Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-02 / 126. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. június 2., szerda Szlovén igazságügyi küldöttség hazánkban Dr. Balsai István igazságügy-miniszter meghívására tegnap Magyarországra érkezett egy delegáció élén Miha Kozinc, a Szlovén Köztársaság igazságügy-minisztere. A vendégek háromnapos programjuk során hivatalos tárgyalásokat folytatnak az Igazságügyi Minisztériumban, találkoznak a Legfelsőbb Bíróság elnökével, a legfőbb ügyész helyettesével és az Országos Ügyvédi Kamara elnökével. Nem garancia „egy keleti NATO” Ukrajna biztonságát nem egy második NATO létrehozásával lehet megteremteni, amint azt Leonyid Kravcsuk javaslata feltételezi, jelentette ki tegnap a kievi sajtóklubban tartott sajtóértekezletén Zbigniew Brzezinski. Az amerikai politológus előzőleg stratégiai kérdésekről tárgyalt az ukrán elnökkel. Brzezinski szerint irreális azt gondolni, hogy a kelet-kö- zép-európai térségben megalakítandó biztonsági övezet hatékony garanciát nyújtana az ittlévő országoknak. Brzezinski szerint Magyarország, Lengyelország és Csehország bizonyosan távol tartaná magát az efféle katonai blokktól. Védett övezetek terve a BT elé Közös tervezetet nyújt be a héten a Biztonsági Tanácsnak Franciaország és Nagy-Britannia a boszniai védett övezetek megvalósításáról. Erről állapodott meg tegnap Párizsban Alain Juppé francia és Douglas Hurd brit külügyminiszter. A megbeszélés célja az volt, hogy „előmozdítsák a Washingtonban elfogadott akció- program megvalósítását” és megvitassák a legújabb fejleményeket. A két ország álláspontja általában egybeesik, mindkettő támogatja a washingtoni programot. Olasz áldozatok Boszniában A bosnyák muzulmán hadsereg egyenruháját viselő banda meggyilkolt három segélyszállító olasz polgári személyt és kirabolta a segélyszállítmányt Bosznia középső részén, közölték a boszniai ENSZ-erők. A különítmény megállította az élelmiszert szállító járművet, leszállította az öt kísérőt, majd egy órai menet után lábon lőtte és otthagyta őket. Egyelőre nem ismeretes az áldozatok neve. Kambodzsai fenyegetés A kambodzsai kormány tegnap bejelentette, hogy nem fogadja el az országos választási eredményeket, ha nem ismétlik meg a szavazást a fővárosban és három tartományban. Ha az ENSZ nemet mond, a kormány is ezt teszi a szabálytalan eredmények kapcsán, jelentette be Sok An belügyminiszter-helyettes, a phnom- peni kormány szóvivője válaszul arra, hogy a Kambodzsában működő ENSZ-tes- tület korábban visszautasította az említett négy tartományban a választások megismétlését. A veszprémi foegyházmegye jelentős területeket ad át a kaposvári egyházmegyének (Folytatás az 1. oldalról) Mint lapunk tegnapi számában közöltük, ez egyebek között kimondja, hogy — a veszprémi püspökséget érseki rangra és metropolita székhellyé emelve — a jövőben az eddigi három helyett négy érsekség működjön Magyaroszágon. A veszprémi érsekség élére dr. Szendi Józsefet nevezte ki. A pünkösdi bulla további jelentős változásokat is szentesít az egyházi szervezet hazai térképén. A Dunántúlon a Veszprémi egyházmegyéből kialakult a Kaposvári egyházmegye — vezetője és első püspöke Balás Béla, egykori veszprémi segédpüspök lett. A Tisztántúlon létrehozzák a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegyét, amelynek élére Bosák Nándort, az egri érseki Hittudományi Akadémia rektorát nevezte ki. E döntések nyomán számos vonatkozásban módosulnak a hosz- szú évszázadok óta rögződött egyház-igazgatási határok; a főváros például — Csepel sziget kivételével — ezentúl az Esztergomi Főegyházmegyéhez, új nevén az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez kötődik majd. Néhány további „terület-módosítás”: a Debrecen- Nyíregyházi egyházmegye hatóköre a korábban az Egri Főegyházmegyéhez és a Szeged-Csongrád megyei egyházmegyéhez tartozott területrészekre terjed ki. A jövőben Kalocsa-Kecskemét egyházmegye néven tevékenykedő vallási centrumhoz kerül a Váci egyházmegyétől Bács-Kiskun megye egész területe, a megyeközponttal, Kecskeméttel együtt. A Veszprémi főegyházmegye jelentős területeket ad át a Kaposvári Egyházmegyének. A változtatások kapcsán a katolikus egyházi vezetők hangsúlyosan utaltak arra, hogy II. János Pál döntései egyértelműen bizonyítják: a Szentszék érzékenyen reagál a hitélet jelenkori követelményeire, s évszázados szervezeti megoldások megújításával is hozzájárul a vallásgyakorlás, a lelkipásztori munka feltételeinek korszerűsítéséhez. A magyarországi katolikus egyházirányítási struktúra módosítása egyébként nem egyedi döntés volt; a közelmúltban hasonló változásokat tett lehetővé a Szentatya Németországban és Lengyelországban is. (koós) KÉRDŐJELEK Bank(ó)prés? Nincs igazán szerencsénk a nemzetközi bankvilággal? A két csúcsintézmény — a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap — nemrég ismételten takarékossági és gazdaságélénkítő lépésekre ösztönözte a kormányt. Ezeket a lépéseket pedig árgus szemekkel figyelik más bankokban is, hogy eldöntsék: nyújtsanak-e, támogassanak-e Magyarországnak szóló hiteleket, s ha igen, milyen feltételekkel? Nincs szó másról, csupán a nagyvilág üzleti normáinak megfelelő „bankprésről”. Félreérthetetlenül a tudomásunkra hozták, hogy ha Magyarország hathatós gazdasági segítséget óhajt, fontolja meg javaslataikat. Jacques Attali, a földrész keleti felének támogatására létrehozott speciális pénzintézet, a londoni Európa Bank elnöke fogalmazta meg egyértelműen: „Ha a magyar kormány meg akarja őrizni a pénzvilág bizalmát, a költségvetést hozzá kell igazítania a nemzetközi előírásokhoz és végre kell hajtani a fiskális reformot.” Két „kell” egyetlen mondatban: van miért felszisszenni? Berzenkedhet az önérzetünk, de ettől nem változnak sem a tények, sem a velünk szemben támasztott nemzetközi feltételek. Eldönthetjük persze, hogy nem érdekel minket, merre megy a világ, mi megyünk a magunk útján. Csak arra ne számítsunk, hogy a világ — és benne a bankvilág — fog igazodni hozzánk. Higgyünk inkább Margaret Thatchernek, Anglia egykori miniszterelnökének, aki néhány éve mondta honfitársainak: „Az Európába vezető utak furcsa módon szinte kivétel nélkül felsebzik a lábunkat. A kényelmesebbnek látszó utak viszont kivétel nélkül rossz irányba visznek. De a világot ma már Anglia sem tudja megváltoztatni. Hát még ez a kis Magyar- ország... Kocsi Tamás Enyhítse a kormány az aszálykárokat Somogyi képviselők kérdeztek a miniszterektől— Kövér László lett a Fidesz frakcióvezetője AMERIKAI-NÉMET SZAKÉRTŐK VÉLEMÉNYE Az európai biztonságról (Folytatás az 1. oldalról) — A betakarításokat, valamint az 1994. évi termelést megalapozó őszi, tavaszi munkák költségfedezetére valamennyi termelő kapjon a teljes területre kiterjedő támogatást, állami garanciafedezettel nyújtott kedvezményes hitelt. Vizsgálják felül a kedvezőtlen földalapú támogatások jelenlegi helyzetét, annak érdekében, hogy ne a települések besorolása, hanem a földterület minősége legyen a támogatás alapja — javasolta a képviselő. Szabó Lukács (MDF) a szövetkezeti . törvény módosítására szólította fel a T. Házat. A közoktatási törvénytervezet vitájában Beke Kata (független) azon az állásponton volt: a nemzeti alaptanterv nélkül nem léphet hatályba az új törvény. Két somogyi képviselő kérdezett tegnap délután. Dr. Suchman Tamás (MSZP) a tej ártámogatásával foglalkozott. Szerinte ez az intézkedés nem tekinthető koncepciózusnak. Somogybán az országos átlagot meghaladóan mintegy 3 ezer család volt kénytelen felhagyni a tehéntartással. A 800 millió forintos ártámogatás csak az extra és az I. osztályú tejre vonatkozik. Nem kötelező adni, hanem adható. Nyilván a további osztályú tejek termelői — ha nem jutnak a támogatáshoz — elveszítik a kedvüket. Szabó János földművelés- ügyi miniszter leszögezte, hogy a tárca szerint átgondolt és átfogó a koncepció. S annak a termelőnek is az, aki eddig nem kapta meg az extra tejért a 22 forintot, és most megkapja, illetve az I. osztályúért a 20 forintot. Van egy agrárpiaci rendtartási törvény, de a törvény alapján nem álltak fel még a terméktanácsok, így a tejterméktanács sem. Nem tudják még a garantált árat és a kvótát meghirdetni, ahogy az agrárrendtartás előírja. Ezért most átmeneti megoldásként az ártámogatást választották. Azért volt szükség erre a lépésre, mert aggasztó a szarvasmarha-állomány csökkenése. Nem nézhető tétlenül, hogy esetleg hosszú távon importra szorul az ország. Most vizsgálják, hogy milyen mértékig szükséges az importot beengedni, milyen módon kívánnak élni az agrárrendtartás egyéb eszközeivel, például a lefölözéssel. Dr. Ilkei Csaba (független) képviselő arra volt kíváncsi, hogy meddig halaszthatók a műtétek nővérhiány miatt. Jelenleg több mint négy és fél ezer ápolónői állás betöltetlen. Surján László népjóléti miniszter szerint az ápolónőhiány megoldása hosszabb időt vesz igénybe. A hiányt nem a betöltetlen állások okozzák, hanem a hosszú távoliét. Száz ápolónő közül húsz-huszonöt hiányzik. Sajnos, a központi béremelésből nagyon kevés jut az ápolónőknek. így nem halaszthatók a kilátásba helyezett béremelések az egészségügyben. A nyáron nagy szervezettségre van szükség a kórházakban a működőképességhez. A miniszter azt kérte, hogy a jövő évi költségvetés elfogadásakor ne feledkezzenek meg az ápolók alapvető gondjairól. A T. Ház megerősítette az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamaival kötött szabadkereskedelmi megállapodást. Ezután ratifikálta azt a kétoldalú mezőgazdasági megállapodást, amelyet Finnországgal írtunk alá. Az Országgyűlés megszavazta azt a törvényt, amely a polgári repülésről szóló törvényerejű rendelet módosításával lehetővé teszi, hogy jelzálogjogot alapíthassanak a magyar lajstromba fölvett polgári légi járműre is. Elfogadták a képviselők a magyar állampolgárságról szóló törvényt. Kövér László lett a Fidesz frakcióvezetője. Két tucat neves és tapasztalt amerikai és német külpolitikai szakértő Baltimore-ban megvitatta a volt Jugoszláviában zajló polgárháború és az orosz-ukrán ellentétek problémakörét. A vita részvevője, Günther Gillessen ismert német publicista a Franfurter Allgemeine Zeitungban a többi között megállapította: a nyugati biztonsági szakértők megértik ugyan Ukrajna és más kelet-európai országok óhaját, hogy a NATO tagjai szeretnének lenni, ily módon remélve biztonságot Oroszországgal szemben. Ám ha a hidegháború időszaka azzal zárul, hogy a NATO egész Európát fölveszi Oroszország kivételével, ezt Moszkvában oroszellenes tömbként értelmezték, az pedig új konfrontációt idézne elő a Az 51 ezer négyzetkilométer területű, négy és fél millió lakosú Boszniában (ezek „békeadatok”; nem tudni hányán menekültek el) nincs többségi nemzet, a muzulmán bosnyá- kok aránya csupán 42 százalék. Ezért kölcsönös bizalmatlanság és félelelem uralkodik, nehogy a három népcsoport egyike kisajátítsa az államot a többiek rovására. A muzulmánok többsége városlakó, míg a szerbek és horvátok főként a földekhez és erdőkhöz kötődnek. A szerbek arra hivatkozva követelik a terület 60 százalékát, hogy az a telekkönyvek szerint az övék. A már több mint negyven fegyverszünet azért hiúsult meg sorra, mert folyik a szerb és horvát „kiszorítósdi”, s ez a területnyereség mellett az elűzött muzulmánok házainak, ingóságainak elfoglalását is jelenti. A szerbek és horvátok minél nagyobb összefüggő területeket s az „anyaországokkal” földrész nagyhatalmi rendjében. Ha viszont Kelet-Európa Oroszországgal együtt válna NATO-taggá, ez azt jelentené, hogy kicsorbulna az európai biztonság ez idő szerint leghatékonyabb eszköze. Ezért tanácsos megmaradni amellett, hogy a NATO-tagságot nem terjesztik ki. Ehelyett az együttműködés, a befolyásolás és a közös biztonságpolitika más, lágyabb formáit fejlesztik tovább. A baltimore-i eszmecsere arra az eredményre jutott, hogy a Nyugat politikája párhuzamosan több célt kell kövessen. Oroszországot nem szabad kiszorítani Európából, Ukrajnát pedig a nukleáris fegyvereiről és harmadik világbeli fegyver- exportjáról való lemondásra kell ösztönözni. A nyugati pénzügyi segítség, szakemberek küldése nem korlátozódhat közös határt kívánnak. A belső viták csupán azon vannak, legyenek-e önálló boszniai államaik vagy csatlakoz- zanak-e jogilag is Szerbiához, Horvátországhoz. A muzulmánok természetesen egységes Boszniát kívánnak. A többiek viszont nem titkolt aggodalommal néznek egy olyan balkáni iszlám ország elé, amely támogatásban részesülhetne a mohamedán világból s esetleg ösz- szefoghatna az iszlamizálódó Albániával, az albánok lakta Koszovóval. A Vance-Owen béketerv olyan diplomáciai munka, amely megpróbálta összeegyeztetni a különböző érdekeket. A boszniai szerbek azonban elvetették, nyilván azért, mert lehetőséget látnak még további hódításokra. Milyen lehetőségek állnak most a nemzetközi közösség előtt? — Ha nem történik alapvető változás, ez a harcok és a hóOroszországra, jóllehet Oroszország a Nyugat legfontosabb partnere. Ukrajnát és Oroszországot meg kell győzni arról, hogy parancsoló szükség közöttük az építő jellegű viszony. Ehhez tartozik az is, hogy Ukrajnának vissza kell adnia Oroszországnak a Krim-félszi- getet. Az orosz-ukrán problem- tika eddigi nyugati kezelése — a hitelek és a reménykedés politikája — az eszmecsere résztvevői szerint kudarcot vallott vagy legalábbis nem hozott eredményt. De abban valamennyien egyetértettek: az ukrán kérdés alábecsülése vagy semmibe vétele lényegesen nagyobb veszélyeket rejt magában. S ez súlyosabb következményekkel fenyegeti egész Európát, mint a Jugoszlávia felbomlásakor elkövetett nyugati hibák. (Német lapjelentések alapján) dítás folytatódását, a helyzet további romlását hozza. — Egy szigorú határzár, amely meggátolná minden utánpótlás Boszniába juttatását. Ehhez Szerbia tevékeny hozzájárulása szükséges. De kérdéses, hogy Belgrád hajlandó-e erre? — Légitámadások a boszniai szerbek ellen, A terepviszonyok és a katonai, polgári célpontok keveredése miatt a hatása mindenképpen bizonytalan. A boszniai szerbek viszont elhárítanák a felelősséget, és mártír-szerepben tetszeleghetnek. — A boszniai fegyverszállítási embargó feloldása. Ebben az esetben a katonai erőviszonyok kiegyenlítődnének, de a háború még véresebbé válhatna, s a muzulmánok az iszlám világ szélsőségeseitől is remélhetnének segítséget. — Szárazföldi katonai akció. Ez felidézné a vietnami és afganisztáni rémképet, annak minden kockázatával. Az Egyesült Államok, a NATO, a Biztonsági Tanács tagjai egyet fontolgathatnak: melyik a kisebbik rossz? Réti Ervin Mi a kisebb rossz Boszniában? Bosznia békéje e pillanatban igencsak távolinak tűnik. Nemcsak a provokatívnak mondható népszavazás miatt, amelynek hitelét a háborús körülmények is megkérdőjelezték, hanem az ország sajátos helyzete következtében.
