Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-24 / 145. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. június 24., csütörtök Nem nőnek a devizabetétek Május végén 170,2 milliárd forint volt a belföldi lakossági devizabetétek értéke, ami egy hónap alatt mintegy 400 millió forintos emelkedést jelent. Ilyen kismértékű növekedést már régen nem regisztráltak a szakemberek. Csak májusban a befizetés 27,2 milliárd, a kifi­zetés pedig 26,8 milliárd forint volt a konverziókkal együtt. Törvénycsomag az FM-ből Az ágazat gondjainak át­fogó rendezését célzó tör­vénycsomagot készítenek elő a Földművelésügyi Minisztéri­umban. A tárcánál jelenleg több mint egy tucat, az ágazat fontosabb problémáit rendező törvényen dolgoznak a jogá­szok. Többek között az elké­szült ingatlannyilvántartási törvényerejű rendelet módosí­tásának lényege, hogy a nyil­vántartás a jövőben számítás- technikai alapokra épül majd. „Karcsúbb” az Albaker Számottevően „karcsúso- dott” Fejér megye korábban egyik legnagyobb élelmiszer és vendéglátó kereskedelmi vállalata, az Albaker Rt. A cég korábbi 240 üzletéből 163-at már az előprivatizáció során értékesített, a többi, a kedve­zőbb E-hitel révén talál gaz­dára. Az Albaker Rt csupán 24 nagyforgalmú egységét tar­totta meg. Bevételeit nem az üzlethálózat apadásának ará­nyában csökkenti; a korábbi 2,2 milliárd forint helyett 1,1-1,2 milliárd forint éves ár­bevételt terveznek. Vizsgálják a megállapodást Közösen értékelte a MÁV, a kormányzat és öt vasúti szak- szervezet képviselője annak a megállapodásnak a teljesíté­sét, amelyet tavaly decem­berben írtak alá a vasút likvidi­tási gondjainak orvoslására és' a tömeges elbocsátások elke­rülésére. A megállapodásban rögzítették: a társaság 2,7 mil­liárd forintos állami támoga­tást kap bérfejlesztésre, 950 millió forintot termelési árki­egészítésként, 827 milliót pe­dig a végkielégítésekre. Sikeres jegyzés a Tallér Alapnál Több, mint kétszeresen túl­jegyezték a Tallér Értékpapí­rokba Befektető Alapot, és ez­zel teljesültek az alapkezelők várakozásai. Az alapot mini­mum 300 millió forintos törzs­tőkével kívánták indítani, az eddig összeszámolt jegyzé­sek értéke már megközelíti az 540 millió forintot. A forgal­mazó konzorciumban részt vevő takarékszövetkezetkeze­teknél és az OTP fiókhálóza­tánál történt jegyzésekről a kezelők még nem rendelkez­nek teljes körű információval. Kárpótlási jegyért részvények Az Állami Értékpapír-Fel­ügyelet döntése alapján június 30-tól kárpótlási jegyért meg­vásárolhatók a Magyar Külke­reskedelmi Bank részvényei. A pénzintézet 1992-ben 216,5 milliárd forintos mérlegfőösz- szeggel 1,133 milliárd forintos adózott eredményt ért el. A bank elsőbbségi részvényei­nek két sorozatára 12, illetve 14 százalékos osztalékot fize­tett 1992-re. A most forga­lomba kerülő állami tulajdonú elsőbbségi részvények lega­lább évi 12 százalékos oszta­lékra jogosítanak fel, először az 1993-as üzleti év után. KÖZEPESNÉL GYENGÉBB BÚZATERMÉS ÍGÉRKEZIK Aratáskor a vetésről (Fotó: Király J. Béla) MÁR HAMMURABI IS KIMONDTA Pénzügyi fegyelem, avagy a fizetés közerkölcse A somogyszili Petőfi szövet­kezetbe hívta tegnap szakmai tanácskozásra a megye minő­ségi búzát termesztő gazdasá­gainak szakembereit a Gabo­naforgalmi és Malomipari Válla­lat kereskedelmi igazgatóhe­lyettese. A házigazdák nem­csak kezdettől termesztői e fon­tos lisztalapanyagnak, hanem a siófoki szövetkezettel együtt vetőmag előállító üzem is. Ősz Nándor elnök ismertette kalászos termesztési program­jukat, ezen belül a 200 hektá­ron folyó vetőmagelőállítást. Idén a GMV által szorgalmazott és jövőre termeltetési szerző­désre ajánlott MVM fajtából 100 hektárról takarítják be a ter­mést. A siófokiakkal együtt mintegy 2500 hektárra ele­gendő vetőmagot fémzárolhat­nak idén. Perge István, a GMV igaz­gató-helyettese elmondta: 4 éve kezdték a minőségi termel­tetést, akkor 700-800 hektárt sikerült erre hasznosítani. Az idén már 3500 hektárról takarí­tanak be magasabb sütőipari értékű búzát a megye gazda­ságaiban. Az idei szélsőséges időjárásnak köszönhetően jó, ha 3,5 tonnás megyei termésát­lagot könyvelhetnek el. A GMV-nek az idén is mintegy 10 millió forintjába kerül, hogy kie­gyenlített sütőipari értékű lisztet tudjon biztosítani. S mint mondta: mindenképpen meg akarják tartani megyei partnere­iket az átalakulás után is. A termesztésben érintett gazda­ságok szakemberei a vetőmag- termesztő tábla szélén mor- zsolgathatták a mintegy 10 nap múlva aratásra kerülő kalászo­kat. (Mészáros) Az, aki valamit vásárol, ki is fizeti annak ellenértékét. Aki valamit rendel, gondoskodik arról, hogy az áru szállítása­kor vagy a kívánt szolgáltatás teljesítése után ki tudja fizetni. Aki kölcsönt vesz fel, időben és a szerződésben kikötött fel­tételek szerint törleszti. Az adót becsület dolga kifizetni, hiszen ez jelképezi a polgár hozzájárulását az állam köz­költségeihez... Mindezek olyan régi visel­kedési normák, amelyeket már Hammurabi törvény- könyve és a római jog is kodi­fikált. Aki — akár jóhiszeműen is — vétett a fizetési kötele­zettség teljesítésének törvé­nye ellen, legenyhébb bünte­tésként gazdasági egziszten­ciájával fizetett érte, súlyo­sabb esetekben tulajdonvesz­téssel és a társadalom kire­kesztő döntésével kellett számolnia. Ha nem is köny- nyen, de vissza lehetett sze­rezni az elveszített tulajdont, vissza lehetett kapaszkodni a társadalmi ranglétra adott fo­kára. De akire rá lehetett bizo­nyítani a rosszhiszeműséget, az a legtöbbel fizetett: a be­csületével. Az adócsalót volt idő, ami­kor kerékbe törték, földönfu­tóvá tették, minden vagyoná­tól megfosztották. A modern polgári társadalmakban is fő­benjáró bűnnek számít, amit a világ számos országában ugyanolyan szigorúan büntet­nek, mint a gyilkosságot. Ugyanakkor rangot jelent a nagy adófizetők közé tartozó — vagy ahogyan ezeket az embereket nevezik — virilis­tának lenni. Sok táján a világ­nak a városi évkönyvekben megkülönböztetett helyen szerepel a gazdag polgárok névsora, s nem alfabetikus sorrendben, hanem az adófi­zetés rangsorában sorakoz­nak a nevek! A kommunista társadal­makban évtizedekig nem a gazdasági törvények diktálták az állam magatartását. Saját tulajdonában lévő vállalatait utasíthatta, felelőssé tehette a külső és a belső piacokon való helytállásért, s mert helyettük döntött, nem is kérhette szá­mon rajtuk a gazdaságtalan termelést, a rossz üzletpoliti­kát, netán a pénzügyi fegye­lem megsértését. S mert a „gazda” szemet hunyt, a válla­latvezetők is félvállról vehették mindezeket az erkölcsi nor­mákat. Most újra fordult a világ kereke. Ha nem is lehet egyik napról a másikra, de vissza kell térni az évszázados tör­vényekhez. Vissza kell szokni a pénzügyi fegyelemre, a gazdasági életbe vissza kell hozni a tisztességet, a polgá­rok gondolkodásába a társa­dalom diktálta közerkölcsöket. Enélkül nincs és nem is lehet sem demokrácia, sem modern gazdaság. Bácskai Tamás SÁSKA HELYETT ZÖLD CSEREBOGÁR „LECSÚSZOTT” NÉMETORSZÁG, NAGY-BRITANNIA Tarrágás veszélyeztet (Folytatás az 1. oldalról) — Saját szakembereinktől, a gazdálkodóktól az utóbbi napokban számos jelzés ér­kezett, hogy a megye középső és déli részén tömegesen raj­zik a nagy fináncbogár, amely zöld cserebogár néven közis­mert kártevő — mondta Tóth István, a megyei növény­egészségügyi állomás igazga­tója. — Á fémes, zöld szárny­fedelű rovar könnyen felis­merhető. Rajokban repülve az alkonyi órákban ellepik a ki­sebb facsoportokat, erdészeti területeket (hárs, nyár, akác, fűz), most a rendkívüli aszály következtében megtámadják a mezőgazdasági kultúrákat, a szőlőt, a gyümölcsöt. — Hol a legnagyobb a ve­szély? — Nagyatád, Mike, Lábod, Jákó, Nagybajom, Hetes, So­mogysárd, Szülök és Homok- szentgyörgy térségében. Kedden este, kilenc-tíz között magam is szem- és fültanúja voltam a rendkívül erős raj­zásnak; hallani lehetett, ahogy kártevők a lombozatot rágták. Az azonnali védekezés elen­gedhetetlen! Különben a sás­káéhoz hasonló tarrágás kö­vetkezik be. — Mivel védekezhetnek a gazdálkodók? — A kereskedelemben be­szerezhetők a Fendona, a Ka­rate, a Decis és az egyéb ro­varölő szerek, a veszélyeztett szőlőkben, gyümölcsösökben ezeket ajánljuk a gazdálko­dóknak. Egyébként már intézked­tünk az erdőgazdaságoknál a kártevők elleni légi védekezés megszervezése, megkezdése érdekében. V. M. A Kaposvári Domus igazi Otthont teremt Somogy megyében Több mint 50 féle fix- és elemes szekrénysorból és hálószoba bútorból választhat. Június 24—30-1g a nálunk vásárolt szekrénysorokat, hálószobákat a megye egész területén díjtalanul házhoz szállítjuk Most érdemes dönteni! Június 24-25-26-án (csütörtök, péntek, szombat) Szőnyeg és bútorszövet vásár- futó, méretes és padlószőnyeg 20% engedménnyel kapható. EGYES SZÉKEK, KERTI BÚTOROK, ÖSSZECSUKHATÓ KERTI ASZTAL PADOKKAL 30% engedménnyel vásárolható SOMOGY-DOMUS KFT <P DOMUS Kaposvár, Bethlen tér 1. Telefon: 82/311-933. (11145) IGAZI OTTHONT TEREMT Magyarország előbbre lépett A genfi Világgazdasági Fórum 13. alkalommal tette közzé 38 ország adatait felölelő' jelentését a világ országainak versenyképességéről. A részletekről sajtótájékoztatót tar­tottak a Közgazdasági Információs Szolgálat vezetői. A jelentés 2000 vezető üz­letember 122 kérdésre adott válaszai, valamint az idén ta­vaszig hozzáférhető nemzet­közi és nemzeti statisztikák alapján állt össze, 23 OECD-tagországot és 15 újonnan iparosodott országot hasonlít össze, illetve állít rangsorba. A sorolás fő krité­riumai: a gazdaság teljesítő- képessége, a nemzetközi ke­reskedelemben és tőkemoz­gásban való részvétel, a kor­mánypolitikának a verseny- képességre gyakorolt hatása, a tőkepiac és a pénzügyi szolgáltatások fejlettsége, a természeti erőforrásokkal való ellátottság, az infrastrukturális hálózatok fejlettsége, a me­nedzsment színvonala, a tu­dományos és műszaki fejlesz­tési kapacitás, továbbá a hu­mán erőforrások minősége. A felmérés szerint az OECD-or- szágok közül Japán nyolcadik éve megőrizte első helyezé­sét. Németország az újrae­gyesülés egyik következmé­nyeként eddigi második he­lyét átadta az USA-nak, jelen­leg az ötödik helyen áll. Dánia a rangsorban a harmadik he­lyezést érte el maga mögé utasítva Svájcot. Kedvezőtlen eredményt könyvelhet el a negyedik helyezéssel Nagy-Britannia, még inkább Finnország, amely a tizedik helyről a 17. helyre csúszott. Az újonnan iparosodott or­szágok közül változatlanul Szingapúr áll az első helyen, de előnye a második helye­zetthez, Hong Konghoz ké­pest csökkent. Koreát a vizs­gálatba újonnan bevont Chile szorította az ötödikről a hato­dik helyre, továbbá a nyolca­dikról a 11. helyre esett vissza Dél-Afrika, amely rendszervál­tási nehézségekkel küszkö­dik. A sor végén helyet foglaló 14 ország közül csupán Ma­gyarország helyzete változott. Hazánk 1992-ben a 14 ország közül a 13. volt, és csupán Pakisztánt előztük meg. A gazdasági helyzetet tükröző mutatók romlása ellenére je­lenleg a 12. helyezést értük el, elsősorban az energiagaz­dálkodás, a kutatás színvo­nala és a külgazdasági kap­csolatok eredményeként. Az átlagosnál jobb a beso­rolásunk a létfenntartási költ­ségek, a protekcionizmus mértéke, a vegyes vállalatok számának alakulása, az ide­genforgalom, a költségvetési kiadások, a természeti erőfor­rások, valamint a munkaerő- költségek terén. Ugyanakkor az utolsó helyek egyikét fog­laljuk el a gazdasági teljesít­ményben, különösen az ipar és a menedzsment területén. A jelentés elmarasztalja az alacsony exporthatékonysá­got, a pénzügypolitikát, az elégtelen környezetvédelmet, az adózás mértékét, az ala­csony jövedelmezőséget, a vállalatvezetés stratégiai hoz­záállását, valamint a gyenge termékfejlesztést. MÁSFÉL EV UTÁN Próbaüzem a tabi téglagyárban Hollósi Lajos pécsi vállal­kozó április végétől bérli a Somogy-Zala Megyei Tégla­ipari Vállalat tabi téglagyárát, amelyre korábban már benyúj­totta vételi szándékát. A bá­nyagépet a kaposvári Tégla­ipari szerelő kft szakemberei újították fel, a villamossági munkát pedig a gyár korábbi villanyszerelője végezte el. A vezérlési rendszer felülvizsgá­latát és beállítását Kovács Pál magánvállalkozóra bízták. A szerelő műszaki nagyjavítás a szalagoktól a kemencéig el­készült, így minden készen állt az újraindításhoz. A nagyjaví­tási munkákba besegített a pécsi Cromatik kft szerelőbri­gádja is. A vágó automatát hétfőn délelőtt a gyárban állí­tották be, ezzel megkezdőd­hetett a próbaüzem. Mindenki feszült figyelem­mel kísérte a gépsorokat. Másfél éves kihagyás után új­ból beindították a rendszert. — Egész héten át próba- gyártást tartunk — mondta a vállalkozó. Úgy tervezzük, hogy június 28-án kezdődik a folyamatos gyártás. Az első ütemben magasított lyukas téglát készítünk, de később — a piaci igényeknek megfele­lően — egyéb téglafajtákat is. A vállalkozó az induláskor nyolc személynek ad munkát, de a korábban itt dolgozott munkanélküliek felvételét is tervezi. A tabi tégla iránt máris érdeklődik a lakosság. Krutek József

Next

/
Thumbnails
Contents