Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-11 / 134. szám

1993. június 11., péntek SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 9 Operaszikla Gyenesdiáson Az elhagyott gyenesdiási kőbánya szabadtéri opera-, balett- és koncertszínház le­hetne a világkiállítás idejére; a rajzos, fotómontázzsal illuszt­rált terveket már be is nyúj­totta a Zala megyei expo- és idegenforgalmi tanácsnak Ha­lasi Imre, a zalaegerszegi He­vesi Sándor Színház igazga­tója. A Balaton közeli, előze­tesen Operaszikla névre ke­resztelt nyári színház Keszt­hely, Hévíz, valamint a nyugati országhatár közelsége révén hazánk egyik kiemelkedő ide­genforgalmi és művészeti at­trakcióját nyújthatná: az ötletet kidolgozó színházi és zenei szakemberek szerint a gye­nesdiási helyszín hazai és kül­földi operatársulatok, balett és zenei együttesek bemutatko­zásához különleges atmoszfé­rát kínál. Indonézia művészete Budapesten Soelaeman Pringgodigdó- nak, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövetének megánggyűjteményét bemu­tató kiállítás nyílt a Hopp Fe­renc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban. A fa-, bronz-, ezüst- és aranyremekek az ős­időktől egészen napjainkig reprezentálják a távoli sziget­világ sokszínű kultúráját, ér­zékeltetve az ősi polinéz tra­díciókat, a hindu, a muzulmán, a buddhista és a keresztény vallás hatását. A mintegy fél­ezer kézművesmunkát felvo­nultató tárlat december 5-éig tekinthető meg az Andrássy úti intézményben. Történelmi Könyvújdonság Németországban „Magyarország a demokrá­cia útján” címmel adott ki a Bouvier kiadó gondozásában tanulmánykötetet a budapesti születésű kölni jogászpro­fesszor, Georg Brunner (Brunner György). A tanul­mánygyűjtemény az 1988-as pártkonferenciát választva ce­zúrának feldolgozza a ma­gyarországi változásokat. Magyar és német szakembe­rek — maga Brunner profesz- szor, Szabó Máté, Kiss J. László, Andreas Wass von Czege, Neményi-Arndt Katalin és Tilkovszky Lóránt — az al­kotmányos rendet, a bel- és külpolitikai, valamint a gazda­sági és a kulturális folyamato­kat, újdonságokat elemzik, kü­lön fejezet szól a magyaror­szági németekről. Szent Iván-éj Szombathelyen A magyarországi barokk vi­gasságok rendezvénysoro­zathoz csatlakozva Szent Iván-éji műsort szerveznek jú­nius 19-én Szombathelyen, a város főterén, illetve a csóna­kázótó környékén. A sajtótá­jékoztatón elmondták, hogy a műsor a vasi megyeszékhely főterén majorettek felvonulá­sával kezdődik, ezt fúvósok koncertje követi, majd egy Olaszországból érkezett zász­lóforgató csoport lép közön­ség elé. A csónakázótó szige­tén gyermek- és szórakoztató műsorok lesznek, s ugyanitt a Szombathelyi Szimfonikusok nyáresti koncertje hangzik fel, műsoron Händel- és Stra- uss-művekkel. Az éjszaka tű­zijátékban gyönyörködhetnek a szombathelyiek, majd a programot utcabál zárja. Könyvhéti antológiák MuttMtfiü mai ragyát- íré Sokszínűségre törekedtek Szabadtéri nyár A Magvető Könyvkiadó foly­tatva a hagyományt, az ünnepi könyvhétre megjelentette a Körkép és a Szép versek című antológiát. Ám küllemében és tartalmában új szemlélettel szerkesztett köteteket vehet a kezébe az olvasó. Míg a hu­szonhét mai magyar író kispró­záját bemutató Körkép az idei termésből állt össze, a Szép verseket a tavalyiból állította össze a szerkesztő. Ha ugyan­olyan szellemben válogatott a Körkép szerkesztője, Hegedős Mária, mint a versantológiáé, Körmendy Zsuzsanna, akkor egyedüli mérceként az esztétit- kum szolgált. A prózai művek mégis halványabb képet nyúj­tanak a mai magyar irodalom­ról, mint a költemények. Szá­mos írás szinte kortalan, de nem is csak etekintetben sej­telmesek, hanem tartalmukban is. A Körkép antológia emléke­zetes írásainak a szereplői ne­hezen azonosíthatók, valami­lyen különös köd lengi át világ­ukat. Fekete Gyula öregje — Madártávlat az írás címe — az elviselhetetlent is képes elvi­selni, gyerekeiben sem találja örömét. Lánya meddő, fia a nagyvilágban bolyong. íróként debütál a kötetben a festő Szántó Piroska, Vas Ist­ván költő felesége. A Vas néni portréját finom színekkel, érzé­kenységgel rajzolta meg. Ferdi- nándy György A francia vőle­gény című írásában szinte kí­sérteties történelmi tablót állít elénk az ötvenes évektől. Egy fekete limuzin kísérti végig hő­sünket — napjainkig? Hiszen a kocsiból figyelő előbb Népsza­badság mögül lesi emberét, újabban egy Playboyba takaró­zik. Emlékezetes írás Sigmond István Az utolsó vacsora című novellája. Az ő hőse is magá­nyos, de elérkezik az pillanat, amikor föladja. Szájába veszi gyilkos vadászfegyverének a csövét. József Attila költészetének, szellemének újra és újra értel­mezése, ébresztése süt át Ju­hász Ferenc és Orbán Ottó ver­sein. Juhász azt kérdezi: Ki fi­gyel már a te törvényes sza­vadra?/ Kit igéz fényed, a pár- ducos szavanna?/ Kit érdekel amit gyöngy-bánattal mondtál? A költészet lényegére utaló olyan kérdések ezek, amelye­ket újra és újra kell gondolni. Orbán Ottó a Találkozás egy szellemmel című versében éb­reszti József Attilát, mondván: — csak halott vagy, de nem öregszel. A határainkon túl élő magyar költők is szép számban kaptak helyet az antológiában, így Ká- nyádi Sándor is, aki kuplészerű versében így fogalmazza meg érzéseit: félre ne értsd a dalom testvér/ nem sirató csak szo­morú/ nem szeretném ha lépre mennél/ félre ne értsd ismétlem testvér/ nem sirató csak szo­morú. Szinte fohásznak is beillik Rákos Sándor költeménye: Amelyben vénségét keserüli és az öreg szív hevét dicséri — a vers címe — súgj nekem Mú­zsa/ most egyszer még/ soha nem volt dalt/ énekelnék. A sok ismerős költő mellett újakkal is találkozunk a kötet­ben, sokat pedig hiányolunk. Ez is az új szellemű szerkesztésről tanúskodik? Horányi Barna Operabemutató, kétré­szes csángó ballada, szó­rakoztató vígjáték, izraeli balettest, éló' lemezbemu­tató hangverseny, pop- és rockzenei koncert, ope­rettgála egyaránt szerepel az 1993. évi fővárosi sza­badtéri játékok program­jában. A rendezvények összeállí­tásakor a sokszínűségre tö­rekedtünk oly módon, hogy megőrizzük a szabadtéri színpadok eddigi hagyomá­nyait — mondta többek Kol- tay Gábor, a Szabad Tér Színház igazgatója. A fővá­ros nyári színházi program­jait a Duna Palotában ismer­tették. A mindössze kéthó­napos szezonban 4 helyszí­nen — a Margitszigeten, a Budai Parkszínpadon, a Vá­rosmajori Színpadon és a Hilton Szálló Dominikánus udvarában tartanak előadá­sokat. o Koltay Gábor a programo­kat ismertetve szólt arról: a főváros legrégibb és legna­gyobb nyári színházában — az 1938-tól működő margit­szigeti színpadon — július 2-án A felkelő nap háza című csángó ballada-össze­állítást mutat be. Szörényi Levente Attiláról írt rockope­ráját rendkívüli érdeklődés kíséri. Az opera ősbemutatója augusztus 20-án lesz. A ter­vezett 4 előadás helyett ti­zennégyszer csendül fel Szörényi rockoperája. Ha ezt meghaladóan is érdeklő­dés mutatkozik a darab iránt, akkor szeptemberben további előadásokon is játsszák az Attilát — közölte Koltay Gábor. Csemegének ígérkezik a Tel Aviv-i balet­tegyüttes budapesti vendég- szereplése — mondta a di­rektor. Álmok és vágyak címmel mutatják be Dvorák, Mendelssohn és Bizet zené­jére koreografált produkció­jukat. © Ünnepi gálaesten emlé­keznek meg Erkel Ferenc halálának 100. évfordulójá­ról, valamint az első magyar nyelvű operaelőadás bicen- tenáriumáról — hangzott el a tájékoztatón. A Budai Parkszínpad is kínál komolyzenei cseme­gét. Ott tűzik műsorra Bizet Gyöngyhalászok című ope­ráját, amelyet több mint 100 éve nem játszottak hazai színpadon. Ezenkívül foklór- és táncműsoroknak ad ott­hont a Budai Parkszínpad. Ott rendezik meg a IV. nem­zetközi cigányfesztivált, és itt mutatja be gálaműsorát a 100 tagú Cigányzenekar. A Benkó Dixieland, a Színész­zenekar, az Old Boys és a Budapesti Ragtime Band hangversenyezik a Feneket- len-tó partján. © A Hilton Szálló Dominiká­nus udvarában Vivaldi-, Hän­del-, Schubert-művek csend­ülnek fel. Rossini A sevillai borbély című operájának olasz nyelvű előadását két­szer tűzik műsorra. A könnyed vígopera főszerelői: Póka Ba­lázs, Gregor József, Ulbrich Andrea, Derecskéi Zsolt. Eisemann Mihály Fiatalság, bolondság, Marc Camoletti: Négy meztelen férfi és Leszál­lás Párizsban, valamint Cla­ude Magnier: Mona Marie mo­solya című zenés vígjátékát a Városmajorban játssza a Vi­dám Színpad társulata. Dráma Klapka György honvédtábornokról Nyolc alkotó tíz pályaművel jelentkezett az észak-komá­romi Jókai Színház, a Jókai Alapítvány kuratóriuma és a Klapka György Alapítvány ál­tal meghirdetett drámapályá­zatra. A magyar nyelven meg­írt és szabadtéri bemutatásra alkalmas pályázatoknak témá­jukban kötődniük kellett Klapka Györgyhöz, az 1848/49-es magyar forrada­lom és szabadságharc hon­védtábornokához, illetve a komáromi vár hős védőihez. A zsűri a pályázatok értéke­lése után nem javasolta az első díj kiadását. A második díjat Mészáros László pozso­nyi írónak ítélte oda A mi hő­sünk című pályaművéért. Az észak-komáromi Bástya Szín­ház ezt a drámát fogja majd bemutatni az idei nyári sza­badtéri játékok során. A har­madik díjat megosztva kapta a budapesti Ébert Tibor Klapka és a dunaszerdahelyi Korber Alica Külön háború című mű­véért. MECÉNÁS SOMOGYIAK Retúrjegy az erdélyi könyvtárosoknak A Magyar Könyvtárosok Egyesület Győrben rendezi meg huszonötödik jubileumi vándorgyűlését. Az augusztus 11-14 között zajló eseményre a múzeumi és művészeti gyűj­temények szekciója két erdé­lyi kollégát, Tampa Magdol­nát, a kolozsvári Akadémiai Könyvtár bibliográfiai osztá­lyának vezetőjét, valamint Pál Juditot, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosát is meghívta. A szervezők rendkívül fon­tosnak tartják, hogy a rendez­vényen határon kívüli szak­emberek is részt vegyenek, ezért szállás- és étkezési díju­kat, kirándulásuk költségeit a szekció, illetve a Magyar Könyvtárosok Egyesülete fe­dezi. Mivel utazásukhoz a két romániai intézmény, illetve a Magyarok Világszövetsége nem járult hozzá anyagilag, Forrai Márta, a Somogy Me­gyei Múzeum könyvtárosa, a szekció elnöke gyűjtést kez­deményezett. Baróti János, a kaposvári Nagyboldogasz- szony apát-plébánosa, vala­mint K. Várnagy Márta kapós- füredi galériatulajdonos fel­ajánlotta, hogy az utazási költségek egy részét fizeti. A retúrjegy egyik fele tehát már megvan. Vajon augusztus 11-re, a jubileumi vándorgyű­lés kezdetére összejön-e a másik fele? (Lőrincz) Veszélyben a beregszászi színház Három hangversenyt adnak Maró s v ás árhelyre készül a Vikár A beregszászi Illyés Gyula Színház működése veszélybe került, emiatt az illetékes uk­rán és magyar kormányhivata­lokhoz fordultak segítségért a határon túli magyar színházak V. fesztiválján részt vevő tár­sulatok igazgatói. A nyilvánosságra hozott do­kumentumban — ezt tizenhá­Harmadik alkalommal ren­dezik meg Budapesten az Ipari formatervezési konferen­ciát. A június 16-18 között zajló tanácskozásról Hegedűs József, az OMFB Ipari Forma- tervezési Tanács irodájának vezetője elmondta: a konfe­rom színházi vezető írta alá — megfogalmazták: a fesztivál részvevői aggodalommal ér­tesültek arról, hogy a kijevi fő­iskolán most végzett magyar színinövendékek művészi ambíciói egyelőre nem érvé­nyesülhetnek. A hivatalosan már megala­kult beregszászi Illyés Gyula rencián — mint ahogy azt jel­szavában is hirdetik — sze­retnék elérni a vállalkozás, a minőség és a design találko­zását. Ez nemcsak a designe­rek, hanem a vállalkozók ta­nácskozása is. A szakembe­rek több mint húsz szekcióban Színház ugyanis anyagi és adminisztratív okok miatt az 1993/94-es évadban nem kezdheti meg működését. A határokon túli magyar színhá­zak igazgatói kérik a két or­szág illetékeseit: nyújtsanak támogatást Kárpátalja első hi­vatásos magyar színházának újbóli működéséhez. értelmezik, elemzik, és hatá­rozzák meg a feladatokat. Belsőépítészettel, szociológi­ával, környezetkultúrával éppúgy foglalkoznak, mint a különféle designstratégiákkal, és azok átadásával a közokta­tásban. A marosvásárhelyi Vár­templom kórusának több ma­gyar kórussal van már kapcso­lata. A barátság azonban most bővül, hiszen Birtalan Jó- zsefné karnagy a közelmúlt­ban azzal kereste fel Zákányi Zsoltot, a Vikár Béla Vegyes­kar Liszt-díjas karnagyát, hogy szívesen vendégül lát­nák őket Erdélyben. A világhírű kaposvári ve­gyeskar még nem járt Szé­kelyföldön. Június 17-én haj­nalban indulnak, először 18-án a marosvásárhelyi kato­likus templomban állnak kö­zönség elé. Műsorukban a re­neszánsztól napjaink kórusi­rodalmáig vonultatják fel szá­maikat; eléneklik a Schu- bert-misét is. Három önálló koncertet ad­nak, szabad idejükben pedig megismerkednek a környék­kel. A kaposvári kórus tagjait a vendéglátó kórustagoknál szállásolják el. Zákányi Zsolt elmondta azt is, hogy az ősszel a marosvá­sárhelyiek látogatnak el So­mogyba. L. S. Ipari formatervezési konferencia

Next

/
Thumbnails
Contents