Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-11 / 134. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — ÜZLET 1993. június 11péntek Uzletház lett a zöldségboltból Üdülés a Fekete-tenger partján Jaltában, június 26 - július 10-ig, 14 éjszaka. Elhelyezés: Hotel Jaltában 2 ágyas, pótágyazható erkélyes, zuhanyzós/WC szobákban. Teljes ellátás. Utazás: autóbusszal és repülővel. Részvételi díj: 34.730 Ft/fő. Non-Stop London. 6 nap autóbusszal július 19- 23. Részvételi díj: 28.280 Ft/fő. Üdülés a Dél-török Riviérán Alanyában június- tól-szeptember közepéig. Ellátás: 7 félpanzió 22.210 Ft/fő- től. Utazás: charter repülőjárattal, a repülőjegy ára: 19.460 Ft/fő (oda-vissza).-á’éás-' Ciprusi Vakáció - Pillantás a Szentföldre 9 nap: repülőgéppel, hajóval és autóbusszal július 19-27. Részvételi díj: 86.060 Ft/fő. FMágoiilás és jelentkezés indáinkban és minden, IBUSZ utakat árusító utazási irodában JÖJJÖN VISSZA EGY MOSOLLYAL Jó minőségű áru a vékonyabb pénztárcájú vásárlóknak Hónapokig fejtörést okozott a kaposvári sétálóutcán járóknak, vajon mi lesz a Fő utca 22., a régi zöldségbolt helyén, mert a munkálatok látványosan folytak. Most már bizonyos: elegáns, légkondicionált, a belvároshoz méltó üzletház, amely igyekszik a külsejével, választékával — és nem az áraival — alkalmazkodni a helyhez. Az üzlet ma délelőtt nyit, nagyszabású divatbemutatóval, ahol feltehetően rengeteg érdeklődő lesz, ezért ezt megelőzően kértük az üzletvezetőt, mutassa be a boltot. — A volt raktár és az eladótér egybenyitásával egy 130 négyzetméter alapterületű üzletházat alakítottunk ki — mondta Kaiser Klára. — Há(Fotó: Király J. Béla) romprofilú lesz a választék: gyermekruha, női és férfi fehérnemű, valamint illatszerrészleg működik. A választékot igyekeztünk úgy kialakítani, hogy a vékonyabb pénztárcájú vásárlók is találjanak nálunk árut, mégpedig jó minőségűt. Persze lesz exkluzív minőség is, ami drágább, de nem ez a meghatározó. Az üzletházon látszik: nem az volt a beruházó célja, hogy befektetett pénze pár hónap alatt megtérüljön, hanem egy kicsit igyekezett emelni a sétálóutca és ezzel a város minőségi üzleteinek számát. A Fáma üzletház ma három divatbemutatóval nyílik meg a vásárlók előtt. V. O. NÉHÁNY UTUNK, AMIRE SZÍVESEN LÁTJUK VEVŐNEK ÁLCÁZZA MAGÁT A KIADÓ Kisvállalkozókat keres a lapterjesztő Kázmér Judit: Megbízható információkra kell építeni — Maradvány nélkül nincs lapterjesztés Néhány esztendővel ezelőtt még ritkasságnak számított az újságosbódék kirakatában egy-egy nyugati napilap, magazin látványa. Azóta nagyot fordult a világ kereke: Nyugat- Európa legfontosabb napilapjait legrangosabb képes magazinjait már a megjelenés napján kínálják idehaza is az olvasóknak. Az importőr és a terjesztő a Hungaropress Kft, a magyar posta mellett legrangosabbá „nőtt” magánkézben lévő lapterjesztő vállalkozása. Idei terveikről Kázmér Judit ügyvezető igazgatót és Kelemen Zsuzsát, a cég értékesítési csoportvezetőjét kérdeztük. — Számunkra mindig a nyár jelenti a nagy „kihívást” — mondja Kázmér Judit. — Jórészt a mi feladatunk, hogy a hozzánk látogató külföldiek — elsősorban a német, az osztrák, a svájci, a holland és az olasz turisták, üzletemberek frissiben hozzájuthassanak kedvenc napilapjaikhoz. Európa legnagyobb kiadóitól alig egy fél éjszaka alatt kell elhoznunk a magyarországi elosztóközpontokba a lapokat, hogy azok legkésőbb a reggeli munkakezdésre a nálunk élő, dolgozó üzletemberekhez eljussanak, ott legyenek az idegen- forgalmi központokban, a vidéki hotelekben, kempingekben vagy éppen a strandok mozgóárusainál. — A tavalyi év volt a Hungaropress nagy próbája. Az első „teljes esztendő", akkor vizsgáztak a cég újdonsült terjesztői. Milyen eredménynyel? , — Jó évet zártunk és sok tapasztalattal gazdagodtunk. Azt gondoltuk, ha a vállalkozók kezére bízzuk a külföldi lapok terjesztését, akkor minden simán és zökkenőmentesen zajlik majd. Ebben sajnos tévedtünk. Különösen fontos üzleti területünk a Balaton partja, ahol a legtöbb külföldi fordul meg. Elég sok olyan „vállalkozót” ismertünk meg, akik többnyire csak meggazdagodni szerettek volna, de az elszámolás a tisztességes üzletmenet már nem tartozott a profiljukba. Akadtak, akik csak februárban fizették ki a tartozásukat, mások mindenféle kifogással megpróbáltak saját zsebre dolgozni. — Ez azt jelenti, hogy az idén más módszert, más vállalkozókat keresnek? — Az idén korábban kezdtük a szezont. Május közepétől Sopron-Harkányban, Keszthelyen, Füreden és Budapesten — a négy nagy elosztóközpontunkban — munkába lép a legkorszerűbb számítógépes expediáló rendszer, amely naprakészen, név szerint tudni fogja az árusok valamennyi adatát. A gép a remittendaadatok alapján heti elszámolásra készteti majd az árusokat, nem engedi „görgetni” az adósságot. Aki nem fizet, azt törli a listáról. Ez lesz az egyik szűrő. A másik, minden árussal új szerződést kötünk, amelyik sokkal szigorúbb feltételeket állít eléjük, mint mondjuk egy évvel korábban. Szigorú szankciókat tudunk alkalmazni azokkal szemben, akik például árat drágítanak, vagy megpróbálnak kibújni az ellenőrzés alól. A Bild Zeitungtól tavaly egy-egy elosztónk 9-10 millió forintos forgalmat bonyolított le. A Balatonon több mint 160 millió forint értékű újságot adtunk el. Az idén 20 százalékkal többet tervezünk. — Több vendégre számítanak? — Tavaly kicsit elszámítottuk magunkat: egy téves információ miatt két héttel korábban időzítettük a szezon kezdetét. Az információ arról szólt, hogy a Baden-Würtemberg tartományban előbb kezdődik a szabadságolás. A két hét alatt kifizettük a tanulópénzt: megbízhatóbb információkra kell építeni a munkánkat. Tavaly az idegenforgalmi cégekre, a szállodákra alapoztunk, az idén magunk jártunk utána minden országban a pontos adatoknak. A vállalkozókat is más szempontok szerint választjuk ki. Megtartjuk az együttműködést a legjobbakkal, akik tavaly már vizsgáztak megbízhatóságból, munkaszeretetből, de most csak azokkal szerződünk, akiknek telepített árushelyük, helyfoglalási engedélyük van, akik a heti bevételüknek legalább az ötven százalékát kaucióként hajlandók befizetni. Ezt a pénzt természetesen a szezon végén visszaadjuk, de ezzel is szeretnénk az elszámolási fegyelmet megszigorítani. — Az előző szezonban nagykereskedőkkel szerződtek, ha jól értem, az idén kisvállalkozók lesznek az üzletfeleik? — Az is a múlt év egyik keserű tapasztalata — veszi át a szót Kelemen Zsuzsa —, hogy minél tekintélyesebb valamelyik ügyfelünk, annál lazább a fizetési fegyelme, annál kevésbé érdekelt a terjesztésben. Nincsenek naprakész adatai, nem tudja megmondani, hogyan alakul egy-egy áruda forgalma. Emiatt nem tudtunk elég gazdaságosan rendelni, pontosan tervezni a példányszámokat. Most szeretnénk ezen fordítani. Tudni fogjuk, hogy melyik árusnál miből, hány példány fogyott, esett az eső, vagy sem, miért fogy jobban az egyik lap, miért gyengébben a másik forgalma, megérkezett-e egy nagyobb csoport, vagy éppen elutazott. Ez a közvetlen kapcsolat nekünk is, az árusnak is rendkívül fontos lehet, azért is, mert a mi reklámtábláink vonzzák az idegenek szemét, segítségükkel könnyebb eladni a napszemüveget, a napolajat, de még a népművészeti holmikat is. Biztosak leszünk abban, hogy az ilyen árusok nem fognak az újság rányomtatott áránál kétszer többet kérni a vevőtől. Szeretnénk a helyi adófizető lakosokra építeni a hálózatot, ezért az idei szerződésekben mindenkinek pontosan körülírjuk a működési területét is. Nem azért, hogy ezzel megkössük a kezüket. Éppen ellenkezőleg: garantálni szeretnénk, hogy a közvetlen környezetükben más ne lépjen fel konkurensként. — Nem jutnak ezzel egyesek indokolatlan előnyhöz, mások nem szorulnak ki a versenyből? — Senkit sem fogunk indokolatlanul kizárni a terjesztésből, de valami követelményt igazán illik meghatározni, 200- 300 napilapot, hetilapot, magazint nem lehet a szabad ég alatt tárolni, esőnek, napsütésnek kitenni, mert egyszerűen eladhatatlanná válik. Valamilyen raktárnak lenni kell ahhoz, hogy vállalkozóként lapterjesztésbe foghasson. A hétvégére leruccanó diákokkal nem szerződhetünk le. — Akinek háza, üzlete van, netán olyan helyen dolgozik, ahol védettek a lapok, nyugodtan jelentkezhet, szívesen fogadjuk. Mi az idén is naponta házhoz szállítjuk a friss lapokat, elvisszük a remittendát. Minél többen foglalkoznak lapterjesztéssel, annál jobb a kínálat. Tavaly a Balatonon 470 listázott árushelyünk volt, még a bokorban is, a fű alatt is (sokszor szó szerint) Bildet árultak. Igaz, elég lenne 250 árus is, de azok megfelelő körülmények között dolgozzanak! — Ki fizeti a reklámot, a felszerelést? — A reklámot — a táblákat, a trikókat, a sapkákat — általában a nyugati kiadók vállalják magukra. Mi segítünk abban, hogy az árusoknak megfelelő álványaik legyenek, amelyek egyben kínálják, de meg is védik a lapokat a rongálódástól. A piackutatás is az ő zsebükre megy, mert jól tudják, hogy a hazai piacokon sem érhetnek el eredményt marketingmunka nélkül. Ezt a pénzt csak a hazai kiadók sajnálják a terjesztőktől — meg is látszik az eredményeiken. — Mi a remittenda sorsa? A nagy maradvány példányszám nem ijeszti el a külföldi kiadókat a magyar piactól? — Remittenda nélkül sehol a világon nincs lapterjesztés. A legnagyobb példányszámú magazinok, napilapok milliós remittendával számolnak, mert azt akarják, hogy a lapjuk a világ minden újságárusánál ott legyen. Ne hogy egyetlen vevőnek is azt kelljen mondani: sajnos, elfogyott! A magyar kiadók alig számolnak a remittendával, vagy ha igen tíz százalékot terveznek a terjesztővel. Egyes hazai lapok még a tíz-tizenöt százalékot is sokallják. Nyugaton vannak akik ragaszkodnak a 40-50 százalékhoz. Valahol félúton kellene megállapodni a magyar kiadókkal. — Tavaly a Balatonra rátették a kezüket a maffiák. Az újságterjesztés ebből kimaradt? — Csak közvetett hatásukat éreztük. Nekünk inkább az volt a gondunk, hogy voltak árdrágítók és olyan árusszervezetek, amelyek megpróbáltak másokat kiszorítani a piacról — mondja az ügyvezető igazgató. — Egy hétvégén a szántódi révnél én magam láttam, hogy nyolc-tíz újságárus tolongott és ugyanazokat a lapokat próbálta eladni a turistáknak, gyakran más-más áron. Ezek között a „hiénák” emberei is ott voltak. Az idén megpróbáljuk távol tartani őket a lapterjesztéstől. Ebben segítenek a külföldi kiadók külszolgálatai is, akik vevőnek „álcázzák” magukat, és próba- vásárlással igyekeznek leleplezni a csalókat, akik a lapjuk jó hírét rontják. De az ön által említett „maffiák” elleni harc elsősorban a helybéli kereskedők érdeke volna, hiszen a balatoni szabadrablás, a bűnözés rontja a tó nemzetközi hírét, elijeszti a vendégeket. Hosszú távon nem tartható a tavalyi állapot. — Mennyire jó üzlet a lap- terjesztő vállalkozás? — Tisztes megélhetést biztosít. A lapok ára után 16 százalék terjesztési díjat fizetünk és adjuk a reklámtáblákat, az állványokat, a trikókat a matricákat, naponta házhoz szállítjuk az árut. A világon mindenütt keresett lapok odavonzzák a pavilonhoz a turistát — és mint mondtam —,ez az áru- kapcsolás is valahol üzlet. A jelzálog gordiuszi csomója Zsámboki Sándortól, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetőjétől megtudtuk, hogy a földhivatalok április végéig 2883 településen 13,5 millió aranykorona értékben, több mint 700 ezer hektár kárpótlásra kijelölt termőföldet készítettek elő árverésre. Az eddig lezajlott 4221 árverésen 73 ezren jutottak összesen 7 millió arnyko- rona értékű földhöz. — A privatizáció lezajlása után milyen lesz a nagybirtok és a kisbirtok aránya hazánkban? — Egyelőre még csak tendenciák látszanak, de máris tapasztalható, hogy erőteljesen növekszik a kisbirtokok száma... Eddigi felméréseink szerint a kárpótlás címén visszakapott területeknek több mint a fele megmarad magántulajdonban, a többit az új tulajdonosok nem maguk akarják művelni, hanem felkínálják bérletre eddigi használójának, a szövetkezetnek. A részarány-tulajdonosoknál fordított a helyzet. Azok, akik kihozzák a szövetkezetekből a részaránytulajdont, általában maguk akarják megművelni is a földet, esetleg többen összeállnak, közösen gazdálkodnak. Többségük tőkével rendelkezik, nem félnek attól, hogy problémát okozhat a művelés. — A földtulajdonok rendezetlensége a jelek szerint késlelteti a mezőgazdasági munkákat... — A privatizálástól függetlenül művelni kell a földet, hiszen az hasznot terem. Érthető az új gazdák türelmetlensége: az árverés útján szerzett bevetett földet nem vehetik azonnal a tulajdonukba, hanem majd csak akkor, amikor a régi tulajdonos már learatott. — A szövetkezeti földek jelentős része jelzáloggal terhelt... — Valóban. A részarány-tulajdonosok, akik ki akarják vinni a szövetkezetből a földtulajdonukat, nem fogadják el a jelzálogot, hiszen nem is tudtak róla, hogy a tsz vezetősége milyen kölcsönöket vett fel és azt a tsz területén milyen táblára terhelték. A minisztérium most méri fel, hogy mennyi jelzálog van ezeken a földeken. Elképesztő összegekkel találkozunk! Hajdú-Bihar megyében 5 milliárd forint van ráterhelve a részaránytulajdonokra. Még rágondolni is rossz, milyen eredményt kapunk, ha valamennyi megyét megvizsgáljuk. De a felmérés nélkül aligha találhatunk megoldást a jelzálog gordiuszi csomójának feloldására. (Újvári)
