Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-05 / 129. szám

1993. június 5., szombat SOMOGYI HÍRLAP 9 BALATONI NYÁR Keszthely minőségi turizmust szeretne Hattyúk tava A munkanélküli bízik az idegenforgalomban Kápolnatárlatok, színházi előadások Balatonbogláron Gazdag programot állított össze a balatonboglári Len­gyel-Magyar Barátság Háza a nyárra. Szezonnyitónak is te­kinthetjük a június 12-i tánc­házat, és ezen a napon nyílik meg a vörös kápolnában Sü­megi Vera festőművész tár­lata. A bogiári pincetárlat ven­dége júniusban Légii Géza fa­zekas lesz. Június 10-től au­gusztus közepéig hetente rendeznek népi és iparművé­szeti vásárt a Platán soron. Jú­lius 25-től Udvardi Erzsébet festőművész tárlata tekinthető meg a kék-és vörös kápolná­ban. A Pécsi Nemzeti Színház két előadással szerepel a vö­rös kápolna előtti szabadtéri színpadon: július 9-én a Nászút Velencében című ze­nés játokot, augusztus 19-én a Nem válunk című darabot mutatják be. Illés Gyula szobrászművész munkáit a bogiári pincetárla­ton tekinthetjük meg augusz­tus 1-jétől. Ezen a napon mu­tatkozik be a városban a né­metországi Hessen tartomány ifjúsági zenekara. A hagyományos bogiári szüretet augusztus 20-22-én tartják. Tízéves a bogiári Szelence táncegyüttes. Jubileumuk al­kalmából gyerek néptáncfesz­tivált rendeznek a Len­gyel-Magyar Barátság Házá­ban. Harc a kuncsaftért, kultúrá­latlan szobakiadás, „aláígé- rés” az árakban, az adózási szabályok kijátszása, a ven­dégéjszakák csökkenő szá­ma — Keszthellyel egyetem­ben több Balaton-parti telepü­lés küzd ilyen gondokkal. A múlt év vendégforgalmi összesítőjét böngészve feltű­nően alacsony volt a Keszt­helyre látogató magyar turisták száma. 14 ezer 100 vendég összesen 51 ezer 830 napot töl­tött a zalai város szállodáiban, kempingjeiben. Többszöröse volt ennek a külföldi látogató: 56 ezer 851 — osztrákok, németek, belgák, hollandok, olaszok, svájciak és észak-amerikaiak. Szigligeti Aladár, a városüze­meltetési osztály munkatársa az idei feladatok közül a minőségi turizmus kialakulását elősegítő táj- és környezetvédelmi munkát emeli ki. A jelenleginél jobb szervezés kell — mondja —, tisztább város és a parkolás szabályozása. Az infrastrukturá­lis célokat szolgáló beruházá­sokban — mint a kertvárosi „ Balatonozó utakon ” Álom cementeszsákok közt — Adna egy tízest telefo­nálni? — szólított le a siófoki vasútállomás előtt egy férfi, I akiről később megtudtam, hogy Rajcsányi Istvánnak hív­ják. Egerbocson élt eddig, s néhány napja a Balatonra ér­kezett munkát keresni. A So­mogyi Hírlapban olvasott egy hirdetést, azért akar telefo­nálni. — Nem kaphatok munka- f nélküli-segélyt, mert évekig Németországban dolgoztam — magyarázta. — Ráadásul feketén, házalóként próbál­koztam legutóbb, s ezért két évre kitiltottak az országból. Nem vagyok ám rossz ember, de el kellene tartanom a csa­ládomat. A feleségemet meg három gyerekemet. Kint él­nek. — Dolgozott már a Balato­non ? — Még nem. De nagyon jól beszélek németül, s nem zár­kózom el semmiféle munkától. — Egyedül érkezett? — Igen, de tudom, hogy a fővárosi munkanélküliek jó ré­sze ide igyekezik a szezonra, hátha szerencséje lesz. — Tudja-e, hogy ebben a térségben is nagyon sok em­ber él, akinek nincs munkája ? — Én bízom az idegenfor­galomban. Két hete lejöttem körülnézni, úgy gondolom, hogy akad majd erre nekem is kenyérkereső foglalkozás. — Amíg nem dolgozik, mi­ből él? — Beérem én kevéssel is. — Éjszakára például hói húzza meg magát? — Volt, hogy a parkban aludtam, mert a vasútállomá­son nem lehet. De ott sokszor megzavartak. Most viszont ta­láltam egy nagyon kellemes vackot magamnak. — Hol? — Hát arról inkább nem be­szélnék — titkolódzik. Annyit mégis elárult, hogy döglött cement között talált búvó­helyre egy használaton kívüli pincében. Csak reméli, hogy kiderül még fölötte is az ég. Czene Attila Szabó Lőrinc életének utolsó évtizedei a na- pokra-órákra lelt örömök elle­nére is a testi-lelki pokoljárás időszakát hozták. 1948-től kezdődően betegségek gyö­törték, nevét az irodalomban csak a műfordítás-válogatá- sok jelzik, költészetére méltat­lan feledés borul. Az ekkor még igazi Bala- ton-partján kereste a gyógyu­lást, a „frissító-üdülés” lehető­ségét. A tókörnyéki táj egy-egy színfoltja a vízi végte­len síri hullámaival együtt föl- sejlik a Tücsökzene és A hu­szonhatodik év enciklopédiku­sán gazdag szintézisében. A mellékelt felvételt dr. Vaj­kai Aurél (1903-1987) kandi­dátus, A Bakonyi Múzeum nyugalmazott igazgatója, a ki­tűnő néprajztudós, 1952-ben fotorgrafálta a Csobánc-nevű motoroshajón Balatonfüred és Tihany között... Történeti hátteréhez tarto­zik, hogy Szabó Lőrinc ezidő- tájt Illyés Gyuláék és Lipták Gáborék vendégszerető ott­honában készíti La Fonta- ine-fordításait és javítja Tho­mas Hardy: Tess of the D Ur- bervillesének (magyar cí­mén: Egy tiszta nő korrektúrá­ját. Dr. Vajkai Aurél mint a Magyarország című napilap zenekritikusa — kb. 800 cikke jelent meg — 1940 óta munka­társi kapcsolatban állt a költő­vel... Szabó Lőrinccel való utolsó találkozása 1957-re datálódik, amikor a Balatoni Pantheon folyosóján együtt sétáltak — s a Balatonfüreden járt jeles Szabó Lőrinc és felesége emberek emléktábláit néze­getve mondotta: „Aurél! Utol­jára találkoztunk, én beteg va­gyok, elbúcsúzom tőled... Rö­videsen meghalok, tudom.” — mondta: és azt a helyet nézte ahova később az ő Borsos Miklós által megmintázott re- lief-es emléktáblája került! Matyiké Sebestyén József Tulajdonos van, gazda nincs Ablakban a Csillagvár Kis-Balaton-prognózis a szezonra Utazási lázat hűtenek az árak A historikus emlékekben bővelkedő Balatonszent- györgy két nevezetessége: a Fő utcán található, közel két­száz éves talpasház, valamint a Festetics László építette 1820-ból származó vadász- kastély, más néven Csillagvár június 1-jétől gazdát cserélt. A Somogy megye idegenfor­galmi szempontból frekventált műemlékhelyeit eddig kezelő és fenntartó Siótour ebben a Balaton-parti községben át­adta a terepet az Állami Va­gyonügynökségnek. Kovács Ilona, a Csillagvár főállású ve­zetője a kerámiákkal csordul­tig megtöltött még leltározat- lan ládákra mutat: — Látják, ezeket itt, na és az összes többi kiállított vagy raktáron lévő tárgyat át kel­lene nézni, számba venni. Nekünk csak annyit modtak: holnaptól nem a Siótour lesz a gazda. Sok töprengésre amúgy sem lenne időnk, hi­szen naponta 10 órát tartunk nyitva. Jönnek is a látogatók szépen, elsősorban németek, osztrákok. De jártak itt kína­iak, japánok, kanadaiak és még a Maláj-szigetekről is fo­gadtunk vendégeket. A külföl­dieknek nagyon tetszenek a korabeli, XVI-XVII. századból való fegyverek, páncélok, harci eszközök. Mások a pad­lástérben kiállított, Cseh Mar- git-féle kerámiákból vásárol­nak sokat. Ez a negyedik év, hogy a mezőtúri képzőművész a Csillagvárban állítja ki hasz­nálati -és dísztárgyait. A pin­cében téglatörténeti bemutató volt, ám a lenti klíma nem kedvez az állandó tárlatoknak. Keveredik ugyanis a meleg és a hideg levegő, s a keletkező pára tönkreteszi a kiállított anyagot. Rosszabb idők járnak a Talpasházra, erre a hagyo­mányos népi építkezést be­mutató, ma már múzeumként funkcionáló épületre. Állítólag nem hoz annyit a fenntartó konyhájára, hogy áprilistól ok­tóberig érdemes legyen nyitva tartani. Ottjártamkor német tu­risták gyönyörködtek a kiugró eresszel, pitvarral és tornáccal ellátott házban, valamint Ha- nák Etelka,budapesti porce­lánfestő gazdag motívumú tá­nyérjaiban. A tájház sorsa még nem dőlt el végérvénye­sen; az illetékesek legszíve­sebben egy képzőművészre bíznák a házat, aki műhely­ként használná, úgy, hogy a község népi életét felvonultató konyha és szoba érintetlen, s a látogatók számára hozzá­férhető maradna. Kérdés: találnak-e vállal­kozó szellemű alkotót a bala- tonszentgörgyi elöljárók? Csíky K. Erika Aki ránéz, alighanem rá­csodálkozik. Aki csak egyszer is látta már Balatonszent- györgy határában a Gulya csárdát, bizonyára egyetért ezzel. Vonzerejének ellenállni, bizony, igencsak nehéz. De nem lehetetlen — tudjuk meg Peresztegi Gyulától, aki magánvállalkozóként ezt a kü­lönlegesen hangulatos ven­déglőt üzemelteti. Sajnos, a gazdasági gondok a legtöbb ember utazási vágyát alapo­san lehűtik; a zseb tartalma már az ötletnél közbeszól. Bármennyire vonzó is tehát a nagyszerű helyen épült Gu­lya csárda, már tavaly is mér­sékelt volt a vendégforgalom: az 1991. évinek csupán 67 százaléka. Mit tehet ilyen esetben a vállalkozó, a ven­déglős? Nem sokat, hiszen amit lehetett, már megtette: a szürke gulya kiváló körítés a romantikához — s egyben „alapanyag” jóféle falatokhoz. Vonzó lehetne lovas kocsival túrázni a vidéken vagy gyö­nyörködni az országos hírű néptáncsoport régi magyar táncaiban, nem utolsósorban pedig alaposan szemügyre venni az országrész legna­gyobb madárrezervátumát, a Kis-Balatont. Mindhiába, a „zsebláz” erő­sebb az utazási láznál. A Kis-Balaton Utazási Iroda elő­rejelzése szerint ebben a sze­zonban is újabb forgalom- csökkenés várható. (Kun) gázhálózat kiépítése vagy a kórházrekonstrukció II. üteme — szintén egyik vezérlő elv az idegenforgalmi fogadóképesség növelése. — Ha a város szálláshely-ka­pacitását nézzük, a legtöbb hely — 10 099 — a fizetővendéglá­tásnál van. Ezt követi a Castrum kemping, amely 2000 vendéget fogadhat, majd a Zalatour kem­pingje és a különböző üdülők. A sor végén vannak a panziók; je­lenleg 452 vendég elszállásolá­sára alkalmasak. A városban 562 új kiskereskedelmi üzletkör­rel induló vállalkozó van, s 306 az újdonatúj vendéglátóipari üz­letek száma. A melegkonyhás vendéglőtől a gyógynövény­szaküzletig minden kisebb-na- gyobb vállalkozás képviselteti magát nálunk. Ahhoz, hogy a sokat emlegetett minőségi tu­rizmus teret nyerjen Keszthe­lyen, még inkább idegenforga­lombarát feltétel- és eszköz- rendszerre van szükségünk. A közelgő világkiállítás is ser­kentője lehet a turizmus fejlesz­tésének, Keszthely felvirágozta­tásának. Cs. K. E. Napimádók Balaton­berényben Május közepe óta fogad vendégeket a balatonberényi naturistastrand és kemping. Előszezonban főleg külföldiek: németek, osztrákok és hollan­dok látogatják. A majdnem hathektáros területen füvesí­téssel, fásítással igyekeztek minél vonzóbb körülményeket teremteni a házigazdák. A 126 lakókocsit fogadó 200 sátorhe­lyes létesítmény, ahol ezer személyes strand is van ideá­lis hely a naturisták számára. Új vizesblokkok, ivókutak és kerti zuhanyzók teszik kelle­mesebbé itt a nyaralást. A nyitás óta máris élénk a forgalom; a kempingben 20 lakókocsi és 7 sátorhely máris foglalt. A naturisták egyébként nem szeretik a nyüzsgést, s általában 3-4 hétre jönnek. Akad vendég, aki az egész idényt a berényi kempingben tölti. A magyarok — elsősor­ban a naturistaszövetség és a Napóra klub tagjai — számára 40 százalékos árkedvezményt adnak, így egy átlagos ma­gyar család napi ezer forintért szállást és melegvizet is kap Balatonberényben. (Csíky) Fanta^ztiins i&kttósíji/ Bármilyen típusú személygépkocsi, haszongépjárművek, motorkerékpárok vásárlói klubrendszerben, hosszúlejáratú kamatmentes részletfizetési lehetőséggel. Pl.: Suzuki Swift 1.0 13 929 Ft/hó Opel Corsa 1.2 17 594 Ft/hó Mazda 121 25 610 Ft/hó Ford Escort 1.4 24 261 Ft/hó VW Mixto 1.9D 43 453 Ft/hó Toyota Hiace 2.4D 33 697 Ft/hó Bővebb tájékoztatásért forduljon képviselőnkhöz: 1993. június 9-10-11 -én, 10-18 óráig, Balatonboglár, Árpád u. 17. FlPromo-Indra I---Mi OOfSlSORCIO 7 621 Pécs. Jókai u. 6. Telefon: 72/. $9-687

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents