Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-17 / 139. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. június 17., csütörtök Új főigazgatóság, új vezető Mint arról már tájékoztattuk olvasóinkat, a múlt héten szombaton — a kormány döntése értelmében — megszűnt az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, s létrejött az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A két intézmény vezetőinek kinevezési joga — az önkormányzatok első közgyűléséig — a kormányt illeti meg. Botos Józsefet, a megszűnt OTF vezetőjét érdemei elismerése mellett fölmentették; a kormány Barát Gábort az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójává, Fejes Lászlót az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójává, Beré- nyi Sándornét (mindhárman az OTF vezetőhelyettesei voltak) az Országos Egészség- biztosítási Pénztár főigazgató-helyettesévé kinevezte. 88 ezer ellátott Nyugdíjat és járadékot ősz-, szesen 88 282-en élveztek márciusban Somogybán. Rajtuk kívül csaknem 13 ezren részesültek egyéb ellátásban. Legtöbben saját jogon kaptak öregségi, illetve baleseti nyugdíjat — számuk együttvéve meghaíadta a 76 ezret —; majdnem 2800 ellátottnak mezőgazdasági szövetkezeti járadékot folyósítottak. Ami a nyugdíjak nagyságát illeti, Somogybán márciusban az átlagosnál jóval nagyobb — havi 20 ezer forintnál magasabb összegű — ellátmányt 1180 öregségi és rokkantsági nyugdíjas kapott. Nemzetközi fesztivál Az idősek nemzetközi fesztiváljának gálaműsorát június 29-én 11 és 17 órakor tartják. Az előadásra jegyek a klubszövetség központjában (Budapest XII. Szoboszlay út 2.szám alatt) kaphatók készpénzért, levélben, telefonon, illetve személyesen történt megrendelés alapján, a jegyirodái szolgálati napokon: hétfőn, szerdán, pénteken 11 és 14 óra között. Jegyrendeléssel kapcsolatos tanácsok a 155-5333-as budapesti telefonszám 38-as mellékén kérhetők. A gálaműsor szereplői között olasz, svájci, görög, német, osztrák, lengyel, belga, és a Vajdaságból, Erdélyből, a Felvidékről és a Kárpátaljáról érkezett csoportokat is láthatunk. Nőtt a tb-hiány Több mint 80 milliárd forintra nőtt a múlt év végére a be nem fizetett társadalombiztosítási járulék összege. A tb tavalyi költségvetése szerint a tb-alapok bevétele 514,6 milliárd forint volt, a kiadás pedig több mint 546 milliárd — ezzel szemben a bevétel és a kiadás tervezett összege egyaránt 527,5 miliiárd forint volt. A hiányt — a kormány elé terjesztendő törvényjavaslat szerint — a költségvetés fedezi. Kórházat választhatunk Egylőre csak készül, de hamarosan megszületik az a rendelet, amely a júliustól érvényes szabad kórházválasztással összefüggő tenni- és tudnivalókat szabályozza. A jövőben a háziorvos a beteggel egyetértésben dönt a kórházba utalásról; megmarad a kórházak területi ellátási kötelezettsége, ám ha a beteg beutaló nélkül érkezi, hiába mutatja fel a betegkártyáját, fizetnie kell. A pénz igazságosabb elosztását igénylik Beszélgetés a nyugdíjaskamara elnökével ŐSZINTE „KÖSZÖNÖM” Az élet mellett bábáskodott Törülközőt, babakelengyét vitt a házhoz A társadalombiztosítási választások eredményei alapján a 60 tagú nyugdíjbiztosítási önkormányzat tagja lesz a nyugdíjaskamara elnöke, Knoll István is. Arról kérdeztük: megítélése szerint melyek a testület előtt álló legsürgetőbb feladatok. — Nagyon fontos, hogy mielőbb hozzákezdhessünk az érdemi munkához. A költség- vetési hiány csökkentésére készülő csomagterv a nyugdíjasok újabb százezreit taszíthatja létminimum alatti életkörülmények közé. A gyógyszerek és az alapvető élelmiszerek, köztük a tej és a kenyér általános forgalmi adójának bevezetését, illetve emelését a pénzügyminiszter úr ígérete ellenére sem lehet teljes körben kompenzálni. Világos: adni csak akkor lehet, ha van miből, márpedig a települések képviselő-testületeinek hiába írja elő a szociális törvény ezt a kötelezettséget, pénz hiányában már most is alig tud segíteni a rászorulókon. Az önkormányzatok is lehetetlen helyzetbe kényszerülnek: el kell dönteniük, hogy mondjuk a kisgyermekes munkanélküli anyának vagy a magára hagyott nyugdíjasoknak adjanak-e lakhatási, fűtési segélyt. — Ön szerint milyen hosz- szabb távra szóló célok eléréséért kell síkra szállnia a nyugdíjbiztosítási önkormányzatnak? — Lényeges előrelépést jelentene, ha a nyugdíj állami garanciával, biztosítási alapon járna. A nemzeti alapnyugdíjból és a befizetett járulék alapján kiszámított kiegészítő járadék együtteséből álló juttatás gondolata jó elképzelés. Mielőbb érvényesítendő elv, hogy — a szolidaritást nem tagadva — a nyugdíjalapba befolyó járulékot csak azok között szabad szétosztani, akik arra munkájukkal, befizetéseikkel jogot szereztek. Például a gyest és a gyedet ki kell költöztetni a társadalombiztosítás „házából”, ne a befizetésekből befolyó pénzből fedezzék az állampolgári jogon járó ellátásokat, hanem az állami költségvetésből! Ha ezektől a profil-idegen kiadásoktól megszabadulna a nyugdíjbiztosítási alap, ha legalább a kinnlevőségeknek egy részét behajtanák és ha valóban lenne végre a tb-nek vagyona — jelentősen enyhíthetőek lennének a feszültségek. — Milyen változtatásokat tartanak időszerűnek a nyugdíjakat illetően? — A leendő nyugdíjasok esetében például azt, hogy a kereset nyugdíjjárulékkal terhelt teljes összegét vegyék figyelembe a járadék kiszámításakor. Jelenleg, ha valaki például 40 ezer forint után fizet nyugdíjjárulékot, járadéka kiszámításakor a 30 ezer fölötti résznek csak 5 százalékát veszik figyelembe. Felül kell vizsgálni a nők nyugdíjkorhatárát is — az európai átlagnál jóval több terhet magukra vállaló asszonyaink esetében túl magas a 60 esztendő. A mostani elképzelések ellentmondanak a foglalkoztatáspolitikai törekvéseknek is. A nyugdíjbiztosítási önkormányzat létrejöttével persze nem lesz több a pénz, de ami van, azt igazságosabban lehet és kell elosztani! Hosszú távon ne legyen felső határa a mindenkori nyugdíjemelésnek, mert egy dolog a járadék- fizetéssel szerzett jog és más dolog a kisnyugdíjasok valóban sanyarú helyzete — mondta a nyugdíjaskamara elnöke. Szabó Margit Arcán mély barázdák, kezén az erőltetés jelei. Ül az ágy szélén — átmenetileg szobába parancsolta a betegség — és az életéről mesél. A hetvenkét esztendős Farkas Imréné, lányánál, Mernyén él. Évtizedekig Somodor bábaasszonya volt. — Somodorban születtem, s egészen tizennyolc éves koromig otthon éltem — mondja. — Szegény család volt a miénk, napszámba jártam, hogy meglegyen a betevő falat. 1939-be kerültem be Kaposvárra a megyei kórházba konyhai dolgozónak, de mindenképpen szerettem volna valamit kitanulni. Jelentkeztem a bábaképzőbe Pécsre, az egyetemre. Egy évig kellett volna ott lennem, de a kórház kikért egy idő után, így a gyakorlatot már Kaposváron végeztem. 1944 februárjától Szekszárdon bábáskodott, de amikor az oroszok bejöttek, dr. Wetter Ambrus főorvos, a kaposvári szülészet vezetője visszahívta. — Mindig bíztam abban, hogy simán megy majd a szülés, és az anyát is nyugtatgattam. Ám nemcsak öröm, szomorúság is kísérte ténykedését; néhány kisgyerek halva született, kétszer pedig — orvos hiányában — nem tudta feléleszteni az újszülöttet. — Találkoztam fehér álhalállal is. Ilyenkor a gyerek teljesen elhagyja magát, de szívműködése van. Volt, amikor két órán át élesztgettem a kis testet; hidegből meleg vízbe tettem, és sikerült életet lehelni belé. Dr. Rámpay Ernő tanácsolta: menjen Hedrehelyre. Két és fél évet töltött ott. Életének talán legnehezebb időszaka Az első puszit mindig ő adta az újszülötteknek (Fotó: Lang Róbert) volt ez. Óriási sártenger, nagy távolságok. Megesett, hogy a traktor sárhányóján kuporogva érkezett meg. Az évtizedek alatt talán több mint ezer szülést vezetett le, volt olyan év, amelyben Hedrehe- lyen 58 kisgyermek látta meg segítségével a napvilágot. — Visszahívtak a szülőfalumba, Somodorba. Bőven volt munkám, nagyon szerettem a gyerekeket. Négyszer születtek kettes ikrek, s bizony akadt far- vagy keresztfekvé- ses gyerek is. Ilyenkor kórházba szállítottuk az anyát. Erős vérzéseket sikerült csillapítanom. Az is megesett, hogy két asszonyra egy időben jöttek rá a fájások. Egyik házból ki, a másik házba be, míg fel nem sírt a csöppség. Az egyik apa nem bízott meg benne és orvosért üzent. Mire a doktor odaért, már pó- lyázva várta a gyerek, és nem értette, miért mozgósították. A „tarifa” egy százas volt — bár soha sem kért pénzt —, de sokan tejjel, hússal, liszttel fizettek. Volt, aki egy őszinte köszönömmel fejezte ki a háláját. Ez mindennél többet ért, hiszen szegény népek lakták Somodort; gyakran még tiszta lepedőt, törülközőt és babakelengyét is a bábaasszony vitt a házhoz. Táskája ma — naplójával együtt — a szekszárdi múzeum tulajdona. A bábaasszony három lánynak és egy fiúnak adott életet. 1975-ben 1100 forinttal ment nyugdíjba. Most tízezernél valamivel kap csak többet. Nyolc unokája van. Ha mesél nekik tevékeny életéről, mindig megjegyzi: az első puszit ő adta az újszülötteknek. Lőrincz Sándor AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Segélyt az önkormányzat adhat ERRŐL SZÓL A TÖRVÉNY A hozzátartozói baleseti nyugellátások A közelmúltban olvasói levelet közöltünk, írója a rendszeres szociális segély mértékét kifogásolta. Ezzel kapcsolatban válaszolt Jónás József, a Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal illetékes főosztályvezetője. A levélből kitűnik, hogy a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény a rendszeres szociális segélyt nem érinti. A hatásköri törvény a települési önkormányzat feladatává teszi a rászorulók rendszeres segélyezését; a települési önkormányzat képviselő-testületének kizárólagos joga, hogy meghatározza, kik és mekIsmerősömnek szőlőskertje van Kaposvár közelében, s a tőkék között cseresznyefa kínálta az idén is bőséges, ropogós termését. Ette a család a finom gyümölcsöt, amíg itt-ott piroslottak csak a terhűktől roskadozó ágak, aztán, amikor sötétvörösbe értek mind a szemek, nem győzték a fogyasztást még rokoni, szpmszédi segédlettel sem. így történt, hogy Józsi barátom engedett felesége unszolásának: kiautózott a hegybe, három vékát teleszedett cseresznyével, a rakományt hakora összegben, milyen időtartamra és milyen folyósítási feltételek mellett jogosultak rendszeres segélyre. A képviselő-testület ezt a jogát rendeletben átruházhatja az illetékes bizottságra vagy a polgármesterre. A teljes összegű rendszeres szociális segély mértéke általában azonos az özvegyi nyugdíj legkisebb összegével; az önkormányzatok a segélyt az évenként emelkedő özvegyi nyugdíjhoz „szokták” emelni, ez azonban nem kötelező. Ami a segélyekhez nyújtott állami támogatást illeti: a szociális segélyek alapja az állandó lakosok után járó, szozahozta a Donnerba, hogy aztán a boltokban, gyümölcskereskedőknél túladjon rajta. Azt hitte a barátom, hogy a kereskedők kapva kapnak az őstermelői friss, ropogós portékán, de csalódnia kellett. Hiába mondta, hogy a városi nyugdíjas szívesen venné magának vagy az unokájának az olcsó cseresznyét — mert ő nem kérne sokat érte, adná, ha már tíz forintot kapna kilójáért, s talán a viszonteladó se akar rajta túl sokat keresni —, nem kellett a gyümölcse a kereskedőnek. Vajon miért nem ciális célú normatív állami támogatás, amely az idén személyenként átlagosan 2580 forint. Ebből kell fedezni a települési önkormányzat képvi- selő-testülete által folyósított pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokat, a helyi önkormányzatok által fenntartott, a személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák működését. Ez a pénz azonban a legtöbb önkormányzatnál csak részben fedezi az igényeket, a kiadások finanszízásához egyéb bevételeikből is hozzá kell járulniuk — olvasható a megyei önkormányzati hivatalból érkezett levélben. hagyta egyik sem, hogy kiürítse nála a vékákat? Egyikük „megsúgta”: azért nem, mert ha olcsóbban adná az olcsón vett cseresznyét, mint a kollégák, „kigolyóznák” maguk közül, azt pedig, ugye, Józsi barátom se kívánhatja... Nem, ezt már Józsi sem kívánhatta. így aztán nem kerülhetett a pultra a szőlőhegyi ropogós cseresznye. Kár, mert a kispénzű nyugdíjasok szívesen vették s ették volna. Ezúttal sem a termelőt okolhatják, amiért hoppon maradtak. - hf A hozzátartozók részére baleseti nyugellátás akkor jár, ha a sérült az üzemi baleset következtében meghalt. A baleseti rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóit megilleti a baleseti nyugellátás akkor is, ha a nyugdíjas nem az üzemi baleset következtében halt meg. (Ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt nem az üzemi baleset következtében halt ugyan meg, de vélelmezhető, hogy életben maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult.) A baleseti sérült hozzátartozói ideiglenes és állandó özvegyi nyugdíjra, végkielégítésre, árvaellátásra és szülői nyugdíjra a hozzátartozók nyugellátására vonatkozó rendelkezések szerint azzal az eltéréssel jogosultak, hogy a hozzátartozót a baleseti nyugellátás szolgálati időre való tekintet nélkül megilleti, továbbá az üzemi baleset miatt bekövetkezett halál esetén az özvegyen maradt házastársnak — életkorára, egészségi állapotára, valamint az árvaellátásra jogosult gyermekek számára'való tekintet nélkül — állandó özvegyi nyugdíj jár. A baleseti özvegyi nyugdíj összege annak a nyugdíjnak a fele, ami a sérültet, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíjast a halál időpontjában a II. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette vagy megillette volna. Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjas nem az üzemi baleset következtében halt meg, az özvegyi nyugdíj összege annak a nyugdíjnak a fele, ami a nyugdíjast a halál időpontjában a III. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette vagy megillette volna. A baleseti özvegyi nyugdíjnak a legkisebb összegére, a jogosultak közötti megosztásra, a végkielégítésre, az árvaellátás és a szülői nyugdíj mértékére, a szülői nyugdíjnak a jogosultak közötti megosztására, valamint a hozzátartozók baleseti nyugellátásának az együttes összegére a hozzátartozók nyugellátására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (Következik: Az igény érvényesítése, az ellátás folyósítása.) Cseresznyekaland
