Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-12 / 160. szám

1993. július 12., hétfő SOMOGY HÍRLAP — SZÍNES VILáG 7 Allatlopásért 20 év börtön Kubában Franciák ünnepe a bogiári Savoyban b Tisztelgés a francia nemzeti zászló előtt a balatonboglári táborban Húsz évi börtönbüntetésre ítélték Kubában annak a tu­catnyi tagból álló bűnszö­vetkezetnek a vezetőjét, amely szarvasmarhák és más vágóállatok lopására, továbbá a hús feketepiaci ér­tékesítésére szakosodott. Több más vádlott is hason­lóan súlyos büntetést kapott. A bűnözők tavaly augusztus és november között számos Havanna környéki állami tehe­nészetbe, valamint háztáji gaz­daságba törtek be, s az elvitt ál­latokat leölték, hogy húsukat il­legálisan kimérjék. A bíróság az így okozott kárt több mint 120 ezer dollárra becsülte. A nyilvá­nos tárgyalást egy főváros kör­nyéki település kultúrházában tartották, s az ítélet még aznap megszületett. A vádlottakat rab­lás, lopás, feketevágás, tiltott kereskedelem és illegális fegy­vertartás bűntettében marasz­talták el. A havannai televízió igen ritkán számol be köztörvé­nyes bírósági eljárásokról, ám a kommentátor ezúttal nyíltan Amerikai és indonéziai ré­gészek szenzációs bejelen­tést tettek a múlt héten Amsz­terdamban, a híres Leideni Egyetemen megrendezett nemzetközi antropológiai kon­ferencián: lehetséges, hogy egy olyan ősemberi koponyát hoztak felszínre Jáva szige­tén, amely a hiányzó lánc­szemet jelenti a homo erectus és a homo sapiens között az ember fejlődéstörténetének vizsgálatában. A felfedezett lelet, amely ál­lítólag egy nő koponyája volt, megközelítőleg 1,1 és 1,4 mil­lió évvel ezelőttről származik. A szakértők véleménye sze­rint ez a meglepően ép álla­potban és hiánytalanul előke­rült antropológiai lelet az afri­kai földrészen kívül valaha is talált legnagyobb jelentőségű ősemberi maradvány. Mint a konferencián kiderült, ez a ko­ponya a legrégibb és legtelje­sebb koponyalelet azok közül, amelyeket eddig Kelet-Ázsiá- ban kiástak. Az egyedülálló értékű ős­Egy pécsi jós, Erdős Csaba, jósiskolát nyitott. — Az emberek menekülnek va­lahova... — mondja eltű­nődve. — így aztán eljönnek hozzám. Itt minden négy- szemközt történik... Itt olyan dolgokat Is elmondanak az emberek — korra és nemre való tekintet nélkül —, amit addig senkivel sem tudtak megbeszélni, senkinek sem mertek elmondani. Mindez a misztikumtól már távol áll. Az ember legősibb vágyai­nak egyike: megismerni a rej­telmes jövőt. Mindegy, kiről van szó: a király és a szolga egyaránt tudni szeretné, mi vár rá? A hadvezérek asztro­lógusokat vittek magukkal a táborokba, a mai modern kor agyonhajszolt és kiszolgálta­tott emberei az újságok ho­roszkópjaiba és a jóskönyvek nagyon is kétértelmű monda­taiba kapaszkodnak. Jósolni, tulajdonképpen, mindenből lehet. A mindig is vonzó és divatos csillagok mellett a számok, a betűk, a kártyák is a jövőről mesélnek. No és persze, az emberi test szinte minden rész­hangoztatta, hogy elrettentő példaként mutatták be az ügyet, a szigorú ítéleteket. Ugyanis — miként a tárgyaláson elhangzott — a Havanna megyei bűnügyi statisztika szerint a bűntények 70 százaléka élőállat- vagy élelmiszerlopással kapcsolatos, s a főváros körzete az ország egyik legfertőzöttebb vidéke. Kubában nem tesznek közzé a bűnözés alakulásával kapcso­latos adatokat, nem hivatalos forrásokból azonban tudható, hogy az utóbbi években a gaz­dasági helyzet romlásával, a la­kosság élelmezési nehézségei­nek fokozódásával egyidejűleg ugrásszerűen megnőtt a tulaj­don elleni bűncselekmények száma. Igen gyakoriak a betö­rések a Havannában élő külföldi állampolgárok lakásaiba, s ér­tesülések szerint több alka­lommal előfordult az is, hogy halálos kimenetelű támadást követtek el este, két keréken haza igyekvő polgárok ellen — csak azért, hogy megszerezzék a Kubában nagy értékenk szá­mító kerékpárt. emberi koponya felfedezését éppen egy évszázaddal az után jelentették be, hogy a múlt században Eugene Du­bois német orvos megtalálta a jávai majomembernek, vagyis a később homo erectus néven ismertté vált ősembernek a koponyáját. Dubois akkor úgy gondolta, hogy az általa meg­talált koponya a mai ember, a homo sapiens őséhez tarto­zott. Az amszterdami konfe­rencia szakértői szerint elkép­zelhető, hogy a mostani lelet kézzel fogható bizonyítékul szolgál arra, hogy az ausztra- lopitekusz, más néven a homo erectus valóban a homo sapi­ens elődje volt. A felfedezést bejelentő amerikai és indonéz régészek azt is közölték: találtak egy ősembertől származó alsó áll­kapcsot is, ami - azért óriási jelentőségű, mert abból a fej­lődési szakaszból származik, amikor az ember őse a vadá­szó életmódról és húsevésről áttért az alapjában vegetáriá­nus életmódra. letel A homlok, a szemek, a kezek, az ujjak, a körmök, sőt még a koponyadudoratok is. No, de kikből lesznek jó­sok? Kik tudják megszólaltatni ezeket a néma jeleket? Erdős Csaba: — Nagyon jó telepatikus képesség kell... És, persze pszichológiai érzékkel is ren­delkezni kell. Nagyon tájéko­zottnak kell lenni az élet min­den területén, mert minden ügyfélnek más a problémája... Tudni kell, meg kell érezni és érteni, hogy most miért jött egészen konkrétan... Mert az emberek többségét annyi bá­nat és csalódás éri az életben, pedig többnyire mindig, min­denki a jóra számít... Tudni kell tehát az embereket felké­szíteni a rosszra, ugyanakkor valamilyen kiutat is kell nekik mindig tanácsolni... A jósok titka valamikor ezer lakattal őrzött titok volt. Erdős Csaba azonban nem tartja meg magának a titkait: Pé­csett jósiskolát nyitott. A jósok „professzora” meg van arról győződve, hogy akiben van ta­lentum, az tökéletesen elsajá­títhatja a szakmai fortélyokat. íme, két leendő jós! Ma csend honol a Bala- tonparton ott, ahol ötven éve a bogiári „Savoy” szálló (ma Liget üdülő) udvarán, az épület körül, távol hazájuk­tól a franciák ünnepre ké­szülődtek. Kemény, katonás vezény­szavak. Sorakozó! Tisztelegj! A katonás rend után, egyedül Európában és talán nem is vé­letlenül Balatonbogláron, fel­vonják a francia nemzeti lobo­gót, a trikolórt és zeng, száll, a tiszta szívből jövő, a Hazára gondoló nemzeti dal a Marseil­laise. A korabeli lapok — ha tud­tak is róla — nem említették ezt a különleges, rendkívüli eseményt. Nem tudósítottak, vagy tudósíthattak a „pa- rádé”-ról, ahogy később ne­vezték az eseményt a lapok. Úgy gondolom, a német meg­szállók, a Gestapo előtt, na­gyon nagy bátorság kellett erre a különös ünneplésre. Talán az SS hirtelen fel sem fogta, hogy mi is készül Balatonbog­láron. Nem is gondolták talán, hogy vannak még igen bátor franciák és magyarok, akik ezt megszervezik és méltóan mernek ünnepelni. Ünnepelni a francia nép legnagyobb sza­badságünnepét Magyarorszá­gon! Az Új Magyarország 1945. szeptember 28-i számában Passuth László: „Francia ka­tonaparádé a Balatonnál” címmel írt cikket. .......Mindennek ellenére a k ései krónikás elég nehezen tudja megérteni, hogy a német „szövetséges” lenyelt néhány kirívó esetet, amelyek közül ta­lán a bogiári parádé volt a legmeglepőbb, amely ezen az 1943-as guatorze juilett-n ját­szódott le. Olyan díszszemlét tartottak ekkor, amilyen a ma­gyar főtisztviselőkön — Antal­ion és Balón — kívül megjelent Chapuisat, a genfi Nemzetközi Vöröskereszt elnöke is, aki sorra látogatta a táborokat és kijelentette, hogy egész Euró­pában a bogiáriban bánnak a legjobban az internáltakkal. H. Slávik, a lengyel mene­kültbizottság elnöke és A. Rótta pápai nuncius is meg­szemlélte a francia trikolór alatt vonuló „foglyokat”, akikhez — A tanfolyam híréről új­sághirdetésből értesültem. De az érdeklődésemet már ko­rábban felkeltették azok a könyvek, melyeket a kézvona­lakról, emberi sorsokról olvas­tam. Igen, ezt keltette fel az érdeklődésemet, ez ösztön­zött, hogy az emberek tenye­rével közelebbről is megis­merkedjem... És egy másik jósjelölt: — Én négy évvel ezelőtt jöt­tem rá arra, hogy a tenye­rünkbe bele van írva a jövő. Az olyan embereknek, akiket érdekel a jövőjük, én szívesen és szeretettel elmondom azt, és persze azt is, hogy mire vi­gyázzanak... Amikor a jósok iskolájában jártunk, éppen a tenyérjóslás tudományát oktatták. Tegyünk hát próbát! Vajon milyen jövő­ről mesél a szerkesztő te­nyere...? — Hát, egy kicsit, bizony, túlhajszolt az élete... Ez a mély lyuk sem sok jót ígér... De azért nyugodjon meg, mert van egy pótéletvonala is! Igen, ez a vonal itt azt jelenti, hogy nem kell annyira félni, hisz vannak még erőtartalékai... André Adolphe Hallier ezredes intézett beszédet: „Köszöntjük Magyarországot, hogy távol hazánktól megtarthattuk a francia nép legnagyobb sza­badságünnepét.” Joggal je­gyezte meg Passuth László, hogy az egész kontinensen ez volt az egyetlen katonai pa­rádé, ahol a Marseillaise hang­jai mellett, zászló alatt vonul­hattak el a francia katonák. 1988. július 14-ére (akkor volt a 45 éves évforduló) az egyedülálló francia parádéra emlékezve, szerettem volna, ha e történelmi esemény meg­ismétlődhetett volna. Tervem el is készült s erről tudott a francia nagykövet, Christiane Malitchenko és a nagykövet­ség kulturális tanácsosa is. Akkor még — többek között — ez is dugába dőlt, mint sok már... Ezt az ügyet az akkori Boglárlellén kellett volna felvál­lalni, de ez sem ment! Pedig akkor ezt az ügyet Boldizsár Iván is pártolta. Boldizsár Iván így válaszolt levelemre: „Ked­ves Barátom... Karácsony előtt Párizsba utazom... az Ön Ha komolyan vennék a ké­pernyőn látható erőszak, szex és pornográfia hatását a gyermekekre, az egész médi­avilág anyagi helyzete meg­inogna — véli Werner Gloga- ueraugsburgi pedagógus pro­fesszor. Annál tiszteletre mél­tóbb az a kölni és nürnbergi akció, amelynek résztvevői bojkottálják azokat a cégeket, amelyek ilyen tartalmú tv-fil- meket finanszíroznak. Gloga- uer szerint a gyermekek bo­londulnak a felnőtt műsoro­kért. A hatás még fokozódik azáltal, hogy a szülők 60 szá­zalékának mindegy, mit néz­nek gyermekeik. A professzor szerint sok gyerek több időt tölt a tv-ké- szülék előtt, mint az iskolá­ban, egyes hatévesek több mint 40 órát. A kis gyerekek 83 százaléka 18 és 20 óra között ül a képernyő előtt, te­hát éppen abban az időszak­ban, amikor az erőszakot propagáló filmeket bemutat­ják. A németországi gyerek­szobák harmad részében kü­lön tv-készülék áll. anyagát és terveit magammal viszem s megpróbálok ott is utána nézni. Januárban visz- szatérünk rá...” Ettől függetlenül azért mégis történt valami az évfordulóra: emléktáblaavatás volt Bala­tonbogláron. A II. világháború alatt Magyarországra mene­kült francia hadifoglyokat be­fogadó balatonboglári mene­külttábor megnyitásának 50. évfordulója alkalmából. Az 1943-as parádé résztve­vői közül ma már kevesen él­nek. De aki tehette, itt volt és meghatódva emlékezett a bog­iári időkre a Savoyban történt díszszemlére s boldogan járta végig Boglár utcáit... Végezetül idézem Marcel Fertier francia menekült „ösz- szefoglaló”-ját, amit 1945 de­cember 15-én vetett papírra: „Magyarok! Tudnotok kell, mily nagyon szeretnek benneteket azok, akiket ti oly nagylelkűen befogadtatok! Tudnotok kell azt is, hogy mindig számíthat­tok mélységes hálájukra és őszinte barátságukra.” Horváth Aladár A hatás lesújtó — hangoz­tatja a professzor. Már a mozgáshiány is agresszív magatartást vált ki. Sőt, mint a bielefeldi epilepsziaközpont megállapította, a túlzott mér­tékű tv-nézés epilepsziás ro­hamokat is kiválthat. Azok a gyerekek, akik so­kat nézik a tv-t, általában nem olvasnak. A készség, hogy megértsék az írott szöveget, csökken. Ami pedig a legká­rosabb: az ügyészség iratai szerint sok erőszakos cse­lekmény oka a televíziós fil­mekben bemutatott bűncse­lekmények sorozata. Gloga- uer professzor négy gyilkos­ságot, négy gyilkossági kísér­letet s 28 súlyos testi sértést, hét szexuális bűncselek­ményt talált, ezek egyértelmű- leg a média hatására történ­tek. Wolfgand Schneider, a brémai tartományi Média In­tézet igazgatója szerint az ál­landó hirdetések a gyerekek­ben olyan felfogást alakíta­nak ki, hogy az élet legfonto­sabb tényezője a fogyasztás. Ózonlyuk-riadó A közelmúltban világszerte szinte pánikhangulatot okozott a tudósok felhívása, hogy ke­rüljük a napfényt (éppen nyá­ron!), mert bőrrákot okoz az ózonlyuk. Különösen intettek arra, hogy a gyermekeket óv­juk a napfénytől. Most alapta­lan pánikkeltésnek minősítik a dolgot. A brit sugárkutatási in­tézet a közelmúltban fejezte be öt éve tartó vizsgálatát, amely szerint a sugárzás in­tenzitásának növekedését nem lehetett észlelni. A kör­nyezetvédők azt jósolták, hogy az ózonréteg károsodá­sának katasztrofális hatása lehet az egészségre, az állat- és növényvilágra. A brit tudó­sok azonban arra az ered­ményre jutottak: a napsugár­zás intenzitásának emelke­dése csekély, hogy még a természetes ingadozás hatá­rai között mozog. Csípőpárna védi az öreg csontot Újfajta műanyag párnák nagymértékben csökkentik az idős emberek combnyak- és csípőtöréseit. Dán ortopéd szakemberek olyan támasztó párnákat fejlesztettek ki, ame­lyeket speciális alsóneműbe varrnak és rásimulnak a csípő- izületre. Esésnél ezek a pár­nák felfogják az ütés erejét úgy, hogy a combnyak na­gyobb védelmet kap a törés­veszéllyel szemben. A kop­penhágai egyetem tudósai ki­próbálták a párnák hatékony­ságát egy idősek otthonának 665 lakójával végzett kísérlet során. 247 személy kapott csípőpártán, 418 nem. Tizen­egy hónapon belül a párna nélküliek csoportjából 31 személy szenvedett csípőtö­rést, a védett csoportnál vi­szont csak nyolcán. Az idő­sebb embereknél különösen gyakori a combnyaktörés, mi­vel csontszövetük sűrűsége csökken (osteoporozitás). A nőknél pedig a változás évei után fordul elő a csontritkulás. Molettek magazinja Franciaország új maga­zinja, a „Grosso Mode”, a mo­lettek részére készül. A túlsú­lyos olvasó a lap segítségével megtudhatja, hogyan öltöz­zön, sőt azt is, hogy mely au­tótípus a legkényelmesebb méreteinek. A magazin há­romhavonta jelenik meg. A Grosso Mode megmutatja, miként sminkelhetik magukat előnyösen a kövér hölgyek. Javasolja, hogy ajkaikat egy- hén pirosra, míg a szemhéjat barna árnyalatúra fessék. A dundi manöken, Anne Zam- berlan segítségével megtud­hatjuk, hogy az új Renault Twingo autó nem ideális a dú- sabb testalkatúaknak. A biz­tonsági öv például szorítja a nyakat és az ülést sem lehet elég hátra állítani. A lap segít­séget és ötleteket ad, mely üz­letekben árulnak alsóneműt és ruhát az átlagosnál kövé­rebb hölgyek és urak részére. Tilos leszálláskor a borotva Fel- és leszálláskor nem használhatnak az utasok elektromos berendezéseket, mert a kibocsátott suhárzások műszaki zavarokat okoznak a repülőgép műszereiben. Ezzel az intézkedéssel az American Airlines követte a többi légitár­saságot, amelyek ezt már ré­gebben bevezették. Az United Airlines például csak 3 ezer méteres magasság felett en­gedélyezi az utasoknak a komputer használatát, a Delta, az USA Air és a Nippon Airway gépein pedig tilos CD-t használni. Szenzációs ősemberlelet A jósok iskolája A tévé erőszakra neveli a gyerekeket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents