Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-03 / 127. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. június 3., csütörtök CSENGET A POSTÁS... Ki veheti át a nyugdíjat? A meghatalmazó aláírását hitelesíteni kell — Kérheti letéti kezelését is Generációk (Fotó: Király J.Béla) Kaposváriak az enciántól kékló' hegyen Kirándulás kevés pénzből — A következő úti cél: Kárpátalja Egységes összegű emelés Szeptembertől további négy százalékkal emelik a nyugdí­jakat, s az emelés összegé­nek kiszámításánál csak az alapjáradékot veszik figye­lembe. Nem százalékosan, hanem egységesen négyszáz forinttal nő azoknak az özve­gyek az ellátása, akik saját és özvegyi jogon összevonva ré­szesülnek ellátásban. Ugyan­csak meghatározott összeg­gel — havonta kétszáz forint­tal — kapnak többet szeptem­bertől a mezőgazdasági szö­vetkezeti öregségi, munka­képtelenségi és özvegyi, va­lamint szakszövetkezeti tagot megillető növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékosok, va­lamint azok, akik nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás­ban részesülnek. A házastársi pótlékot és a házastárs utáni jövedelempótlékot sem száza­lékosan növelik szeptember­től, hanem ugyancsak egysé­gesen százötven forinttal egé­szítik ki. Többségben az egyedülállók A somogyi megyeszékhely nyugdíjasainak 55 százaléka egyedül él, s túlnyomó több­ségük — 89 százalékuk — nő. Ezt állapította meg egy, a kö­zelmúltban végzett és a ka­posvári nyugdíjasok helyzetét, anyagi és szociális ellátottsá­gát elemző reprezentatív fel­mérés. A megkérdezettek 40 százaléka él együtt a házas­társával, s mindössze 5 száza­lékuk él családban, vagyis együtt a gyermekekkel. Tavaly az egy nyugdíjból élők havi át­lagos nyugdíjösszege alig ha­ladta meg a 9900 forintot, ugyanakkor a létminimum 10 ezer 122 forint volt... Bányászok járandósága A kormány rendeletet hozott a nyugdíjas bányászok szén- járandóságának pénzbeli megváltásűról. Az Országos Társadalombiztosítási Fői­gazgatóság közlése szerint az idén május 21-ig a jogosultak csak mintegy 75 százaléka kaphatta meg a pénzbeli szén- járandóság utalványait, mivel a munkáltatók egy része a szükséges adatokat a kor­mányrendeletben megszabott határidőig nem juttatta el a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság­nak, s a megküldött adatok, il­letve jegyzékek sok esetben hiányosak, pontatlanok, s emiatt azokat adatpótlásra, kiegészítésre vissza kell kül­deniük a munkáltatónak. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság munkatársai azon vannak, hogy a szénjárandóság utal­ványait lehetőleg még május­ban eljuttassák a nyugdíjas bányászokhoz. ( Tovább tart a vita a kártyapénzről Tart a vita az orvosi kártya­pénzről. Az egészségügyi alapellátás új finanszírozásá­nak rendje hamarosan — jú­lius elsején — életbe lép. Mos­tantól a kártyapénzből fedezik az orvosi körzet működésének költségeit, s megszűnik a múlt évben még általános gyakor­lat, mely szerint a kártyapénz mintegy bérkiegészítő szere­pet töltött be. A társadalombiz­tosítástól származó pénzt ugyanakkor úgy kell teljesít­ményarányosan beosztani, hogy ne támadjon zavar a há­ziorvosi praxisok működőké­pességében. A nyugdíjak kézbesítésével kapcsolatos szabályokról, alapvető tudnivalókról érdek­lődve Tóth Attilától, a kapos­vári 1. Számú Körzeti Posta- hivatal kézbesítési osztályve­zetőjétől a következő tájékoz­tatást kaptuk: — A posta a nyugdíjat első­sorban a címzettnek fizeti ki. Ha a nyugdíjas meghatalma­zás útján rendelkezik, megha­talmazottja is átveheti az ösz- szeget. Meghatalmazott lehet minden 18. életévét betöltött, írni tudó személy, ha abban a kézbesítőjárásban lakik vagy vállalja, hogy a kifizetési na­pon a címzett utalványán sze­replő címen várja a kézbesí­tőt. A meghatalmazást írás­ban, postai nyomtatványon kell adni. A meghatalmazás „Rendszeres olvasója va­gyok lapjuknak, igen hasz­nosnak tartom ezt a rovatot, s magam is szeretnék tanácsot kérni... Szóládon lakom, nem a legjobb anyagi körülmények között. Két gyermekünk mellé magunkhoz vettem — tulaj­donképpen harmadik gyer­mekként — édesanyám test­vérét, mert nem tudtam volna elnézni, hogy szociális ott­honba kerüljön. Mindez 1982-ben történt. Nagynéném most 80 éves, tel­jesen vagyontalan, semmiféle jövedelme sincs. Mivel nem vagyok tartásra kötelezett hozzátartozója, rendszeres szociális segélyt folyósítanak évek óta. A segély összege az évek folyamán a jogszabályokban meghatározott mértékben las­sacskán növekedett — tudo­másom szerint a mindenkori legkisebb özvegyi nyugdíj mértékéig —, két év óta azon­ban a helyi önkormányzat egyetlen fillért sem emelt, a segély jelenleg is 5350 forint. Pedig az eltelt két év alatt minden bizonnyal emelték az Három levelet őrizgetek már hónapok óta. íróik kérték: ne hozzam nyilvánosságra nevü­ket, címüket. Várom, hátha egyszer mégiscsak fölmente­nek a titoktartás alól, ám úgy tűnik, hiába reménykedem. Ami közös ezekben a leve­lekben, az a segíteni akarás. A három levélíró közül kettő nyugdíjas. Egyikük — egy öz­vegyasszony — Tab, másikuk — jövőre nyolcvanesztendős férfi — Marcali közelében levő kis településen él. Az idős öz­vegyasszony jobb sorsra ér­demes hajléktalannak adott volna fedelet otthonában és munkaalkalmat a ház körül. Az idős férfi a Nyugdíjasok olda­lának egyik írását olvasva szintén biztos otthont ajánlott fel az újságcikk szereplőjének. A harmadik levél írója Csurgó környéki községben él, s így vall önmagáról, elképze­léséről: „Bár nem vagyok nyugdíjas korú, de szívesen egy esetre vagy hosszabb időre, de legfeljebb a kiállítás évének végéig adható. A meghatalmazó személy aláírását hitelesíteni kell. A hi­telesítést bármelyik postahiva­tal, a meghatalmazó lakóhe­lyén illetékes postai kézbesítő, bíróság, közjegyző, a helyi önkormányzat illetékes szerve végzi. A kéttanús meghatal­mazást a posta nem tekinti ér­vényesnek és nem fogadja el. Ha a nyugdíjas kórházi keze­lés alatt áll, aláírását az adott kórház is hitelesítheti. — Ha a nyugdíjas hosszú időre elutazik és meghatalma­zást nem kíván adni, a pontos címadatok megadásával kér­heti, hogy utalványát küldjék utána, vagy azt is kérheti, hogy átjelentsék az új címre. özvegyi nyugdíjat... Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni arról, megkapják-e az önkor­mányzatok állami támogatás­ként a szociális ellátásra fordí­tandó összeget, és arról is, hogy a rendszeres szociális segélyt erre az évre mekkora összegben határozza meg a jogszabály?” — kérdezi szó- ládi olvasónk. Mivel föltételezzük, hogy a kérdésekre adandó felvilágo­sítás többeket is érdekel, ol­vasónk levelét továbbítottuk a Somogy Megyei Önkormány­zati Hivatal Társadalompoliti­kai Irodájához, s az adandó választ — és ha kapunk ilyet, a helyi önkormányzat tájékoz­tatását is — közreadjuk eze­ken a hasábokon. Kaposvári olvasónk arról érdeklődik: miért nem tesszük közzé más lapokhoz hason­lóan a Somogyi Hírlapban is „Kedvezményes akciók” cím­mel a különböző cégek áru­ajánlatát, amelyben olyan fo­gyasztási cikkeket kínálnak másnál olcsóbban, amelyek­nek az ára a kispénzű nyugdí­jasok pénztárcájához igazo­olvasom a Nyugdíjasok olda­lát. Szociálisan és anyagilag, sajnos, éppen olyan helyzet­ben vagyok, mint ők, hiszen lassan egy év óta nincs mun­kahelyem... Olvastam a „Nyu­ginyögi diszkontláncról” és úgy gondolom, itt is nagy szükség lenne rá, s talán — segítsé­gükkel — meg is tudnám szer­vezni ezt a nagyon hasznos, nonprofit jellegű szolgáltatást: saját lakásunk egyik helyisége alkalmas is lenne rá...” Nem tudom, nyugdíjas olva­sóinknak sikerült-e rátalálni, és azt sem, munkanélküli levélí­rónk megnyitotta-e diszkontját, ahol a helybeli nyugdíjasok is kedvükre vásárolhatnak. Csak azt tudom, hogy nincsenek hí­ján a segítő szándéknak, hi­szen mindhármukat ez kész­tette levélírásra. Még akkor sem feledkeztek meg mások segítéséről, ha olykor ők ma­guk is támogatásra szorul­nak... — hf — Az átjelentéshez, a lakcímvál­tozás bejelentéséhez szüksé­ges nyomtatványt minden kézbesítőtől vagy kézbesítő­hivataltól ingyen beszerezheti a nyugdíjas. Külföldre szóló utánküldést nem lehet kérni, ebben az esetben meghatalmazással kell rendelkezni az összeg át­vételéről. — Ha valaki végleg kül­földre távozik, nyugdíjának fo­lyósítását az erre vonatkozó törvény szabályozza. Kérhető a nyugdíjutalvány letéti keze­lése is, ha a nyugdíjas rövi- debb időre elutazik, de még az utalvány érvényességének le­járta előtt, ez az időpont a tárgyhónapot követő hónap 5-e, a hivatalban átveszi a nyugdíját. dik. Némelyik újságban he­tente egyszer önálló rovatot szánnak erre a célra, és felso­rolják, hogy hol, mit lehet ol­csóbban beszerezni. Magam is találkoztam ilyen ajánlásokkal, s igaz, ami igaz: somogyi cég ajánlata nem szerepelt a kedvezményes akcióban. Rendszeres „sze­replői” viszont a rovatnak — nem fizetett hirdetésről van szó! — a békéscsabai, a bu­dapesti, a debreceni, a pécsi, a székesfehérvári, a szegedi, a szekszárdi áruházak, válla­latok olyan cikkek kedvezmé­nyes áraival, mint például a mosóporok, a papirzsebken- dők, a különféle tejtermékek, felvágottak, lekvárok, befőt­tek, villanyégők — szóval a nyugdíjasok által is gyakran vásárolt áruk. Szívesen tudósítanánk mi is hasonló, a nyugdíjasok nehéz anyagi helyzetét könnyítő ak­ciókról, ha tudnánk róluk. Ami­ről értesülünk — például a ka­posvári nyugdíjasbolt kínála­táról —, azt közreadjuk. Amit ezenkívül még tehettünk: fel­hívtuk a forgalmazók figyelmét a Nyugdíjasok oldalán fölkí­nált lehetőségre. Úgyszólván senki sem élt vele... Baleseti rokkantsági nyug­díjra az jogosult, aki munka- képességét hatvanhét száza­lékban túlnyomóan üzemi bal­eset következtében elvesz­tette és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lé­nyegesen kevesebb a meg­rokkanás előtti kereseténél. Balesti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, aki munkaké­pességét ötven százalékban szilikózis következtében vesz­tette el, és nem dolgozik, vagy szilikózisveszélymentes mun­kakörben, illetőleg munkahe­lyen nem rendszeresen dol­gozik, vagy keresete lényege­sen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. A baleseti nyugdíj mértéke a rokkantság fokától és a szolgálati idő tartamától függ. A rokkantság fokának megfe­lelően a III. rokkantsági cso­Rendszeres kirándulók a kaposvári nyugdíjasok. Egyesületük jóvoltából időről időre útra kelnek, és közösen ismerkednek hazai és külföldi történeti és természeti érde­kességekkel. A múlt héten több mint negyvenen lépték át az or­szág nyugati határát, és két napot töltöttek Ausztriában. A kis csoport tagjai korántsem azzal a céllal indultak útnak, hogy bevásárlással múlas­sák az időt: Weisbe látogat­tak, megtekintették Grác ne­vezetességeit, és az osztrák város közelében felmentek az 1446 méteres Schöklre. Csodálatos látvány tárult a kaposvári nyugdíjasok elé: enciántól kéklett az egész hegy... Sokáig emlékezetes marad Semriach is: tárlatve­zetéssel egy órát töltöttek a csodálatos csepkőbarlang- ban, amelynél az újabb sza­kaszok feltárását magyar bar­langászok segítették. portba tartozik az, aki a mun­kaképességének a hatvanhét — szilkózis miatt az ötven — százalékát elvesztette, de nem teljesen munkaképtelen. All. rokkantsági csoportba tar­tozik az, aki teljesen munka- képtelen, de mások gondozá­sára nem szorul. Az I. rok­kantsági csoportba az tartozik, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szo­rul. A baleseti rokkantsági nyugdíj összege az imént fel­sorolt rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagke­reset hatvan, hatvanöt, illető­leg hetven százaléka. A nyug­díj összege a szolgálati idő minden éve után a havi átlag- kereset egy százalékával emelkedik, az átlagkerestnél azonban több nem lehet. A baleseti rokkantsági Tegnap és tegnapelőtt egy újabb nyugdíjascsoport meg­ismételte az ausztriai, kétna­pos programot, de ezzel még nem ért véget a külföldi ki­rándulások sora. További osztrák út szerepel a tervben, s arra még a nyáron sor ke­rül. Szeretnének eljutni Kár­pátaljára is, mégpedig úgy, hogy a szomszédolást lehe­tőleg minél kevesebb pénz­ből megússzák, hiszen a nyugdíjból nem telik sokra. Úgy számolnak, hogy Ka­posvárról vonattal jutnak el az országhatár közelébe — így ugyanis igénybe vehetik a kedvezményes vasúti uta­zásra jogosító utalványt —, s csak onnan mennének to­vább kirándulóbusszal. Ilyen módon még olcsóbban lebo­nyolíthatják az újabb, Ukraj­nának a magyar határhoz közeli részével is megisme- rető kirándulásukat a Kapos­vári Nyugdíjasok Egyesüle­tének tagjai. nyugdíj összegének az alapját képező havi átlagkeresetet a baleseti járadékra vonatkozó rendelkezések alkalmazásá­val kell megállapítani. Az igénylő kérelmére a baleseti rokkantsági nyugdíjat az öregségi, illetőleg a rokkant­sági nyugdíj alapjára vonat­kozó rendelkezések szerint kell megállapítani, ha az szá­mára kedvezőbb. Baleseti járadék helyett bal­eseti rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a baleseti já­radékos baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá. Ha pedig a nyugdíjas az állapotá­nak a változása miatt más rokkantsági csoportba kerül, baleseti rokkantsági nyugdíját ennek megfelelően változtani kell. (Következik: Mikor szűnik meg a jogosultság?) Tanácsot kémek... Kedvezményről, támogatásról Szóládi levélírónk a szociális ellátás érdekes esetét említi, s ezel kapcsolatban a segély mértékéről kér felvi­lágosítást. Leveléből idézünk. H. F. Segíteni akarnak Erről szól a törvény... A baleseti rokkantsági nyugdíj

Next

/
Thumbnails
Contents