Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-10 / 159. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. július 10., szombat Francia igen A francia nemzetgyűlés tegnap megszavazta az Eu­rópai Közösség és Magyar- ország, illetve Lengyelország társulási szerződésének rati­fikálását. Az erről szóló tör­vénytervezet vitája során Alain Lamassoure, az euró­pai ügyek minisztere igen részletesen kifejtette a kor­mány álláspontját Franciaor­szág és Magyarország kap­csolatáról, az Európai Kö­zösség és a közép-európai országok viszonyáról. A kommunista képviselőcso­port a ratifikálás ellen szava­zott. Andorra a 184. Andorra, a francia-spanyol határon, a Pireneusokban fekvő törpeállam lesz az ENSZ 184. tagállama. An­dorra jelentkezését csütörtö­kön fogadta el a Biztonsági Tanács és nem kétséges, hogy a felvételt a közgyűlés is jóváhagyja. Európa többi miniállama, Liechtenstein, San Marino és Monaco már tagja a világszervezetnek. Romlik Draskovic állapota Vük Draskovic egészségi állapota annyira megromlott, hogy rövid időn belül halálos kimenetelű komplikációk lép­hetnek fel — közölték az éh­ségsztrájkot folytató ellenzéki politikus orvosai. A belgrádi kerületi bíróságnak küldött levélben a vizsgálati fogság­ban lévő politikus orvosai hangsúlyozzák: emberies­ségi és orvosi indokokra hi­vatkozva kérik, hogy enged­jék szabadon Draskovicot. A Szerb Megújhodási Mozga­lom vezetője hét napja, vizs­gálati fogságának meghosz- szabbítása után kezdte meg tiltakozó akcióját. Havannai tiltakozás Éles hangú diplomáciai jegyzékváltásra került sor Washington és Havanna kö­zött azoknak a kubaiaknak az ügyében, akik a guantanamói amerikai haditengerészeti támaszpontra menekülve szeretnének emigrálni hazá­jukból, ám ebben a kubai ha­tóságok fegyverrel akadá­lyozzák meg őket. Az Egye­sült Államok felszólítja a ku­bai felet a fegyvertelen me­nekülők elleni gyilkos akciók­nak az azonnali beszünteté­sére. A havannai válaszjegy­zék szerint valóban számos kubai állampolgár próbált il­legálisan a guantanamói tá­maszpontra menekülni, so­kaknak ez sikerült is, 34 személyt viszont letartóztat­tak. Egy sincs azonban kö­zöttük, aki elfogása során az életét veszítette, vagy sérü­lést szenvedett volna. Négy halálos áldozata van annak a lövöldözésnek, amely péntekre virradóra tört ki orosz katonák között a Lip­cse melletti Taucha pályaud­varának közelében. A kato­nák, egy hadianyagot szállító tehervonat kísérete, géppisz­tollyal tűzpárbajt vívtak egy­mással. A mozdonyvezető a fegyverropogást hallva azonnal megállította a vona­tot. A rendőrség egy katonát letartóztatott. Egyéb részle­tek nem ismeretesek. FOLYTATÁS AZ ŐSSZEL, AMERIKÁBAN Tokiói felajánlás a térségünknek A hét vezető ipari ország tegnap közzétette a tokiói csúcsértekezlet gazdasági zárónyilatkozatát. A Hetek növekvő munkanélküliség miatti aggodalmát tükrözi a dokumentum, amelyben a vezetők megismétlik koráb­ban tett vállalásukat a világ­kereskedelmi tárgyalási forduló ez évi befejezéséről. Oroszország számára 3 milli­árd dolláros támogatást he­lyeznek kilátásba, a kelet- és közép-európai országokkal és a többi reformországgal kap­csolatban pedig a segítség- nyújtás korábban is ismert el­veit rögzítik újból. Megjelölik a dokumentumban, hogy mit tesznek a 23 milliós munkanél­küliség enyhítésére. A zárónyi­latkozat 16 pontból áll és hét fejezetre tagolódik. A növeke­dés és a munkahelyek terem­tése melletti elkötezettségről szól az első. A tokiói zárónyilatkozat két helyen tesz említést a közép- és kelet-európai országokról. A vezetők már az első pontban hangsúlyozzák: ahhoz, hogy a történelmi változások jótékony hatásai kibontakozhassanak, a Heteknek integrálniok kell a váltást végrehajtó országokat a világgazdaságba. A kilencedik pont teljes egészében a Kö­zép- és Kelet-Európa országa­iban, a balti országokban, a volt szovjet köztársaságokban és Mongóliában folyó reforme­rőfeszítések támogatása mel­letti kiállásukról szól. Bátorító­jelcin a japán miniszterel­nökkel is tárgyalt nak tartják, hogy a reformban leginkább előre tartó orszá­gokban a gazdasági fellendü­lés első jelei tapasztalhatók, de nem nevezik néven ezeket az országokat. Üdvözlik azt, hogy a térség országai fejlesztik gazdasági együttműködésüket a Hetekkel, de sürgetik a re­formországokat az egymás kö­zötti együttműködés erősíté­sére. A Hetek elhatározták, hogy az ősszel az Egyesült Ál­lamokban rendeznek értekez­letet a munkanélküliség kérdé­séről. Üdvözlik a Hetek Orosz­ország Borisz Jelcin irányítása alatt elért reformsikereit, de arra sürgetik Moszkvát, hogy szorítsa le az inflációt, a költ­ségvetési hiányt, teremtse meg a privatizáció törvényi és ad­minisztratív kereteit. Végül döntöttek a hasonló értekezle­tek reformjáról. A csúcsérte­kezletek értelmét nem kérdője­lezik meg, ám szükségesnek tartják, hogy a csúcsokon több idő legyen kötetlen eszmecse­rére, a találkozók ne legyenek annyira ünnepélyesek, azokon kevesebb delegátus vegyen részt és kevesebb dokumen­tum készüljön. Ennek szelle­mében rendezik meg jövő júli­usban Nápolyban a következő csúcsértekezletet — ígérik. KÉRDŐJELEK Új kiegyezések? Aggódik Nyugat-Európa a földrész keleti fele miatt. Párizs­ból és máshonnan mind gyakrabban hallani arról, hogyan kellene konszolidálni a világnak ezt, az elmúlt években ért­hető módon alaposan megbolydult részét? Az egyik logikus igény, hogy mielőbb megszűnjenek a háborúk és a háborúk­kal fenyegető tűzfészkek, mivel ezek közvetlen veszélyt je­lentenek egész Európa számára. A másik fenyegető mozza­nat a kelet-európai nemzeti, nemzetiségi és határproblémák fokozatos éleződése földrajzilag bővülő területeken, ami nemcsak új robbanásokhoz vezethet, hanem mindinkább veszélyezteti a nagy álom, az európai integráció megvalósu­lását is. Pedig a földrész új típusú közösségében Kelet-Eu- rópa sok országa szeretne mielőbb helyet kapni, köztük mi, magyarok is. Miért ne lehetne érdemi szerepünk olyan új kelet-európai kiegyezésekben, amelyekre mind több ösztönzést kapunk azoktól, akik most főként aggodalmaikat emlegetik? Félre­érthetetlen célzások hallatszanak többfelől is: a határprob­lémák és a nemzeti kisebbségek oly sokakat érintő ügyeit a kölcsönös érdekek valóságos mérlegelésével meg lehet ol­dani, csak jó szándék kell hozzá az, hogy a határ mindkét ol­dalán keressék a közös érdekeket, a közös nevezőt. A héten Szlovénia és Ausztria leszögezte, hogy nincsenek határvitáik. Az észt elnök nem írta alá az orosz kisebbséget sújtó, a tallini parlament által megszavazott jogszabályt. A magyar parlament elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbsé­gekről szóló törvényt. A szlovák parlament újból engedé­lyezte a magyar nevek és helységnevek használatát. A ma­gyar külügyi szóvivő pedig hasznosnak mondta a Balladur francia miniszterelnök nevéhez fűződő elképzeléseket a ke­let-európai térség nemzeti kisebbségeinek és határproblé­máinak rendezésére, mivel „az új korszakban kísérletet kell tenni a földrész problémáinak átfogó rendezésére". Folyta­tása következik? Kocsis Tamás 3 n MOSZ-KORMANYZAT TÁRGYALÁS Szakértői Bosznia nem követ el öngyilkosságot bizottságok alakulnak Bosznia-Hercegovina csak abban az esetben fogadhatja el, hogy konföderációvá ala­kuljon át, ha ezt a köztársa­ságra kényszerítik, s ha a ja­vaslat elutasítása végtelen háborút jelentene — közölte Alija Izetbegovic boszniai el­nök. A politikus, aki korábban el­utasította a konföderációs ter­veket, a boszniai rádiónak és televíziónak adott nyilatkoza­tában kifejtette: a terv gyakor­latilag a nemzetiségi felosz­tást jelenti, s a fegyverrel elért változtatások szentesítésére szolgál. A politikus azt is elis­merte, hogy a felosztás olyan realitás, amely felett nem lehet szemet hunyni. A bosnyák elnök azt is el­mondta, hogy Bosznia nem követ el öngyilkosságot, s nem akar addig harcolni, amíg Banja Lukában, vagy akár a köztársaságon kívül nem lo­bog a muzulmánok zászlaja. — Vannak, akik ilyen álmokat kergetnek, azonban az embe­reknek tudniuk kell, hogy mi az igazság — tette hozzá Izetbegovic. A boszniai elnökség mu­zulmán tagjai is újabb lépést tettek a konföderációs tervek elfogadtatása felé. A parla­menti pártok képviselőivel tar­tott találkozón az elnökségi tagok közölték, hogy minden olyan rendezési tervet meg kell vizsgálni, amely közelebb hozza az igazságos békét a polgárháború sújtotta köztár­saságban. A megbeszélésekről szóló beszámolók nem szóltak arról, hogy a pártok képviselői mi­ként fogadták az elnökség ja­vaslatait. Felfüggesztett őrség Elhagyták a szigetközi pol­gármesterek péntek délután a dunakiliti zsilipet, amelyet csaknem 24 órán át őriztek, hogy megakadályozzák meg­nyitását a nagy-dunai hullám­tér felé, és ezzel a Mo­soni-Duna vízmegosztását. Akciójukat azért függesztették fel, mert a vízügyi tárcától és a helyi vízügyi igazgatóságtól ígéretet kaptak: a zsilipet ad­dig nem nyitják fel, amíg Gyurkó János környezetvé­delmi miniszterrel tervezett tárgyalásukat be nem fejezik. A megbeszélésre ma délelőtt Dunakilitin kerül sor azzal a céllal, hogy a kormány és a helyiek álláspontját közelítsék egymáshoz. Kárpáti Zsolt, a Szigetközi Önkormányzatok Szövetsé­gének elnöke elmondta: to­vábbra is ragaszkodnak ah­hoz, hogy a hullámtér július 31-éig vizet kapjon, de ne a Mosoni-Dunából. (Folytatás az 1. oldalról) A felek megállapodtak ab­ban, hogy a mezőgazdaság működőképességének fenn­tartása, a mezőgazdaság jö­vedelemtermelésének javí­tása, az agrárpiaci rendtartás, a hazai piacvédelem, a ter­melői tulajdonszerzés az élelmiszeripar privatizációja, a mezőgazdaság átalakulá­sát érintő törvényekkel össze­függő problémák és a szö­A svájci kormány a háború áldozatainak fokozottabb vé­delme céljából nemzetközi konferenciát rendez augusz­tus 30. és szeptember 1. kö­zött Genfben. Svájc Magyar- országra akkreditált nagykö­vete, Max B. Dahinden a Kül­ügyminisztériumban átnyúj­totta a magasszintű részvétel­vetkezeti vagyont érintő egyéb kérdések témakörei­nek kidolgozására már hétfőn szakértői bizottságokat hoz­nak létre. A testületeknek 15 nap alatt kell elkészíteniük jelen­tésüket, és ezt követően foly­tatja a kormányzat és az ér­dekképviselet a tárgyaláso­kat, amelyeknél számítanak más agrárképviseletek rész­vételére is. lel tervezett nemzetközi konfe­renciára szóló meghívót. A kezdeményezéssel a Svájci Szövetségi Tanács újra 9 a humanitárius jog jelentősé- s gére kívánja irányítani a fi­gyelmet a fegyveres konfliktu- > sok időszakában, amelyek a Föld számos térségében je­lenleg is folynak. A háború áldozatainak védelme A TISZTESSÉGES VÁLASZTÁSÉRT Az MSZP kezdeményezése (Folytatás az 1. oldalról) Az 1994-es választásokra készülve a szocialisták java­solják a közszolgálati média — a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Táv­irati Iroda — választási hír­adásainak és tevékenységé­nek szabályozását. A közterületeken elhelyez­hető reklámeszközök — pla­kátok, óriásplakátok — al­kalmazásáról is indokolt lenne megegyezésre jutni — vélik a szocialisták, akik erre két megoldást javasolnak: a pártok vagy kijelölt helyeken, az esélyegyenlőség jegyében helyezhessék el plakátjaikat, vagy jelentsék ki — a közel­múlt spanyol példájához ha­sonlóan —, hogy plakátok a közterületeken semmilyen formában nem alkalmazha­tók. — A nem közszolgálati saj­tónak is helyes lenne megál­lapodni a választásokon in­duló pártokkal — áll a szocia­listák javaslatában —, hogy ezek a sajtószervek is irá­nyadónak tekintsék a köz- szolgálati médiára vonatkozó elveket. A pártoknak tárgyalniuk kel­lene a választási kampány időtartamának módosításáról is — áll a politikai erőkhöz el­juttatott dokumentumban. Az MSZP szerint az ajánlószel­vények gyűjtésére elegendő két hét, ajelöltek kampányára pedig három vagy négy hét. így az aktív választási idő­szak öt-hat hétre lerövidül­het. A szocialisták javasolják: a választások égyfordulósak legyenek, a legtöbb szavaza­tot elnyert jelölt legyen a kép­viselő. Az állami kiadások így ugyanis jelentősen csökkent­hetők, és elkerülhető a két forduló között esetleg kiéle­ződő kampány is. Az MSZP választási előké­születeit firtató kérdésekre Szekeres Imre elmondta, hogy a szocialisták több szakszervezettel és más tár­sadalmi szervezettel is tár­gyalnak az esetleges együtt­működésről. nminmum U Tájékoztató az LB-KNAUF NEMESVAKOLATOK-ról, hőszigetelő alapanyagokról! 5973 kőműves mesternek küldtük el a 1] (13) %-os kedvezményre jogosító OlxiDDOQOSrt, amely bármely LB-KNAUF gyári kereskedőnél beváltható 1993. 07. 01-től 1993. 08. 24-ig. 7 t, vagy nffelett Hogy az Ön házára Is rákerüljön a kedvezményes vakolat keresse kőműves mesterénél, a gyári képviselőnél, vagy a LASSFLSBFRGFR-KNAUF KFT.^ 8202 Veszprém. Házgyári út 9. Tel: (88)329-827, 324-024 ___________ L ovoldozo orosz katonák

Next

/
Thumbnails
Contents