Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-12 / 135. szám
24 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1993. június 12., szombat EGY VARÁZSLATOS ÜDÜLŐFALU A Kék tó zöldje A Kék tó tüneményes za- firzöldnek látszik. Nemcsak a tó, hanem mind a 22 hektáros környezet. Ez varázslatos üdülőfalu, akár az Isten (nyári) kertje is lehetne. Nagyszerű érzés a Kék (?!) tó partján sétálgatni a tengernyi zöldben ízlelgetni, mélyre szívni a balzsamos levegőt, és a lombok között megbúvó, bolondos madarakat hallgatni. Dulcz Ágnes a főnöke ennek a kis édenkertnek, s megtalálható Lengyeltótiban a városból alig 4, Balatonboglártól pedig 14 kilométerre. Történt tehát itt éppen most, idénykezdeten, hogy Lévai János kedvet kapott halfogásra. Két kárász és egy szép ponty után olyan nehézzé lett a botja, hogy már tartani is alig bírja. Birkózott, „verekedett” a szörnnyel, majd nagyot kiált a szakácsnak: — Te, Csaba, rohanj ide, hagyjál mindent, ez most itten alighanem egy óriási harcsa lesz... Mint mondják, másfél órán keresztül mást sem tettek, csak fárasztották. Előbb a partról, majd csónakból mért produkciót a közben összesereglett tömeg örömmel szurkolva mérte, a kis hajó pedig evező és motor nélkül száguldozott körbe a kék tavon, miközben a hatalmas harcsa fel-felvetette magát a hullámokra. Nyomhatott vagy 40 kilót, s a mókát megunva otthagyta a királyi harcsa a horgászt mélységesen mély csalódásban. Vendégkönyv, bejegyzések. Az egyik Göncz Árpádé, így szól: „Gyönyörű, meghitt — vérzik a szívem, hogy nem maradhatok itt. Majd legközelebb.” Kun G. Tibor Szolgáló egyházat tervez Kaposvár első megyéspüspöke Balás Béla: Föl kell készíteni azokat a világi munkatársakat, akik vállalják kis falvakban a lelkipásztori segítő szolgálatot — Próbálok hozzánőni a feladathoz. Napokon keresztül gondolkodtam azon is, hogyan lehetne visszacsinálni az egészet. A Vatikán óvatossága, emberismerete, okossága, diktálja, hogy ezeket az előkészítő mozzanatokat tudósítják, azért, hogy ne adjanak fölöslegesen témát, pletykákat, ne keltsenek fölöslegesen emberi féltékenységet. A kidolgozás, az előkészítés fázisa azért titkos, s ez minket köt. Balás Béla Kaposvár pünkösdkor kinevezett megyéspüspöke mondta ezt a Somogyi Hírlapnak adott interjújában. Az 52 éves püspök az egyházi vezetőknek ahhoz az új generációhoz tartozik, amelyik a nép között élve a társadalommal folytonos párbeszédet folytatva kívánja küldetését megoldani. Maga erről azt mondta: „Egyszerűen belülről és magától értetődőnek tartom ezt.” — Még tanácsot sem tudtam kérni, elég hirtelen jött, és engem meg sem kérdeztek, hogy vállalom-e: egyszerűen közölték a tényeket — folytatta. — Kérdeztem is, hogy kötelező-e ezt nekem vállalni? Azt felelték: igen. — A kinevezés megtörtént. Hogyan kíván munkához látni? — Végiglátogatom a teljes területet, tehát azokat a községeket, településeket is, ahol nincs pap. Természetesen elsőként a papokkal kívánok szót váltani, de meghallgatom az emberek véleményét, problémáikat. Meg akarom ismerni a katolikus híveket és a többiek véleményét is, és tartani szeretném a kapcsolatot a polgármesterekkel. Mindenekelőtt persze a papsággal kell megbeszélni a tennivalókat. Velük folyamatosan találkozom. — Somogy apró falvas, nem lesz egyszerű feladat végigjárni a településeket. — Ez semmit nem jelent. Fiatalabb koromban hozzá szoktam a természetjáráshoz, minden hétvégét és minden nyarat az erdőket, mezőket járva töltöttem el. Azóta pedig, hogy pap vagyok hozzászoktam az állandó áthelyezésekhez. — Melyik volt a legkedvesebb állomáshelye? — Bárhol jártam, csodálatos, tiszta jellemű férfiakat, nőket és gyermekeket láttam, mindenhol sok szeretettel fogadtak. A második vatikáni zsinat elindított egy intezívebb ifjúsági életet. Az államhatalom teljes dühvei csapkodott körülöttünk, mégis rendkívül érdekes, mozgalmas idő volt az első hat évem a Dunakanyarban Nagymaroson. — Az ifjúság ma kihívás és nagy feladat. Van elképzelése arról, hogy miként találja meg a kapcsolatot most püspökként az ifjúsággal? — Természetesen. A kontaktusfelvétel meg is történt már: Kaposváron is jártam a katolikus gimnáziumban, a tanári karral több alkalommal is találkoztam. Találkoztam Kaposváron más ifjúsági katolikus kisközösségekkel is. Az egyházmegye nyugati részén a nagykanizsai ifjúsággal, és a környékbeli kisközösségekkel, vallásos csoportosulásokkal is van már kapcsolatom. Bérmálások kapcsán sikerült emberi és korszerű hangot találni, sok barátot szereztem. Működik már több éve egy országos vezetőképző az irányításom alatt. Kaposvár környékéről is több tanár részt vett ezen. Kaposváron is sok a feladat: egy családias közösséget kellene teremteni a püspökségen belül. — Milyennek látja a kistelepülések egyházi ellátottságát? — Nyomorúságos és ennek számtalan oka van. Én nem ezeket elemzem, inkább előre nézek. Az ötvenes években járta egy vicc az országot. így hangzott: „azt tudom, hogy mi lesz, de addig mi lesz...” így vagyok én is ezzel. Hiszem, hogy az erőfeszítés és áldozat hosszú távon meghozza az eredményt: magunkhoz térünk, fölfedezzük ezt a hatalmas kincset. Fölfedezzük, hogy Jézus Krisztus adta ezt a szántóföldet, ezt a nyájat. Ennek a szónak spirituális, kulturális értelme van. Lesznek itt újítások, lesz egy új típusú szolgáló egyház, amelyik szimpatikus, és meg tudja ajándékozni Somogy megyét és a lakosságát időtálló értékkel, a családi élethez, a fiatalok szerelméhez, az élet értelméhez, a betegek reményéhez, mindenhez. Hiszem, hogy erre lesznek vállalkozó fiatalok. Az a gond, hogy addig mi lesz, amíg ide eljutunk, és hogy ez hány évig tart. Tudom a jelenlegi helyzetet sem lehet fönntartani, nem hogy fokozni a papok terhelését. Ellenkezőleg: azonnal csökkenteni kell a terhelést. Egy vidéki papra például a Balaton környékén egy vasárnap átlagosan hat mise jut. Azonnal valami más megoldás után kell nézni, és erre a más megoldásra mindenkit föl kell készíteni, s megnyugtatni, hogy ez nem árulás. Föl kell készíteni azokat a világi munkatársakat, akik vállalják csöpp kis falvakban a lelkipásztori kisegítő szolgálatot egy-egy vasárnap megünnepelésére, vezetésére, hogy a népet összetartsuk és neveljük. A legkényesebb, hogy elő kell erre készíteni magát a népet, amelyik teljes joggal óvatos és gyanakvó az újításokkal szemben, mert nagyon sokat és sokszor becsapták. Teljes jogos, hogy azt figyeli: ki az a személy, aki mellette áll. Morális bizonyosságot kell szerezni arról, hogy nemcsak beszél, hanem megbízható és jót akar. Ez személyes és sokszori törődést jelent. Tervezem ezért, hogy személyesen látogatom a híveket és más vallásúakat. Próbálok mindenkit összehívni a községben és a közös gondokról elbeszélgetni. Ez talán a testvér egyházaknak is nagy segítség lenne. Föl kell készíteni az embereket a változásokra. Ez sokoldalú és hosszadalmas előkészítést igénylő munka és azonnal kell kezdeni, hogy az átmenetet végig tudjuk vinni. — Tapasztaljuk: templomok épülnek, régieket újítanak fel megyeszerte. A pezsgés jele ez? — Lassan egy fél évszázada semmiféle keret sincs erre. Ftendbentartásukra is alig van fedezet. Az urbanizáció, a városba költözés, a polgárosodás folyamata világjelenség. A városokban azok szélének lakótelepein szinte újabb városok nőnek. Ha ott nem kapnak valami kulturális, spirituális központot a lakók, akkor nagyon félő, hogy szétesnek az értékhagyományok, s olyan elképesztő lezüllés, lepusztulás következik be, aminek mintái Keleten és Nyugaton már észlelhetők. Ha volna emberünk és pénzünk, Kaposváron is építhetnénk. Természetesen a XX. század végén nem dómokban gondolkodunk, és nem költséges és hozzánk nem illő megoldásokban, hanem egyszerű, a célnak megfelelő épületekben, szobákban. — Június 16-án alakul meg ez az új egyházmegye s Kaposvár főtemplomában délután 5 órakor beiktatják az első somogyi püspököt. — Ez elméleti indulópontja az egyházmegyének. Gyakorlatilag több hónapot vesz igénybe az átvétele, a fölújítás, berendezkedés, s csak az után lehet kezdeni. Amíg ez meg nem történik, addig minden ügyet, úgy mint eddig Veszprémbe küldünk. Én magam pedig kóborlók a két központ, Veszprém és Kaposvár között. — Említette, hogy kevés a pap s ezért túlterheltek. Gondol arra Kaposvár püspöke, hogy Somogybán is nevelik az utánpótlást? — Egyelőre ezt nem tervezem. Ehhez egy évtizedes munka kellene. Sok-sok személyi kapcsolat, ifjúsági találkozó, barátság, élmények, radikálisabb új életforma, amit képviselünk és terjesztünk. Ennek következménye lenne az egyházi hivatás, s ezeknek a fiataloknak éveken keresztül kell képezniük magukat, mert ez nem valami gyorstalpaló tanfolyam. Tíz éven belül szó sem lehet hittudományi főiskoláról Kaposváron. Oda küldjük a fiatalokat, ahova eddig. Ésetleg Veszprémbe, ha sikerül beindítani saját teológiát. — Köszönjük az interjút. Kercza Imre AKCIÓ AZ ÁFÉSZ ABC-BEN! Több mint 10 féle 2-3 kg-os magyar és import mosópor, dobozonként 100-200 Ft-tal olcsóbban Kínálatunkból: — WC1S9C1 rviese 3 kg-os — Omo 2 kg-os 652 483 455 398 — Ideál 3 kg-os — Perlux 3 kg-os A város egyik legszebb és legolcsóbb üzlete a Baross G. utcában. Ft Ft Ft Ft (10055)
