Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-05 / 129. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. június 5., szombat Magyarok a német szakvásáron Mintegy húsz magyar építő­ipari cég részvételére számí­tanak a rendezők a Berlinben megrendezendő német építő­ipari szakvásáron. Százezer négyzetméteren, mintegy ezer kiállítónak tudnak helyet biz­tosítani, s a tavalyihoz hason­lóan körülbelül 123 ezer láto­gatóra számítanak. A körülbe­lül 20 magyar vállalat és vál­lalkozó cégenként 5-6 négy­zetméteren mutatkozhat be, s a terület nagy részét már elad­ták. A Duna rehabilitációja A Duna rehabilitációja a té­mája annak a háromnapos or­szágos tanácskozásnak, ame­lyet Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye közgyűlése rendez a megyei közgyűlések elnökeinek és fő­jegyzőinek részvételével. Az eszmecsere — a témához igazodva — egy, a budapesti Batthyány térről induló hajón kezdődik. A megyék első em­berei Nagymarosnál megte­kintik a munkagödröt, majd Esztergomban folytatják meg­beszélésüket. Osztrák ízesítésű húskészítmények Bővítette üzemét, s ennek nyomán megduplázza az osztrák recepturák alapján ízesített virsli, felvágott, és májasfélék gyártását a Szi­getközi Húskészítmény Kft. Héderváron. Az új üzemcsar­nok 440 négyzetméteres épü­letébe osztrák technológiát te­lepítettek, s a beruházásra több mint 40 millió forintot köl­töttek. Értékesítési területüket már az egész Dunántúlra és a fővárosra is kiterjesztették. Különleges övezet Záhonyban A Záhony térségében kiala­kítandó különleges gazdasági övezet Európa új, kelet-nyu­gati kapcsolatrendszerének központjává válhat — hang­zott el a határ menti szabolcsi városban rendezett, kétnapos nemzetközi konferencia nyitó­napján. A több mint 300 négy­zetkilométeres területre kül­földi és hazai befektetőket várnak — a vállalkozóktól, a multinacionális vállalatokig. Bróker-avatás Magyarországon először vehettek át hitelesítő oklevelet ingatlan-brókerek. Az egy éve alakult budapesti Ingatlan- tőzsdén eddig 200 ingatlan fordult meg, és jelenleg 46 van nyilvántartásukban. A hetente egyszer rendezett tőzsdena­pokon csupán 4—5 kötést je­gyeznek, és ezek is nagyrészt opciós üzletek. A jövőben azonban komoly fellendülésre számítanak az ingatlantőzsde vezetői. Konferencia a versenyképességről Az ipari termékek verseny- képességének javításáról és a műszaki fejlesztésről rende­zett szakmai konferenciát amerikai, angol, német és ha­zai szakemberek részvételé­vel a világ egyik legnevesebb termékfejlesztési tanácsadó intézete, az amerikai Booth- royd Dewhurst kelet-európai tanácsadó irodája. Az eszme­csere célja az volt, hogy meg­ismertesse a részvevőkkel az integrált gyártmányfejlesztés­ben elért hazai és külföldi eredményeket, s segítséget nyújtson a versenyképességet segítő módszerek, stratégiák elterjesztéséhez. A föld termőképességével a polgárok élettere pusztul Dr. Rótt Nándor: Somogybán minden talpalatnyi földet meg kell védeni az eróziótól (Folytatás az 1. oldalról) — Az erózió, a szikesedés igencsak aggasztó jelenség. A környezeti romlást fokozza, hogy az ország nagy részén megoldatlan a lakossági kom­munális hulladékok gyűjtése, elhelyezése és feldolgozása. A legdinamikusabb parla­menti bizottságként tartják számon a környezetvédelem­mel foglalkozót. Részük volt a minisztercserében is: többször nem fogadták el Keresztes K. Sándor beszámolóját, s ezzel tevékenyen járultak hozzá tá­vozásához. A bizottság elnöke, a kereszténydemokrata dr. Rótt Nándor a Somogyi Hírlap kérdésére felelve jellemezte így a környezet állapotát. Hoz­zátette azt is: — A bizottság tagjai valóban sokat dolgoznak, mégpedig azon a területen, ahol az or­szág helyzete talán a legsúlyo­sabb. A környezet és a termé­szet védelme mindig aktuális feladat, de a gyakorlatban sok a gond. Mindent megteszünk, amit tudunk. Magyarországon a környezet állapota rendkívül rossz, de ez sajnos még nem eléggé terjedt el a köztudat­ban. A természeti környezet meghatározza az emberek életmódját, életstílusát, lehető­ségeit. A felszín alatti vizeink elkeserítő állapotban vannak. Az ország egyharmadán elnit- rátosodtak a vizek és megje­lent az arzén is. — Milyen lehetőségei van­nak a bajok orvoslására a par­Dr. Rótt Nándor elnök lamenti bizottságnak és a kormánynak? — Nem tudatosult kellőkép­pen, hogy a következő gene­rációk élete attól függ: hogyan tudunk javítani a környezet ál­lapotán. Ebben pedig minden­kinek megvan a maga fel­adata. A kormányé, hogy azo­kat a beruházásokat és fejlesz­téseket támogatja, amelyek a környezetet javítják. A csator­názás, a szemétfeldolgozás je­lenleginél is nagyobb mértékű támogatása indokolt. Erre a célra egyébként vannak kül­földi hitelkínálatok is. A lakos­ság szemléletében és az ön- kormányzatoknak munkájában áttörésre van szükség, hiszen a lakóhely, a közvetlen kör­nyezet jelenti az életfeltétele­ket. — Somogy megye különö­sen érzékeny a környezetvé­delmi hatásokra. Itt a Balaton és a Dráva egy része is... — Somogy megye valóban rendkívül érdekelt a környe­zetvédelemben. Ha a Bala­tonba befutó vizek, a vízgyűjtő- területek mentén nem védjük a természetet, ha nincs csator­názás a part közelében, akkor a nagy tavat sem lehet meg­védeni. De ez vonatkozik a szemétgyűjtésre is. A Dráva mente pedig Európa egyik leg- értékesebb természetvé­delmi területe. Somogy dom­borzati viszonyai olyanok, hogy minden talpalatnyi földet meg kell védeni az eróziótól. Mert a föld termőképességével a polgárok élettere pusztul. Lengyel János Mennyi is az ipar termelése? Az ipari termelés értéke az I. negyedévben 536 milliárd forint volt, összehasonlító áron számolva 1 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A közölt KSH adatok vala­mennyi ipari vállalkozás ada­tát tartalmazzák, részben tel­jes körű (50 fő felett), részben reprezentatív megfigyelés (20-50 fő között), részben egyéb információk (20 fő alatt) alapján készült becslések összegzéseként. Az ipari termelés 83 száza­léka teljes körű, 4 százaléka reprezentatív, 13 százaléka közvetett információkból származó adatokból áll össze. A többször hivatkozott 76 nagyvállalat adatának infor­mációértékét csökkenti a kivá­lasztás „ötletszerűsége”, va­lamint az alacsony elemszám. Az 50 fő feletti létszámot fog­lalkoztató gazdálkodó szerve­zetek száma ugyanis mintegy 2500, s ezek I. negyedévi ter­melési volumenének csökke­nése — nagyobb, mint az ipar egészéé, meghaladja a 3 szá­zalékot. A jövőt alapozó barcsi panelparketta A ma is korszerűnek szá­mító, a világpiaci követelmé­nyeknek is megfelelő panel­parketta gyártása két évtizede kezdődött meg a Dráva-parti városban. Várkonyi Gábor, a barcsi Dráva Parkett Kft ügyvezető igazgatója azt mondta: az új technológia, az új termék gyár­tása az itt dolgozóktól is megúju­lást követelt. Megújulást, az új, korszerűbb befogadását és al­kalmazását tudásban, gondol­kodásmódban, hozzáállásban, technológiai és munkafegyelem területén egyaránt. A terméke­ket jól el tudják adni az igényes nyugat-európai piacokon is, s tegyük hozzá: a magyar építők, építtetők is kedvelik. A kft-nek ma nincsenek érté­kesítési gondjai, és ezt elsősor­ban igen jó exportteljesítmé­nyének köszönheti. A hazai ke­reslet viszont mérséklődött, de ezt elsősorban az építkezések — ezen belül is főleg a lakásé­pítkezések és a felújítások — nagymértékű csökkenése okozta. Mit hoz a jövő? Az üzem néhány éve önálló, majd kft-vé alakult és most a privatizációt közvetlenül meg­előző időszakban vannak. Ezzel Gyártósoron a jó minőségű alapanyagok kapcsolatban sok a találgatás. Az mindenki számára nyilván­való, hogy a tulajdonosi, szer­vezeti változások elkerülhetet­lenek, de az is, hogy a jövőt meg is kell alapozni. Ez pedig a folytonos műszaki megújulást, innovatív szellemet és gyakorla­tot követeli meg. A kft vezetői olyan műszaki fejlesztéseket készítettek elő és valósítottak meg, amelyek a következő időkben is biztosítják gyártmá­nyaik piacképességét. Uj szárí­tókamrát létesítettek és jelentős műszaki fejlesztést is terveznek. Hamarosan felszerelik és üzembe helyezik azt az új zsu­gorfóliás csomagolóberende­zést, amely világszínvonalú termékük számára világszínvo­nalon csomagolja. Hamarosan csak ilyen csomagolású termé­keket szállítanak az egyre igé­nyesebb piacokra. A műszaki, technológiai meg­újulás azonban önmagában még nem elégséges a sikerhez. Szükséges, hogy a fentieken kí­vül fejlettebb, a növekvő köve­telményeket, a változó fogyasz­tói magatartást is figyelembe vevő marketingmunkát végez­zenek. Fenyő István Az év eleje óta száz új kft alakult meg Somogybán Kevesebb a vállalat, de több lett a kft Legtöbb a húsz főnél kisebb létszámú gazdasági szervezet A gazdálkodók körében Somogybán változatlanul a leg­népszerűbb működési forma a korlátolt felelősségű társaság. A múlt év vége óta újabb száz kft alakult a megyében, számuk ma már megközelíti az ezernégyszázat. Ugyanakkor a vállala­tok száma ötvenhétről ötvenre csökkent. A korlátolt felelősségű tár­saságok legnagyobb há­nyada, 37 százaléka a ke­reskedelem, a jármű- és közszükségleti cikkek javí­tása területén tevékenyke­dik, ipari termelést mintegy 250 kft folytat. Figyelemreméltó, hogy a mező- és erdőgazdálkodás területén is szaporodnak a korlátolt felelősségű társa­ságok, napjainkra már több mint hetven működik So­mogybán. Nem igazán jellemző gaz­dálkodási forma viszont a megyében a részvénytársa­ság. Az év eleje óta szá­muk mindössze eggyel gyarapodott, s a működő huszonnyolc Rt közül a leg­többen, kilencen kereske­delmi tevékenységet foly­tatnak. A gazdasági átala­kulás lényeges jellemzője az is, hogy a kisebb lét­számú szervezetek száma nő; mindössze 33 olyan vál­lalkozás van a megyében, ahol háromszáz főnél több dolgozót foglalkoztatnak. A legnagyobb hányadot a 20 főnél kevesebb embert fog­lalkoztató gazdasági szer­vezetek képviselik. Küzdelem a kalászosokért KETTŐS KÁRTÉTELI VESZÉLY „Szegény embert az ág is húzza” — e mondás igazsága napjainkban igencsak vonat­kozik a mezőgazdálkodókra. Az agrárágazat általános vál­sága mellett ismét itt az aszály és ráadásul régen nem ta­pasztalható mértékben tá­madnak a kártevők, a kóroko­zók. — A szakemberek hetek óta szakadatlan küzdelmet foly­tatnak a tömegesen szapo­rodó vetésfehérítő bogár és lárvája, az árpacsiga kártéte­lének visszaszorításáért — mondta Tóth István, a megyei növényegészségügyi állomás igazgatója. — Közismert, hogy a gaz­dálkodók igen nagy pénzszű­kében vannak. — Valóban, szinte erőt meghaladó módon próbálják a gazdálkodók a súlyos károkat megelőzni. Ez idáig a kalá­szosok csaknem hatvan szá­zalékát részesítették növény­védő szeres kezelésben, ez az arány jócskán meghaladja a korábbi években szükséges védekezések mennyiségét. Figyelemre méltó, hogy a ga­bonák fejlettsége miatt, a me­gyében működő három heli­kopteres brigád húszezer hek­tárt kezelt légi úton. Mindezt úgy tették a gazdálkodók, hogy krónikus pénzhiánnyal esetenként fizetésképtelen­séggel küszködnek. — Mi a helyzet a most in­duló magángazdálkodóknál? — Az ő esetükben a veszély talán még nagyobb, hiszen egy részüknek nincs tapaszta­lata, késve ismerik fel a kárté­telt, illetve tanácstalanok, nem tudják, milyen védekezési módszert válasszanak. Saj­nos, igen sok kis parcellán le­het látni máris a kártevő lomb­rágása nyomán kifakult folto­kat. Nekik csak azt tudom ajánlani, hogy keressék fel a helyi növényvédő szakembert, aki készségesen ad tanácsot, felvilágosítást. — Nagy a kártételi veszély, a védekezésre vannak-e meg­felelő szerek? — Tudomásom szerint a nagygazdaságok részére a nagykereskedelmi forgalma­zóknál változatlanul rendelke­zésre állnak a szükséges ro­varölők, a magántermelők pe­dig eredményesen alkalmaz­hatják a Fendona, a Bancol, a Chimix, a Karate rovarölők va­Kalászos, amit sikerült megmenteni lamelyikét. A védekezés na­gyon fontos, hogy az aszálytól amúgyis sanyargatott kalá­szosokból be lehessen vala­mit takarítani. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents