Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-10 / 133. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — KAPOSVÁR 1993. június 10., csütörtök Hőmennyiségmérőt szerelnek fel Elkészült a távfűtéssel, illetve a távfűtés számlázásával kapcsolatos állítások kivizsgálása. Mint azt lapunkban hírül adtuk, a Lakásbérlők Egyesülete jelezte, hogy az Önkormányzati Vagyonkezelő Rt távfűtési üzeme a jóváhagyott ármegállapítás alapján számlázott hődíjban — véleményük szerint — mintegy 1,5 millió köbméter árával többet számlázott. A hivatali vizsgálat szerint nem történt túlszámlázás. Egy-egy évben előfordul, hogy megtakarítás mutatkozik, más években viszont veszteség jelentkezik a kalkulációhoz képest. A vagyonkezelő rt a korrekt elszámolás biztosítása érdekében ebben az évben a Békefüredi, Kinizsi, Toldi lakótelepek területén lévő elosztó hőközpontjait korszerű hőmennyiségmérőkkel szereli fel. Az egy-egy hőközpont által ellátott épületek lakói, ha fogyasztói közösséget alakítanak, akkor kérhetik a mérés szerinti elszámolást. A sávházi, Kré- nusz, Honvéd utcai és Kinizsi kazánházak által ellátott területen műszaki okok miatt csak kazánházi hőmennyiségmérést tud biztosítani. Ezeken a területeken a pontos mérés csak az épületenként beépített hőmennyiségmérővel megoldható. Virág az óvodának 250 tő egynyári virágot ajándékozott a Kaposvári Városgazdálkodási Rt kertészeti részlege a gyermeknap alkalmából a Füredi utcai óvodának. Kristóf Jánosné, az óvoda helyettes vezetője a hírt azzal a megjegyzéssel közölte szerkesztőségünkkel, hogy intézményük egyik fontos feladatának tekinti, hogy a gyerekeket a természet szerete- tére és védelmére nevelje. A sok virág a környezetet szépíti s lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek megismerjék gondozásukat. Mindezért köszönet illeti az adományozó kertészeti részleget. Könyvtárak látogatottsága A város könyvtárainak mutatószámai az előző évekhez viszonyítva erőteljes csökkenést mutattak tavaly. A Petőfi és a Tüskevári könyvtár tudta csak eredményeit megőrizni, sőt a látogatók és a kölcsönzött kötetek számát lényegesen emelni. Ennek magyarázata, hogy e két könyvtár működése zavartalan volt. Válságkezelő program készül Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) Az utóbbi fél évben folyamatosan volt létszámleépítés — mondta Szita Károly alpolgármester —, s ez ma is tovább tart. Meglátogattam az átalakult gyárakat, üzemeket, de sajnos, nem megnyugatók a tapasztalataim. A gépiparhoz és az élelmiszeriparhoz tartozó üzemek bocsátották el a legtöbb dolgozót, csaknem kétezret. A vonzáskörzetben a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 78 százalékkal növekedett. Ez meghaladja az országos és a megyei növekedési átlagot. A növekedés nagy ütemű, a munkanélküliek szakmai végzettség szerinti megoszlása aggodalomra ad okot és a foglalkoztatási feszültségek kiéleződését jelzi. A munkát nem találók között az országos átlagnál nagyobb — 35 százalék — a szakmunkások aránya, és jelentős a szellemi foglalkozásúak száma is. Ezért vált szükségessé annak a munkacsoportnak a létrehozása, amely a válságkezelő program megalkotásán dolgozik. — Az elmúlt időszakban sok program készült a megyében. Félő, hogy ezek nagy része az íróasztalfiókban végzi — felelte az alpolgármester. — A sok millió forint pedig kárba vész. Az ajánlásokból eddig kevés valósult meg, s nem készültek konkrét cselekvési programok. Mi úgy gondoljuk, hogy az a szakértői bizottság, amely felkészült és elkötelezett lokálpatriótákból áll, képes arra, hogy elkészítse Kaposvár és környéke munkanélküliségének válságkezelő programját. Nem az a célunk, hogy több száz oldalas tanulmányt készítsünk, hanem az, hogy megvalósítható javaslatot tegyünk. A „csapat” a stratégiai jellegű feladatok megfogalmazása mellett azonnal meghozandó intézkedésekre is javaslatot tesz. Választ keresünk arra is, hogy az önkormányzati koordináció keretében milyen átfogó eszközrendszer szükséges a válság mérséklésére és a helyi gazdaság élénkítésére. Kíváncsiak vagyunk rá, milyen ösztönzőrendszert kell kialakítani, hogy a helyi ön- kormányzatok is érdekeltek legyenek a vállalkozások fellendítésében, az infrastrukturális ellátás javításában. Meg kell találni a megfelelő eszközöket: ehhez pedig nem külső szervezetek nagy pénzért elvégzett munkájára van szükség, hanem olyan szakemberek önkéntes vállalkozására, akik lokálpatriótaságukat így is bizonyítani szeretnék. Egyébként a bizottság minden véleményt, elképzelést szívesen vesz, ha azt írásban eljuttatják a polgármesteri hivatalba. (Lengyel) Számlát küld a vagyonkezelő a lakbérről is „Eltitkolt” tartozások Zsetkei Valéria: Arányosan megosztottuk a hátralékokat A Kaposvári Vagyonkezelő Rt január elsejétől számlázza a lakbéreket. A bérlők eddig lakbérkönyvben vagy nyugta alapján fizettek. A kiküldött számlákon sok lakónak jó pár ezer forintnyi tartozás van felüntetve. Akik abban a hi- szemben voltak, hogy rendesen fizettek, nem értik honnan jött elő hirtelen a hátralék. ^ — Ha egy szolgáltató cég évekig nem csinál végszámlát, felszólítást sem küld, etikus, hogy egyszercsak kiküldi a tartozásokat? — kérdeztem Zsetkei Valéria osztályvezetőt. — Szerintem etikus. Itt arról van szó, hogy a bérlő tartozik. — Nem kellett volna tudatni vele mindjárt abban az évben? A többség valószínűleg kifizette volna a tartozását. — Rengeteg pénzbe kerül a folyamatos, rendszeres felszólítás. — Ugyanezt évek óta elvégzi a Dédász és a Kögáz. — Az IKV-kezelésű lakások lakbére soha nem volt számlázva, és erre nem is voltak kötelezve. Nagyon sok IKV a mai napig nem küld számlát. A bérleti díjat jogszabály szerint a bérlőnek kell fizetni, minden hónap 5-ig. A lakbérkönyvelési rendszer mindig tartalmazta a lakók hátralékait. Az 50-100 ezer forintos nagy hátralékosokat rendszeresen felszólítottuk. 1991 január végén, a távfűtés és a lakbérkönyvelés szétválásakor mindenkit értesítettünk a hátralékáról. Igaz, hogy kiestek ebből a körből azok a bérlők, akik nem távfűtéses lakásban laknak. — Miből adódik a jóhiszemű lakók hátraléka? — Többször volt olyan változás az IKV életében, amit a díjbeszedéssel nem tudtunk követni. Állandóan késve jöttek a rendeletek, például a bérleti díjak emeléséről. Sokszor becsúszott hiba amiatt is, hogy régebben a vízdíj átalány szerint működött, és nem lehetett szétválasztani a távfűtés által szolgáltatott melegvíz-díjat és a hideg vízét. Sok probléma adódott abból is, hogy a fűtési díj, lakbér, vízdíj befizetése és könyvelése egy összegben történik. Nem egy esetben a távfűtés elhappolt olyan összegeket is, amiket fizettek a lakbérkönyvelésben. — Ha évekig nem volt elkülönítve, milyen költségnemre megy az, amit a bérlő befizetett, akkor most milyen alapon döntötték el, hogy ez most vízdíjhátralék, ez meg lakbérhátralék? — Arányosan megosztottuk a hátralékokat. Aki bejött és közölte, hogy ő csak a rendelkezési díjat nem fizette, azt úgy számoltuk el. — Sok lakó szerint a vízórák felszerelését csak késve veszik figyelembe. — Előfordult, hogy a vízmű 4 hónap múlva plombálta le az órát. Nekünk viszont az előírások szerint a plombálá- sig az épületen mért vízfogyasztást a lakók létszáma alapján kell felosztani. Emiatt, hogy nem szólítottuk fel a bérlőket, lehet, hogy kihagytunk egy olyan réteget, amelyik rendesen fizetett volna. Tudni kell: mi költségvetési keretből működtünk. Öt évvel ezelőtt a számlázás bevezetése pénzpazarlásnak tetszett volna. Próbáljuk azzal helyrehozni a hibánkat, hogy ha valaki azért tartozik nagyobb összeggel, mert mi rosszul szedtük be a díjat, akkor minden esetben adunk részletfizetési kedvezményt. (S. Pap) Schio ösztönzi a családi kapcsolatokat Az ifjú Hemingway műveiben gyakran szerepei a csodálatos tájú Schio. A 36 ezer lakosú észak-olaszországi testvérváros már a Velencei Köztársaság idején nevezetes volt kézműiparáról, ma pedig elsősorban textiliparára büszke. Guiseppe Ber- lato Sella, Schio polgármestere mondta: — Nagyon fontos Schio életében, hogy a Dolomitok lábánál helyezkedik el. A város peremén kezdődnek a magas hegyek. Olaszország életében hosszú ideig periférikus volt a szerepünk. Nem is annyira az iparban, mint inkább a kereskedelemben. A schiói- akon kívül a kistelepülések mintegy 60 ezer lakosa is hozzánk tartozik. Mi sem természetesebb, mint az, hogy ők is be szeretnének kapcsolódni a kereskedelembe. A polgármester egy kis medencéhez hasonlítja azt a vidéket, amely három részre tagolódik. Most 4,8 kilométeres alagút épül a Dolomitokon át 100 milliárd liráért. — Azért olyan nagy jelentőségű az alagút, mert javítja a közlekedést, a gazdasági együttműködést az elszigetelt, város körüli medencék között — mondta a polgármester. — Az eddig helyben tanuló gyerekek előtt megnyílt a lehetőség, hogy a szomszéd településen folytassák tanulmányaikat. Ez az értelmiség kinevelését is előmozdítja. Azt reméljük, hogy több lesz a tanult ember Schió- ban és környékén. Az alagút teljesen 1995-ben készül el. Polgármesterként nagyon örülök annak, hogy megváltoztatja az életünket. — Kaposvári tartózkodásakor meghívta a többi testvérvárost is a június 29-i Szent Pé- ter-ünnepségre. Mit jelent ez az ünnep Schio életében? — A város védőszentje Szent Péter. Régen ez nagy ünnep volt, a környékről is bejöttek Schióba. Egy időben elhalványult az ünneplés, mert minden kis településnek megvolt a maga védőszentje. Öt-hat éve azonban újra felélesztettük az ünneplést. Szeptemberben vannak a kulturális és sportünnepségeink. Erre meghívtuk a kaposvári ifjúsági fúvószenekart is. Giuseppe Berlato Sella — Schio és Kaposvár kulturális, sportkapcsolatai közismertek. Van-e lehetőség a gazdasági kapcsolatok kiépítésére? — Ma még kevés a találkozási pont, amikor elmondjuk a kéréseinket, éppen ezért ezt kellene növelni. Folytatódnak a két város kulturális, zenei és sportkapcsolatai. Ugyanakkor nehéz a gazdasági kapcsolatok kiépítése. Ahhoz, hogy jobban megismerjük egymást, sokkal többet kell találkoznunk. Nagyon fontos az iskolák közötti kontaktus, ugyanis a fiataloktól függ a jövő. Azt hiszem, elmondhatjuk,- most már több ezer személy, sok család ismeri egymást a két városban. Tőlük függ, miként tudjuk folytatni a kapcsolatokat. Eljutott egy körlevél a kaposvári iskolákba. Hat család jelentkezett, hogy szeretne olasz barátokat. Vannak olyan gyerekek, akik önállóan kívánnak kijönni, mert már tanulnak olaszul. Három család — ők ugyan még nem tanulnak olaszul — családi kapcsolatra vágyik. Szívesen fogadnának schiói családot, megmutatnák nekik a környéket, cserébe pedig ők is eljönnének hozzánk. Az ismerkedésnek akkor van értelme, ha például én Magyarországon nem angol vagy német sört iszom, hanem a magyar specialitásokat keresem. Erre van szükség e kapcsolatokban! Lajos Géza Az elmúlt évektől eltérően az idei évben csökkentett időtartammal és konténer felhasználásával kerül lebonyolításra a lim-lom akció Pénzügyi nehézségünk ellenére is úgy döntöttünk, hogy Kaposvár város lakóinak biztosítjuk azt a lehetőséget, hogy szervezett keretek között kerüljön elszállításra a feleslegessé vált lim-lom. A sikeres akció elősegíti a szűkebb lakókörnyezet és ezzel együtt a városunk tisztaságának megőrzését. Az akció során javaslatukat, észrevételüket szívesen fogadjuk. 1993. június 10-június 13-ig 1. Honvéd u. 24., parkoló 2. Arany J. u.-Temesvár u. 3. Hegyi u.—Lőtéri u. 4. Arany J. köz 5. Léva köz 1-3., parkoló 6. Léva köz K-i végén 7. Losonc köz 8. Léva u., Vörösmarty u. 9. Buzsáki u.-Bem u. 10. Brassó u.-Ungvár u. 11. Zaranyi-ltp., 13. parkolóba 12. Zaranyi-ltp. végén (Fazekas M. u.-i sarok) 1993. június 14-június 16-ig 1. Zaranyi-ltp., ABC melletti parkoló 2. Nagyszemben u —Radnóti u. 3. Sopron u.-Szombathely u. 4. Füredi u.-Komárom u. 5. Kaposfüredi út 1. 6. Kaposfüredi u., templom 7. Kaposfüredi u. 200. 8. Kisköz u. közepe 9. Felszabadulás u. 40. 10. Alkotmány u.-Felszabadulás u. 11. Rezeda u.vége 12. Hóvirág u. É-i vége (9896) KAPOSVÁRI „TALÁLMÁNY” V ándorkonténer Az emlékmű meg az árnyéka Kaposvár igen szemetes, és egyre jobban a belváros is. Az egykori virágos Kaposvárt lassan elfelejthetjük még akkor is, ha a Zárda utcát muskátlis erkélyek teszik hangulatossá, széppé. A Zárda köz, illetve a belső udvari rész már nem ilyen. Azt az autósok rodeópályának használják: 16-17 óra között nagyobb a forgalom, mint az utcai főútvonalon. Veszélyességéről nem is kell beszélni, mivel gyerekek, idős emberek közlekednek ott. A másik, ami jellemző erre a közre: a szemetes konténerek körüli csendélet. Most következik az észrevételem és véleményem arról, hogy a polgármesteri hivatal egy zsebkendőnyi területet eladásra meghirdetett a Zárda utca belső udvarán levő garázssoron. Természetesen azonnal akadt egy szemfüles személy, aki megvásárolta, meg is kapta rá az építési engedélyt. Raktárhelyiségnek készül, a munkálatok elkezdődtek. A gond csak az, hogy a Zárda u. 18. szám alatti lakóközösség szemeteskonténere ott van elhelyezve. A konténer most „vándorolni” kezd egyik garázstól a másikig, aztán ki tudja, hogy hol köt majd ki. Pedig normális helye volt. Miért kell a rendet elrontani? Miért kell a józan észre nem hallgatva, a hivatal saját érdekeit nézve egyoldalúan dönteni? Kovács Zoltánné Kaposvár, Zárda u. 18. közös képviselő Kaposvár közgyűlése a II. világháború katonai és polgári áldozatainak emlékét megörökítő emlékmű felállítását határozta el és erre a célra 200 ezer forintos tőkével alapítványt hozott létre. A Mementó alapítvány kuratóriumának döntése alapján a hivatal a Képző- és Iparművészeti Lektorátussal közösen írt ki pályázatot, amelyet Fusz György magastüzű kerámiája nyert el. A 2,5 millió forintos szerződési és kivitelezési díjhoz tavaly 1,5 millió forinttal már hozzájárult az önkormányzat. Az alapítvány azonban — mint azt hírül adtunk tegnapi lapunkban — újabb támogatásért folyamodott a közgyűléshez. Az indoklás: elmaradt az ez évi költségvetési támogatás és szerény volt a közadakozás. A szerény közadakozás összesen 30 ezer forintot jelent. Ennyit áldoztak a kaposvári polgárok... A közgyűlésen az is elhangzott, hogy a kuratórum sem végzi megfelelően munkáját, mert meg kellett volna keresnie gazdasági szervezeteket, vállalkozókat a támogatás érdekében. Voltak, akik megkérdőjelezték az emlékmű szükségességét, de a közgyűlés végül úgy döntött: vállalja további egymillió forint kölcsönzését a munka befejezéséhez... Közadakozás helyett. Arról nem esett szó, hogy ki adja vissza a kölcsönt. T. K.
