Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-14 / 162. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEKNEK 1993. július 14., szerda — Anyu! Képzeld el életemben először önállóan telefonálok! De jó hallani a hangodat! SZÓJÁTÉK A macska szeme többet lát A macska három legfontosabb érzékelő szerve a szem, a fül és a bajusz. A macskaszem még az olyan sötétségen is könnyedén áthatol, amelyben már az emberi szem semmit sem lát. Ám a tökéletes sötétségben már a macska szeme sem képes az érzékelésre. A macska ellipszis formájú pupillája a másodpercek törtrésze alatt reagál a fényviszonyok változására. Nappali, erős fényben keskeny csíkká húzódik össze, míg sötétben a fényképezőgép blendéjéhez hasonlóan kinyílik. A macska hallása is sokkal jobb, mint az emberé. Bármilyen hihetetlen, de a denevérekhez hasonlóan még az ultrahang-magasságú éles sivi- tást is regisztrálja, megkülönbözteti. Viszont az olyan apró, halk neszek észlelésére is képes, amelyeket az emberi fül, de talán még a kutya sem hall meg. Gyakran láthatunk játékkal vagy táplálkozással elfoglalt macskát, miközben füleit egymástól teljesen független irányban ide-oda mozgatja. Ez arra szolgál, hogy az állandóan érkező hanghullámokból kiszűrje a számára fontos információkat. A fülek mozgása egyébként az állat hangulatát is kifejezi: a kiváncsi vagy a figyelő cica fülei egyenesen állnak, a védekező, félő, visszautasító macskáé oldalirányban, míg a támadó, verekedő hangulatban levő állat füle szorosan a fejhez simul. A macska bajsza a sötétben hajszálpontos mérőeszközként szolgál. Tökéletes tájékozódik környezete méreteiről, így nem ütközik semmibe. A macskabarátoknak tudni kell, hogy az egészséges cica szemei fényesek, fülei tiszták, bundája ragyogó, az orra enyhén nedves, a farka, kivált a végbélnyílás felett tiszta, száraz. A betegségre utaló első tünet, ha a macska étvágytalan, vagy kihányja az elfogyasztott táplálékot. Minden sérülés, vagy betegségre utaló tünet esetén vigyük a cicát állatorvoshoz. A közmondással ellentétben ugyanis a macskáknak sincs hét élete! Egy három betűből álló, önállóan is értelmes szó hiányzik az alább felsorolt szótöredékekből. Titaláljátok ki mi az a három betűs szó! ku...gat ka... ti... cso...t ex...t ...cika ...onty ...tugál csu... zá... T ompa-idézet 8 L 6 • * A T • A • T • I :d1 ül £ • I m Lk V 1 1 QT A|M M E A • L • Ia r • j pf R A NY H 6 • T E T * Ö~LY s * | I TI • Jj 11G I L ÉJ 11A Tompa Mihály egyik szép versének sorait úgy olvashatjátok el az ábra bal felső négyzetéből kiindulva, ha az itt látható tíz téglát eredeti helyére visszateszitek. A fekete pontok a szóközöket jelölik. Könnyítésül a hálózatban minden téglából egy-egy betűt, illetve fekete pontot az eredeti helyére bejelöltük. A kis tolvaj A baj azzal kezdődött, hogy anyuka észrevette: valaki garázdálkodik az éléskamrában. Eleinte még azt hitte, hogy képzelődik, de mindjobban megbizonyosodott a valóságról. Hol a süteményből hiányzott néhány darab, hol a kockacukor készlet fogyott el idő előtt, de még a fűszert is megdézsmálta a titokzatos kéz. Anyuka panaszkodott is nagylányának, Juditkának, aki buzgón a számtanfüzetére hajolva csak annyit válaszolt, hogy ő bizony nem vett észre semmit. Anyuka, higgadt, okos asszony lévén, megcsóválta a fejét, várt és figyelt. Aligtelt el héhány nap, nagy folytonossági hiányt febezett fel a csokoládé kuglófon, amit az élőző napon' Juditka nevenapjára sütöttek, és bizony a porcukor is határozottan kevesebb lett. Nem szólt, de nagyon bosszankodott. Épp aznap délután történt, hogy levelet akart írni egy kedves barátnőjének, de a szokott helyen nem találta a tollát. Juditka szobájába sietett, kinyitotta a kis fehér szekrényt, ahol a kislánya a könyveit, tanszereit tartotta. Ahogy kinyitotta a szekrényajtót, legurult az egyik polcról egy papír- zsák, s ahogy a -földre puffant kiszóródott tartalma: szép, fehér porcukor! Anyuka hirtelen megértett mindent. Tehát a kislánya dézsmálja az éléskamrát, ő a kis tolvaj! De vájjon, mi oka lehet erre?! Sietett a másik szobába, ahol Juditka szorgalmasan írta iskolai feladatát. — Kislányom — mondta leülve mellé — meg kellene beszélnünk egyet s mást. A múltkor már említettem neked, hogy valaki dézsmálja a kamrát. Mariska, aki idejár nekünk segíteni, nem lehet a tettes! De ha mégis ő lenne, többet nem jöhet «tetanus'! — Mariskát nem szabad gyanúsítani! — kapta fel a fejét Juditka, aztán gyorsan hadarni kezdett: — Én csentem el a kuglófot, a cukrot, mindent, ami hiányzik! Mariska nem bűnhődhet az én vétkemért. — De miért tetted ezt? Hiszen, ha szólsz, mindent megkapsz! — Anya! — szipogva, nehezen jöttek a szavak — mellettem ül az iskolában egy új kislány. Jó tanuló, okos, kedves, de nagyon szegény. A mamája varrónő, az édesapja régen meghalt, mindig csak csupasz kenyeret hoz tízóraira. Nekem elmondta, hogy sokszor nem is ebédelnek. így aztán az éléskamrából elcsentem mindig azt, amit tudtam, délután elvittem nekik. Először nem akarták elfogadni, de aztán azt mondtam, hogy az édesanyám küldte. — Kislányom! — mondta kis szünet után az anyuka — Hibáztál! Titkolóztál! És loptál is! Ugyanakkor segítő-, jószándékból tetted! Tudod mit? Gyere velem! Együtt bementek az éléskamrába. Anyuka egy nagy kosárba sok mindent pakolt. — Ezt vidd el nekik! És mondd meg üdvözlöm őket! Juditkának semmilyen megfelelő szó nem jutott az eszébe. Csak átölelte megcsókolta anyukáját. Azóta sok év telt el, de Juditkának a legjobb, a legbizalmasabb barátnője azóta is az anyukája. Szarka Zoltán Madárlesen Fatörzsön él a fakusz Az ötödikesek madárbarát szakköre a szünidőben is gyakran szervez kirándulásokat a közeli erdőkbe. Béla bácsival, a tanárukkal együtt barangolják be a festői szépségű tölgyeseket, bükkösöket. — Béla bácsi, hogy van az — kérdezte Jóska egy napsugaras délelőtt egy repülő sárgarigó után pillantva —, hogy az egyik madár mindig fent bujkál a lombkoronában, a másik a földön szaladgál, a harmadikat pedig a patak mellett látni? — A madarak valóban felosztják maguk között az erdőt és ehhez idomulnak a szokásaik a testfelépítésük. A mezei poszáta például a bokrosokban él, a cigánycsuk és a tövisz- szúró gébics a galagonyával és vadrózsával borított, napsütötte domboldalon tanyázik, a fecskék a magasban kergetik a legyeket, a szúnyogokat. — Hát azt ki tudná megmondani, melyik madár tisztogatja a fatörzsek finom repedéseit? — Talán a csuszka. — válaszolt bizonytalanéi Jóska. — Csak részben. Mert van egy apró madárka, a fakusz, amelynek hajlított, vékony csőre éppen arra szolgál, hogy a legkeskenyebb repedésből is kiszedegethesse a petéket és a parányi rovarokat. Mindig a törzsön mászkál, alul kezdi a tisztogatást, és csavarvonalban kúszik felfelé. — Soha nem láttam még ilyen madarat — mondta Jóska. — Gyertek velem — intett Béla bácsi a fiuk felé — van a közelben egy öreg tölgyes, ott mindig tanyázik néhány fakusz is. Figyeljük meg együtt, hogyan tisztogatják a fa kérgét. ÓVODÁSSAROK A mandulaműtét Ancsa és Bea a két kis testvér sokat kínlódott a mandulájával. Hol az egyiké gyulladt be, hol a másik szenvedett a szövődményektől. Végül megszületett a családi döntés orvosi javaslatra: ki kell venni ezeket a mandulákat! Igen ám, de a kislányok hallani sem akartak a kórházról. Hiába bátorították őket a szülők, azzal érveltek, hogy próbálnák ki előbb ők ezt a műtétet. így történt, hogy az apuka, ugyancsak orvosi javaslatra, „feláldozta” magát; kislányaival együtt vonult be a kózházba mandula műtétre. Most már csak egyedül az anyuka aggódott, aki hallott már róla, hogy míg a gyerek szinte fel sem veszi ezt a beavatkozást, a felnőttet bizony nagyon megviseli. így is történt. Amíg a kislányok a műtét után hamarosan virgonckodtak, az apuka viszont nagyon elesettnek, betegnek látszott. Látogatáskor az anyuka ott találta a két kislányt apuka ágya mellett, az egyik a homlokát tö- rölgette, a másik a kezét szorongatta. A két kislány egymással szinte versenyben ápolta az apukát. Eszükbe sem jutott, hogy ők is hasonló „ügyön” estek túl. így ért véget a családi mandula műtét,amelyet még most is emlegetnek, amikor már nem is olyan kislányok. Báli Györgyné Hangulatos faliképek szárított növényből Kellemes időtöltést, hasznos foglalatosságot jelent a fali képek készítésé. Díszíthetitek vele szobátokat, de adhatjátok szeretteiteknek ajándékba is. A munka azzal kezdődik, hogy különböző virágokat, növényeket gyűjtőtök és azokat lepréselitek. Néhány napot kell szánni préselésre, s ha a növények megszáradtak, óvatosan ragasszátok fel őket egy karton- lapra. Egy másik színes kartonból — a minta szerint — készítsetek keretet és ragasszátok a képre. A hátlapra, akár ragasztó- szalaggal, egy kis akasztó zsinórt helyezzetek — és máris kész a falikép. 4 i
