Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-07 / 130. szám
1993. június 7., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 7 A törésvonalak Három évvel ezelőtt, a kormánykoalíció létrehozásakor, jól érzékelhető volt egy kétpárti szisztéma kialakítására irányuló szándék. A miniszterelnök — indokolva a többek által javasolt nagykoalíció elutasítását — a „természetes szövetségesek” összefogásának előnyeiről beszélt, s érvei nagyon logikusan hangzottak. A világnézet mindenkinek legbensőbb magánügye Palotáséknál csak a választásra figyelnek Palotás János, a Köztársaság Párt mindig elegáns elnöke Kétségtelen, döntése indokolt volt, csakugyan tisztább képletet jelent és hatékonyabb kormányzást tesz lehetővé egy olyan koalíció, amelyben a partnerek közötti távolság nem túl nagy, s amelynek összetartásában az érdekek mellett az érzelmi, a világnézeti közelségnek is szerepe van. Persze, már ekkor is lehetett tudni, hogy a koalíciós felek között, de még az egyes pártokon belül is vannak nézetkülönbségek — ennek ellenére sem volt elképzelhetetlen, hogy összecsiszolódnak a partnerek, s egy balközép párttömörüléssel szemben kialakul egy jobbközép pártszövetség, akár egy egységes párt. A választásokon legjobb eredményeket elért két párt, az MDF és az SZDSZ láthatóan nagyon szívesen elvállalt volna egy ilyen felállást. A kért „nagy” párt sokat tett azért, hogy célját elérje. Egyrészt kifelezett harcba kezdett egymással, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy a közöttük lévő ellentéteket a politikai erőket megosztó fő törésvonallá változtassák, amelyek a kisebb pártok magatartását is meghatározzák, másrészt pedig nyitottak partnereik felé, akár azon az áron is, hogy eredeti programúkat kiszélesítsék. Az MDF jobb, az SZDSZ bal felé vált nyitottabbá, azt vélvén, hogy ezekben az irányokban növelheti táborát. Ma már látjuk, hogy a kétpárti szisztéma nem alakult ki, sőt a létrehozására tett erőfeszítések céljukkal ellentétes eredményre vezettek. E politika haszonélvezője az egyik legkisebb párt, az üresen maradt centrumot elfoglaló Fidesz lett, s a korábban igazi gyűjtőpártként szereplő két „nagy” párt támogatóinak jelentős részét elnyerte. A közvélemény szimpátiájának megváltozása meglehetősen gyors volt. A felmérések alapján már 1991 őszén a Fidesz volt a legnépszerűbb párt, s e népszerűséget ma már elsöprőnek jósolják: a közvéleménykutatók szerint a valamely pártot választó polgároknak közel fele a fiatal demokratákkal rokonszenvezik, míg az MDF, illetve az SZDSZ híveinek aránya 10 százalék körül mozog. Ez azt jelenti, hogy táboruk kevesebb, mint a felére csökkent. A pártpalettán végbemenő drasztikus változásoknak persze több oka van, s bizonyára szerepet játszanak benne a rendszerváltás elkerülhetetlen nehézségei is, ám azt hiszem, összefügg a két „nagy” párt által választott stratégiával. Egyrészt a főleg ideológiai kérdések körül kialakult konfrontáció taszította a társadalom zömét, másrészt a táborok kiszélesítésének szándéka belülről szétzilálta, bomlasztotta a pártokat, harmadrészt kiélezte a párton belüli konfliktusokat. Érthető módon, e fejlemények a kormányzati felelősség legnagyobb részét magára vállaló MDF-est sújtják. Fizetnie kellett a kolaíciós partnerek — meglehetősen bizonytalan — hűségéért, s fizetnie kellett (és feltehetően fizetnie kell még ezután is, amennyiben ragaszkodnak hozzá) a pártegység fenntartásáért. A miniszterelnök taktikái ügyességének, a kormányzati hatalomban való részesedéshez fűződő érdekeltségnek a különféle kompromisszumoknak és más egyébnek (legutóbb például az Ijrajnával kötött alapszerződés ratifikálásakor az ellenzék magatartásának) köszönhetően mindeddig sikerült ugyan a kormányzati stabilitást fenntartani, ám jelen állapotában aligha számíthat arra, hogy a következő választások után is jelentős szerephez jut. E párt az elmúlt három év alatt nem sokszínűvé, hanem mélységesen megosztottá vált a párton belüli törésvonal mélyebb, mint ami a párt egyes csoportjait a tőle „balra”, illetve „jobbra” álló ellenzéki pártoktól elválasztják. Ebben mutatkozik meg a három éve választott stratégia kudarca. Ahelyett, hogy az MDF-nek sikerült volna magába integrálnia, mintegy a centrumba „darálnia” a jobboldalt (miként ezt az 50-es, 60-as évek NSZK-jában Adenauer tette volt), a mindenfajta radikalizmust elutasító, nagyon is pragmatista gondolkodású polgárokat riasztotta el magától kiszámíthatatlanságával, egyes csoportjai és személyiségei szélsőséges megnyilvánulásaival, az ideológiai háborúskodások elvállalásával. Magához vonzott egyeseket, de ugyanakkor eltaszított sokakat. Mondhatjuk persze, hogy ezen elképzelés nem önmagában volt rossz, hisz lám, az NSZK-ban működőképesnek bizonyult. Mindenesetre nálunk, valamilyen okból, nem sikerült. Esetleg azért nem, mert a törésvonalak nem ott húzódnak, ahol azt a két „nagy” párt megvonni gondolta: a praktikus problémákkal nyűglődő társadalom számára az ideológiai csatározások, az egyes értelmiségi elitek „szekértáborok” kultúrá- lis-mentális pozícióinak különbségei nem sokat számítanak. Nos, a parlamentáris demokrácia egyik előnye, hogy a választópolgárok gazdag párt-kínálatból választhatnak. A nem kedvükre valót az eladó nyakán hagyják, hiszen ma már nem igaz a tétel: eszi, nem eszi, nem kap mást. Schlett István politológus Elkönyvelte első' választási sikerét a Köztársaság Párt. Az Agrárszövetséggel kötött paktum után vonzónak találtatott a választók szemében Nagy Tamás személye és a köztársaságpárti program. Most már a soron következő „nagy választásra” készülnek. Hogyan? — kérdeztük Palotás Jánost, a párt elnökét. — Nemcsak az országnak, hanem a politikai pártoknak is korszerűsödniük kell. A második évezred küszöbén másként kell viszonyulni a politikához, mint mondjuk ötven évvel ezelőtt. Szerintünk nem egyfajta ideológiai alapállásnak kell meghatároznia a pártok arculatát, hanem a programjukban kell választékot kínálniuk a szavazóknak. Mi azt valljuk: a világnézet mindenkinek legbensőbb magánügye, az államhatalomnak nem az a feladata, hogy megmondja a polgárainak, melyik a legjobb. Az ezredfordulóra a sokféle világnézetű emberek szabad társadalmát kell megteremteni. — Csak ennyiben különböznének a régi pártok a korszerűbbektől? És persze a programjaikban. Minden pártnak egy-egy olyan tervezettel kellene kirukkolnia a választásokra, amelyből a szavazók világosan megérthetik a céljaikat: milyen változásokat kínálnak, mit valósítanának meg, ha hatalomra kerülnek. S milyen gazdasági, kulturális feladatokat tűznek ki maguk elé. Ebben az esetben nincs szükség alapszervezetekre, „szerződött” tömegbázisra, hiszen a program biztosítja mindezt. — Hogyan jutnak el a választókhoz? — Az országban jelenleg 176 választási körzet van, mi ezeknek a székhelyein szer(Folytatás az 1. oldalról) — Hivatalba lépésekor azt ígérte, hogy felgyorsítja a privatizáció és a kárpótlás folyamatát. Mi történt azóta? — Miniszteri biztost neveztünk ki, hogy ezt a feladatot minél gyorsabban és hatékonyabban lehessen végrehajtani. Fel kell gyorsítani a földek kimérését, hogy a kárpótlási hivatalok minél előbb meg tudják hozni a határozatokat, megtörténjen a föld birtokbaadása, a tulajdonjog telekköny- vezése. Ehhez mintegy 1,3- 1,4 milliárd forint pótköltségvetésre van szükségük a földhivataloknak. — A kisgazdapárt a választásokon nem ezt az agrárátalakulást hirdette meg. Ön mennyire érvényesíti a kisgazdák elképzeléseit? Vagy inkább kompromisszumra törekszik? — Tény, hogy a kisgazdák agrárkoncepciójának sarkalatos pontja a földtulajdonnak az 1947 december 31-ei állapot szerinti reprivatizációja volt. A választásokon a nagyobb testvér győzött, amely a kárpótlás és a privatizáció mellett döntött. Annak idején a kisgazdák nevében Torgyán pártelnök is aláírta, hogy tudomásul veszi ezt. A folyamat visszafordíthatatlan. Miniszterként elsősorban a kormány nemzeti megújhodási programját kell szem előtt tartavezzük majd meg a választási irodáinkat, ahonnan a körzethez tartozó mintegy 60 ezer választópolgár már elérhetővé válik. Minden irodában lesz egy-egy függetlenített titkár, s munkáját segítik majd azok a pedagógusok, iparosok, vállalkozók, akik ismerik és szívesen terjesztik az elveinket. — A választási irodákban párttagok dolgoznak majd? — Nem feltétlenül. Pártalkalmazottak lesznek. De mindenhová beosztottunk 3-4 rezidenst, akik az ankétokat szervezik majd. Ők valószínűleg a párttagok közül kerülnek nőm. Ennek lényege: a magántulajdon, a farmergazdaság az elsődleges a mező- gazdaságban. * — Ellenzéki, de korpnány- koalíciós körökből is egyre gyakrabban bírálják a kormányt és az agrártárcát, hogy koncepció nélkül folyik az élelmiszeripar privatizációja. — Programunkban olyan prioritásokat jelöltünk meg, mint a munkahelyek megőrzése, a termelők tulajdonhoz juttatása, a hazai befektetők esélyegyenlőségének biztosítása, a munkavállalók és a menedzsment tulajdonossá válásának elősegítése. A gabona-, a tej- és a húsiparban konkrét, kidolgozott stratégiával rendelkezünk. — Melyek ezek? — Három megyében megtartjuk a gabonaipari vállalatokat, mert „ráérett” a privatizáció az új termésre. A volt tulajdonos már nem, az új pedig még nem rendelkezik azzal a rendkívüli nagy mennyiségű likvid tőkével, amellyel fel tudná vásárolni a gabonaiparban a következő évre őrlendő mennyiséget. Ezért döntöttünk úgy, hogy e három megyei gabonaipari vállalatot megsegítjük. A többi vállalatot decentralizált privatizáció keretében értékesítjük. A Budapesti Tejipari Vállalatot reorganizációs program keretében anyagilag feljavítjuk és csak ki, ők toborozzák majd a támogatóinkat, akik azonkívül, hogy elfogadják a programunkat, talán más megbízásokat is szívesen vállalnak majd. Szerintem az ő soraikból kerülnek majd ki az önkormányzati választásokon indított jelöltjeink, szakértőink, előadóink, s később a tagjaink is. — Jelenleg hány irodájuk működik már? — Eddig húsz helyen nyitottunk irodát, további hatvan a közeljövőben nyílik meg. Úgy gondoljuk, hogy késő őszre minden választókörzetben jelen lehetünk. (koós) ezután értékesítjük, a többi tejipari vállalatot pedig szintén decentralizált privatizáció után értékesítjük. Hasonló elképzeléseink vannak a húsipari vállalatokat illetően is. — Érezhetően „mozog a föld”. Ön szerint a kisgazdaságoké vagy a nagygazdaságoké a jövő? — Egyértelműen a kisgazdaságoké. Ezt nem a mundér védelme mondatja velem, hanem a tények: a kisgazdaságok személyenként 750 ezer forintig adómentesek, általános költségeik általában alacsonyabbak, mint a nagygazdaságoké, olcsóbb a munkaerő... Ezek mind olyan előnyök, amelyekkel előbb-utóbb csak nyerők lehetnek. — Mit üzen a falu népének? — A történelem legnagyobb mértékű tulajdonváltása zajlik ma hazánkban. Sok az ellendrukker, s működnek még a régi beidegződések is. A tárca igyekszik rövid és hosszúlejáratú hitelekkel, támogatásokkal segíteni, az agrárpiaci rendtartás eszközeivel kivédeni a piac zavarait. A rendelkezésükre álló összes lehetséges módon próbálunk segíteni abban, hogy ez a jobb sorsra érdemes gazdasági ágazat ismét el tudja foglalni méltó helyét, s a benne dolgozók tisztességesen megélhessenek. Újvári Gizella Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Népjóléti Igazgatósága pályázatot hirdet védőnői álláshelyek betöltésére Pályázati feltétel: egészségügyi főiskolai végzettség, védőnői szakon. Bérezés megegyezés szerint. Az állások azonnal betölthetőek. A pályázatokat 1993. június 25-ig kérjük benyújtani, a Népjóléti Igazgatóság (Kaposvár, Németh I, fasor 7.) címére. A Pályázatok elbírálására 1993. július 2-ig kerül sor. (9606) Nehéz az agrártárca Szabó János: Ami itt fogadott, az minden képzeletet felülmúlt Alkotmánybíróság teljes ülése Az Alkotmánybíróság ma és holnap teljes ülést tart. Folytatja a már elévült bűncselekmények újbóli büntethetővé tételével kapcsolatos úgynevezett igazságtételi törvények alkotmányossági vizsgálatát. A testület napirendjén a következő indítványok szerepelnek még: alkotmányellenesek-e a családjogi törvény rendelkezései, amelyek az elvált házasfelek viszonyára és közös gyermekük helyzetére vonatkoznak; alkotmányba ütköznek-e az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályai. Új oktatóközpont a fővárosban A Fővárosi Oktatástechnológiai Központ új épületét Michael Forsyth, az Egyesült Királyság munkaügyi szakképzési államminisztere adta át rendeltetésének. A központot a múlt év nyarán hozta létre a fővárosi önkormányzat a magyar és a brit munkaügyi minisztérium támogatásával, valamint a brit Know-How Fund 350 ezer fontos (45 millió forint) pénzügyi segítségével. Az önkormányzat és a minisztérium példás együttműködésével létrejött professzionális oktatási centrum minden formai kötöttség nélkül — az egyéni tanulásra építve — segíti majd a képzésben résztvevőket. A központ újszerű, nyitott szakképzési rendszerével segíthet a munkanélküliség csökkentésében is. Perújrafelvétel Finta ügyében A kanadai államügyészség indítványára az ország legfelsőbb bírósága elé kerül Finta József ügye. A 80 éves egykori csendőrtisztet az évek óta folyó perben azzal vádolják, hogy 1944-ben, a szegedi téglagyárban felállított gettó egyik parancsnokaként részese volt 8600 zsidó kirablásának, majd a náci haláltáborokba való deportálásának. A per tavaly került a fellebbviteli bíróság elé, amely 3:2 arányban hozott döntéssel jóváhagyta Finta felmentését. Az államügyészség most új eljárás lefolytatását rendelte el, mert a korábbi eljárás súlyos tévedéseken és befolyásoláson alapult. Szigorú ellenőrzés vasúti átjárókban Az Országos Rendőr-főkapitányság a május 8. és 22. közötti hasonló célú akciók tapasztalatainak hasznosításával egész évben fokozottan kívánja ellenőrizni a közutak vasúti átjáróinál a közlekedési szabályok betartását. A két hétig tartó májusi ellenőrzés idején nyolc esetben történt baleset az átjárókban a működő fénysorompó tilos jelzése ellenére. Az év első öt hónapjának statisztikái azt mutatják, hogy az előző év azonos időszakához képest nőtt az útátjárókban történt halálos balesetek és a vasút más területén bekövetkezett súlyos sérüléseknek a száma. Fidesz-vélemény a közoktatásról A keddi pedagógustüntetés igazolta a Fidesz korábbi aggályait, miszerint sem a korábban már elfogadott: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, sem a jelenleg a parlament elé beterjesztett oktatási törvénycsomag nem volt pénzügyileg, illetve szakmailag kellően átgondolt. Ezt Fodor Gábor alelnök mondta a Fidesz sajtótájékoztatóján.
