Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-16 / 138. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEKNEK 1993. június 16., szerda FILMKÜLISSZAT1T0K Bambi ismét Magyarországon A világ minden táján ő az emberek kedvence. Népsze­rűsége egyre nő, valahány­szor csak újból bemutatják. Bambiról van szó, Walt Disney mesterművéről. A szeretetre­méltó őzike története, az erdei élet drámája és szépsége minden időben valamennyi korosztály, közöttük persze a legfiatalabbak, a gyerekek kedvelt meséje. Bambi éppen 50 éve szüle­tett. Disney az erdei élet ter­mészeti valóságának hiteles bemutatására törekedett élet­szerűen megrajzolt állatfigurá­ival. A felvételekhez a filmstú­dió élő őzgidákat is kapott ta­nulmányozásra. Őket egy kö­zeli karámban helyezték el két élő borz, egy csapat madár, mókusok és nyulak társasá­gában. Az erdei környezet és a hát­tér lehető legvalószerűbb áb­rázolása érdekében a stúdió az egyik animációs művészt erdei tanulmányútra küldte. Az öthónapos kiküldetés után az animátor számtalan vázlattal és fotóval tért vissza, megörö­kítette a változó évszakok fan­tasztikus szépségét, a csör­gedező patakokat, a kusza bozótosokat és a minden kép­zeletet felülmúló természet­helyszíneket. A rajzolók nagy gondot fordítottak arra, hogy amikor a filmen az állatok megmozdítják a szájukat, azt az igazi állatok mozdulatainak megfelelően tegyék. A végle­ges változatban a dialógusok nagy részét olyan állatokkal mondatták el, mint például a nyúl, a borz és a bagoly, me­lyeknek a szája, a személyi­sége jobban rögzíthető volt a valósághoz. Walt Disney örökértékű te­remtményéről, Bambiról, az őzgidáról szóló filmjét felújí­tott, korszerű hanganyaggal újra láthatjuk a mozikban. (ABC Europress) Gyékény esi macskabarátok Négyezer forintot gyűjtöttek össze az Alapítvány a macs­kákért számlájára a gyéké- nyesi körzeti általános iskola tanulói. Az iskolában már két­szer rendeztek állatvédelmi hetet. Horváthné Náray Márta tanárnő a fő támogatója a gye­rekek ilyen irányú nevelésé­nek. Gyöngyfűzés A kislányok kedves szórakozása a gyöngyfűzés. Először csak a sima lánc, karkötő ké­szítését tanulják meg, aztán egy kis segítséggel, fantáziával különböző díszeket is tudnak készíteni. (Fotó: Lang Róbert) Mese egy autóról Egyszer történt, méghozzá éjfélkor, a szellemek órájában, amikor állítólag a holt tárgyak is életre kelnek. Egy szép, nagy autó állt egyedül, elha­gyatva egy garázsban. Mivel az alkatrészeinek az unalmon kívül egyéb dolguk nem volt, vitatkozni kezdtek, hogy me­lyikük a legfontosabb. Persze mindegyik a saját nélkülözhe­tetlenségét bizonygatta. — Ha mi nem lennénk, hol lenne a mi gazdánk nélkü­lünk?! — bizonygatták a kere­kek. — Csak ne hencegjetek! — szóltak az ülések párnái — nélkülünk a gazdánk kényel­metlenül érezné magát! — Viszont, ha én okos elő­relátással nem figyelmeztet­nék — szólt közbe a jelzőkürt — óriási balesetek lennének! — De mi lenne belőletek nélkülem?! — kapcsolódott a vitába a karosszéria — Ha nem volna szép alakom, és gyönyörű színem, senki sem törődne veletek, a gazdánk már régen az ócska limlom közé vetett volna. — Ez úgy is megtörténhetik — sziporkáztak a fényszórók — ha este, a sötétben kialszik a fényünk, és akár egy fa, vagy árok vízzé-porrá zúz benneteket! — Ha így lenne — repliká- zott a fék — a gazdánk egy­szerűen engem vesz igénybe, és én leszek a ti életmentőtök. Számtalan veszélyt kerültetek ki már általam. A kormos gyújtógyertya megunta a hosszadalmas vi­tát, hirtelen egy szikrácskát bocsátott ki magából, az úgy cikázott ide-oda, hogy a töb­biek alig tudták szemükkel kö­vetni. Egymás szavába vágva kérdezték: ki vagy te? hogy mersz minket zavarni?! — Én vagyok a gyújtógyer­tya — felelte szerényen — Ha engem nem találtak volna fel az emberek, nem futna a mo­tor. És ha a motor nem műkö­dik, nem forognak a kerekek, akkor pedig sem a féket, sem a világítást, sem a jelzőkürtöt nem használnák és a párnák sem szolgálnák a gazdánk kényelmét, sőt a karosszéria sem henceghetne szépségé­vel. Vagyis: mindnyájan az én szolgáim vagytok! Ha én nem lennék, örökké a garázsban állhatnátok! A többiek döbbenten esz­méltek rá: igaza van a kis gyújtógyertyának! El is szé- gyellték magukat szerénytelen fontoskodásuk miatt! Szarka Zoltán Tudod-e? — az Antarktiszról és a cápáról Ezt a földrészt egész évben jég borítja. Sivár, terméketlen terület, csaknem akkora, mint az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália együttvéve. Itt nem élnek növények, az álla­tok közül is csak néhány kü­lönösen igénytelen pingvinfaj és fókaféle viseli a zord időjá­rást. A kutatók nagy jégtörő ha­jókkal érkeztek, hatalmas, lánctalpú járművekkel közle­kedtek a jégpáncélon, amit többször is megfúrtak, hogy mintát vegyenek belőle. XXX A legtöbb hal a víz felszí­néhez közel vagy közepes mélységekben él. Ezek a ha­lak megállás nélkül úszkál­nak, csak kinyitják a szájukat, és máris belerepül, beleúszik az ebédjük. A halak jobbára planktono­kat fogyasztanak. A planktont parányi állatok és növények alkotják, amelyek a víz felszí­nének közelében lebegnek. Ők jelentik a legtöbb tengeri élőlénynek a fő táplálékot. Sajátos dolog, hogy a vér­szomjasnak vélt óriáscápa valójában vegetáriánus: kizá­rólag planktonokkal táplálko­zik. Kislexikon A gőzgép A gáz az az energia, amely több évvel ezelőtt álló helyze­téből kimozdította és műkö­désbe hozta a gépeket. A gőz és a gáz között fizikailag nincs lényeges különbség. Megkü­lönböztetésük abból a régebbi időből származik, amikor még nem tudták, hogy minden gáz cseppfolyósítható. Köznapi használatban csak vízgőzről beszélünk, holott minden folyadék párolog. A gyógyfürdők világában isme­retes a szárazgőz, a környe­zetvédők zöld szótárában pe­dig a benzingőz és gáz, álta­lában a szénhidrogének lég- szennyezése. De térjünk visz- sza a gőzgéphez, a királyok gépéhez, a gépek királyához. 1690-et írtak, amikor a fran­cia Denis Papin nemcsak a konyhai fazékfedők emelke­désének csodáin volt túl, de már azt is megállapította, hogy a gőz lehűlése után egy hengerben erős légnyomás­csökkentést lehet elérni. E megfigyelés alapján szerkesz­tette meg James Watt az első gőzgépet, de a dugattyú felta­lálója New Comen — is siker­rel alkalmazta már Papin fel­fedezését. A kerekekre szerelt (álló vagy lefektetett) kazános gőz­gépből fejlődött ki a mozdony és az autó őspéldánya. A sí­nen járó gőzkocsi születése három évvel megelőzte a ha­jót is, és 1830-ban elindult Stephenson gőzmozdonya, amely Liverpool és Manches­ter között már egy személyko­csit is el tudott vontatni 38 km/ óra sebességgel. Vele indult civilizációs diadalútjára a gőz, amely a kalapácstól a cséplő­gépen át a turbinákig ma 25 címszóval gazdagítja lexikon­jainkat. (ABC Europress) A kalap és a villamos A közelmúltban osztották ki az 1992-es év gyermek­könyve díjait. Eörsi István A kalap és a villamos című kö- tetete különdíjat kapott, eb­ből közlünk két verset. Villamoskerék alatt mire gondol a kalap? —Jajjaj, jobb nekem akármilyen tökfejen! S mire gondol a kalap után loholó alak? — Hágjon csak reád, rendet tanulsz legalább! S miért sikít a villamos, míg a kalapra tapos? — Mindig csak kalap, jaj, de unalmas falatl Óvodássarok Az első szerelem Egy kívülállónak úgy tetsz­het, hogy az óvodában min­denki mindenkivel játszik. Ám az óvónő, aki egész nap együtt van a csoporttal, cso­dálatos dolgokat figyelhet meg: tanúja lehet összecsa­pásoknak, nagy indulatoknak és gyakran jut neki a béke­bíró szerepe. Szeme előtt nyílnak ki az apró, tiszavirág-életű sze­relmek. Mert az oviban ilyen is van! Moncsi és Bálint elő­ször mindig csak egymás mellé ült. A foglalkozásokon Bálint éberen figyelte Moncsi teljesítményét, semmiképp sem akart elmaradni mö­götte. Elkészült kis munkáju­kat mindig először egymás­nak mutatták meg. Verse­nyeztek egymással, de köz­ben gyönyörűen segítettek a másiknak. A szülők az ovis szerelem­ről akkor szereztek tudo­mást, mikor Bálint megkérte a nővérét, hogy a Moncsi ré­szére rajzolt szív fölé írja oda mindkettőjük nevét. — Nagyfiú lett a fiam! — mondta másnap az apuka az óvónőnek — Itt az első sze­relem. Mehet iskolába. Bálint ötéves, Moncsi vi­szont betöltötte a hatot és ő valóban iskolás lesz. A két gyerek napokon keresztül sugdolózott, míg egy napon Bálint megkérte az óvónőt írja le a telefonszámukat. A papírt vitte Moncsinak. — Majd telefonálunk egy­másnak mindig, amíg én nem leszek iskolás. — Oké — mondta Moncsi —, de nekünk nincs saját te­lefonunk, csak a sarkon egy fülke. — Akkor hogyan hívjalak én? — szomorodott el Bálint. Ám Moncsi szeme felcsillant. — Majd hívlak én! És el- jösz majd a szünnapomra is! — És viszek neked virá­got! Reméljük így lesz! A szép kis kapcsolatnak lesz folyta­tása. Báli Györgyné Készítsetek ajándékot! A saját készítésű ajándék hatványozott örömet szerez. Két ötletet adunk ehhez: 1. Az ékszeres dobozka karton lapból vagy rajzlapból készülhet. Az ábrán látható formát vágjátok ki, a vona­lak mentén hajtogassátok össze. A képen láthatjátok, hogyan néz ki készen. 2. Anyukátoknak, nővére­teknek apró bőrhulladékból készíthettek kitűzőt. Vágja­tok ki ollóval egy levélfor­mát, ragasszatok rá egy vi­rágot és a hátán erősítsétek meg biztosítótűvel. Kosztü­mön, kabátkán jól mutat a ki­tűző.

Next

/
Thumbnails
Contents