kiváló né­met-magyar gazdasági kapcso­latokról, s egyebek mellett arról is, hogy hamarosan újabb Start-hitelt indítanak. A néme­tek szívesen megosztják ha­zánkkal a volt NDK-ban folyó privatizáció tapasztalatait. Bajorországnak és Németor­szágnak igen fontos a Magyar- országhoz fűződő jószomszédi viszony — hangsúlyozta Mi­chael Glos, a CSU Bundes- tag-beli csoportjának vezetője. Arra a kérdésre, hogy a CDU — és bajor megfelelője, a CSU — támogatni kívánja-e az MDF-et a választási küzdelem­ben, Michael Glos elmondta: készek segítséget adni a szer­vezésben, az elméleti felkészü­lésben, azonban más országok üqyeibe nem akarnak beavat­kozni. Akadályfutás a kiutazásért Az átlagos orosz állampolgár számára a határ átlépése még mindig tele van akadályokkal. Az embereknek szüksé­gük van a hagyományos orosz állóképességre, hogy útle­velüket megkaphassák — írja a DPA német hírügynökség. A hivatalok előtt várólis­tára kell feliratkozni, s napo­kig kell várakozni arra, hogy benyújthassák az útlevél ké­relmet. Csak intézmények és vállalatok remélhetik, hogy kérelmüket a törvényekben előírt egy hónap alatt elinté­zik. A kérelmezőnek 12 pontból álló kérdőívet is ki kell töltenie. Az egyik pont­ban a munkaadóknak iga­zolniuk kell a legutóbbi 15 évben betöltött munkahelye­ket. Minden a pénztől függ — mondta egy asszony a né­met újságírónak. Egy másik sorban álló ismeri a tarifát is: 100 dollárba kerül, hogy va­laki három nap alatt meg­kapja útlevelét. Az útlevéllel még nincs vége az akadá­lyokkal teletűzdelt útnak. A legtöbb ország vízumot ír elő az orosz állampolgároknak. Ezt a konzulátusok állítják ki. A konzulátusok nagy részét azonban elárasztják a ké­relmezők. A német konzulá­tuson például fel kell irat­kozni a listára, s az ott dol­gozók munkabírásától függ, mikor adhatják be kérelmü­ket a kiutazni szándékozók. A listára történő feliratkozás arra szolgál, hogy megaka­dályozza a spekulánsokat, akik megfelelő ellenszolgál­tatás zsebrevágása esetén, gyors elintézést ígérnek. A nyári idényben a német kon­zulátus 50 munkatársa d na­pon át dolgozik, naponta át­lagosan 1600 vízumot állíta­nak ki. Persze a kérelme­zőknek, akiknek esetenként napokig kell várakozniuk, egyremegy, hogy milyen ál- lapQtok vannak a konzulátu­sokon. A vízum birtokában repülő- vagy vonatjegyet kell vásárolni. Ez legalább olyan erőfeszítéseket igényel, mint az útlevél és a vízum meg­szerzése. Aki pedig gépko­csival utazik, arra a határon kellemetlen meglepetés vár: Brestnél több kilométeres autósor kígyózik. Előfordul­hat, hogy két napig kell a ha­táron várakozni. Az útlevél és vámvizsgálat rendkívül körülményes. A külföldre utazni vágyó oroszok nem számíthatnak gyors válto­zásra. Arra, hogy milyen las­san gyorsítja ügymenetét a bürokrácia, jó példa, hogy a Berlinben kiadott orosz ví­zum pecsétjén még most is ez a felirat áll: „A Szovjetunió főkonzulátusa Berlin nyugati negyedeiben”. i Konferencia a privatizációról és a külföldi tőkéről A KISOSZ és a VOSZ tiltakozik A magyarországi privatizá­ciós folyamat nem nélkülöz­heti a külföldi tőkét, mely ez idáig 15-20 százaléknyi tulaj­donost szerzett a volt állami szektorban. A tapasztalatok alapján elenyésző azoknak a befektetőknek a száma, akik a termelést leépítették, hiszen főleg a stabil, jól működő válla­latoknál lépett be a külföldi tőke, és hajtott végre komoly beruházásokat. Bizonyos érte­lemben viszont hátrányos, hogy hazánkban a szakmai befektetők dominálnak, ellen­tétben más országokkal, ahol a pénzügyi befektetések van­nak többségben. A nyílt és nagy tőkepiacot ez a forma biztosítaná — hangzott el a Privatizáció és a külföldi tőke címmel tegnap Budapesten megrendezett konferencián. A Magyar Kereskedők Ven­déglátók Kamarája (KISOSZ) határozottan tiltakozik az üzle­tek nyitvatartásáról szóló IKM rendelet bevezetése ellen. A nyitvatartás szabályozása az üzletpolitika része és elfogad­hatatlan egy olyan szabályo­zás, amely értelmetlenül csor­bítja a vállalkozói szuvereni­tást — mutat rá a KISOSZ tegnapi nyilatkozata. Különö­sen igaz ez azért, mert a piaci viszonyok több más kérdéssel együtt automatikusan szabá­lyozzák a nyitvatartást is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents