Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-09 / 158. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. július 9., péntek Mentőakció Draskovicáért Vük Draskovic ügyében sürgős segítségre van szükség, hogy megakadályozzák az esetleges tragédiát — jelentette ki Párizsban Danielle Mitterrand. A francia államfő felesége személyesen kísérelte meg a közbenjárást a szerb hatóságoknál, így Szlo- bodán Milosevic elnöknél a bebörtönzött és súlyos állapotban lévő ellenzéki vezető és felesége kiszabadítása érdekében, de elutasították. Merényletek Mogadishuban Ismeretlen fegyveresek szerdán Mogadishuban a világszervezet hat alkalmazottját ölték meg — jelentette a mogadishui rádió a Szomáliái hírügynökségre hivatkozva. Az adás szerint két ENSZ-alkalmazottat a mogadishui Banadir kórház közelében orvlövészek lőttek agyon, négy másikkal pedig a főváros más pontjain végeztek. Korábban egy ENSZ-szóvivő a világszervezet két Szomáliái alkalmazottjának haláláról számolt be. Kalóztámadás orosz hajó ellen Újabb kalóztámadás történt egy koreai vizeken áthaladó orosz hajó ellen szerdán. A Valerij Volkov Vlagyivosztokból haladt a Kelet-kínai-tenge- ren úticélja, Hszingcsang kínai kikötőváros felé, amikor a Koreai Gazdasági Övezetben megtámadta egy kínai határ- védelmi gyorsnaszád. A támadó hajó nem vonta fel országa lobogóját, viszont személyzete géppisztollyal lőtte az orosz hajó fedélzetét. Szerencsére a lövöldözésnek nem volt áldozata. Gerillatámadás Dél-Libanonban Gerillatámadás ért egy izraeli járőrt tegnap Dél-Libanon- ban, az Izrael által megszállva tartott „biztonsági övezetben”. A gerillák két izraeli katonát megöltek, hármat pedig megsebesítettek, amikor Jarmah közelében géppuskákkal és páncéltörő rakétákkal közelről tüzet nyitottak a járőrök teherautójára. Az izraeli erők helikopterrel siettek a bajba jutott járőr segítségére, majd tüzérséggel lőtték a körzetet, ahol az utóbbi időben aktív tevékenységet folytat az Irán-barát Hezbollah gerillaszervezet. Kivégzett iszlám szélsőségesek Kairóban tegnap kivégeztek hét iszlám szélsőségest, aki korábban fegyveres támadásokat hajtott végre külföldi turisták ellen. Halálukkal kilencre emelkedett a tavaly október óta katonai bíróságok ítélete alapján kivégzett szélsőséges merénylők száma. Előzőleg szerdán az egyiptomi rendőrség újabb, több mint 160 iszlám szélsőségest tartóztatott le Felső-Egyip- tomban, a fundamentalisták bázisainak és fegyverraktárainak felderítésére irányuló akciósorozat keretében. Kosáry Domokos tiltakozik Az akadémiai és a felsőoktatási törvény parlamenti tárgyalásának szétválasztása mindkét jogszabályt, s ezzel együtt a magyar tudományos élet fejlődését veszélyezteti — mondta Kosáry Domokos a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Rektori Konferencia elnökeinek sajtótájékoztatóján. Megszavazták a pótköltségvetést Döntés István József mentelmi ügyében — Torgyán támadta az MDF-CDU megegyezést (Folytatás az 1. oldalról) A képviselő szerint hazánkban a népszuverenitás gyakorlásának egyetlen törvényes módja a választás, s jogszabály tiltja, hogy nem magyar állampolgárok részt vegyenek a választási kampányban. A CDU-politikusok támogatását a magyar bel- ügyekbe való beavatkozásnak minősítette, és felszólította az MDF vezetőit: „hagyjanak fel a sarkalatos törvények sárba tiprására irányuló magatartásukkal”. Surján László, a KDNP elnöke szerint: ha majd a választási küzdelem előírt szabályait megsérti valaki, ez joggal válthat ki fellépést, de nem célszerű föltételezés alapján szót emelni. Megemlítette ugyanakkor, hogy egy kivétellel valamennyi parlamenti pártnak természetes nemzetközi kapcsolatrendszere van, s az ennek alapján folytatott együttműködést nem a párt, hanem az ország érdekében gyakorolják. Sajnálatát fejezte ki, hogy a testvérpártok az FKGP-t kizárták soraikból. Csóti György (MDF) rémálomnak nevezte a népszuverenitás elvének sérelmével kapcsolatban megfogalmazott torgyáni aggodalmakat. Cáfolta, hogy a német politikusok és szakértők a választási kampány közvetlen szervezésében és lebonyolításában vennének részt. Mint mondta: tanácsaikkal, jelenlétükkel, esetleg ellenőrizhető módon nyújtott anyagi eszközökkel adnak majd támogatást. ő is feltételezte: az FKGP elnökének éles bírálatát az motiválhatta, hogy a kisgazdák kiszorultak a nemzetközi szervezetekből, s belföldön és külföldön egyaránt elszigetelődtek. Antall József miniszterelnök leszögezte: az MDF kizárólag a törvényes eszközökkel kíván élni, miként a többi koalíciós erő, és meggyőződése szerint az ellenzék is. — Ha bármi félremagyarázható, akkor mód van az értelmezésre, vagy akár törvénymódosításra is, de egyetlen párt sem teszi ki magát annak, hogy a választási kampány idején törvényellenes magatartást tanúsítson — fogalmazott az MDF elnöke. Elmondta, hogy a nemzetközi keresztény- demokrata szervezetek Tor- gyánt elszigetelő döntését nem a KDNP és az MDF szorgalmazta — ők tartózkodtak a szavazásnál —, hanem azt Torgyán József politikai fellépése, „prózában bemutatott operettelődása” váltotta ki. Még egyszer biztosított mindenkit, hogy az MDF semmiféle jogszerűtlenséget nem követ el a választási kampány során és sajnálatát fejezte ki, hogy ismét pártügyek vették el a törvényhozás drága idejét. Torgyán József viszontválaszában kiemeltei hogy az FKGP-t nem zárták ki az EDU-ból, csak tagsági jogait felfüggesztették, s a párt nemzetközi kapcsolatai továbbra is erősek, hiszen jelenleg is ő — mármint Torgyán József — a Világliga a szabadságért és a demokráciáért szervezet elnöke. Csóti György sajtónyilatkozatait idézve fenntartotta, hogy a CDU-MDF-megálla- podás a választási kampányban való konkrét részvételről szól. A T. Ház lezárta a felsőoktatási törvénytervezet részletes vitáját. KÉRDŐJELEK Miért a nagy egyetértés? Politikusok és újságírók hetek óta az országgyűlési erőviszonyokat mérlegelik. Összeadnak és kivonnak, hogy kiszámítsák, melyik törvényre hány igen és hány nem szavazat juthat. A végeredmény rendszerint az, hogy egy-egy jogszabály feltehetően csak nagyon csekély szavazattöbbséggel mehet át a törvényalkotók rostáján. S akkor elkövetkezik a július 7-i szerda este, amikor az Órszággyűlés 304 szavazattal, 3 ellenszavazat és 8 tartózkodás mellett elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségi törvényt. Csődöt mondott a parlamenti matematika? Nem, hanem eredménnyel járt egy másik típusú józan számítás: csak a politikai küzdőtér minden fórumán vállalt, olykor igen nehéz és hosszan tartó előzetes egyeztetés vezet a gördülékeny és mindenkit kielégítő törvényalkotáshoz. Miként zajlott ez a folyamat? Úgy, hogy a jogszabály tervezetét a szakértők többször is megtárgyalták az érintett érdekvédelmi szervezetekkel. Ezt követően parlamenti bizottsági ülések, hatpárti egyeztetők egész sora zajlott le egészen a konszenzus eléréséig. S ezt tudván, a kormány — ahogy ellenzéki oldalról is nyugtázták — igen korrekt módon, olykor saját elképzelései rovására is — a közösen kialakított álláspontoknak adott elsőbbséget. Ez a csaknem százszázalékos egyetértés titka. Mi az ügy tanulsága? Elsősorban az, hogy többpárti parlamentáris demokráciában a kormánykoalíciónak és az ellenzéknek, a kormánynak és az érdekvédelmi szervezeteknek a legfontosabb politikai kérdésekben végig kell járni a kínos-keserves, időigényes, vitákkal, sőt veszekedésekkel tarkított, újabb és újabb nekibuzdulást követelő egyeztetések rögös útját. Nemcsak azért, mert akkor egyszerűbb a helyzet a végszavazásnál, hanem főleg azért, mert csak így születhetnek jó törvények. S végsősoron ez az ország érdeke. Tehát a bevált parlamenti képlet: demokratikus előkészítés plusz a partnerek együttműködési készsége = sikeres törvényalkotás. Bár ez lenne az új képviselői egyszeregy! P.T. Általános mozgósítás a horvátoknál Muzulmán egységek tegnap újabb támadást kezdtek a Bosznia középső részén lévő Növi Travnik ellen, s a zágrábi rádió jelentése szerint a Hor- vát Védelmi Tanács (HVO) általános mozgósítást rendelt el a térségben. A szarajevói rádió szerint Gornji Vakut térségében is heves harcok dúlnak a horvát és muzulmán csapaHarcra készen a fronton tok között. Kiseljaknál is tovább tartanak az összecsapások. A horvát rádió szerint szerdán tíz horvát katona vesztette életét a közép-boszniai település közelében vívott harcokban. Horvát egységek tovább folytatják a muzulmán kézen lévő Maglaj ostromát. Csurkáék fellebbezési ideje lejárt (Folytatás az 1. oldalról) Szombaton véglegesítik a néhány héttel ezelőtti országos választmányi ülésen elfogadott ideiglenes etikai és fegyelmi szabályzatot. A szóvivő tájékoztatása szerint a párt etikai bizottságához eddig nem érkezett beadvány azoknak a képviselőknek az ügyében, akikről a testület az elmúlt hetekben döntést hozott. Balás István, Csurka István, Király B. Izabella fellebbezési határideje lejárt, Zacsek Gyuláé és Szilasy Györgyé még nem, de ők sem éltek még fellebbezési jogukkal. Ha Zacsek Gyula az ülésen mégis megjelenik, akkor elképzelhető, hogy az ülés levezető elnöke, Lezsák Sándor ügyvezető elnök megszavaztatja a résztvevőket arról: jelen lehet-e Zacsek az ülésen, illetve arról, hogy ha közben fellebbezése megérkezne, akkor előadhatja-e személyesen védekezését. Ugyanez vonatkozik Szilasy Györgyre is. A választmányi ülésen szombaton új napirendi pontként a résztvevők megtárgyalják a választási előkészületeket, és ennek során kitérnek azon problémákra is, amelyek miatt Varga Zoltán nemrégiben távozott az MDF-frakcióból. AZ SZDSZ ÉS A FIDESZ MEGÁLLAPODÁSA Nem működnek együtt a koalícióval (Folytatás az 1. oldalról) Kövér László, a fiataldemokraták frakcióvezetője elmondta: mindkét párt elfogadja, hogy vezető tisztség- viselőik a sikeres szereplés érdekében nem indulnak egymás ellen, egy választó- kerületben. A Fidesz éppen ezért már kijelölte azt a három politikusát (Fodor Gá- bor-Gyöngyös, Kövér László-Pápa, Szájer József- Sopron), akikkel szemben az SZDSZ várhatóan nem indít ellenjelölteket. Továbbra is nézetkülönbség van viszont a két választási forduló közötti visszaléptetést illetően. Az SZDSZ elfogadta azt a Fidesz-javaslatot, amely szerint egyértelműen ki kell mondani: a két liberális párt sem a jelenlegi kormánykoalíció pártjaival, sem az MSZP-vel nem hajlandó választási együttműködésre. Új problémát jelentett, hogy a két liberális párt csak olyan harmadik féllel működhet-e együtt, amellyel a partnere is egyetért, avagy a közösen is elfogadható partnerek rögzítése mellett nyitva kell hagyni annak lehetőségét, hogy a már megkötött megállapodás keretein belül bármelyik fél köthessen harmadik féllel megállapodást. Az SZDSZ tervezetében ugyanis lehetséges választási partnerként szerepel a Palotás-féle Köztársaság Párt is, velük viszont a fiataldemokratáknak mind ez idáig nincs hivatalos kapcsolata. Mindkét párt elképzelhetőnek tartja viszont az együttműködést az Agrár- szövetséggel, illetve a Váltakozók Pártjával. Merre tart a Közép-európai Kezdeményezés? Az idei elnök: Magyarország Július 16-17-én tartják meg Budapesten a Közép-európai Kezdeményezés kormányfői találkozóját. A résztvevők áttekintik azokat a közös erőfeszítéseket, amelyek elősegíthetik a térség integrálódását az összeurópai politikai és gazdasági folyamatokba. Ősszel lesz négy éve, hogy Ausztria, Magyarország, Olaszország és Jugoszlávia vezető politikusai elhatározták, hogy létrehozzák együttműködésük új formáját. Az európai légkör javítása érdekében a négy ország megalapította a „Quadragona- lét". Mi történt azóta? Az említett országok köre Csehszlovákia, majd Lengyelország felvételével először öt, majd hat oldalúvá bővült, s ezért az elnevezés is változott: Pentagonáléra, azután Hexagonáléra. Új helyzetet teremtett a balkáni válság, s ez Jugoszlávia tagságának felfüggesztését eredményezte. Időközben elfogadták Horvátország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina felvételi kérelmét, majd sor került Csehszlovákia szétválására. Ilyen előzmények után döntött úgy az érintett országcsoport, hogy a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) elnevezést használja. Elnöki funkcióját az idén Magyarország látja el, s így feladatai közé tartozik a találkozók előkészítése és megrendezése. Az 1989-es budapesti találkozón elfogadott nyilatkozatban a résztvevők vállalták, hogy bővítik gazdasági és tudományos kapcsolataikat, s új kezdeményezésekkel járulnak hozzá az egységes Európa megteremtéséhez. E célokat további találkozókon (Velencében, Dubrovnikban és Bécsben) erősítették meg, illetve bővítették. Milyen fórumai vannak a regionális együttműködésnek? Évente egy alkalommal a kormányfők tanácskoznak. Félévenként rendezik meg a külügyminiszteri találkozókat. A külügyminiszterek tavaszi üléseivel egy időben rendezik meg a parlamenti külügyi bizottságok elnökeinek értekezletét, és a miniszterelnökök találkozóival párhuzamosan tanácskoznak a parlamenti delegációk is. 1989 óta 13 munkacsoport alakult, amelyek több mint száz témán dolgoznak. Ki viseli a költségekét? Elvileg minden ország maga gondoskodik a költségek fedezetéről, ám a saját források mellett nemzetközi intézmények is számításba jönnek. Milyen a KEK fogadtatása? Különösen nagy visszhangot keltettek a politikai témákról folytatott szakértői megbeszélések. Ilyen volt például az a közös indítvány, amely a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak rögzítését javasolta. Kiemelten kezelik az új demokráciáknak az Európai Közösséghez, valamint az Európa Tanácshoz fűződő kapcsolatait is. Jellegéből adódik, hogy a Közép-európai Kezdeményezésnek kitüntetett szerepe van a regionális politikai együttműködés elmélyítésében. Főként a közlekedés, a környezetvédelem, a kultúra és az idegenforgalom terén adottak erre a lehetőségek. Talán már a mostani budapesti kormányfői tanácskozás is választ ad arra: milyen irányban bővíthető az együttműködés. A siker éppen a kezdeményezések sokoldalúságán múlhat. Toronyi Attila
