Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-15 / 163. szám

1993. július 15., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 úszótanfolyam A lábodi általános iskola már ötödik alkalommal szer­vezett kéthetes úszótanfo­lyamot a kivadári strandon. Az általános iskola diákjai mellett az idén két óvódás is részt vett a tanfolyamon. Zá­rófoglalkozást is tartottak, ahová meghívták a szülőket is, akik meggyőződhettek az oktatás eredményességéről. Költözik a MÉH-telep Nagyatádon eddigi telephe­lyén már szűkösen fért el a MÉH-telep. Úgy határoztak, hogy elköltöznek az ipartele­pekre, ahol közvetlen vasút­vonal segít a hulladékanya­gok elszállításában. Jelenlegi telephelyüket így visszaad­hatják lakáshasznosítás cél­jára. Pályázatot nyert a művelődési ház A Szabadművelődési Ala­pítvány révén közel százhet­venezer forintot nyert pályá­zat útján a nagyatádi műve­lődési ház. Többek között ezt a pénzt a képzőművészeti te­hetséggondozásra, helytör­téneti kutatómunkára, vala­mint gyűjtőmunkára fordítják majd. Nem vállalkoznak a segesdi orvosok Segesden a háziorvosok egyelőre nem kívánnak vál­lalkozók lenni. Mivel a társa­dalombiztosítás finanszíro­zása tevékenységük ellátá­sához nem elég, és nem biz­tosak abban, hogy a helyi ön- kormányzat biztosítani tudja részükre a fennmaradó kü- lönbözetet, ezért most még nem vállalkoznak. A hat és fél millió forintba kerülő alapellá­táshoz a tb négy és fél milliót ad, a többit az önkormányzat biztosítja saját erőből. Segítik a fiatalokat Nagy figyelmet fordít a görgetegi önkormányzat az először lakáshoz jutó helyi fi­atal házasokra. Akik úgy vá­sárolnak vagy építenek ma­guknak családi házat, azok­nak a képviselő-testület szá­zezer forintot vagy a lakás bekerülési költségének 12 százalékát adja kamatmentes kölcsön formában egyéni el­bírálás alapján. Málnaszezon után Végérvényesen vége a málnaszezonn&k Atád térsé­gében is. A főszezon után, aki vette a felvásárlók közül az már csak két naponta tette, kedden utoljára az Áfész vásárolta fel a terme­lőktől a bogyósgyümölcsöt. Az idei szezonban a gazdák elégedettek voltak a jó idővel és a kialakult árakkal is. ELFOGADHATÓ GABONA-ÁTLAGTERMÉSEK Befejezték a búza aratását „Ide szaggathatatlan ember kell” A legelőn fognak fejni Vállalkozik az alelnök — A parasztember kitartása A jó idő' kedvezett az aratóknak a nagyatádi szövetkezet­ben is. A szárazság viszont rányomta bélyegét a termésát­lagokra. Végeztek az őszi árpa és búza betakarításával, a zab még hátra van. A kalászosok mellett levágtak ötven hektár borsót is. Az 545 hektárról lefogyott őszi árpa 39 mázsás átlag­termése a közepesnél jobb — mondta Nemes István a szö­vetkezet főkönyvelője. A hét végén befejeztük a búza ara­tását. A mindennapi kenyér- nekvalóból 30 mázsa termett hektáronként. A vágást Ta- rany alatt kezdtük. Fennaka­dás a betakarításban nem volt. Rövidebb időre félbesza­kította a munkákat egy kisebb eső, és megállt a szárító. A hibákat sikerült gyorsan elhá­rítani. A jobb táblákon vető­magnak valót is hagytunk, hi­szen jövőre is kell kenyér. A búza mellett már jó helyen van az ötven hektáron elvetett borsó is. 8-10 kombájnnal dolgoztak a főszezonban. Most ennyi is elég volt, mert közel kétszáz hektárral keve­sebbet vetettek az ősszel a szokásosnál. Előre tervezni sem tudtunk tavaly, ezért zab­ból kevesebbet, míg naprafor­góból és kukoricából többet vetettünk — így Nemes Ist­ván. Ugaron hagytuk a vadká­ros területeket, a veszteséget nem akartuk tovább növelni. A zab maradt hátra a nyári nö­vények közül, amit a múltkori lehűlés érésében egy kicsit visszavetett, de a hét végén ennek is nekiállunk egy rövid lélegzetvételnyi szünet után. Németh I. DÖNTÖTT AZ ÖNKORMÁNYZAT / Újabb triatlon lesz Átadón A megye egyik legnagyobb szarvasmarha telepe a se­gesdi Mátis Jenő és családja magánvállalkozásában van. A 110 darabos állomány fekete holstein és Hugarofriz fajták­ból áll. Most naponta huszonhét tehéntől napi 400 liter tejet adnak le. — Közel tizenöt éve vannak állataink. Korábban csak ke­resetkiegészítésnek szántuk, később fejlesztettük az állo­mányt — mondja Mátis Jenő, aki egyben a felső-segesdi presszót is bérli. A gazdasá­got Jenő fia vezeti. A mintegy 2,2 millió forintos felvett világ­banki hitelből gépeket vásárol­tak. Már szinte mindenük megvan, ami egy modern kis­gazdasághoz kell. Tizenkét hektáron gazdálkodnak. Kár­pótlási jegyükön legelőt vagy annak való földet akarnak venni. A családi vállalkozótól, aki egyben a kisgazdapárt hatos választókerületének alelnöke, megtudtuk azt is, hogy az álta­luk eladott tejet csak 2-3 hó­nap után fizeti ki a tejipar. Ed­dig semmilyen fórumon nem tudták elintézni, hogy egy hé­ten belül fizessenek legalább. Úgy látszik, addig nem lesz szavuknak súlya, amíg valami­lyen erőszakos megoldáshoz nem folyamodnak. — Most két ellenségünk van — folytatja a vállalkozó. Az egyik a kereskedelem, a má­sik a fizetőképtelen kereslet. A felvett világbanki hitel most üt vissza, amikor a ka­matokat kell elkezdenünk tör­leszteni. A jelenlegi körülmé­nyeket figyelembe véve lehet, hogy az állományt felére kell csökkentenünk. A hatvan fo­rintos gázolaj miatt így is csak a legszükségesebb munkákat végezzük a traktorral. „Tarta­lékban” ott van négy ló és négy csikó. A 22 százalékos kamatot az állattartásban a csekély, 10- 13 százalékos haszon nem el­lensúlyozza. Még akkor sem, ha ezt az állományt mindösz- sze két ember kezeli. Segít­séget is csak a takarmány­gyűjtésnél veszünk igénybe. — A jövőt hogyan képzeli? — kérdezem tőle. — Nézze, a parasztember kitartása a döntő. Fenntartjuk a fele állományt, egyszer csak ki kell fizetődnie a munkánk­nak. Bízunk a végsőkig — hangzik a válasz. Ide szag­gathatatlan ember kell; olyan, aki megeszik egy pár kolbászt egyszerre. Máskülönben fel­bukfencezik. Ez az igazság. Esélyük a talponmaradásra egyoldalról biztosított minden­képpen. A gazdálkodó fiatalo­kat a kaposvári állattenyész­tési kar tanította a gyepre ala­pozott tejtermelésre. Azt tervezik, hogyha kell, a legelőn fejik ki a teheneket, így egy órán belül a csarnokba kerül a friss tej. A vállalkozó elmondta azt is: a segesdi nép szorgalmas. Ma is sok fiatal foglalkozik 1-2 tehénnel. Ki­mérik háznál a tejet. Szinte mindenki a mezőgazdaságból él itt. Ha nem az állattenyész­tésből, akkor uborkát, málnát termelnek. Mert meg kell élni ebben az időben is. — A városban a falusi em­ber ma már utcaseprőnek sem kell — hangzik a lakonikus vé­lemény a gazda szájából. Németh István Nagyatád város önkor­mányzata legutóbbi ülésén minimumlétszámmal hozta meg határozatait. Mivel a tes­tület döntésképessége is ve­szélybe kerülhetett, így elő­ször a munkajogi kérdések­ben döntöttek. Ezek között egyetértettek az Aradi utcai óvoda és a városi könyvtár vezetőinek megbízásával. Novemberig a kollégium veze­tésére a jelenlegi igazgatót je­lölték ki. Az interpellációkban több képviselő a város környezet- védelmi feladatairól beszélt. Szóvá tették, hogy a művész­telep felé vezető úton lerakják a szemetet, a piaci napok után hulladékhegyek tátonganak az arra járók felé. Egyre több veszélyes hulladék is keletke­zik. A közeli erdőkben gyűlnek a gumiabroncsok, mert a le- dobottak tárolása után fizetni kell. Javasolták egy központi lerakóhely létesítését. Éppen a kevés létszám mi­att felvetették azt is, hogy szabályozni kell a jövőben az üléseken való részvételt. Ezért a képviselőknek előre be kell jeleneni távolmaradá­sukat. Soron kívüli napirend keretében terjesztette be egy képviselő a triatlon-szakosz- tály támogatására vonatkozó javaslatát. A testület a szep­temberben sorra kerülő nem­zetközi esemény kapcsán félmillió forintot szavazott meg a rendezvény támogatására. Beszámolót hallgattak meg az ifjúságvédelmi feladatok végrehajtásáról. Ebből többek között kiderült az is, hogy a rendőrség segítségével vég­rehajtott ifjúságvédelmi ellen­őrzések az éjszakai és nyilvá­nos szórakozóhelyekre terjed­tek ki. Az ellenőrzés és a va­lós helyzet azonban nincs szinkronban egymással. Az előterjesztésből megtudhattuk azt is, hogy a térségben tavaly hatvan felett volt a fiatal korú bűnelkövetők száma. Az okok között legtöbbször a baráti környezet hatása, az anyagi haszonszerzés és a szülői fel­ügyelet hiánya szerepel. Változatlanul gond, hogy a fiatalok munkába állására nincs lehetőség. Továbbtanu­lásuk nem megoldott. Érdek­lődésük és szorgalmuk hiánya miatt nagy többségüknek a to­vábbtanulása szóba sem jö­het. Az alkalmazott intézkedé­sek (pártfogó felügyelete, bün­tetőeljárás) csak részben te­kinthetők eredményesnek. Az érintettek között sajnos sok visszaeső is található. Németh I. Működőképes a felvásárlói hálózat Az új szövetkezeti törvény bevezetésekor a nagyatádi áfész vezetése úgy döntött, hogy megváltoztatja üzleti célki­tűzéseit. A régi direkt irányítási rendszerben a felvásárlók nem tudtak volna eredményesen működni. Ez a feltételezés már be is bizonyosodott: minden át­vevőhelyen folyamatos a felvá­sárlás. Az áfész csak mene­dzseri szerepet vállal a termelő és a feldolgozó között. Ezzel egy felesleges láncszem kerül ki a közvetítésből. A 18 környék­beli felvásárló tevékenységét koordinálja és menedzseli Vrá- nics László osztályvezető. A kisebb felvásárló helyek nem is fizetnek bérleti díjat, a többiek is csak egy minimális évi fizetés mellett végzik tevékeny­ségüket. így azt is sikerült elér­niük, hogy működőképes ma­radjon a teljes felvásárlói háló­zat, a szövetkezeti tagoknak hosszabb távon tudják biztosí­tani termékeik folyamatos meg­vásárlását. Nemrégiben nyílt Csokonyavisontán a Hami-Oti maszek pékség. A családi vállalkozás segíti a településen a jobb kenyérellátást. Sokféle péksüteményt is árulnak itt. (Fotó: Kovács Tibor) A FÖLD„AJÁNDÉKA” Régi-új termálkút a fürdő alatt Néhány héttel ezelőtt vízszivárgást észleltek a nagyatádi gyógyfürdőben. Az épületek alól tiszta, hévízre jellemző il­latú víz tört elő. Az üzemeltetők gyanították már hogy nem akármilyen rendellenességgel állnak szembe. Mint később kiderült, az 1904-ben fúrt négyszáz méteres termálkút újra „termelni” kezdett. A vízbetörés helyét — amely az egyes számú kútból táplálkozott — nehezen sike­rült azonosítani — mondta Szabolcs Ferenc, a városi kórház műszaki fejlesztési előadója. Több, eltérő rajz és korabeli dokumentum alapján végül is megtaláltuk a hetve­nes években hasznosításra már érdemtelenné vált, de jó állapotban lévő kutat. Az el­múlt hetekben szüneteltetni is kellett a fürdő belső medencé­inek és kádfürdőinek a szol­gáltatását a belső munkálatok miatt. Ilyen jelenséggel a szak­emberek még nem találkoz­tak. Az elvégzett geofizikai vizsgálatok pozitív eredményt hoztak — folytatja az előadó. Egy ideig még a kútból szi­vattyúzni kell a vizet, s amikor beáll a végleges szint, meg­kezdődhet a végleges kiterme­lés. Az épületben lévő belső tartály hasznosításával mint­egy huszonöt köbméter víz tá­rolható is. A későbbiekben a rendszer tovább építhető. A költségvetés is készül már. Akár a városi víz helyett, akár a strandmedence részben hé­vízzel való töltése és hűtése miatt mindenképpen nagy megtakarítás érhető el. Az évenként eddig elhasznált százezer köbméter víz felét minimum ki lehet váltani. Meg­takarítható ezzel egy új kút fú­rása, ami ma már legalább hétmillió forint. Ez ugyanis termálvíz — magyarázza Szabolcs Ferenc. Összetétele jobb az átlagos termálvíztől ugyan, de nem gyógyvíz, így ebbe a kategóri­ába nem sorolható. Az eddigi munkák költségét az önkor­mányzat magára vállalta. A további hasznosítás is a kép­viselő-testület kezében van. Anyagi lehetőségük szerint dönthetnek az azonnali hasz­nosítás, a víz jelenlegi állapo­tában történő medencefeltöl- tés vagy éppen az elvezetés mellett. Megtudtuk azt is, hogy a kútfeltárást irányító geológus a kút élettartamát szinte korlát­lan idejűre becsüli. Mivel a környék hévize nem agresz- szív, így a csövek is jó álla­potban vannak. Mintha csak új lenne. Amennyiben a kút sikere­sen üzembeállításra kerül — erre minden remény megvan —, akkor később a kettes számú kutat is fel lehet újítani. Ebből viszont gyógyvíz nyer­hető. Ennek a kútnak az ér­téke is több mint tízmillió fo­rint. Németh István Szabványos kukák kerültek az utcákra Díjmentes szeméttelep-használat Nagyatádon változatlanul díjmentesen rakható le a ház­tartásban keletkezett kisebb mennyiségű hulladék, a lakás- felújításból származó építési törmelék, kerti limlom. A vá­rosgazdálkodási intézmény több utcába már szabványos, 110 literes kukákat helyezett el. Ezekből az utcákból e hó­nap elejétől csak ezekből az edényekből szállítják el a sze­metet. A hulladéktartók kihe­lyezése folyamatosan történik. >

Next

/
Thumbnails
Contents