Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-10 / 133. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. június 10., csütörtök Lehet 14 százaléknál több? Számos nyugdíjasfórumon elhangzik mostanában, hogy az idei 14 százalékos nyugdíj- emelés tulajdonképpen ennél jóval kevesebbet jelent a valóságban. Ezért is értesülünk örömmel minden olyan hírről, mely arról szól, hogy — esetleg — még a második, szeptemberi emelés előtt újabb korrekcóra kerülhet sor. Most például arról olvastunk, hogy az MSZOSZ szerint akkor, ha felállnak és működni kezdenek a társadalmi önkormányzatok, július végén vagy augusztus elején lehetőség nyílik rá, hogy a parlament által meghatározott 14 százaléknál valamivel nagyobb mértékben emeljék a nyugdíjakat. Ingyen a szanatóriumokban A Népjóléti Minisztrérium kilenc szanóriumában évi huszonnyolc napon át ingyenesen gyógyulhatnak a betegek. Ha azonban valaki baleset vagy műtét után a kórházi kezelés folytatásaként az állami szanatóriumok valamelyikében keresi a teljes gyógyulást, időhatár nélkül térítésmentesen veheti igénybe az intézmény szolgáltatásait. Ebben az évben már nincs szükség a beutalásnál a bírálóbizottság jóváhagyására: ha a háziorvos szanatóriumi üdülésre vonatkozó javaslatával a szak- rendelés egyetért, a szakrendelés kérésére a szanatórium behívhatja a beteget. A kilenc állami szanatórium közül egy Somogybán található: a légzőszervi, tüdő- és asztmatikus panaszokkal küzdők — Mátraháza és Kékestető mellett — Mosdóson gyógyulhatnak. Kompenzálást kérnek A nyugdíjas társadalom jelenleg is súlyos helyzetét tovább rontja — miután a kormány elfogadta — a Pénzügyminisztériumnak az a javaslata, amely szerint a 0 és a 6 százalékos áfa-körbe tartozó termékek és szolgáltatások áfáját egységesen 10 százalékra emeli — szögezi le a Nyugdíjasok Országos Kamarájának programbizottsága. A nyilatkozat szerint a nyugdíjasok tömegeit érintené hátrányosan az intézkedés, hiszen az emelés miatt nőne az alapvető élelmiszerek, a gyógyszerek ára, a közüzemi díj, a lakhatás, az utazás költsége (az év eleji áfa-emelés 9,6 százalékos árszínvonal-emelkedést okozott). A programbizottság az újabb áfa-emelés esetén valameny- nyi nyugdíjas teljes körű kompenzálását követeli, s ez nem lehet más, csakis az infláció mértékének megfelelő nyugdíjemelés. 101 ezer somogyi nyugdíjas A KSH somogyi adatai szerint megyénkben az utóbbi években az arra jogosultak közül egyre többen éltek a nyugdíjazás lehetőségével. Amíg 1985-ben 81 500-an, 1991-ben már 94 100-an, az idén márciusban pedig 101 300-an élveztek nyugdíjat és járadékot. A megye népességén belüli arányuk is ennek megfelelően nőtt 23 százalékról 28, illetve 30 százalékra. Az idén márciusban a megyében élő összes, saját jogon nyugdíjas havi átlagnyugdíja 10 373 forint volt, de majdnem 50 százalékuk 10 ezer forintnál kevesebbet kapott és mindössze 12 százalékuk részesült 12 000 és 15 000 forint közötti nyugdíjban. A nők nyugdíja jóval alacsonyabb... Többen vannak, mint a férfiak A nyugdíjasok és járadékosok 58 százaléka nő... (Fotó: Király J. Béla) ERRŐL SZÓL A TÖRVÉNY... Mikor szűnik meg a jogosultság? A KSH, illetve a Somogy Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság adatai szerint márciusban a megye lakosai közül 76 100-an részesültek saját jogon nyugellátásban. Minthogy Somogy agrár jellegű megye, meglehetősen nagy — 32 százalék — nálunk a mezőgazdasági szövetkezeti nyugdíjasok aránya. A saját jogon nyugdíjasok kétharmada öregségi nyugdíjat kapott, a többiek rokkantsági nyugellátásban részesültek. Özvegyi ellátást, baleseti és szövetkezeti járadékot 13 ezer somogyinak folyósítottak. A nyugdíjasok és járadékosok 58 százaléka, a saját jogon nyugdíjasoknak 53 százaléka nő. A korcsoportonkénti összetételt tekintve a saját jogon nyugdíjasok közül az öregséginél a 60-69, a rokkantságinál az 55- 64, az özvegyi jogon nyugdíjasoknál pedig a 70-79 évesek aránya a legmagasabb. A mezőgazdasági szövetkezeti járadékosok körében is az idősebb korcsoportok vannak többségben. Az időskorúak zömének jövedelmi helyzetét a nyugdíj ösz- szege határozza meg. Az idén márciusban a mezőgazdasági szövetkezeti saját jogú nyugdíjak 7 százalékkal az átlag alatt maradtak. Nagy azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akiknek a nyugdíja a megélhetési költségeket tekintve alacsony. Az átlagnyugdíjak összegében nemenként is jelentős a küMegnőtt a Kamara súlya — A társadalombiztosítási választások egyértelműen bizonyították, hogy megnőtt a kamara súlya, tekintélye — voltak, akik örültek ennek, s voltak, akik nem — summázta véleményét Knoll István, a Nyugdíjasok Országos Kamarájának elnöke a budapesti sajtótájékoztatón. Szólt arról az egyébként önmagát minősítő kezdeményezésről is, amelyben néhány országgyűlési képviselő az önkormányzati választások után módosító javaslattal állt elő... Miha- lovics Ervin ügyvivő hangsúlyozta, hogy a nyugdíjasok országszerte az elsők között járultak az urnákhoz, mert megértették. hogy ezúttal róluk van szó s a szavazáson való részvétel és az eredmény mindenképpen kihat sorsuk további alakulására. Hallhattunk arról is, hogy a kamara által delegált önkormányzati tagok kivétel nélkül az eddig végzett lelkiismeretes munkájuk alapján kaptak bizalmat, s most arra van szükség, hogy - a nyilvánvalönbség. Az 1993. márciusában nyilvántartott összes saját jogú nyugdíjas közüí a munkás és alkalmazott nők átlagnyugdíja 16, a mezőgazdasági szövetkezetieké 10 százalékkal volt alacsonyabb, mint a férfiaké. A saját jogon öregségi nyugdíjas nők átlónak tetsző időhúzási szándék ellenére — mielőbb létrejöjjenek a testületek, megalkossák saját részleges alapszabályukat és hozzálássanak ígéreteik valóra váltásához. A tűréshatár vége Gál László, a kamara társadalombiztosítási és szociális bizottságának elnöke arról szólt, hogy az özvegyi nyugellátások szabályainak korrigálása most már nem halasztható s a kamara több „életképes” változatot is kidolgozott az özvegyek sanyarú sorsának jobbítására. A bizottság vezetője rámutatott: a nyugdíjasok helyzete a múlt év utolsó és az idei év első negyedében jelentősen romlott, s ez a társadalmi réteg mostanra eljutott a tűréshatár végére. Minthogy a nyugdíjemelés első lépcsője márciusban vált esedékessé, ez a körülmény arra késztette a nyugdíjasokat, hogy két hónapig meg- előgezzék a fogyasztó- iár-emelkedéseket, s ezen belül az élelmiszerár-emelkedéseket. Azoktól a nyugdíjasoktól várták el ezt az áldozatot, lagnyugdíja 2257 forinttal, a rokkantsági nyugdíjas nőké 1281 forinttal kevesebb, mint a férfiaké. A nyugdíjasok életszínvonala nagymértékben függ a családi környezettől, a közös háztartásban élők anyagi körülményeitől is. akiknek a 80 százaléka amúgy is a létminimum alatt él... Az aktív dolgozók nettó keresetének a növekedése 1992-ben magasabb volt a nyugdíjemelés mértékénél, s ez önmagában is indokolja a korrekciót. A törvény erre az évre az aktív dolgozók várható nettó keresetéhez igazodó nyugdíjemelést ír elő — ez minimum 17 százalék, ami még a valósághoz képest enyhén szólva túlzott 14 százalékánál is több 3 százalékkal. Az emelés forrásaként — úgy vélik a kamaránál — elégséges lesz a társadalombiztosítás kintlévőségeinek behajtása... * Érvényt szereznek a törvénynek Nos, a sajtótájékoztatón éppen ezzel kapcsolatban hangzottak el kérdések, ugyanis nem titok, hogy előfordult: ott is fizettek tizenharmadik havi bért 1992-ben, ahol adósak a tb-járulékkal, s ott is kapott prémiumot a vezető, ahol a cég a tb-járulékkal tartozók jegyzékén szerepel. Hogy a jövőben ez nem fordulhat elő, erre garanciának látszik a Btk. 310. pontja, amely május 15-én lépett életbe és a járulékfizetés elmulasztását vétségnek minősíti. Tehát javulást várhatunk, feltéve, hogy érvényt szereznek a törvénynek azok, akikre az tartozik. Hernesz Ferenc A baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas munkaképesség-csökkenése a hatvanhét — szilikózis miatt az ötven — százalékot már nem éri el. Állapotjavulás nélkül is megszűnik a baleseti nyugdíjra való jogosultság akkor, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik, és a keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. A baleseti sérült részére ebben az esetben — a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett — 4. fokozatú baleseti járadékot kell megállapítani. Az a sérült, aki balesete idején huszonnégy évesnél fiatalabb volt, a huszonnegyedik életévének betöltése után kérheti baleseti rokkantsági nyugdíja összegének az újbóli megállapítását. Ebben az esetben azt a keresetet kell alapul venni, amelyet a sérültnek a baleset időpontjában betöltött munkakörével azonos vagy hasonló munkakörben Gyógynövényismertető túra Gyógynövény-ismertető kirándulást szervez tagjainak a kaposvári nyugdíjasegyesület június 18-án a si- monfai turistaházhoz. Délelőtt és délután a zselici dombháton föllelhető gyógynövényekkel ismerkednek majd a kirándulás résztvevői, ebédjüket a turistaházban fogyasztják el. Az utazás költségeit ki-ki maga téríti meg (Volán-busszal utaznak), az ebéd árát jelentkezéskor közük a nyugdíjasokkal. Az utazási szándékot júfoglalkoztatottak a sérült huszonnegyedik életévének a betöltésekor átlagosan megkeresnek annál a munkáltatónál, ahol a sérült a baleset időpontjáig dolgozott. Ha a baleset a szakmunkástanuló-viszony ideje alatt következett be, arra a munkakörre vonatkozó átlagkeresetet kell alapul venni, amelyre a tanuló képzése irányult. Ha mindezeknek a rendelkezéseknek az alkalmazásánál az 1988. évi vagy annál korábbi átlagkeresetet kell figyelembe venni, azt a nyugdíj újbóli megállapítása előtt az öregségi nyugdíj összegének megállapítására vonatkozó rendelkezésnek megfelelően kell növelni. A baleseti rokkantsági nyugdíj összegének újbóli megállapításánál is az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A baleseti rokkantsági nyugdíjast házastársi pótlék az öregségi és a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezések szerint illeti meg. (Következik: A hozzátartozói baleseti nyugellátások) nius 15-ig jelenthetik be az érdeklődők a nyugdíjasegyesület központjában (Kaposvár, Fő u. 37-39., Ill.em. 312-es szoba). Nyári szünet A Nyugdíjasok Kaposvári Egysülete június 15-től augusztus 20-ig nyári szünetet tart. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kaposvári, Fő utcai irodájukban csak azokon a napokon tartózkodnak és állnak reggel 8 órától délelőtt háromnegyed 12-ig az egyesületi tagok rendelkezésére, amikor a nyugdíjasok boltja is nyitva tart. Ez kedd, szerda és csütörtök. Öregasszony és a kenyérpapír Az öregasszonyt jól ismerték az eladók. Másnaponta megfordult a boltban, megvette a kenyeret, a tejet, a parizert vagy a kenyérszalonnát, és „Isten veletek, édeskéim!” köszönéssel kibotozott az ajtón. Történt pedig, hogy új pénztárost vettek fel a boltba. Fiatal lányt, csinosát, cserfeset. Azon a napon ő volt „szolgálatban” az egyik pénztárgépnél, éppen annál, amelyikhez bevásárlókosarával az öregasszony is besorolt. A műanyag kosárban most is literes tejeszacskó, kevéske parizer és egy kiló kenyér volt... — Miért kell ezt a kenyeret két papírba csomagolni?! Másnak megteszi egy papírlap is, magának ennyi miért nem elég?! — emelte fel hangját a lány, miközben a kenyeret magasra tartotta, hadd lássa mindenki a lobogó papírlapokat. — Tudod, leikecském, az onokámnak holnap lesz a születésnapja, becsomagolnék neki egy kis ajándékot, ahhoz kellene ez a kevéske papír... — magyarázkodott az öregasz- szony. Kínlódott, vergődött, még sohase került ilyen kellemetlen helyzetbe. — Még hogy csomagoni kell a papír! — replikázott az új pénztáros. — Tudom én, mire kell ez magának! Ezzel spórolja meg a WC-papírt, nem igaz? Ismertem egy öregasszonyt, oda járt vásárolni, ahol ezelőtt dolgoztam, és ő is... Nem tudta befejezni, mert a mellette dolgozó pénztároslány átnyújtott az orra előtt egy másik ív csomagolópapírt, s beletette az öregasszony kosarába. — Tessék becsomagolni a tejet is, mert úgy látom, nem száraz a zacskó — mondta, s látszott rajta, hogy a kínos helyzetben szeretné menteni, ami még menthető, ám ez a nagy igyekezet ellenére is csak részben sikerült. A porig alázott öregasszonynak mégis jólesett... —sz —c Az aktív keresők után kullogva... Fogytán a tolerancia, reális nyugdíjemelést Sajtótájékoztató az országos kamaránál A társadalombiztosítási önkormányzati választások tapasztalatairól, a szeptemberi nyugdíjemelésre vonatkozó javaslatokról, az idei költségvetés módosítását tartalmazó csomagtervhez fűzött észrevételekről tartott sajtótájékoztatót a Nyugdíjasok Országos Kamarája. A sajtó képviselővel rendezett találkozón azonban ezeken kívül más, időszerű témák is szóba kerültek... A kaposvári egyesület hírei
