Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-01 / 151. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. július 1., csütörtök Privatizációs bevételek Az Állami Vagyonügynökség június 20-áig valamivel több mint 26 milliárd forintos privatizációs bevételre tett szert az idén. Az ÁVÜ tegnapi tájékoztatása szerint devizáért ebben az időszakban 10,6 milliárd forint értékű állami vagyont értékesítettek. A forintért való értékesítés megközelítette a 15 milliárd forintot. A privatizációs költségek ebben az időszakban megközelítették a 2 milliárd forintot. A bevételekből az államadósság törlesztésére 8.7 milliárd forintot használtak fel. Az ÁVÜ működési költségei meghaladták a félmilliárd forintot, és reorganizációra 4,3 milliárd forint jutott. Az MDF-elnökség az agrárhelyzetről Az MDF Országos Elnöksége tegnap este plenáris ülést tartott, amelyen szóba került az ügyvezető elnöki rotáció is. Mint ismeretes, Für Lajos ügyvezető elnök lemondása után az elnökség úgy döntött: nem egy személy tölti be ezt a posztot, hanem az elnökség tagjai váltják egymást. Az is ismeretes, hogy elsőként Lezsák Sándor vállalta el az ügyvezető elnökséget. A testület ülésének napirendjén szerepelt a mezőgazdaság helyzete. A testület értékelte az országos etikai és fegyelmi bizottság határozatait is. Jövőre kevesebb vámszabadterület Jövőre nehezebb lesz vámszabadterületet létrehozni Magyarországon. A keményedé feltételeknek a már létező vszt-k közül sem mindegyik tud majd eleget tenni, közölte Bodnár Bertalan, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága főosztályvezetője. A vámszabadterületek magyar munkaerőt kötnek le, ugyan az illetékesek azonban a jövőben fokozottabban kívánják érvényesíteni a piacvédelem szempontját. Orosz gáz Észtországnak Oroszország ismét szállít gázt Észtországnak négy nappal azután, hogy leállította a köztársaságba irányuló földgázszállítmányait. Aarne Saar, az Észt Gáztársaság igazgatója szerint Oroszország ismét a szokásos meny- nyiséget szállítja, miután a balti állam beleegyezett, hogy adósságának felét július 10-ig, a többit pedig augusztus 1-jéig kiegyenlíti. Csődhullám F ranciaországban Minden idők legnagyobb csődhulláma söpört végig májusban a francia gazdaságon. A központi statisztikai intézet adatai szerint ebben a hónapban 7987 kis- és középvállalat jelentett be csődöt. Egy hónap alatt ennyi csőd még sohasem volt, bár az intézet szerint meg kell várni a negyedév végét a végleges értékeléssel, mert csak ekkora távlatban lehet lemérni, vajon tartós-e a válság ezen a területen. Áprilisban csak 4267 csődről tettek bejelentést. Ma kormányülés A kormány mai ülésén véglegesíti az 1994. évi központi állami költségvetés és a hozzátartozó csomagterv előterjesztését. A terjedelmes dokumentumot holnap nyújtják be az Országgyűlésnek. Nem oldják fel a Bosznia elleni fegyverembargót A többszörösen megszigorított fegyverszáilítási embargó ellenére továbbra is túl sok a harci eszköz Boszniában Az ENSZ Biztonsági Tanácsának kedd esti ülésén nem kapott többséget az el nem kötelezett országok javaslata, hogy Boszniára oldják fel a fegyverszállítási tilalmat. Az indítványt az öt kezdeményező ország oldalán — szemben európai szövetségeseivel — támogatta az Egyesült Államok is, de miután a 15 tagú BT többi 9 tagja (köztük Magyarország) tartózkodott a szavazástól, a kezdeményezés — amint várható volt — eredménytelen maradt. Az iszlám országok azonban jelezték, hogy az ENSZ közgyűlésének állásfoglalását kérik a kérdésben. A javaslat ott — várhatóan már a héten — többséget kaphat, ám a döntés jelképes lesz, az embargót csak a Biztonsági Tanács törölheti el. Bili Clinton elnök az év elején javasolta európai szövetségeseinek: engedjék meg a bosnyákok fegyverkezését, sőt, a NATO légiereje addig is semlegesítse a szer- bek nehézfegyvereit, hogy kiegyenlítsék az erőviszonyokat. A tervet azonban a brit, a francia és a spanyol kormány ellenzi. Mohamed Sacirby, Bosznia ENSZ-nagykövete szenvedélyes szavakkal kárhoztatta a nyugat-európai politikát, elsősorban a brit politikusokat a helyzet alakulásáért. Madeleine Albright amerikai ENSZ-nagykövet hangoztatta: a döntés nem jelenti, hogy a szerbek menlevelet kaptak nemzetközi határok megváltoztatására, egy szomszéd állam szétrombolá- sára. Jamsheed Marker, pakisztáni nagykövet a mozlim országok nevében arról szólt, hogy nem engedhetik meg egy testvérnemzet kiirtását Európa szívében — azon a kontinensen, amely oly büszke az emberi jogokra és a törvényességre. Tarthatatlan helyzet, hogy a konfliktus egyik részvevője, mégpedig a legerősebb, kívülről fegyverekhez jut, míg az agresszió áldozatát azoktól megfosztják — hangoztatta Erdős André magyar nagykövet, sürgetve a bosnyák határok ellenőrzésére vonatkozó BT-határoza- tok végrehajtását. Kérdőjelek Magyar vevőnek magyar árui...? A jelenség már több, mint jelenség — folyamat. Gazdaságunk kivitele huzamos ideje csökken, behozatala nő. Tetejében nem a termelés felfuttatásához szükséges portékák áramlanak be a határon, hanem zömmel olyan cikkek, amelyek a hazai termelők hazai piacát szűkítik. Áru-patriotizmus? A koalíció egyik pártja, élén miniszter-reprezentánsával azt ajánlja: tegyük mozgalommá a vásárlók körében a magyar termékek támogatását. Mert ugye aki hazai portékát emel le a polcról, nemcsak vevő, hanem egyben a munkahely-teremtés, a munkanélküliség elleni küzdelem támogatója is. Jószándékú a buzdítás, de kétséges, rábírja-e a mondjuk a kispénzű vásárlót, hogy ezentúl ne az árat, a minőséget nézze, hanem a „Made in...” feliratot. S akkor is a hazai terméket vegye-vigye, ha netán drágább, silányabb, mint a külföldi. Gazdaságpolitikai lépések? A piaci vastörvények óhajoktól, tisztes mozgalmaktól ritkán lágyulnak meg. A gazdaság bajai a gazdaságpolitika patikaszereivel gyógyíthatók. E vezethette a honatyákat, amikor úgy döntöttek hogy napirendre tűznek ellenzéki oldalról érkezett javiÄatokat, amelyek kiutat keresnek a válsághelyzetből. V Vám-védőernyő? Az indítványok szerint ké&delem nélkül ki kell dolgozni a termelők, a feldolgozók és a fogyasztók érdekeit figyelembe vevő gazdaságpolitikai intézkedéseket. Import-szabályozással biztosítani, hogy a belföldi termékek szezonális értékesítésének időszakában ne kerülhessen sor hasonló külföldi termék behozatalára. A viszonylag alacsony vámtarifák emelése, az úgynevezett lefölözési rendszer bevezetése, a minőségi-, az állat- és növényegészségügyi elbírások szigorítása szintén jobbíthatja kritikus helyzetű agrár- és élelmiszergazdaságunk pozícióit a miénknél jóval nagyobb támogatást élvező külföldi árukkal szemben. Mi lesz a javaslatok sorsa? Még nem lehet tudni. A t. Ház a nyári szünet előtti hajrá zaklatott napjait éli, s már az őszi ülész- szak tárgyalási „táncrendje” is megtelt. A baj az, hogy a boruló export-import mérleget, a válságfolyamatokat nem érdekli, hogy ráérnek-e velük foglalkozni vagy sem. Bajnok Zsolt Képviselők a turizmusról Többet hozhatna az idegenforgalom, ha többet fordítanának rá Az Országgyűlés idegen- forgalmi munkacsoportja megbeszélést tartott tegnap az 1994. évi költségvetés idegenforgalommal kapcsolatos részéről — tájékoztatta szerkesztőségünket dr. Gaál Antal somogyi ország- gyűlési képviselő. A megbeszélésen részt vett Téglássy Tamás, az Idegen- forgalmi Hivatal elnöke és munkatársai. Részletesen megtárgyalták a vendégforgalom helyzetét, fejlesitésének céljait, stratégiáját. Egyértelműen megállapították, hogy a turizmus szerepe a magyar gazdaságban folyamatosan növekedett, nemzetközi ösz- szehasonlításban pedig az átlagosnál nagyobbá vált. Számos területen sikerült nemzetközileg versenyképessé válni. A turizmusban 1992-ben csaknem 300 ezren találtak munkát. Úgyszintén fontos a turizmus vállalkozásélénkítő Helmut Kohl kancellár, Németország (CDU) elnöke szeptember elején részt vesz a konzervatív-kereszténydemokrata eszmeiségű pártokat tömörítő Európai Demokratikus Unió pártvezetőinek budapesti konferenciáján. A CDU az erkölcsipolitikai támogatás mellett minden bizonnyal technikai segítséget is nyújt az MDF-nek az 1994-es magyarországi választások kampányában, a választások várhatóan májusban lesznek — közölte tegnap egy sajtóbeszélgetésen Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke, aki küldöttség élén Peter Hint- zenek, a CDU főtitkárának meghívására két napot töltött és válságkezelő szerepe. Három év alatt 500 panzió és 650 utazási iroda létesült. A turizmus fontos modernizációs tényező, az egyre jelentősebb szolgáltatási szektor fellendítője és egyik fő integráló tényezője. A turizmus nagy előnye, hogy a devizát az átlagosnál olcsóbban termeli ki. Viszonylag egyszerűbb technikai igényei .miatt a turizmus megkönnyíti a gazdasági felzárkózást. A falusi turizmus segíti az elmaradott területek, falvak felzárkózását. Az itt felsoroltak, illetve a helyszűke miatt fel nem sorolt tényezők indokolják, hogy sikerüljön beépíteni az idegenforgalmi alap kétmilliárd forintos igényét az 1994-es költségvetésbe. Minden szakember egyetért abban, hogy az idegenforgalom megfelelő kezeléssel a nemzetgazdaság húzóágazata lehet, és kell, hogy legyen. Bonnban. A magyar politikusok Bonnban kiemelték Kohl budapesti jelenlétének fontosságát, a CDU elnöke az EDU pártvezetőinek konferenciáján hosszabb szünet után vesz részt ismét. Megfigyelők szerint a szeptemberi EDU-rendezvény a magyarországi választási kampány intenzív szakaszának a kezdete lehet. Mint Lezsák Sándor közölte, Bonnban csak a beszélgetések igen kis töredékét tette ki a MDF-en belüli helyzet, a német partner „megnyugvással vette tudomásul, hogy az MDF belső egysége helyreállt, megerősödve került ki ebből a belső drámai folyamatból”. Alkotmánybírósági határozat a frekvenciagazdálkodási törvényről Eddig aki bírta, marta... Nem alkotmányellenes a frekvenciagazdálkodásról szóló, az Országgyűlés által 1993. április 27-én elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság a június 29-én aláírt határozatában, amelyet a köztársasági elnöknek a törvény alkotmányossági vizsgálata iránti indítványa, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére hivatalból indított eljárása alapján hozott, két alkotmánybíró különvéleményével. Mint ismeretes, a köztársasági elnök a törvény kihirdetése előtt annak megvizsgálását kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a törvény tartalmazza-e a vélemény- és sajtószabadság elemi garanciáit, illetve hogy a szükségállapotra vonatkozó rendelkezéseket nem kétharmados törvényben kellett volna szabályozni. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a nem kereskedelmi, helyi műsorsugárzásra szolgáló frekvenciaengedélyek elosztása nem a frekvenciatörvény, hanem a sajtótörvény alapján történik, ezért a testület a vizsgálatot kiterjesztette a sajtótörvény végrehajtására vonatkozó alkotmányellenes mulasztásra. A kormány nem tett eleget a sajtóról szóló törvény rendelkezéséből fakadó jogalkotási kötelezettségének, s alkotmányellenes helyzetet idézett elő ezzel, mert az elosztás szabályozatlansága — a nem kereskedelmi, helyi stúdiók engedélyezését tekintve — sérti az alkotmányt. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta a kormányt, hogy 1993. július 31-ig rendeletben határozza meg azokat az ismérveket, illetve szabályokat, amelyek alapján a nem kereskedelmi, helyi rádió- és televízióműsor készítésére szóló stúdióengedélyeket, a stúdiók működéséhez rendelkezésre álló frekvenciák mennyiségét meghaladó számú igénylők között elosztják. Magyar kártérítési igények Az illetékes testülettől a Biztonsági Tanácshoz, onnan Butrosz Gáli ENSZ-fő- titkárhoz továbbítják majd azt a határozatot, amely kártérítést javasol Magyarországnak a Szerbia elleni embargó következtében elszenvedett gazdasági és pénzügyi veszteségekért. A szankcióbizottság illetékes testületének keddi ülésén Erdős André nagykövet arról adott tájékoztatást, hogy az ENSZ-embargó megtartása már eddig mintegy 800 millió dolláros kárt okozott Magyarországnak. Az ülésen elfogadott határozati javaslat elismeri a tényt, hogy Magyarország megtartja a Szerbia elleni rendszabályokat, és rögzíti a tájékoztatást a károkról, a gazdasági és egyéb nehézségekről, amit az embargó okozott és okoz. A dokumentum elismeri a tényt, hogy Magyarországnak sürgős szüksége van támogatásra, és felhívja a tagállamokat, illetve az ENSZ intézményeit, köztük a pénzügyi szerveket, vizsgálják meg, hogyan nyújthatnának segítséget. A bizottság a következő napokban várhatóan elfogadja a határozatot, onnan a kérdés a Biztonsági Tanács elé kerül. A testület intézkedésre továbbítja majd a határozatokat Butrosz Gáli főtitkárnak. Senki nem vár gyors intézkedést, de ENSZ-körökben fontosnak ítélik, hogy a kártérítési igényeket immár megfelelő formában rögzítették, s így az ügyre a megfelelő két- és többoldalú fórumokon vissza lehet majd térni. Azonnali belépéssel konyhai és szállodai munkára női dolgozókat veszünk fel 30-60 éves korig. Szállást és ellátást biztosítunk. Jelentkezés ÁFEOSZ Üdülőben, Kálóczi István üdülővezetőnél, Balatonboglár, Kodály Z. u. 45. (11601) A Sió Ipari Szövetkezet értesíti tagjait és üzletrész-tulajdonosait, hogy 1993. július 9-én (péntek) de. 9 órakor a szövetkezet központi épületének kultúrtermében (Siófok, Fő u. 83.) rendkívüli közgyűlést tart _ Szövetkezet Igazgatósága . (11864) CDU-segítség az MDF-nek
