Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-15 / 137. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. június 15., kedd Magyar vállalatok a pozsonyi Inchebán Több mint húsz magyar vállalat majdnem 330 négyzet- méteres területen képviseli a magyar vegyipart június 21- 25. között a pozsonyi Incheba nemzetközi vegyipari szakkiállításon. A magyar bemutatót a Hungexpóval közösen szervezi az Ipari Reklám- és Kiállítási Kft a hazai vegyipari termékek szinte teljes kínálatát felvonultatva a szlovák fővárosban. A kozmetikai és háztartás-vegyipari kiállításon hivatásos kozmetikusok mutatják be a szépítőszereket. Bevallott jövedelem 507 milliárd Tavaly több mint kétszeresére nőtt a 600 ezer forint feletti jövedelmet bevallók száma — közölték az Apeh sajtótájékoztatóján. Minarik György, az Adóhivatal elnöke elmondta, hogy ez a réteg 1991-ben az öszes bevallott jövedelem 17,2 százalékával rendelkezett, míg tavaly ez már 24,1 százalékra emelkedett. A múlt évben összesen 507 milliárd forintot vallott be kétmillió magyar állampolgár. Korszerűsíti a MÁV az áruszállítást Új, Európa-szerte a legkorszerűbbnek számító fuvarozási módszer hazai bevezetésére vállalkozott a MÁV német partnerével, a Német Szövetségi Vasúttal, valamint a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestületével közösen. A számítógéppel vezérelt rendszer azt is lehetővé teszi, hogy a megbízók folyamatosan tájékozódjanak a fuvarozásról és napra készen nyomonkövessék az áru útját. Eladott brikettgyár Törökországba szállítják a Dorogi szénbányák két brikettgyárának teljes felszerelését. Ebben a két üzemben a gyenge kereslet miatt már másfél éve szünetel a termelés, és mivel a gyártás újraindítása teljesen reménytelen, egy külföldi cégnek adták el a berendezést. A gépeket a dorogi munkások szerelik fel nemsokára, Izmir térségében. Vezetőképző program A Nemzetközi Menedzserközpontban az idén tíz országból 26 hallgató szerzett diplomát a posztgraduális vezetőképző program keretében. Ezzel Magyarország első üzleti iskolájában már a negyedik évfolyam fejezte be tanulmányait. A sikeresen vizsgázó menedzserek lehetőséget kapnak arra is, hogy - kiegészítő tanulmányok elvégzése után - megszerezzék az üzleti élet világszerte elismert másoddiplomáját, az MBA-t. Sztrájk a nyírbátori cipőgyárban Tegnap sem álltak munkába a nyírbátori cipőgyár dolgozói: úgy döntöttek, hogy folytatják pénteken kezdett sztrájkjukat, s addig nem veszik fel a munkát, amíg meg nem kapják elmaradt kéthó- napi munkabérüket és el nem dől az üzem további sorsa. A gyár kálváriája tavaly kezdődött, mikor a tulajdonos, a Pécsi Bőrgyár öncsődöt jelentett és meghirdette eladásra az üzemet, hogy annak árából tartozásait rendezni tudja. Vevőként egy külföldi érdekeltségű kft jelentkezett, amely ígéretei ellenére nem fizetett, sőt adós maradt a dolgozók több hónapi munkabérével is. Idegenforgalmi látványosság a szántódi vasútállomáson Egy éve rostokol a vagonsor — Kapa, kasza, gereble a váltóőrnél Á»&W.«ÍW. Több mint egy esztendeje vesztegel a szántódi vasútállomáson egy 28 tehervagonból összeállított szerelvény. — Hosszú az állomás, ezért találta ki valaki, hogy megfelel a tárolásra — magyarázta Sóder Istvánná állomásfőnök. — Javításra várnak a vagonok, de szegény a MÁV, nem jut mindenre. A megálló forgalmas, bár errefelé sem taposnak egymás lábára az emberek. Amióta emelték a menetjegyek árát, a helybeliek közül is kevesebben választják, no meg az üdülővendég is ritkább. De azért a négytagú személyzet rendben tartja munkahelyét — legnehezebb dolgot, a 2700 négyzetméteres magasított peron gazirtása jelenti. — Mire a végére érünk, kezdhetjük elölről — mondta a váltókezelő. — Egy kapa, egy saraboló, egy kasza meg két gereblye könnyítheti csak a Egy éve vesztegelő vagonsor az állomáson dolgunkat, mert a Balaton közelsége miatt nem használhatnak permetezőszereket. Kérdeztem egy várakozó utastól; szerinte miért állomá- soztatják e helyt a kocsisort? Nem találta ki persze. A legfrappánsabb válasz az volt: talán idegenforgalmi látványosságnak szánják... (Czene) Másodszor rendezik meg Kaposváron az Alpoktól az Adriáig kiállítást (Folytatás az 1. oldalról) A nemzetközi rendezvény felett többen vállaltak védnökséget: a megyei közgyűlés, Kaposvár önkormányzata, az Alpok-Adria Munka- közösség, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, a megyei vállalkozói központ, a Balaton Füszért, a vállalkozók klubja. Tavaly száztíz kiállító mutatkozott be, azóta folyamatosan bővültek a megye és Kaposvár vállalkozóinak üzleti kapcsolatai az Alpok-Adria térség országaival, valamint Romániával, Ukrajnával és Oroszországgal is. Közülük sokan regionális képviseletet, új üzleti kapcsolatokat keresnek. A kiállítást szervezők — a sportcsarnok, a Start Alapítvány, az Építők SC — a nyári szabadságokra való tekintettel már most megkezdte a nemzetközi rendezvény szervezését. Az első napokban már negyven szervezet, vállalkozó jelezte részvételi szándékát. A kiállításon és vásáron a tervek szerint több Tavaszi ármozgások Áprilisban az ipari termelői árak az előző havinál nagyobb mértékben, 0,8 százalékkal emelkedtek márciushoz képest. A KSH adatai alapján megállapítható, hogy az ipari termelői árak az év folyamán meglehetősen hullámzóan alakultak. Az áprilisi 0,8 százalékos növekedést márciusban 0,1, februárban 0,3, januárban 3 százalékos emelkedés előzte meg. Az ipar belföldi értékesítési árai januárban 2,7, februárban 0,7, márciusban 0,5, s áprilisban szintén 0,5 százalékkal nőttek. Az exportárak januárban 1, februárban 0,9, márciusban 0,7, áprilisban 1,1 százalékkal emelkedtek az előző havi árakhoz képest. Egy esztendőt vizsgálva az ipar termelői árai áprilisban 11.7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A belföldi értékesítés árszínvonala 12,7 százalékkal, az exporté — forintban számolva — 10.7 százalékkal emelkedett 12 hónap alatt. A múlt év decemberéhez viszonyítva a termelői árak 4,2 százalékkal, a belföldi értékesítés árai 4,7 százalékkal, az exportárak pedig 3,7 százalékkal nőttek. A belföldön értékesített termékek idei drágulásához legkisebb mértékben a bányászat járult hozzá, ahol az áremelkedés az év első négy hónapjában 0,5 százalékos volt. Átlag alatti, 3 százalékos az árszint emelkedése a villamosenergia, gáz-, hő és vízszolgáltatásban. Az ipari átlagot meghaladó mértékű, 4,9 százalékos a feldolgozóiparban. Szinte valamennyi fontos mezőgazdasági termék átlagára ellentétesen változott márciustól áprilisra, mint a múlt év azonos hónapjaiban. A búza és a kukorica felvásárlási átlagára csökkent, a piaci ár növekedése azonban folytatódott. Tovább csökkent a legfontosabb vágóállat felvásárlási átlagára, a tehéntej ára viszont nem változott. mint egy tucat tevékenységi terület mutatkozhat be, többek között „téma” lesz a szabadidő, a sport, a lakásfelszerelés, az elektronika, az üdülés és turisztika, az élelmiszer-, az építőipar, a környezetvédelem, a ruházati cikkek, a számítástechnika, az autó és tartozékai. A rendezők üzletember-találkozókat, szakmai bemutatókat szerveznek és természetesen számos kulturális, sport- és szórakoztató program várja majd a látogatókat. V aluta- árfolyamok (Az MNB árfolyama május 14-én) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 135,67 138,47 Ausztrál dollár 60,39 61,63 Belga frank (100) 266,63 271,29 Dán korona 14,36 14,62 Finn márka 16,28 16,68 Francia frank 16,33 16,61 Görög dra. (100) 40,15 40,99 Holland forint 48,95 49,81 ír font 133,60 136,20 Japán yen (100) 84,74 85,95 Kanadai dollár 69,42 70,82 Kuvaiti dinár 296,28 301,78 Német márka 54,89 55,85 Norvég korona 12,97 13,21 Olasz líra (1000) 60,04 61,32 ATS (100) 780,44 794,04 Portugál esc. (100) 57,74 58,84 Spanyol pes. (100) 71,42 72,94 Svájci frank 61,48 62,56 Svéd korona 12,36 12,62 USA-dollár 89,08 90,64 ECU (Közös Piac) 107,26 109,22 A nagy nyugati sörgyárak kelet felé kacsintgatnak Növekvő érdeklődéssel pil- lantgatnak a nagy nyugati sörgyárak a kelet-közép-eu- rópai piacok és sörmárkák felé. De egyre több keleti kormány söriparát nemzeti örökségként kezeli, aminek nem szabad idegen kezekbe kerülnie, így a pályázó vásárlók egyre nagyobb része érezhet csalódottságot. A keleti piacok igen nehéz és szokatlan feladatok elé állítják a nyugati sörgyárakat. Az éves sörfogyasztás Csehországban fejenként eléri a 150 litert (Lengyelországban ez alig 30 liter). Itt jó minőségű sört előállító kis sörfőzdék sokasága működik. Erre a piacra igen nehéz betörni. Egy londoni szakértő szerint a külföldiek nem is a helyi fogyasztás kielégítésére vásárolnak cseh sörfőzdéket, hanem az exporttermelésre. o Magyarországnak, ahol néhány nagy sörgyár működik, nagy és egyre szélesedő belső sörpiaca van, ahol az éves fejenkénti sörfogyasztás mintegy 100 liter. Szakértők szerint Magyarország győzött a söripari versengésben, amit kétségkívül segített a vállakozásbarát környezet és a gazdasági törvények áttekinthetősége. — Magyarországon esély van arra, hogy igen nyereséges sörpiaccá váljon. Ez az ország a második Olaszország vagy Franciaország lehet — vélekedik Bertrand Facon, a londoni CSBF Ltd egyik illetékese. Az ugyancsak londoni UBS Ltd élelmiszer- és italszakértője, John Graham szerint Maggyar- ország a lehetőségek országa. Szerencsés módon, Budapest nem próbálta megakadályozni a sörgyárak külföldi tulajdonba való kerülését — írja a Reuter felmérése —, habár két gyár esetében a részvényeket még nem sikerült eladni: a Kőbányai és a Pannónia sörgyárról van szó. Talán e két esetben megtartják a gyárakat a belföldi beruházóknak — vélekedik a hírügynökség elemzője. A Nyugat Ausztria révén már sikeresen betört a magyar sörpiacra, hiszen a budapesti tőzsdén is szereplő martfűi sörgyár 70 százaléka, a soproninak pedig az 51 százaléka került az osztrák cégóriás Brau-Union tulajdonába. © A világ második legnagyobb sörgyára, a Heineken NV holland cég megvette a komáromi sörgyár 51 százalékát, a belgiumi magánsörgyár, az Interbrew pedig a borsodi sörgyár 51 százalékát szerezte meg. Néhány napja az Ottakringer a szlovákiai Sarissal kötött szerződést, amely szerint licenc alapján Szlovákiában az Ottakringer egyik sörmárkáját állítják majd elő. Szlovákia piacának nagy részét korábban a cseh sörök uralták. Csehországgal nehezebb üzletet kötni, hiszen a sörére büszke nemzet kormánya még nem döntötte el, hogy beengedi-e vagy sem a külföldieket piacára. © A világ legnagyobb sörgyártója, az amerikai Anheuser-Busch, a söreladási listák élén álló Budweiser előállítója megegyezésre készül a cseh kormánnyal. A csehországi Budvar ugyanis magának követeli a Budweiser névhasználati jogát. Úgy tetszik, hogy Prága engedélyezi majd a Budvar 30 százalékának külföldi privatizációját, ez pedig az amerikai sörgyár további európai terjeszkedéséhez vezethet majd. Cseh sajtóértesülések szerint a Pilsner Urquellt gyártó cégben a Heineken szerezhet részesedést. Az építőipar nem számít keresletnövekedésre Az idén még nem számíthat keresletnövekedésre az építőipar — állapítja meg az Építőipari Információs és Marketing Iroda elemzése. Az előrejelzést a gazdaság teljesítőképességére alapozták, amely szerint az ipar, a mezőgazdaság, de még a kereskedelem és a szolgáltatások fellendülése is alatta marad annak, amire a korábbi jelek alapján számítani lehetett. Sajátságos helyzet azonban, hogy az ágazat nem a versenyképtelensége miatt került ebbe a helyzetbe. Sőt, éppen az építőipar az a terület, ahol mára gyakorlatilag befejeződött a szerkezetváltás, kialakult a piacgazdasági viszonyok között helytállni képes struktúra; mind a technológia, mind pedig a munkaerő szempontjából verseny- képes cégek vannak jelen. Az építési kereslet visszaesésének alapvető oka, hogy leálltak a nagyipari fejlesztések, az állami lakásépítések és rendkívül korlátozottak a nem üzleti szolgáltatási szféra beruházási lehetőségei is. Az építőipar teljesítménye a múlt évben elérte a 163 milliárd forintot, ez megegyezik az előző év szintjével. Ezen belül a 300 embernél többet foglalkoztató cégek teljesítménye több, mint 30 százalékkal esett vissza, miközben az 50 fő alatti létszámmal működőké 64 százalékkal nőtt. Ez a tendencia várhatóan az idén is folytatódik. Megfigyelhető, hogy csökken a külföldi tőke érdeklődése a magyar építőipar iránt. A múlt évben a korábbinak csaknem fele, mindössze 216 új vegyesvállalat jött létre az ágazatban, s hasonló mértékben csökkent a beérkező tőke is. Mindössze egymilliárd forint áramlott be ily módon. A folyamatot látszik igazolni az is, hogy az 1992-ben alapított építőipari vegyes vállalatoknál az 1991. évi 25,6 millió forintról 17,2 millió forintra csökkent az átlagos alaptőke. Az építési piacon jellemző, hogy kevés a jó nevű, stabil vállalkozás. Ennek ellenére az ágazatban viszonylag kevés a csődbe jutott cég. Az 1992 végén működő 69 ezer építési vállalatból 500 jelentett csődöt, és 270-nél kezdődött fel- számolási eljárás. Ezek főként az átalakulóban lévő, mintegy 150 nagy, még állami tulajdonú cégekből kerülnek ki, amelyeknek a fele felszámolási- vagy csődközeli helyzetben van.
