Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-28 / 148. szám

1993. június 28., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SPORTMAGAZIN 11 Mérlegen a megyei I. osztályú labdarúgó-bajnokság Hárman jöttek, öten mentek Talán még a legpesszimistább szurkolók sem számítot­tak arra, hogy a bajnokság zárásakor ekkora „földcsuszam­lás” lesz a Somogy megyei I. osztályú labdarúgó-bajnok­ságban. Az NB lll-tól búcsúzó három somogyi csapatnak — a Balatonlelle SE-nek, a Kaposvári Gazdásznak és a Barcs SC-nek — „köszönhetően” ugyanis nem kevesebb, mint négy együttes esett ki a megyei bajnokságból. Ugyancsak „eltávozott” a Balatonföldvár is, amely augusztusban már az NB III Dráva csoportjában rajtolhat. A magyar válogatott olimpiai bajnok lehet Faragó Tamás a vízilabda helyzetéről (Lang Róbert felvétele) Az idei megyei labda­rúgó-bajnokságban külön szín­foltot jelentett a bajnok Balaton­földvár szereplése. Már fordu­lókkal a zárás előtt bebiztosítot­ták első helyüket; hat ponttal előzték meg a második helyen végzett Nagybajomot, s kilenc­cel a bronzérmes Lengyeltótit. Akik egyébként rendszeresen, fordulóról fordulóra nyomon kö­vették a megyei bajnokság tör­ténéseit, azok számára nem le­het meglepetés a Balaton-parti együttes kiváló szereplése. Remekül rajtoltak az ősszel: az első hat forduló után még száz százalékosak voltak, s egészen a 10. fordulóig kellett arra várni, hogy valamelyik csapatnak sike­rüljön megállítani a nagy mene­telésüket. Összesen huszonkétszer győztek, s mindössze csak két Az egykori Forma-2-ben gyűjtögette a siker morzsáit és a tapasztalatokat Glancarlo Minardi. Igazi benzingőzős famíliából származik, ám az autósportbolond talán soha­sem álmodozott a Forma- 1-ről. Az élet, ez a nagy drá­maíró, másként akarta. A Forma-2-t megszüntet­ték, s Giancarlo úgy gondolta, átlépi a helyette létrehozott Forma-3000-t, s fejest ugrott a legmagasabb osztályba. Először egy motorról kellett gondoskodnia. A korábbi Forma-2-nél nem tolongtak a nagy motorszállítók, sőt eny­hén szólva lekezelően fogad­ták azok, akiket megkeresett ez ügyben. Csupán a véletle­nen múlt, hogy mégis sikerült nekivágnia az 1985-ös sze­zonnak. Az Alfa Romeo műszaki zsenijének, Carlo Chitinek a motorjai nem szállították a di­adalokat és a vezetők úgy vél­ték, hogy ő a hibás ebben. A kirúgott zseni azonnal meg­alapította cégét, a Motori Mo- derni műszaki tervezőirodát, és sikeres Forma-1-es moto­rok tervezését tűzte ki célként. alkalommal — a 10. forduló­ban Nagybajomban és a 17.-ben Somogyszobon — voltak kénytelenek vesztes­ként elhagyni a pályát. Mesz- sze ők szerezték a legtöbb gólt (83-at), s ők is kapták a legkevesebbet (28-at). Fennállása óta egyik leg­szebb sikerét könyvelheti el a Nagybajom. Már tavaly is a megyei bajnokság egyik kelle­mes meglepetését jelentette jó és eredményes szereplésük: akkor végül a harmadik helyet szerezték meg. Most még erre is rátettek egy lapáttal, hiszen ezúttal ezüstérmesek lettek. A Földvárhoz hasonlóan ők is na­gyon jól kezdtek: csak a nyolca­dik fordulóban kaptak ki először. Az egész bajnoki szezonban végig egyenletesen, kiegyensú­lyozottan szerepelt a gárda. Ám ügyfele egy sem volt! Ott volt viszont Minardi úr egy Forma-1 -es csapat álmá­val, de motor nélkül. A két olasz egymásra talált, és a Minardi a Motori Moderni tur­bóerőművével indult az 1985. évi Forma-1-es világbajnok­ságon. Az első két futamon, Brazíliában és Portugáliában még kölcsönmotorral, Forddal kellett indulniuk, s bár Forma- 2-es korukban olyan menőket fedeztek fel, mint Alboreto, Nannini és a korábban a két­kerekűek között kiváló Johnny A harmadik helyet a múlt év­ben gyengélkedő Lengyeltóti szerezte meg. Félévkor a ne­gyedik helyet foglalták el, innen sikerült felkapaszkodniuk a do­bogó alsó fokára. A középmezőnyt az egykor szebb napokat látott, valaha az NB ll-ben is szerepelt Csurgó vezeti. Túl sok örömre nem le­het okuk, hiszen tavaly még az első helyért voltak nagy harcban a Fonyóddal, az idén viszont meg kellett elégedniük a negye­dik hellyel. Az őszi fordulókat követően még dobogós helyen állt a Somogysárd, végül aztán a gyengébbre sikerült tavaszi szereplésük miatt meg kellett elégedniük az ötödik hellyel (az őszi 21 pontjukhoz csak 17-et tudtak hozzátenni a tavaszi foly­tatásban). Csak az elismerés hangján lehet szólni az újonc Balatonkeresztúr egész évi szerepléséről. Végig jó, egyen­letes teljesítményt nyújtottak, s félévkor is ott voltak a mezőny első felében. A keresztúriakat a Szülök és a Balatonszent- györgy követi a bajnoki tábláza­ton: mindkét gárda erős közép­csapattá vált ebben a bajnok­ságban. Cecotto, első Forma-1 -es szezonjukban meg kellett elé­gedniük Pierluigi Martinivel. A kezdők csapata nem is okozott meglepetést: a sereg­hajtók között is hátul kullogtak. Aztán az első Magyar Nagy­díjra már de Cesarisszal és Nanninivel érkeztek. Első vi­lágbajnoki pontjukra 1988-ig kellett várniuk; ezzel lettek a tizedikek a konstruktőrök vi­lágbajnokságán. Azóta sem végeztek sokkal előrébb — a múlt év végéig összesen 14 pontra futotta erejükből. Az őszi 14. helyéhez képest hatalmasat lépett előre a tavaszi folytatásban a Taszár. Érde­kesség, hogy a múlt bajnokság­ban félévkor szintén a 10. he­lyen várták a folytatást, s innen sikerült felverekedniük magukat egészen a 10. helyig. Úgy lát­szik, hogy tavasszal mindig „megtáltosodik” a taszári együttes, hiszen ezúttal is na­gyon jól szerepeltek: az ősszel szerzett kilenc pontjukat a tava­szi fordulókban 18-cal (!) toldot­ták meg, s végül a kilencedik he­lyen végeztek. A Tab idei szereplése szolgál­tatta a negatív szenzációt. Ta­valy sokáig még a bajnoki címre is esélyesek voltak, végül aztán meg kellett elégedniük a negye­dik hellyel: ezúttal viszont a ti­zedikek lettek, s csak jobb gól­arányuknak köszönhetik, hogy megelőzik a szintén 26 pontos Balatonszárszót. A négy újonc­csapat közül a már előbb emlí­tett Balatonszárszó volt a má­sodik legeredményesebb: jó ta­vaszi szereplésükkel a 11. he­lyen végeztek, s így sikerült megkapaszkodniuk az első osz­tályban. Nagyon gyengén sze­repelt viszont az idén a Csoko- nyavisonta: félévkor a kilence­dik helyen álltak, amire a baj­nokság zárására csak 12. hely lett. A három NB lll-ból kiesett somogyi csapatnak „köszönhe­tően” négy együttes vesz búcsút a megyei I. osztálytól. A Juta és a Somogytarnóca mindössze egyetlen évet tölthetett el az I. osztályban. A jutaiak minden­esetre hivatkozhatnak arra, hogy elpártolt mellőlük Fortuna, a Somogytarnóca viszont csakis saját magát okolhatja: az őszi záráskor még 12 pont állt a ne­vük mellett, a tavaszi 15 mérkő­zésen viszont csak öt (!) pontot tudtak összegyűjteni, s ez bi­zony édeskevés. Az utolsó két helyezett, a Somogyszob és a Balatoni Vasas sorsa valójában már az ősszel megpecsételő­dött. A somogyszobiak hiába sze­repeltek lényegesen eredmé­nyesebben a tavasszal, ez már csak legfeljebb szépségtapasz lehetett... Fenyő Gábor Az idén azonban remekül rajtoltak. Az ifjú brazil, az autó-sporttörténelmi nevű Christian Fittipaldi az idénynyi­tón, Dél-Afrikában negyedik lett, majd Monacóban ötödik. Csapattársa, az olasz Fabrizio Barbazza is szállított két hato­dik helyet, s így máris több pontjuk van, mint bármelyik előző évben volt. Roóz Péter Adrian Campos a Hungaro- ringen. A Minardinak ő sem szerzett VB-pontot Faragó Tamás bizakodik Az elmúlt hónapok eredmé­nyei bizonyítják, hogy ismét el­indult egy jó irányú folyamat a magyar vízilabdázásban. Az olimpián elért, kudarcnak számító hatodik hely után új szövetségi kapitány — Horkai György — vette át az irányí­tást, és a némileg megfiatalí­tott csapat újra az élmezőnybe tornázta fel magát. A világku­pán elért második hely biztató a jövőre nézve. Hogy látja a helyzetet az 1976-ban olimpiai bajnoki címet szerzett együttes egyik erőssége, Fa­ragó Tamásf? A negyvenegy esztendős sportember, aki ma állatorvos és az ifjúsági válo­gatott szövetségi kapitánya, először a sportág helyzetéről mondta el a véleményét. — Magyarországon a sport átmeneti időszakot él. Sok a nehézség, nehéz új alapokra helyezni a dolgokat. A sport­ban megvannak ugyanazok a káros jelenségek, mint a tár­sadalomban, de bízom benne, hogy előbb-utóbb minden a helyére kerül. A mai magyar vízilabda-válogatott vélemé­nyem szerint tartósan jól fog szerepelni. A nemzetközi helyzet is segít ebben, hiszen a Szovjetunió szétesett, és a jugoszláv csapat is darabjaira hullt. A fő kérdés, hogy a vízi­labda megőrzi-e népszerűsé­gét. Ezért a sportágért ott ra­jonganak, ahol csinálják, kü­lönben elég kevesen tudnak róla. Arra is gondolni kell, ho­gyan lehetne mindenki szá­mára érthetővé és élvezhe­tőbbé tenni ezt a labdajátékot. — Milyen a sportág anyagi helyzete? — Rendezett, mert annak ellenére, hogy az utóbbi évek­ben nem szereplünk fénye­sen, ez a legeredményesebb labdajátékunk. A biztos hát­térhez olyan támogatók kelle­nek, mint például a Posta­bank. — Ön Olaszországban is játszott néhány évig. Mi a kü­lönbség a két ország vízilab­dasportja között? — Olaszországban nagyon népszerű ez a sportág; min­denki, aki számít, ott játszik. Az ország egész területén vannak csapatok, míg nálunk például a Dunántúl nélkülözi a vízilabdát. — Milyen a magyar ifjúsági válogatott? — A korosztályos bajnok­ságokban mindig jól szerepe­lünk, az idén is szeretnénk folytatni a hagyományt. Au­gusztus elején Hollandiában lesz az Európa-bajnokság, nehéz a csoportunk, de az első hely a cél. A gárda tehet­séges srácokból áll, szeret­nénk egy párat a felnőtt válo­gatottba adni. — Kiket emelne ki a felnőtt válogatottból? — Sokat számít a kapusok teljesítménye, s Kuna szemé­lyében van egy jó játékosunk ezen a poszton. Rajta kívül a két huszonegy éves pólós, Benedek és Varga, illetve a ti­zenhét esztendős Fodor fíaj- mund a legtehetségesebb. — Augusztusban a felnőt­teknél is Európa-bajnokság lesz. Milyen eredményt vár? — Mindenképpen dobogón fogunk végezni. — Mi a véleménye az új szövetségi kapitányról? — Horkai Györgye mi gene­rációnkhoz tartozik, tele van ambícióval és ért is a sportág­hoz. Egyébként egyszer én is szeretném magam kipróbálni kapitányként, de majd csak akkor, ha a második helyről kell az elsőre előrelépni, nem pedig a hatodikról. — Mikor lesz újra olimpiai bajnok vízilabdacsapata Ma­gyarországnak? — Remélem, hogy 1996-ban. Orosz Ferenc A gyengére sikerült ősz után „megtáltosodott” a tavaszi folytatásban a Taszár csapata. A 24. fordulóban például a jó középcsapatnak számító Balatonszentgyörgyöt verték hazai pályán 1-0-ra (Kovács Tibor felvétele) FORMA-1 MINARDI MÓDRA Fittipaldival felszálló ágon

Next

/
Thumbnails
Contents