Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-03 / 127. szám

1993. június 3., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 7 Ahogy egy iskola segít magán Zádori János igazgató: „Amit ígértünk, azt teljesítettük” Parlamenti ülés után állást foglaltak a könyvkiadók: „Nem giccsadó, rosszabb annál” Törvényt hoztak a honatyák, most meg védekezhetnek. Esetleg érvelhetnek is: minő logika alapján született meg ápri­lis elsejei (!) hatállyal az 1993. évi XXIII. számú törvény, neve­zetesen a Nemzeti Kulturális Alap kereteit meghatározó, a könyvszakmát immáron — az év eleji ÁFA-bevezetés után — méginkább porbataszító adóztatási, pénzelvonási rendszer. Alig fél évvel ezelőtt számol­tunk be fonyódi Híradásipari és Kereskedelmi Szakközép- iskola, 521. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet új tanműhelyének avatásáról, valamint az iskola terveiről. Zádori János igazgatóval arról beszélgettünk, hogy a tervek­ből mit sikerült teljesíteni. — Mindent, amit ősszel ígértünk — válaszolta kérdé­sünkre. — Elkészült a hét üz­letből álló üzletsor, amelynek tulajdonosai felépítették ne­künk a nyolcadikat. Ezt egy újabb vállalkozási formaként ki fogjuk adni, tehát mint a te­rülethasználati díjak ez is be­vételeinket gyarapítja. A kö­zelmúltban hétmillió forintért vásároltunk egy új típusú 365-ös Ikarust, amelyet sze­mélyszállításra használunk. Az árát egyrészt saját bevéte­leinkből, másrészt pedig a költségvetésből finanszíroz­tuk. A tapasztalatok azt bizo­nyítják — mivel a busz már szeptemberig „elkelt" —, hogy ezt a vállalkozási formát már előbb el kellett volna kezdeni. Az autósiskolánk is beindult négy oktatóval. A télen — fő­ként a környékbeli polgármes­teri hivatalok alkalmazottjai­nak — számítógépes tanfo­lyamokat szerveztünk. — Mit terveznek a közeljö­vőben? — Egy tíz üzletből álló be­vásárlóközpontot Fonyód központjában. Reméljük fél év múlva elkészül. Önerőből el­kezdtünk építeni egy új, 1,5 millió forint értékű raktárköz­pontot, s szintén hasonló költ­séggel tervezzük a kézilabda- pálya felújítását is. Mivel élel­miszereladó és kereskedelmi szakmunkás tanulóink is van­nak, a közeljövőben szeret­nénk beindítani egy iskolai tanboltot, amelyhez az ÁVÜ-től kapunk egy kis abc-t. A kollégiumnál egy előtér kia­lakítása szerepel a terveink között. — Úgy gondolom, ezek a tervek még egy bátran vállal­kozó iskola pénzügyi lehető­ségeit is meghaladják. Hon­nan teremti elő ezekhez a többmilliós beruházásokhoz a pénzt? — Pénzszűkös világunkban igyekszünk minden lehetősé­get megragadni. A vállalkozá­sainkból befolyt összegeken kívül a terveink teljesítéséhez a diákjaink több mint 1 millió forint értékű munkával járultak hozzá. Természetesen pályá­zatok útján is megpróbálunk pénzhez jutni. A oktatás tartalmi részéről megtudtuk, hogy idén 12 vég­zős tanulójuk jelentkezett fel­sőoktatási intézménybe, va­lamennyien tanulmányi ered­ményük alapján nyertek felvé­telt. Az országos tanulmányi versenyek döntőiben pedig Miseta Gábor és Rill Tamás öregbítette iskolája hírnevét nagyszerű eredményével. Az iskola profilja szeptembertől kibővül: tíz év után újra ké­peznek itt fogműveseket. Zádori János másfél éve vezeti az intézményt, ez idő alatt 550 négyzetméter alapte­rülettel bővült az épület, s be­indultak a vállalkozások. Az igazgató hangsúlyozta: — Ezekhez az eredmé­nyekhez nagyban hozzájárult a tantestület munkája is. Tamási Rita Az új Ikarus, háttérben a kö­zelmúltban elkészült üzlet­sorral (Fotó: Csobod Péter) Eddigi és további kételyeim egy állásfoglalás kapcsán tá­madtak, amelyben a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesz­tők Egyesülése fejezte ki egyértelmű nemtetszését. ír­ják, hogy a „most bevezetett kulturális járulék a törvény szerint nem azonos a régi giccsadóval. Rosszabb annál, az értékes kultúra megjelente­tésére is sarcot vet ki.” Mit je­lent mindez? A törvény végre­hajtása nem mást céloz, mint a szex, pornó, erotika és erő­szak kiadása utáni 20 száza­lék járulékfizetési kötelezett­séget. Értem én a fifikát: no­sza, adóztassuk meg a könyvkiadás legolvasottabb műfajait, és ezzel nincs is kü­lönösebb gondom. Csakhogy, a törvény „pongyolasága” odáig ment el, hogy elmulasz­totta értelmezhetővé tenni, mit gondol e címszavakkal illet­hető produktumoknak. Milyen kritériumok alapján kívánják majd az APEH-szakértők el­dönteni, hogy a holocaust-áb­rázolások túlontúl erőszako­sak vagy egyszerűen csak re­alisták? Hogy a világirodalom egyik remekének számító Lady Chatterley szeretője pornográf vagy éppenséggel „csak módfelett” érzéki alko­tás, s 20 vagy 1 százalék járu­lék fizetésére kötelez? Az egyesülés kifogásai e pil­léreken nyugszanak. Az elő­zetes véleményezés lehető­ségének híján nem kérdezték ugyanis a szakembereket: mit is tartanak minderről? így az­tán maradt az utólagos nor­makontroll: „a törvény a hozzá kapcsolódó jogszabályok és végrehajtási utasítások híján szakmailag elhibázott, így végrehajthatatlan. ’’ Ami pedig jogszabályi háttér híján vár­ható: bírósági perek tömke­legé. Főként ha azt nézzük, hogy az értelmezés halmozott adó kivetésére, a kiadó és for­galmazó megadóztatására egyidejűleg lehetőséget ad. Az említett hátulütők ismer­tetése azonban még nem minden, megsínylik a törvény végrehajtását a járulék behaj­tására kötelezett szakembe­rek is. Már előre látom őket, amint buzgón olvasgatva a kri­tikus mesgyére sorolt ilyen-olyan pajkosságokat azon tanakodnak: „a bimbaját nyelvével illette” kifejezés most nagyon szexis vagy csak egy picit? Balassa Tamás Széppróza, vers, esszé A Pesti Szalon könyvheti újdonságai Babel naplója — Gombrowicz Testamentuma Széppróza, verses-, esszé- és tanulmánykötet egyaránt szerepel a Pesti Szalon Kiadó könyvheti kínálatában. Molnár Ferenc: Az éhes város és Kó­bor Tamás: Budapest című regénye a kiadó most induló korrajz-sorozatában jelent meg. Minden bizonnyal az ün­nepi könyvhét egyik érdekes­sége lesz Babel 1920-as nap­lója, amely első ízben jelenik meg magyarul. Egy másik kü­lönlegesség: Gombrowicz esszé-regénye, amelynek a címe: Testamentum. A romá­niai magyar irodalmat két er­délyi szerző képviseli: Cs. Gyimes Éva Honvágy a hazá­ban és Széles Klára Szeged- Kolozsvár 1955-1992 című munkáját gondozta a Pesti Szalon. A Londonban élő Sár­köz/ Mátyás novelláskötetét, Torkig Bizánccal és Csapiár Vilmos Momi lába című kisre­gényét is a könyv ünnepére adták ki. Oravecz Imre 1972 szep­tember című csonkítatlan kö­tetét most olvashatják először a verskedvelők. Háy János verseskötetének címe: Marion és Marion, Kiss Gy. Csabáé: Közép-Európa, nemzetek, ki­sebbségek. A Pesti Szalon a JAK-kal közösen jelentette meg Babies Imre Két lépés függőhídon és Podmaniczky Szilárd — szegedi szerző — Hagyjatok lótuszülésben című munkáját. _ j tárlat Gyulá Kilenc Vaszary kép Aba-Novák Vilmos ti­zennyolc, Gulácsy Lajos tizenhárom és Vaszary János kilenc műve lesz látható a gyulai Dürer Te­remben június 4-én, pén­teken nyíló „Negyven kép, három festő, egy gyűjtő” című tárlaton. Amint e címből kitűnik a festmé­nyek egy magángyűjte­ményből kerültek most a nyilvánosság elé. A kiállí­tást a nyár derekáig, július 18-ig látogathatják a Kö­rös-parti fürdőváros művé­szetbarát lakói s vendégei. A tárlatot a város önkor­mányzata és az Erkel Fe­renc Múzeum rendezi. A MŰVÉSZTELEP TOVÁBB ÉL Nagyatád a vizuális kultúráért Újból lesz katalógus - Nyári táborok A szimpozion mozgalom, a nemzetközi faszobrászati te­lep szellemiségének kisu­gárzó hatását lépten-nyomon tapasztalhatjuk a városban, itt kaptak helyet a nyári te­hetséggondozó táborok is, ahol a fiatal nemzedékek föl­készítését tekintik fő felada­tuknak a rajztanárok. Kovács Géza, a nagyatádi városi művelődési ház igazga­tóhelyettese a művésztelep működtetéséről bizakodóan nyilatkozott. — 1988-ban az akkori vá­rosi tanács úgy határozott, hogy a művelődési ház gond­jaira bízza az alkotótelep fenn­tartását. Ehhez költségvetési támogatást is biztosítottak. Kétévente négy-négy szob­rász meghívására van lehető­ségünk, igaz, az akkori árak­nak megfelelően. — Az önkormányzat miként támogatja a művésztelepet? — Nem vonta el tőlünk a ko­rábban megadatott támoga­tást. Továbbra is biztosítja az akkori pénzértéknek megfe­lelő intézményi hozzájárulást a művésztelep fenntartására. Sajnos, 1985 óta nem tudtunk megjelentetni egyetlen kata­lógust sem az itt készült mun­kákról. Korábban ennek a költségét a Művelődési Mi­nisztérium és a megyei tanács állta, most nekünk kell kigaz­dálkodnunk. — Sikerül? — Szándékunkban áll, hogy az idén folytatjuk a nemes ha­gyományt, újból megjelente­tünk egy katalógust a művész­telepről. Intézményünket szí­vesen keresik föl a vállalko­zók, reklámozzuk is őket. így a művelődési ház új, sajátos funkcióval bővült: reklámhor­dozóvá vált. Ezzel támogató­inkká váltak, s az ő anyagi hozzájárulásuk is biztosíték arra, hogy megjelentessük az idén a hiányolt katalógust a művésztelepről. Merész Emese, a művelő­dési ház vizuális művészetek­kel foglalkozó munkatársa el­mondta, hogy június 21-től jú­lius 3-ig rendezik meg a So­mogy megyei diákok hagyo­mányos nyári képzőművészeti tehetséggondozó táborát Ta­kács Zoltán, Országh László és Leitner Sándor irányításá­val. A 16. nyarat töltik itt a képzőművészet iránt érdek­lődő általános iskolás korú ta­nulók. A művésztelep biztosít lehetőséget az országos drá­mapedagógiai tábornak is, amelyen tanárok vesznek részt. Az alkotótelepen július 9-én kezdődik a munka és au­gusztus 20-ig tart. Kuniliko Kató, Németországban élő ja­pán szobrászművész, Heri- tesz Gábor, Christian Mayer német és a magyar György Chesslay lesz a telep ven­dége. Horányi Barna TÁJÉKOZTATÓ A MEGYEI RENDEZVÉNYEKRŐL ■j Kultúraközvetítés és polgárosodás A megújuló Somogy Megyei Művelődési Központ a tevé­kenységét bemutató füzetet je­lentetett meg, amelynek beve­zetőjében Hegedűs Tibor igaz­gató ajánlásul megfogalmazta: „Igényességre törekszünk a művelődésszervezésben, ápolni és gazdagítani kívánjuk kapcsolatainkat, s a kultúra­közvetítés eszközeit állítjuk a polgárosodás szolgálatába”. A többi intézmény figyelmét is fölhívja a füzet arra, hogy szor­galmazzák a megye települési önkormányzatainak, művelő­dési közösségeinek szakmai és egyéb szolgáltatással, progra­mokkal és információkkal való ellátását. A hagyományos érté­kek megőrzése mellett fontos­nak ítélik, hogy a művelődési intézmények is kapcsolódjanak be a felnőtt- és felsőoktatásba, a munkaerő piaci képzésébe. Az együttműködés során szo­rosabbra kívánják fűzni a kap­csolatot az egyesületekkel, az alapítványokkal, valamint a gazdálkodó szervezetekkel. Nemcsak a megyei művelődési központra érvényes megállapí­tás: legyenek otthonosabbak az intézmények. A bemutatkozó SMK a tájé­koztató füzetben közli a szak­mai felelősök munkakörét, is­merteti a legfontosabb megyei rendezvényeket is. H. B. Stúdiótárlat Óbudán A mester köszöntése cím­mel nyílt meg az encsi alkotó­tábor tárlata az óbudai Kassák Múzeumban. Az 1976 óta mű­ködő közösség retrospektív kiállításán több mint félszáz neves művész, illetve tanul­mányait most végző fiatal al­kotása látható. A stúdiótárlat július 4-éig tart nyitva. A Kárpát-medence pénzverése A Kárpát-medence pénzve­rése címmel nyílt reprezenta­tív kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban; Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke nyitotta meg. A Kár­pát-medence területén vert első pénzek közül kiállították II. Philipposz makedón király tetradrachmáit, s a tárlókban többek között helyet kaptak az Árpád-házi királyok pénzei is. A pénztörténeti kiállítás zár­órészében tekinthető meg né­hány papírpénz, például az 1 milliárd millpengő, az 1946. augusztus 1 -jén bevezetett pénz, a forint teljes forgalmi sora. Hangverseny Budapesten Ruha István kolozsvári he­gedűművész adott hangver­senyt a Budapesti Evangéli­kus Gimnázium dísztermé­ben. A koncerten közreműkö­dött a Veszprémi Vonósegyüt­tes. A Continuo alapítvány ja­vára rendezett hangverseny műsorán többek között Schu­bert A-dúr Rondója és Mozart Esz-dúr Simfonia concertante című műveit adták elő. Gyermekszínjátszók Toulouse-ban Igen nagy sikerrel szerepelt a gyermekszínházak Toulo- use-ban folyó VII. nemzetközi fesztiválján a debreceni Alföld gyermekszínpad. A fiatalok Várhidi Attila, az együttes megalapítója rendezésében Arany János Toldijából készült „sulikomédiájukat” mutatták be francia nyelven. Az UNESCO közreműködésével ezúttal már hetedik alkalom­mal megrendezett fesztiválon kilenc francia csoport mellett olasz, angol, szlovák és ukrán gyermekszínházak lépnek fel. Izraeli kulturális hét Az izraeli kulturális hét há­zigazdája lesz Zalaegereszeg június 6-tól. A Béke-Shalom Magyar-Izraeli Baráti Társa­ság sajtótájékoztatón ismer­tette a változatos, színes programot. Megemlékeznek a holocausst áldozatairól, meg­nyitják Féner Tamás fotómű­vész magyarországi zsidó ha­gyományokat és Müller László Jeruzsálemét bemutató fotó­tárlatát. A zenei programban liturgiái énekek, zeneirodalmi adaptációk, hagyományos hangszeres népzene és orgo­namuzsika szerepel. Az ér­deklődők megismerkedhetnek a modern héber költők antoló­giájával, a kibucok életével, neves zsidó származású filmművészek alkotásaival, va­lamint a hagyományos és kü­lönleges ételekkel, italokkal és fűszerekkel is. Könyvtárgyak 1993 Könyvtárgyak 1993 címmel nyílt kiállítás az Országos Széchényi Könyvtár Ars Libro- rum sorozatában. A tárlat kü­lönleges szobrai valamilyen módon a könyvre emlékeztetik a nézőt. A bemutatón román és magyar művészek kompo­zíciói mellett számos más or­szág szobrászának könyvtár­gyai láthatók. A magyar és a román művelődési tárca kö­zös kiállítása június 24-éig te­kinthető meg.

Next

/
Thumbnails
Contents