Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-16 / 164. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. július 16., péntek George Bush könyvet ír George Bush, az Egyesült Államok volt elnöke könyvet ír egykori nemzetbiztonsági főtanácsadójával, Brent Scowc- roft-tal együtt a külpolitikáról. Az Alfred A. Knopf Kiadóval kötött szerződés részletei nem ismeretesek. A Wall Street Journal becslése szerint azonban Bush 2,5 millió dollárt kapott kézhez előlegként a könyvre. Vallási tüntetés Ungváron A görögkatolikus egyház jogainak védelmére alakult bizottság tüntetést szervezett Ungváron. A demonstrációval azt akarják kicsikarni, hogy végérvényesen kapják vissza mind a 212 templomukat és a munkácsi kolostort, továbbá vonják felelősségre azokat a hivatalos személyeket, akik nem biztosítják a templomok közös használatáról hozott határozat végrehajtását. A tüntetők tíznapos határidőt szabtak követeléseik teljesítésére. Ha ez idő alatt erre nem kerül sor, ülősztrájkokkal fogják megbénítani a vasúti forgalmat a megye területén. Támadás ENSZ-katonák ellen Szomáliái fegyveresek megtámadtak egy olasz ellenőrző pontot Mogadishu északi részén. Az olasz ENSZ-katonák viszonozták a tüzet. Szomáliái orvlövészek tüzet nyitottak a főhadiszállást őrző tunéziai egységekre, lőtték a repülőteret is. Amerikai áradások Bili Clinton amerikai elnök tegnap, szabadságát lerövidítve felkereste az árvíz sújtotta területeket és megígérte, hogy a károk enyhítésére már a következő hónapokban 2,5 milliárd dollárt folyósítanak. A teljes segély várhatóan ennek az ösz- szegnek legalább a kétszerese lesz, hiszen a milliárdos károk folyamatosan nőnek: a Mississippi és mellékfolyóinak áradása az állandó esőzés miatt nem csillapodik, s az előrejelzések további esőket ígérnek. Gerald Ford 80 éves Most ünnepelte 80. születésnapját Gerald Ford, az Egyesült Államok volt elnöke. Ford az egyetlen olyan amerikai politikus, aki alelnök és elnök is volt anélkül, hogy e két tisztség közül bármelyikre is megválasztották volna. 1974-ben lett elnök, amikor a Watergate botrány miatt Nixon lemondani kényszerült. Ford írta alá az Egyesült Államok nevében 1975-ben Helsinkiben az EBEÉ záróokmányát. Belpolitikai döntései: megkegyelmezett Nixonnak és amnesztiát hirdetett a vietnámi háború amerikai dezertőrjeinek. Tízezer utas az Ibusz-nál Tízezer utas részére, mintegy 480 millió forint értékben kínál szervezett és egyéni utazásokat, üdüléseket az Ibusz Rt. A téli sportok kedvelőinek az idén először külön programfüzetet adnak ki. A tegnapi sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a világméretű recesszió, a térségünkben elhúzódó válság, a magyar gazdaság gondjai új koncepció kidolgozására késztették a társaságot. A vezetés egy stratégiai holdingban gondolkodik, amely összefogja majd az öt önálló leányvállalattá bomló céget. SPEKULÁCIÓ FÉLIDŐBEN AZ EBRD ELNÖKI UTÓDLÁSRÓL Németh Miklós „labdába rúghat” ha a kormány is úgy akarja A londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöki tisztéért folyó nemzetközi versenyben Jacques de Larosiere, a Francia Bank kormányzója, az IMF volt vezér- igazgatója áll az élen, de a levegőben lévő nevek között van továbbra is Németh Miklósé, az utolsó magyar kommunista miniszterelnöké is — írta a The Times című brit lap. Mindenesetre idézte Anne Wibble svéd pénzügyminisztert, az EBRD kormányzótanácsának elnökét is, aki szerint egyelőre nincs hivatalos jelöltlista és minden találgatás csak az újságok spekulációja. Németh Miklósnak, az EBRD jelenlegi személyzeti és adminisztrációs alelnöké- nek még biztosítania kell kormánya támogatását — olvasható a The Timesban. Az EBRD-ben részvényes kormányoknak jövő szerdáig kell előterjeszteniük jelöltjüket, akik közül a kormányzótanács választ majd. Németh Miklós esetleges jelöltségét először másfél hete említette a The Daily Telegraph című brit lap. A The Times szombaton azonban még úgy vélte, hogy éppen ellenkezőleg, ő is azok között lehet, akiknek Jacques Attali, az alapító bankelnök távozása után alkalmasint felül kell vizsgálniuk pozíciójukat a pénzintézetnél. A szerdai The Times szerint Larosiere-n kívül még Henning Christophersen, az EK brüsszeli bizottságának dán tagja olyan, akiről tudni, hogy kormánya támogatja jelöltségét. Egyéb spekulációkban jelöltként szerepel még Kari Ott Pöhl, a német Bundesbank volt elnöke — bár ő maga cáfolta, hogy szorítóba lépne —, Lord Lawson volt brit pénzügyminiszter és az olasz Mario Sarcinelli, az EBRD egy másik, a fejlesztési részlegért felelős alelnöke. A The Times megemlítette: az EBRD alapításakor az volt a megállapodás, hogy a székhely London, az elnök pedig francia lesz. Nagy-Britannia esetleg megkérdőjelezi ezt az elrendezést, de hivatalos döntés még nincs Lord Lawson brit kormánytámogatásáról. Másfelől Mario Sarcinelli neve ugyan makulátlan, de az olasz korrupciós botrányok háttere előtt mégsem valószínű, hogy olasz elnököt választanának az EBRD élére, amelynek éppenséggel tisztességes hírét és nevét kellene most helyreállítania — írta a The Times. Kérdőjelek Zöldség terepjáróról? Ahogy előre sejteni lehetett: áll a bál a nyugtaadási kötelezettség körül. A piacok, csarnokok árushada háborog és önmaga „kényszerszabadságolásával" (értsd: sztrájk) fenyegetőzik. Á kormányzati illetékesek válasza: ha ilyen irányt vesznek a dolgok, a termékek piacra szállítását, a lakosság ellátását akár a fegyveres testületek közreműködésével is megoldják. Megtörténhet hát, hogy neadj isten nem standróí, hanem mondjuk katonai terepjáró platójáról vásároljuk majd a krumplit, hagymát, karalábét... Elhibázott törvény? Nem vitás, hogy a jogalkotók közérdekű, a társadalom döntő többségének törekvéseivel egybevágó követelményeket foglaltak törvényi keretbe. Hiszen a nyugtaadás kötelezővé tétele a „nagyüzemi adócsalásnak", a vevőket is károsító zugüzletelésnek kíván gátat vetni; mindannak, ami naponta milliókat irritál. Közvélemény a feketekereskedelem mellett? A törvény hatályba léptetését mégis szinte országos felzúdulás fogadta, s a háborgás azóta sem csöndesül. Mintha a társadalom nagyobb hányada a hatóság és a feketepiaci maffiák harcában ez utóbbiak pártjára állt volna. Mi az elutasítás tényleges oka? Ezt a szándékában jó törvényt rosszul próbálják végrehajtani azok, akik „elfelejtkeztek" az előzetes és széleskörű egyeztetésről, az üzleti élet különböző szektoraiban felmerülő problémák mérlegeléséről. Mármost az a kérdés, hogy mi célszerűbb: utólag mindezt belátni és a mulasztást valamilyen módon pótolni vagy kényszermegoldásokkal helyettesíteni a kényszerszabadságra menő árusokat, kereskedőket? Bajnok Zsolt Vita a Duna vizéért Martonyi János sajtótájékoztatója Kormányfők előtt az Alpok-Adria A Duna vizének megosztásáról a szlovák álláspont egy jottányit sem változott, a szomszédos ország delegációja az öreg Dunába átadandó víz mennyiségére még javaslatot sem volt hajlandó tenni. A tárgyalások során az a helyzet állt elő, hogy míg a magyar fél fokozatosan enged az eredeti igényekből, addig a szlovákok még a korábbiaknál is kevesebbet ajánlanak. Ilyen körülmények között nehéz, sőt nem is lehet megállapodni — mondta Martonyi János külügyi államtitkár azon a tegnapi sajtó- tájékoztatón, ahol a brüsszeli magyar-szlovák-EK vízmegosztási tárgyalásokról tájékoztatta az újságírókat. Az államtitkár elmondta: elvi megállapodás született arról, hogy egy független tényfeltáró bizottság vizsgálja meg a valós állapotokat, ugyanis ma még abban sincs egyetértés, hogy mekkora a jelenlegi vízmegosztási arány. A bizottság emellett ökológiai elemzéseket készít, majd javaslatot terjeszt elő. Martonyi János hangsúlyozta, hogy Magyarország számára fontos, hogy az EK különböző intézményei továbbra is részt vegyenek az ügy rendezésében. Kérdésre válaszolva elhangzott: a vízi erőmű kérdése a ma kezdődő An- tall-Meciar tárgyalásokon is minden bizonnyal szóba kerül. (Folytatás az 1. oldalról) Az angol és magyarnyelvű előterjesztést Somogy megye címere díszíti. Az Alpok-Adria Munkaközösség elnökének összesen 3-4 perce lesz arra —, mégpedig a szombati tanácskozáson — hogy szóban is indokolja vagy kiegészítse előterjesztését. — Miről kíván beszélni? — kérdeztük dr. Gyenesei Istvánt, az Alpok-Adria Munka- közösség elnökét. — A környezetvédelemről és a foglalkoztatásról — felelte. — Két olyan területe ez az életnek, amely megítélésem szerint mind a KeK, mind az Alpok-Adria számára fontos. Azt fogom javasolni, hogy a Közép-európai Kezdeményezés és az Alpok-Adria Munkaközösség közösen hozzon létre egy környezet- védelmi és egy foglalkoztatási-átképzési alapot. Megítélésem szerint a foglalkoztatás is, a természet- és környezet- védelem is olyan területe az életnek, amelynek gondjai nem rekednek meg az országhatárok előtt, hanem átlépik azt, s hatnak a másik állam területén is. Éppen ezért a megoldásokat is közösen kell megtervezni, szervezni és végrehajtani. A KeK Közép-Európa országait fogja össze, Nyugat-Európa viszont kiesik belőle. Nyugat-Európa és Közép-Európa kapcsolódási pontjaihoz mindenképpen hozzátartozik a környezetvédelem és a foglalkoztatás. Megítélésem szerint érdeke Nyugat-Európának is az, hogy ezek a gondok ne gyűrűzzenek tovább, ne jussanak el hozzájuk, hanem megoldódjanak ott ahol keletkeztek, ha van feladat, amelynek megoldásához kapcsolódni tudnak a Nyugat-Európai országok, akkor ez a téma mindenképpen azok közé tartozik. PÉLDA AZ ALPOK-ADRIA így lett az ötből kilenc KEK-kormányfők Budapesten — Autópálya Trieszttől Kijevig (Folytatás az 1. oldalról) Ami az együttműködés előtörténetét illeti, Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország, az NSZK és Olaszország 1978. november 20-án Velencében hívta életre „a Keleti-Alpokhoz tartozó tartományok, régiók és köztársaságok munkaközösségét” e régiók gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködésének előmozdítására. Az Alpok-Adria együttműködési rendszer példája nyomán jelentkezett az igény tíz év múlva a Duna-Adria földrajzi vonal mentén fekvő országok közösségének megteremtésére. Sokak szerint az ötlet Gianni de Michelis olasz politikustól származik, aki 1988 októberében, budapesti látogatása előtt fejtette ki elképzelését a Duna és az Adria térségében kibontakoztatható együttműködésről. Az új regionális szervezet alapjait egy évvel később, már gyökeresen megváltozott körülmények között, Budapesten fektették le. 1989. november 11-12-én Ausztria, Jugoszlávia, Olaszország és Magyarország külügyminiszterei és miniszterelnök-helyettesei megállapodtak a négyoldalú együttműködés alapelveiben. Országaik jószomszédi kapcsolatainak erősítésével, a nemzeti kisebbségek híd-szerepére támaszkodva, a kulturális és történelmi hagyományokat szem előtt tartva fejlesztik az együttműködést a társadalmi-gazdasági élet különböző területein. Közös fellépés Az 1990. május 28-án Bécsben kezdett és Pozsonyban zárult külügyminiszteri találkozón csatlakozott a közösséghez Csehszlovákia. Ekkor született meg a regionális együttműködés első gyakorlati eredménye a környezetvédelem területén. Az ötök első közös külpolitikai fellépésére 1990. június 6-án került sor, húszpontos tervezetet nyújtottak be a kisebbségek védelméről. A tagállamok első csúcstalálkozóját 1990. július 31-én és augusztus 1-jén tartották Velencében. Itt és ekkor honosodott meg a görög-latin eredetű pentagonalis (ötszög- letű) olasz megfelelője, a Pen- tagonale használata. Ez olyan laza felépítésű nemzetközi regionális együttműködési szervezetet takart, amely nem helyettesíti az általános európai integrációt, de része annak. A tagság feltételévé tették, hogy a csatlakozó országban szabadon választott parlament gyakorolja a törvényhozó hatalmat, biztosítsák az emberi jogokat, és ismerjék el a nemzeti kisebbségek jogait is. A velencei csúcs két fontos dokumentumot fogadott el. Az első az „ötök” együttműködésének alapelveit tartalmazta, kimondva, hogy a tömörülés földrajzilag zárt, de a más országokkal folytatandó együttműködést tekintve rugalmas szervezet. A második dokumentum a kormányfőknek a helsinki folyamat országaihoz intézett, a nemzeti kisebbségekről szóló üzenete volt, jelképesen épp a Helsinki Záróokmány aláírásának 15. évfordulóján. Hexagonale 1991. július 26-27-én a válságtérséggé vált Jugoszláviában, Dubrovnikban rendezték meg a második csúcsértekezletet. Itt Lengyelország hatodik, teljes jogú tagként csatlakozott a szervezethez, s így a Pentagonaléból Hexagonale lett. A dubrovniki politikai nyilatkozat a konzultációk további intézményesítését, az összeurópai folyamatokba való közös bekapcsolódás elmélyítését irányozta elő. Határozatot fogadtak el a gazdasági együttműködés bővítéséről és tárgyaltak a már elfogadott több mint száz közös terv finanszírozásáról is. A találkozón Olaszországtól Jugoszlávia vette át egy évre az együttműködési csoportosulás elnöki tisztét. 1991. november 30-án Velencében rendkívüli külügyminiszteri találkozón a polgárháború miatt gyakorlatilag szétesett Jugoszláviától ezt a tisztséget 1992. január 1 -jétől átmenetileg Ausztria vette át. A résztvevők ezenkívül megvitatták a jugoszláv belső válság következtében kialakult helyzetet is. Az azóta eltelt időszakban a regionális tömörülés történetének talán legnagyobb változásain ment keresztül. A változások korszaka A délszláv polgárháború és az ország felbomlása miatt a közösség felfüggesztette Jugoszlávia jelenlétét, viszont az 1992. július 18-i Bécsben tartott harmadik csúcstalálkozón teljes jogú tagként felvette Horvátországot, Szlovéniát és Bosznia-Hercegovinát. A létszámmal párhuzamosan megváltozott a tömörülés elnevezése is. A kifejező sokszög-meghatározásokat ezentúl a tevékenység térségét behatároló és a résztvevők számának módosulására kevésbé érzékeny Közép-európai Kezdeményezés elnevezés váltotta fel. A délszláv válság súlyosbodása nyomán a csúcstalálkozók történetében először politikai kérdések megvitatása került a tanácskozás középpontjába, vagyis nemcsak a résztvevők száma változott, de bizonyos mértékben az együttműködés profilja is. Ugyanakkor a kezdeményezés elindult egy nyíltabb, pragmatikus gazdasági együttműködés irányába. Jelenleg 13 munka- csoport tevékenykedik a KeK-ben, és több mint száz munkaprogramot tartanak nyilván a telekommunikációtól kezdve a turizmuson át a kis- és középvállalkozásokig, illetve a környezetvédelemig. Szó esett a Trieszt-Buda- pest-Záhony-Kiev vasút és autóút megépítéséről. Ez Ukrajna számára tenné lehetővé a közösséggel való szorosabb együttműködést, amely iránt rajta kívül Románia, Bulgária és Fehéroroszország is érdeklődik. A kilenc tagállam 1993. március 23-i, budapesti külügyminiszteri tanácskozásáról kiadott nyilatkozat megerősítette az önálló Csehország és Szlovákia KeK-tagságát, állást foglalt a regionális kooperáció fejlesztése mellett, aggodalommal szólt a délszláv válság megoldatlanságáról, s egyben támogatásáról biztosította Jelcin elnököt az orosz hatalmi vitában. Konkrét eredményeket Magyarország szeretné, ha elnöksége alatt a gazdasági együttműködés minél konkrétabb eredményeket hozna, továbbá rendszeressé kívánja tenni a politikai konzultációkat is. A mostani kormányfői találkozó után magyar kezdeményezésre idén ősszel egy, a nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó konferencia is lesz Budapesten. Novemberben pedig a KeK-tagállamok külügyminiszterei vonják majd meg az év mérlegét. B. Rosta Éva
