Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-05 / 129. szám
1993. június 5., szombat SOMOGYI HÍRLAP 21 MŰVELŐDÉS KÖNYVBEMUTATÓ A RÁTKAI KLUBBAN Berzsenyi-díj az andorrai Csokits János magyar költőnek TÚL AZ ÓPERENCIÁN SEM VOLT SZÍVDERÍTŐ... KÖTET AZ ELSŐ MAGYAR VILÁGTALÁLKOZÓRÓL Képünkön előtérben Csokits János költő, mögötte Németh Kristóf versmondó Nemzetközi Erkel ex librisen Nemzetközi könyvjegy-pá- lyázatot hirdettek a gyulaiak Erkel Ferenc halálának 100. évfordulója alkalmából, az ex libriseknek a nagy romantikus zeneszerző emlékét kell idézniük. A gyulai önkormányzat és a Dürer Társaság által közösen meghirdetett, „Erkel az ex librisen” című pályázatra olyan alkotásokat várnak, amelyek tárgyukban a gyulai születésű zeneszerző éltművéhez, vagy Erkel-emlékhelyekhez kapcsolódnak. A könyvjegyeknek tartalmazniuk kell a könyvtulajdonos nevét is. A pályázatokat a gyulai Erkel Ferenc Múzeumba ez év szeptember elsejéig lehet beküldeni. A pályaművekből ősszel — Erkel Ferenc születésnapján — kiállítás nyílik a gyulai Dürer Teremben. Új Egri csillagok pályázat Sztancsik Richard hatodik osztályos lónyai (Szabolcs- Szatmár-Bereg megye) diák nyerte az Új Egri csillagok pályázat első díját — jelentette be a pénteki díjkiosztó ünnepségen Benkes Zsuzsa, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa. Nyereménye egy törökországi utazás, melyre a nyertest magyar tanára is elkíséri. A díjat Bárdi György színművész adta át, aki az Egri csillagok című filmben Jumurdzsákot alakította. A Szépművészeti szerzeményei Joan Miró, Max Bill, Alekszej Gan, Jean Dubufet, Lea Grundig, Éteinne Hajdú, Ilia Kabakov, Joseph Kosuth, Máttis-Te- utsch János, Moholy-Nagy László, Ámos Imre, Molnár Farkas rajzok, litográfiák láthatók többek között a Szépművészeti Múzeum pénteken megnyílt tárlatán. A modern művészet — új szerzemények a grafikai gyűjteményben című „beszámoló” kiállítás az elmúlt öt esztendő állománygyarapító munkájáról ad áttekintést. Az 1922. decemberében odaítélt Berzsenyi-díjat csütörtökön este adták át Budapesten a Rátkai Klubban rendezett ünnepségen. Csokits János költészetét ismerte el a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság. A könyvhét előestéjén tartott ünnepi társasági összejövetelt nagy érdeklődés kísérte, főleg a budapesti „Berzsenyisek” tisztelték meg érdeklődésükkel a szinte az ismeretlenségből felfedezett Csokits János költőt. A társaság arról is gondoskodott, hogy minél több olvasóhoz eljuttassa költeményeit, kötetben jelentette meg műveit. A tavalyi országos Berzsenyi szavalóverseny egyik díjazottja, Németh Kristóf olvasott föl a költeményekből. A költőt Pete György, az Életünk főszerkesztője mutatta be. Szólt arról, hogy a magyar irodalom gazdagításához hozzájárulnak azok a költők is, akik a határainkon túl élnek. Ők fogadták be előbb a világirodalom új törekvéseit, s közvetítésükkel jutottak el ezek a szellemi irányzatok a honiakhoz. Csokits költészete legfőbb jellemzőjének a magyar nyelv gazdag hagyományainak tiszteletét és az angolszász hatás tömörségét tartotta. Csokits János kötete 1986-ban Amerikában jelent meg először. A Berzsenyi Társaság gondozásában megjelentet néhány új vers is gazdagítja. Érdeme a költőnek az is, hogy többek között Pilinszky János verseit angol nyelven népszerűsítette. A díjat Takáts Gyula Kos- suth-díjas költő távollétében Fodor András Kossuth-díjas költő, a társaság alelnöke nyújtotta át. Megköszönve az elismerést Csokits többek között ezt mondta: — Túl az Óperencián sem volt szívderítő annak, aki lelkileg, szellemileg meg akarta őrizni az anyanyelvet. Engem a versírás segített át az élet nehezén. A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság ezen az ünnepi rendezvényen mutatta be a napokban megjelent újabb kötetét, amelyben közreadja a magyar írók első világtalálkozójának és a tavaly Kaposváron tartott művészeti fórum teljes anyagát. Ezt Jókai Anna író és Tornai József költő méltatta. Jókai Anna a honi magyar irodalom műhelyeinek a számbavételét tartotta a társaság legfőbb erényének’ A kötetet pedig breviárumnak nevezte, amelyet érdemes újra- és újra olvasni. Kép és szöveg: Horányi Barna Négyezer munkanélküli tanár van az országban Ünneprontás — pedagógusnapon? Fesztivál Szolnokért A „III. fesztivál Szolnokért” művészeti, kulturális rendezvénysorozatot tartottak Szolnokon, az OPUS Művészeti Egyesület, a Szolnoki Városvédők Köre,- valamint a Tisza Klub szervezésében. A fesztivál célja a város új kulturális értékeinek a bemutatása, továbbá a város egészét érintő, a jövő infrastruktúráját szolgáló kezdeményezések fórumainak megteremtése, a testvérvárosok művészetének a bemutatása. Nagytétényi szoborpark A Fővárosi Önkormányzat további 13 millió forintot kíván fordítani a közterületekről eltávolított szobrok nagytétényi parkjának kialakítására. A Fővárosi Közgyűlés által 1991-ben előirányzott 50 millió forint ugyanis elfogyott. A város vezetése viszont szeretné, ha a június végi Budapesti Búcsú idején már megnyithatnák a látogatók előtt az 51 szobrot bemutató parkot, amelynek kialakítását már a múlt év végén be kellett volna fejezni. A lakossági tiltakozó akciók miatt azonban ez az időpont kitolódott. A közgyűlés várhatóan június elején dönt majd a pótigényről. — Milyen hangulatban ünnepelnek június első vasárnapján, a pedagógus napon, az érintettek? — kérdeztük Szöllösi Istvánnét, a Pedagógus Szakszervezet főtitkárát. — A kollégák szerintem már nagyon várják, hogy vége legyen ennek a tanévnek. Lesz mit kipihenniük. Mintegy tízezer iskolában számoltak éjjel és nappal — néha még álmukban is —, hogy kijöjjenek a pénzből. Most nem a saját keresetükről beszélek, hanem az úgynevezett dologi költségekről. Az idei esztendőre elő- rejelzett 20-25 százalékos infláció ellenére, a fűtésre, a karbantartásra és az egyéb kiadásokra fordítható összeg azonos a tavalyival. Az ön- kormányzati törvény értelmében az óvodák, iskolák „működtetéséről” a helyi képviselő-testület köteles gondoskodni. Legalábbis a paragrafus betűje szerint. Hogyan adjon több pénzt az az önkormányzat, amely a személyi jövedelemadóból származó bevételeinek korábbi 50 százaléka helyett, most csak 30 százalékát kapja meg, s mint emlékezetes, megszűnt a 1-kulcsos áfa is? Ezek után egyáltalán nem lehet azon csodálkozni, hogy mind gyakrabban halljuk: itt vagy ott be akarják zárni valamelyik iskolát. Kiskörösről, Csarodáról, Berettyóújfaluból, Békéscsabáról, Nyíregyházáról, Győrből, Kazincbarcikáról érkezett többek között komoly aggodalomra okot adó hír. Ezek ismeretében fordultam még április végén az Országgyűlés illetékes bizottságához. — Milyen választ kapott? — Karsai Péter, az oktatási, ifjúsági és sport bizottság vezetője sajnálattal értesített, hogy az Országgyűlés őszi ülésszakáig a bizottság leterheltsége miatt nem tudnak a téma megtárgyalására időt szakítani. — Milyen következményekkel járna, ha az önkormányzatok nem tudnának pénzt adni az iskoláknak? — Osztályokat kell akkor összevonni, több gyerek tartozik majd egy tanulócsoportba, növekszik a pedagógusok felelőssége. S közben csökken a fizetésük. Az óvónők, a tanítók, a tanárok már kézhez kapták a papírt az új besorolásukról, arról, hogy a közalkalmazotti törvénynek megfelelően mennyi lesz a fizetésük 1994-ben. Ehhez képest derült égből villámcsapásként érte a pedagógusokat a pénzügyminiszter úr bejelentése: a bértáblázatban leírtakat — a költségvetés súlyos helyzete miatt — csak 1995-től tudják érvényesíteni. Teszik ezt akkor, amikor a KSH legfrissebb adatai szerint a húsz főnél többet foglalkoztató gazdálkodó egységeknél dolgozók átlegkeresete csaknem 26 ezer forint, a termelésben tevékenykedő szellemieké — akik közül nem mindenkinek van diplomája —, meghaladja a 38 ezret. Ezzel szemben a pedagógusok átlagfizetése még mindig 22-23 ezer forint között mozog. — Hány pedagógus van most állás nélkül? Gyékényesen a gyermekekről... Egykettőre itt a szünidő. Gyerekek ezrei kerülnek ki a viszonylagos biztonságot nyújtó iskola falai közül. Egy szempillantás alatt rájuk „szakad” a szabadság kétes gyönyörűsége. Övék a lakás (már akinek van), az utca és a... Más nemigen maradt a gyermeküdültetést alaposan megnyirbáló intézkedések után. A fiatalok egy része eddig alkalmi munka után nézett. Most szüleikkel néznek farkasszemet, akik betevő keresése helyett olykor egymást marják... Kis falvakban a nagyszülők segítségével még csak-csak elvan a gyerek, de a nagyobb településeken nincs, ki délben meleg ételt kínáljon nekik. / Gyékényes önkormányzata jelesen gondolkodott, amikor a szezont megelőzően különböző szociális és rendszeres nevelési segélyekért folyamodott — azért, hogy a rászorulóknak meglegyen a napi egy tál meleg ételük. Az iskola és óvoda közös konyháján egy-egy alkalommal 200 gyermek étkezhet kedvezményesen. Példájuk talán követőkre is talál. (Várnai) Unneptelen csend megyeszerte Lejegyezték: Puxus Oppi- danus, a híres németalföldi kora-humanista házát felgyújtotta egy lángcsóva. Keveset törődött a várostrommal, az igazak álmát aludta. Úgy kellett kivonszolni az égő házból — írja Szerb Antal. Puxus csak odakint tért magához, és amikor ráébredt a valóságra, kitépte magát kísérői karjából, és visszarohant az égő házba. Néhány perc múlva visszatért füsttől fuldokolva, és egy könyvet szorongatott a hóna alatt. Barátai kíváncsian kérdezték, mi az a kincs, amiért visszafutott a lángok közé. — Nem is tudom — felelte Puxus —, de szép... és könyv. Hogy ne legyek egyedül az éjszakában... A történet hitelességét maga Szerb Antal is kétségbe vonja ugyan, ám az elmúlt korok igazolták: a könyv olyan barát, aki nélkül szegényebb az életünk. Június első hétvégéjével kezdődik — a hagyományok szerint — a könyv ünnepe. A kiadók gondoskodtak arról, hogy az olvasó olyan műre találjon, amelyik neki a legkedvesebb. Az ünnepi könyvhét elsősorban a kor- társirodalomé. Alkalmat ad arra, hogy szerző és olvasó közvetlenül is találkozzon. Emlékezetes kaposvári ünnepi könyvheti rendezvények hangulatai villannak föl bennem. Könyvessátrak a megyei múzeum előtt, versmondók kedvcsináló, figyelemfelhívó fölolvasásai, s írók az olvasók gyűrűjében. „Aktuális” körkérdésemre elszomorító válaszokat kaptam megyeszerte. Kaposváron nem lesz könyvünnep, csupán a József Attila könyvesbolt pakolja ki az üzlet elé az újdonságokat. A megyei és városi könyvtár jóval az ünnepi könyvhét után rendez találkozót Faludy Györggyel, aki Marcaliba is ellátogat. Egyik kisvárosunk könyvtárvezetője arról panaszkodott, hogy újabb költségvetési karcsúsítás várható náluk. A könyvbeszerzés látja kárát, no meg az olvasó. Az ünnepi könyvhétre gondoltak ugyan, de a meghívott író lemondta a rendezvényt. Ami talán ennél is elszomorítóbb, hogy kérve kért, nevét le ne írjam, mert rossz fényben tűnne föl... Hát így „ünnepeljük” a könyvet — Kaposváron, Somogybán az idén. Horányi Barna Szöllösi Istvánné, a pedagógusok demonstrációja alkat mából tartott sajtótájékoztatót — A januárban készített felmérésünk szerint a munkanélküli kollégák száma meghaladta a négyezret. Legtöbben — csaknem félezren — a fővárosban voltak állás nélkül, de aggasztó a helyzet Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar megyében is. Baranyában akkor 234, Bács-Kiskunban 211, békésben 167, Hevesben 157, Komárom-Esz- tergom megyében 123, Nóg- rádban 100, Somogybán 108, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 251, Tolnában 136, Zalában 108 kolléga kapott munkanélküli segélyt. Mindennek az ismeretében mit mondjak; milyen ünnep lesz az idén a pedagógusnap? sz. m.
