Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-11 / 134. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. június 11., péntek Szlovák-lengyel együttműködés Szlovákia és Lengyelország katonai téren szorosan együttműködik egymással — nyilatkozta a két ország vé­delmi minisztere Pozsonyban. Janusz Onyszkiewicz lengyel védelmi minisztert három na­pig látta vendégül szlovák kol­légája Imrich Andrejcak. Meg­állapodtak az együttműködés kiszélesítésében. Megszakított kínai látogatás Franjo Tudjman horvát el­nök megszakította hivatalos kínai látogatását, amely az eredeti tervek szerint június 12-ig tartott volna. A horvát ál­lamfőt mindenekelőtt a kö­zép-boszniai Travnik város­ban a muzulmánok és horvá- tok között kitört súlyos harcok késztették arra, hogy mielőbb visszatérjen Zágrábba. Föld-föld rakéta Pakisztánba Az Egyesült Államoknak igen aggasztó bizonyítéka van arról, hogy Kína M-11 ballisz­tikus föld-föld rakétákat szállít Pakisztánnak, megsértve ez­zel a közép- és nagy hatótá­volságú rakéták átadásának ti­lalmára vonatkozó nemzetközi egyezményt. Ha a rakétaex­portra vonatkozó információk megerősítést nyernek, az USA által életbe léptetendő szankciók több milliárd dollá­ros kiesést jelenthetnek a két­oldalú kereskedelemben. Életfogytiglan terroristának A második életfogytiglani börtönbüntetést szabta ki egy párizsi bíróság egy baszk ter­rorszervezet vezetőjére. A negyven éves Philippe Bidart azért kapta a legsúlyosabb büntetést, mert még 1987-ben meggyilkolt egy csendőrt. Az USA-ba készül Balladur Washingtonba utazik a jövő hét elején Edouard Balladur francia miniszterelnök, hogy személyesen ismertesse Bili Clinton elnökkel a GATT tár­gyalásokkal kapcsolatos fran­cia elképzeléseket. A francia miniszterelnököt az amerikai elnök hívta meg tanácsko­zásra. A francia politikai gya­korlat szerint általában Fran­cois Mitterrand elnök az ame­rikai elnök partnere. Incidens Bécsben Váratlan incidens szakította félbe Bécsben a koszovói problémakörről rendezett tör­ténész-politológus konferen­ciát, amelyre Albániából és néhány jugoszláv utódállam­ból érkeztek a résztvevők. A napirenden kívüli szünet oka az volt, hogy a koszovói albán szinkrontolmácsok a vita tető­fokán tüntetőén elhagyták fül­kéiket. Valamennyi küldött po­litikai propagandát folytat, köl­csönösen szemrehányásokkal illetik egymást ahelyett, hogy kiutat keresnének a koszovói válságból. Vranitzky az osztrák felelősségről Az izraeli látogatáson levő Franz Vranitzky osztrák kan­cellár elismerte hazája erköl­csi felelősségét a nácizmus idején elkövetett bűnökért, egyszersmind elutasította a kollektív bűn fogalmát a jeru- zsálemi Héber Egyetemen el: hangzott előadásában. Az első osztrák kormányfő, aki hivatalos látogatáson jár zsidó államban. Kohl kancellár Kijevben Helmut Kohl kétnapos lá­togatásra Kijevbe utazott. A német kancellár .rögtön megérkezése után négy- szemközti tárgyalást kezdett Kravcsuk ukrán elnökkel. Kohl kancellárral együtt Ki- evben tárgyalt tegnap Gün­ter Rexrodt német gazda­sági miniszter és Klaus Töp- fel környezetvédelmi és atomreaktorbiztonsági mi­niszter, illetve több tucat ve­zető német cég igazgatója is. Kohl a fegyverzetcsökken­tést sürgette, illetve az atombiztonságot. Kravcsuk elnök újabb nyugati kölcsö­nökhöz szeretne jutni Uk­rajna számára. Kohl kancellár vendéglátó­jával Kravcsukkal Kormányszóvivői tájékoztató Vagyonpolitikai új változat Módosítás három ponton — Egy összegben fizethető kéthavi bér (Folytatás az 1. oldalról) Célul tűzi a lakossági kisbe­fektetők körének jelentős ki- szélesítését. A vállalkozók és a munkavállalók mellett lehe­tőséget biztosít a vállalati me­nedzsment tulajdonszerzésé­nek is. Kiszélesíti továbbá a privatizációs piac résztvevői­nek körét. A privatizációs eljárási sza­bályok két változást irányoz­nak elő az előző évihez vi­szonyítva. Az új irányelvek egyértelműen rögzítik a ver­senyeztetéssel szemben megfogalmazódó követelmé­nyeket, egyúttal meghatároz­zák a zártkörű versenyeztetés szabályait is. Eltérés még a tavalyihoz képest, hogy az osztalékpolitika célrendszere új elemekkel: a pénzügyi, a technológiai és környezetvé­delmi reorganizációval, vala­mint a kezességvállalás fede­zetének megteremtésével bő­vül. Az irányelvek állami va­gyont érintő kiadásokat és bevételeket, továbbá az in­gyenes vagyonátruházást tárgyaló fejezete már figye­lembe veszi azokat a költség- vetési irányszámokat, ame­lyek a pótköltségvetés terve­zetében szerepelnek. A kor­mány az irányelvekben javas­latot tesz az Állami Vagyo­nügynökség privatizációs be­vételeinek felhasználási rang­sorára is. A tavalyi irányelvektől elté­rően az idén külön fejezet szabályozza az Állami Va­gyonkezelő Részvénytársa­ság tulajdonosi jogainak gya­korlását. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint a Világbank támogatásával a Fővárosi Önkormányzat hoz­zálát a budapesti közlekedés korszerűsítéséhez. A kor­mány garanciát vállal a hitel- szerződésekre. E garanciae­gyezményekben a kabinet nemcsak a pénz visszafizeté­séért, hanem a program sike­res megvalósításáért is jótáll — közölte a továbbiakban Ju­hász Judit. Egy másik kormánydöntés értelmében azoknál a költ­ségvetési intézményeknél, amelyekben az általánostól eltérő a nyári munka- és sza­badságolási rend, e dolgo­zóknak előre is egy összeg­ben kifizethető a júliusi és az augusztusi munkabér. Ez a határozat a pedagógusokat és egyes közgyűjtemények dolgozóit érinti. Elfogadta a kormány azok­nak az egyházak birtokába visszakerülő ingatlanoknak a listáját, amelyet az egyházak egyeztető bizottságai a vallási közösségek igényei alapján állítottak össze. A szóvivő végül — egy kér­désre — légből kapott híresz­telésnek minősítette azt a saj­tóinformációt, miszerint válto­zást terveznének a Magyar Televízió élén. — A kormány bizalma a Rádió és a Tévé al- elnökei iránt változatlan — szögezte le Juhász Judit. Újabb tüzek Németországban A német rádióállomások tegnapi jelentései szerint legutóbb a Konstanz köze­lében fekvő Singenben vol­tak kénytelenek az éjszaka egy részét a szabadban töl­teni egy menekültotthon la­kói, mert a ház kigyulladt. A kilenc lakó a füstre ébredt fel. Ugyancsak tűz ütött ki egy otthonban a keleti-ten­geri Stralsundban. Tibet békére vágyik A dalai láma, aki 1959 óta száműzetésben él, s aki 1989-ben Nobel-békedíjat ka­pott, cikket írt az International Press Service-nek. Ebben hangsúlyozza: mélyen meg­rázták a legutóbbi tibeti ese­mények. Sok tibetit letartóz­tattak a közös piaci diploma­ták látogatása előtt, a Lhá- szában kirobbant tüntetések után. Ezek az események a ti­beti helyzet rosszabbodásáról tanúskodnak. Amikor a dalai láma megbí­zottja 1979-ben találkozott Pe- kingben Teng Hsziao Pinggel, mindent megtettünk, hogy be­csületes tárgyalások kezdődje­nek a tibeti kérdés megoldásá­ról. Úgy látszik azonban, hogy a kínai kormány hajthatatlan ma­gatartást tanúsít, írja az egyházi vezető. Jelenleg a kínaiak foly­tatják Tibet természeti kincsei­nek kiaknázását, tekintet nélkül a tibeti népre. Minden térség, ahol érclelőhelyre bukkannak, Tibeten kívüli területnek minő­sül. Pusztítják az erdőket és át­telepítik a lakosságot is. A kína­iak száma Tibetben hónapról hónapra növekszik. Fontos leszögezni, hogy kez­dettől fogva békés, erőszak- mentes, fegyver nélküli Tibetért szálltam síkra — írja a dalai láma. — Szerencsétlen dolog lenne, ha Tibet, szabadságának visszanyerése után, a gyűlölet, az erőszak, s az igazságtalan­ság országává válna, mint bi­zonyos afrikai államok a gyar­mati sorból való felszabadulá­suk után. A cikk rámutat, hogy a dalai láma már 1969-ben kijelentette: amint Tibet maga dönthet sor­sáról, szabadon megállapíthatja milyen politikai rendszert kíván bevezetni. „Nyilvánosan dekla­ráltam, hogy nem kívánok semmilyen pozíciót magamnak a szabad Tibet kormányában. Azért határoztam így, hogy megkönnyítsem egy egészsé­ges demokrácia kialakítását. Bízom bemme, hogy a legköze­lebbi 5-10 évben változásokra kerül sor, a tibeti nép követelé­sei teljesülnek”. Kambodzsai választások Az ENSZ tegnap hivatalo­san bejelentette, hogy a ki­rálypárti Funcinpec nyerte a májusi kambozsdai választá­sokat, amelyeket a világszer­vezet szabadnak és tisztes­ségesnek minősített. Az AFP jelentése szerint a Norodom Ranariddh herceg vezette Egyesült Nemzeti Front egy Független, Semleges, Békés és Kooperatív Kambodzsáért a szavazatok 45,47 százalé­kát kapta. Kérdőjelek Hogyan néz minket Amerika? Tömör, mérvadó, sőt hivatalosnak is tekinthető washingtoni vélemény Magyaroszágról az, ami — szokásos nemzetközi formulával — egy magát meg nem nevező amerikai külügy- minisztériumi főtisztviselő nyilatkozataként hangzott most el. Megtudhatjuk belőle, hogy miként tekint ma ránk Washington. Kiderül: olyan országként, amelyet elsősorban annak alapján ítél meg, „milyen programot képvisel”. Vagyis mintha már ke­vésbé számítana, hogy honnan jöttünk, s előtérbe kerül az, merre tartunk. Milyen szerepe lehet a jövőben e térségben Budapestnek? Az amerikai fővárosban félreérthetetlenül érzékeltették, hogy a kelet-európai politikában nem kívánnak egyetlen országot sem előnyben részesíteni: sem Moszkvát, sem Budapestet, sem másokat. Miként vélekednek a térség országainak összefogásáról? Üdvözlik a hatékony regionális együttműködési formákat. Részleteiben is kifejtették, hogy „Washington helyesli és báto­rítja a visegrádi országok együttműködését”; úgy látják, hogy „főként gazdasági tekintetben hasznosnak ígérkezik a Kárpá- tok-Eurorégió kezdeményezés is; sőt ésszerűnek tetszik hogy „a nagyjából hasonló fejlődési szintű államok, történelmük po­zitív hagyományaira építve a KGST mesterséges keretei he­lyett igazi, sokrétű és demokratikus együttműködést keresse­nek”. Úgy látszik, ezekben fejeződik ki összességben az, hogy „az amerikai politika célja az egész térség átalakításá­nak támogatása”. Ami pedig a kétoldalú kapcsolatokat illeti? Most megfogal­mazódott: Gore alelnök és Göncz Árpád washingtoni találko­zója után a Fehér Ház tudomására hozta az amerikai külügy­minisztériumnak: az a tény, hogy Clinton elnök és helyettese „ilyen behatóan tárgyalt a térségből érkezett vezetőkkel, félre nem érthető jelzés a tárcának”. Úgy fest, Washington a jövő­ben az edidginél nagyobb érdeklődést fog tanúsítani a térség és annak részeként Magyarország iránt. Vajon tudunk élni a lehetőséggel? Kocsis Tamás Oroszország leállítja az exportot? Nem sújtja hazánkat az olajkiviteli stop A Magyar Olaj- és Gázi­pari Részvénytársaságot (MÓL Rt), illetve a Mineral impex olaj- és gáz részvény- társaságot egyelőre nem érinti az orosz energetikai minisztérium legutóbbi in­tézkedése, miszerint júni­usra leállítják az orosz olaji­parban alakult vegyesválla­latok exportját. Erről a két társaság vezetői adtak tájékoztatót. Egyes hí­rek szerint ugyanis magyar érdekeltségű vállalat is van azon a tilalmi listán, amelynek alapján mintegy negyven ve­gyesvállalat kőolaj-exportját fagyasztják be. „Lehetnek olyan cégek, amelyek barterkereskedelem keretében élelmiszerért, il­letve más magyar fogyasztási cikkért olajhoz jutnak, és el­képzelhető, hogy a jövőben a MÓL éppen e körből vásá­rolna olajat, ám arról egyelőre semmilyen információ nincs, hogy a tradicionális eladók között is lenne érintett” — mondta József Gábor, a MÓL ügyvezető igagzatója. Kö­zölte: az idén várhatóan 5 mil­lió tonna kőolajat vásárol a társaság Oroszországból, il­letve a FÁK-ból. E mennyi­ségnek mintegy a felére, azaz 2,5 millió tonnára van állami szándékkal alátámasztott szerződés, a többit egyedi vá­sárlásokkal oldja meg a MÓL. Ez utóbbi esetében elképzel­hető, hogy Oroszországban működő nyugati kereskedő cégtől kívánja beszerezni az olajat, éppen olyantól, amely szerepel a tilalmi listán. Hadházi István, a Mineral- impex vezérigazgató-helyet­tese azt hangsúlyozta: a ma­gyar olajellátást semmiképpen sem veszélyezteti a mostani intézkedés. Az orosz olajpia­con olyan széles a kínálat, hogy a Magyarország szá­mára szükséges olajat minden különösebb mehézség nélkül bármikor meg lehet vásárolni. A Mineralimpex az idén 2,5 millió tonna kőolajat vásárol a térségből. Új romániai rendelkezések Jövőre magyar nyelvű osztályok is indíthatók Romániában az 1993- 94-es tanévben nem csök­ken a nemzeti kisebbségek nyelvein tanító oktatási in­tézményekben a beiskolá­zottak száma. Új lehetőséget jelent, hogy bár a törvény szerint az elemi­ben az osztályok létszáma 10 és 26 között mozoghat, jóvá­hagyással magyar és román tannyelvű osztályok indíthatók tíznél kevesebb tanulóval is. Ezt Liviu Maior román közok­tatási miniszter mondotta a kormány által elfogadott okta­tásügyi rendeletek ismerteté­sére tartott sajtóértekezletén. A sajtóértekezleten a mi­niszter kérdésekre válaszolva ismét foglalkozott azzal a ren­deletével, amely a pedagógu­sok külföldi utazását miniszté­riumi engedélyhez köti. Kije­lentette, hogy félreértelmezték az utasítást, az csak az okta­tás folyamatosságát kívánja biztosítani, csak a tanítási na­pokra vonatkozik. Nem változtatnak a határo­zatok azon az RMDSZ által sérelmezett eddigi gyakorla­ton, hogy a történelem és a földrajz oktatása a nemzeti­ségi iskolákban is román nyelvű. Viorel Hrebenciuc kormány­főtitkár a Nemzeti Kisebbségi Tanács ülésén azt ígérte, hogy életbe léptetésük előtt a határozatokat még megvizs­gálhatja és véleményezheti a tanács illetékes szakbizott­sága.

Next

/
Thumbnails
Contents