Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-04 / 128. szám
1993. június 4., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Rendőrőrs alakult Igáiban Június első napjaiban rendőrőrsöt avattak Igáiban. A nagy idegenforgalmat lebonyolító községben eddig rendőrállomás működött mintegy tizenkét fővel. A fejlesztésre azonban szükség volt. Mivel a Belügyminisztérium koncepciója szerint az egységesebb irányítást, a hatékonyabb rendőri munkát a területen leginkább az őrsi szervezet biztosítja, 16 fővel Igáiban is őrsöt hoztak létre. Parancsnokává Fias Zsolt főhadnagyot nevezték ki. Bánya-klub Budapesten A Bányai Panoráma Egyesület, egyebek között nagy társadalmi összefogásra építve fejleszti üdülőfaluvá a kis somogyi települést. Az egyesületnek neves sportolók, közéleti emberek is tagjai. Az ő segítségükkel Budapesten létrehozták a Bánya-klubot, amelynek elnökévé a kalapácsvető Zsi- vóczky Gyula olimpiai bajnokot választották. Nagyné Czanka Valéria, az egyesület vezetője szerint egyelőre főként információval segíti a klub a bányai törekvéseket. Kevesebb olaj a gyógyvízben A szénhidrogén kutatás során talált csisztapusztai gyógyvíz olajszennyeződése az utóbbi időben jóval meghaladta az engedélyezett mértéket, és magas volt a coli bacillus fertőzöttség is. A Buzsáki Önkormányzat mintegy 3,5 millió forintos költséggel újra fúratta az elhasználódott kutat. A köjál-ellenőrzés kimutatta: a kút felújítása után az említett veszélyek az egészségügyi előírások által megszabott határértékek alá estek vissza. Marad a hatvan százalék A kaposvári önkormányzat döntése alapján csak akkor lehet megvásárolni a vételár mintegy 20 százalékáért az önkormányzati bérlakásokat, ha a lakók több mint 60 százaléka kinyilvánítja vételi szándékát és befizeti a pénzt. Dr. Mátrai Márta képviselő, az ad hoc lakásbizottság vezetője szerint ezt sokan kifogásolták, és azt kérték kevesebb vásárló esetén is tegyék lehetővé az elidegenítést. Többen az ötven százalékot tartanák elfogadhatónak. A képviselő- testület az ad hoc bizottság javaslatával egyezően úgy döntött azonban, hogy nem változtat az arányon. Egyrészt az értékesítés így is folyamatos, másrészt a rendeletek gyakori változtatgatása nem tenne jót az ügynek. Újabb pályázat lesz A Strabag Hungária Kaposvári Területi Igazgatósága korábban úgy döntött, hogy bekapcsolódik a 61-es út mintegy húsz kilométeres szakaszának építésébe. Ennek érdekében elindult a beruházó által meghirdetett pályázaton. A pályázatokat nemrég elbírálták, és a Strabag is kapott feladatot. Mivel a kiírt munkák csak egy részére volt fedezet, az első fordulóban, újból lehet pályázni. A Strabag a további siker reményében ismét indul a pályázaton. Demonstráció után megegyezést jósol a képviselő Oktatáspolitika híján oktatáspolitikai fórum Beke Kata az oktatási törvényről: „Nincsen benne semmi, ámde az legalább érthető” Mol-kút épül a Nostránál A finishez érkeztek Kaposvár új benzinkútjának, a Nostránál épülő Mol-kút építésének a munkálatai. Az épületben a belső vakolást végzik a szakemberek, a tartályok már a földben vannak és nemsokára a töltőberendezéseket is felszerelik. A tervek szerint a műszaki átadás július 6-án lesz. (Fotó: Lang Róbert) Hét községnek 25 millió az útalapból A kerékpárutak építésének támogatására pályázat alapján az idén először osztottak ki összegeket az útalapból. A községekből érkezett kérelmekről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium tárcaközi bizottsága döntött. A kilencvenhat beérkezett pályázatból hetvennégyet tartott értékelhetőnek a bizottság. A döntésnél fontos szempontnak tartották többek között a közlekedésbiztonságot, a környezet- és egészségvédelmet, az idegenforgalmi szerepkört, a térség helyzetét, fejlesztési lehetőségeit. A hetvennégy önkormányzat az idén csaknem 373 és fél millió forintot kapott az útalapból a kerékpárutak építésére. Somogyból hét község ön- kormányzata 25 millió 600 ezer forint támogatást kapott. Balatonlelle, Csorna, Fonyód, Lengyeltóti, Magyaregres, Mosdós, Nagyberki önkormányzatának pályázata részesült támogatásban. A legtöbbet — meghaladja a kilenc és fél millió forintot — Balatonlelle kapott, de hét és fél millióval segítik a fonyódiak ke- rékpárút-építési programját is. (Folytatás az 1. oldalról) Mint elmondta, az új oktatási törvénnyel kapcsolatban — melyet hamarosan tárgyal a parlament — mindenütt pletykákkal, rémhírekkel, csodavárással találkozik. Ezért szeretne mindenkit jó előre biztosítani: az oktatási törvénytől sem félni nem kell, sem örülni nincs okunk neki, mert nincsen benne semmi. Az új oktatási törvény — sajnos sikerrel — igyekszik mindent kikerülni, ami az iskolának fontos: sem az anyagi ellátást, sem a tanárképzés színvonalának emelését, sem a kötelező óraszám csökkentését nem érinti. Amit viszont szabályoz, az az iskolák, óvodák házirendjébe illenék. (Pl. a növendékek magatartását). „Ezt az oktatási törvényt nem szabadna meghozni, de egy sikertelen kulturális vezetésnek felmutatható eredményre van szüksége. Annak idején a pedagógus legnagyobb szabadságát szerettük volna elérni, ki- és bemeneti szabályozást szerettünk volna, alaptantervvel, hármas vizsgarendszerrel. Ennek teljes kudarca az új oktatási törvény: Az összes újítást, a lényeget elejtette a minisztérium. Ami maradt: folyamat- szabályozás, a centralizálás. ” Az iskolastruktúra változtatása kapcsán a 9-10. osztály „levegőben lógására” hívta fel a figyelmet a képviselőnő. Mint elmondta, a tízosztályos iskolatípusból a módosabb szülők várhatóan negyedik, hatodik osztály után átviszik a gyerekeiket középiskolába, s a fölsőbb osztályokban már csak a szegény gyerekek maradnak. ’’Előttük pedig bekattan a sorompó, mert a 9—10. osztály után az átjárhatóság garanciái nincsenek meg” — mondta, hozzátéve, hogy a 9—10 osztályra a házigasz- szony-gazdasszonyképzésen stb. túl a kormányzatnak nincs is koncepciója. Szerencsére — fűzte hozzá — feltehetőleg továbbra is a nyolc osztályos marad a fő iskolatípus. A Regionális oktatási központokokkal kapcsolatban arról beszélt, jelenleg nincs olyan testület, amely szakmai felügyeletet jelentene. „Van viszont a ROK, ahol nincs meg a garanciája a szakmai színvonalnak. Nincs döntési joguk sem, amitől azonban félni kell, hogy elbürokratizálják az iskolákat.” A pedagógusdemonstráció kapcsán elmondta, „hoztunk egy törvényt, aztán azt mondtuk, hja fiúk, nem érvényes.” Úgy véli, a demonstráció után, ha egy pici politikai érzéke van a kormánynak, akkor létrejön a kompromisszum. Az összegyűlt tízezres tömegre oda kell figyelni. N. L. Karúd segítségre vár A betelepülők növelik a gondot Menekülttábor lesz a laktanyából vagy fordítva? Törvényre vár a honvédség Karád 2009 lakosa közül 150 ideiglenesen települt a faluba. A főként budapesti illetékességű emberek csak idényjelleggel tartózkodnak a faluban s ez nem kedvez a ka- rádiaknak, mert csak az állandó lakosok után kapják a normatív, állami támogatást. Kovacsik Lajos polgármester elmondta: amilyen adót csak lehetett, kivetettek a „bevándorlókra, de ez nem pótolja azt a 4-5 százalékos kiesést, amely a kommunális ellátásban a pluszkiadások miatt jelentkezik. Már a szemétszállításért sem fizettetnek velük, az ügyintézés bürokratikus menete ugyanis rengeteg energiát emészt föl. Tetézi a gondokat, hogy Karád lakosságának 16 százaléka cigány. Ők, az alacsony iskolá- zottságúak és újabban már a 2-3 gyermekes szülők is gyakorta szorulnak segélyre. A 170 munkanélkülinek jelenleg 10 százaléka került ki az állami támogatásból, de ez a létszám az év végére 30 százalékra növekszik, és az önkormányzat saját erejéből nem képes támogatni a rászorulókat. Csak átmeneti megoldást jelent a közhasznú munkát végző 15 ember alkalmazása. A Somogy Megyei Munkaügyi Központ ugyanis szerződésben kötötte ki, hogy 18 hónapnál tovább nem alkalmazhatják őket. A szociális gondok enyhítésére az önkormányzat pályázatot adott be a Népjóléti Minisztériumba a segélykeret bővítésére. Hosszú távon azonban nem jelent igazi megoldást a segélyezés; a munkahelyteremtés gondja nem lehet csupán Karád magánügye. Várnai Ágnes (Folytatás az 1. oldalról9 A Somogyi Hírlap kérdésére válaszolva dr. Szendrei László elmondta: a nagyatádi volt fegyelmező zászlóaljat, amelyet pillanatnyilag a honvédség egy kislétszámú alakulata őriz, föltehetően a többi elhagyott laktanyához hasonlóan értékesítik majd. Ám az sem kizárt, hogy a menekülttábor melletti létesítménynek a Belügyminisztérium lesz az új gazdája, és befogadóállomássá alakítják majd. Dr. Szendrei László, aki négy hónappal ezelőtt Raffai Ernőt váltotta a HM államtitkári székében, ismerkedő látogatásra érkezett Somogyba. A megyeszékhelyen Preinin- ger Ambrus vezérőrnagy, a kerület parancsnoka tájékoztatta az alakulatok helyzetéről. A vezérőrnagy néhány a honvédelmi törvénnyel kapcsolatos kételyének is helyt adott a megbeszélésen, majd hosz- szasan elemezte beosztottjainak egzisztenciális problémáit. Ezek kritikus esetben még az alakulatok hadrafoghatóságára is kihathatnak. Dr. Szendrei László leszögezte: a honvédelmi törvénytől a hivatásos katonák egzisztenciális helyzetük jobbrafor- dulását remélik. Ez pedig nem a honvédelmi törvény feladata. Az anyagi problémák enyhítésében a katonák jogállásáról szóló törvény hivatott segíteni. Hogy mikor kerül napirendre, az az Országgyűlés házbizottságának határozatától függ. A HM reményei szerint azonban az új törvényt az ősz elején tárgyalhatják a honatyák. Barna Zsolt Adomány Angliából Több mint ezer fontot adott át tegnap a déli órákban egy Londonból érkezett küldöttség a nagyatádi tábor me- mekültjei javára. Hiesz Miklós, a jeruzsálemi Szent Lázár rend lovagja és felesége, Kézdy Vásárhelyi Csilla dáma magánkezdeményezése nyomán ezeregyszázti- zenöt fontot gyűjtöttek össze barátaiktól. Azt tervezik, hogy az ismerkedő látogatás után egy karitatív szervezetet állítanak fel, és további segítséget nyújtanak a rászorulóknak mindaddig, amíg a menekültek hazánkban tartózkodnak. A vendégek látogatást tettek a táborban. A rövid séta alatt felkeresték a helyi iskola több osztályát, ahol csokoládéval kedveskedtek a gyerekeknek. N. I. AZ MSZOSZ-É A MANDÁTUMOK NAGY RÉSZE Sikeres üzemi tanácsi választások Hívták is Csurkát meg nem is Mindenki mást mond, mindenki mást akar (Folytatás az 1. oldalról) Hiszen e testületet hatalmazza fel a munkatörvénykönyv arra, hogy részt vegyen a munkáltató fontos döntéseinek meghozatalában. Az üzemi tanácsi választásokkal ugyanakkor megmérettettek a választás egyik kezdeményezői, a szakszervezetek is. Az elnyert mandátumok az ágazati vagyon felosztását is meghatározzák. A termelő, szolgáltató, forgalmazó szférában 120 helyen 600 üzemi tanácstagot választottak a megyében. A mandátumok 85 százalékát az MSZOSZ nyerte el, 8 százalékát más szakszervezetek és 7 százalékát szakszervezeteken kívüliek. A szakszervezetek által megszerzett mandátumok szempontjából az MSZOSZ a szavazatok 91 százalékát nyerte el. Nem volt érvénytelen választás, s nem kellett megismételni egyet sem. Sok helyen a szakszervezeti tisztségviselők kerültek be az üzemi tanácsba. Probléma, hogy a legtöbb termelőszövetkezetben, állami gazdaságban, illetve az építőipar egyes területén és a magánszféra egészében nincsenek jelen a szakszervezetek, így üzemi tanácsok sem alakultak. Pedig éppen a munka- vállalók e köre a legkiszolgáltatottabb. A szakszervezet közvetítésével fontos, hogy itt is megalakuljanak az üzemi tanácsok — mondta Eger- szegi László. Azzal, hogy a mandátumok nagy részét szakszervezeti tisztségviselők nyerték el, vissza lehet csempészni azokat a jogokat a döntéshozatal rendszerébe, amelyeket az érdekvédelmi szervezettől elvettek: a döntési, egyetértési és véleményezési jogot. A választás után most egyébként a legfontosabb feladatok között az ügyrend elkészítése, az üzemitanácsok tagjainak felkészítése szerepel. T. K. Kari Péter, a Magyar Demokrata Fórum megyei elnöke sajnálatos módon „megfeledkezett” arról, hogy az MDF kaposvári városi szervezetének elnöksége úgy döntött: meghívja Csurka Istvánt— állítja Hódos Győző alelnök, aki Csurka István somogyi programjáért vállalta a felelősséget. Kari Péter — közölte Hódos Győző — az elnökség álláspontjával ellentétben nem küldte el a meghívót Csurka Istvánnak. így aztán az író-politikusnak nem volt oka felkeresni az MDF helyi szervezetét. Hódos Győző mindehhez megjegyzésként hozzáfűzte még: így teljesült a valóban létező központi követelmény, amely szerint Csurka István programjait az MDF hivatalosan nem támogathatja. Mint ismeretes, Csurka Istvánt és társait azóta az MDF frakció kizárta tagjai sorából.
