Somogyi Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-10 / 133. szám
1993. június 10., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Nagyító alatt az Alpok-Adria Kaposváron tartotta ülését az Országgyűlés Külügyi Bizottsága Amerikai minőség három év után Ezer sertést dolgozott fel a húskombinát A legkisebb zsírt, inat is eltávolítják (Fotó: Kovács Tibor) (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Gyenesei István, a megyei önkormányzat, illetve az Alpok-Adria Munkaközösség elnöke szólt arról, hogy a politikai csatározások kereszttüzében született önkormányzati törvénynek túl jól sikerült a megyék elsúlytalanítása. E törvény betűje szerint a megyének lényegében csak intézmény- fönntartó szerepe van, tehát „hivatalosan” nemzetközi tevékenységet nem is végezhetnének. Mint mondta az Alpok-Adria kelet-nyugati híd szerepe megváltozott: már nincs politikai vasfüggöny, valós viszont egy gazdasági vasfüggöny kialakulásának veszélye. Az érintett öt megye sokat segíthetne az államközi kapcsolatok gazdagításában, ám — mondta — valamiféle presz- tizsféltés miatt a kormányzat részéről erre nem látszik igény. A kormány például nem nyújt támogatást az elnöki tisztességgel járó megyei kiadásokhoz, jóllehet az Alpok-Ad- ria-beli együttműködés nemcsak megyei érdek. A Zala megyei önkormányzat képviselője ezt erősítette, állítva, hogy a központi politika nem hasznosítja ezt a külkapcsolati lehetőséget. Szabó András, a Külügyminisztérium regionális kapcsolatokkal foglalkozó munkacsoportjának vezetője leszögezte, Kaposvár önkormányzatának kedd estig nyúló ülésén minden napirendi pontot sikerült megtárgyalniuk a képviselőknek a nyári szünet előtt. Döntöttek arról is, hogy az izraelita egyház által visszaigényelt Rippl-Rónay utca 11. szám alatti ingatlan helyett egy másik ingatlant ajánlanának fel. Az épületben ugyanis a Fogyatékosok Napközi Otthona működik. Az ingatlan visszaadása esetén megoldathogy az Alpok-Adria régiói túllépték deklarált hatáskörüket, amikor például kezdeményezték Szlovénia és Horvátország önálló államiságának elismerését. Mint mondta, jó volna végre különválasztani a kormányzati és regionális feladatokat. Vannak kompetenciazavarok, ám ezek tisztázására a kormány és a megyék illetékeseinek egy asztalhoz ültetésével megtették az első lépést. Ami a konkrét támogatást illeti, Szabó András nem ígért kalácsot, csupán tanácsot. A Külügyminisztérium szakmai segítségét ajánlotta, s megkérdezte, hogy az érintett megyék és a helyi önkormányzatok hozzájárulnak-e az elnöki tisztségből adódó költségekhez. A nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának képviselője ezt azzal toldotta meg, hogy erre ők sem adnak egy fillért sem, ám az Alpok-Adria konkrét programjaira — nemzetközi vásár, környezetvédelmi programok stb. — esetleg igen. Dr. Sípos Imre a somogyi kisgazdapárti képviselő a minisztériumi szakértőkhöz csatlakozva kifogásolta, hogy az Alpok-Adria munkájáról jobbára csak a sajtóból jutott információhoz. Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) képviselő szerint sok előnye van annak, ha a kormány nem törődik az Alpok-Adlan lenne a városban a fogyatékos fiatalok napközi otthonos ellátása. Dr. Fekete Gábornak, a Köztársasági Megbízott Területi Hivatal munkatársának lakásügyét is tárgyalták a képviselők. Az önkormányzat még mint a hivatal vezetőjének utalt ki egy lakást. A képviselők úgy határoztak, hogy az érintettnek — státuszának megszűnése után — a lakást vissza kell adnia. A sávházi garázsokat építő köria kapcsolatokkal. Az esetleges kormányzati támogatásnak ugyanis szerinte ára lenne, azaz például Somogy számos ügyben nem léphetne saját belátása szerint. Parázs különvita bontakozott ki a Déli autópálya ügyében. Ez a beruházás kormányzati koncesszió híján megrekedt, mivel enélkül nem kezdődhetnek tár gyalások a magánbefektetőkkel. Egyes vélemények szerint a kormány az ügyben rosszindulatúan semleges, attól tartva, hogy ez a vállalkozás esetleg sikeresebb lesz, mint saját autópályatervei. A jelenlevő minisztériumi és kormánypárti képviselők visszautasították azt a véleményt, hogy a beruházás nincs kellően előkészítve és a forgalomsűrűségi prognózisok is megkérdőjelezhetők. A jelen helyzet tehát a 22-es csapdája. Ha lenne koncesszió, jönnének a befektetők, ám koncesszió csak akkor lesz, ha már konkrét pénzügyi ajánlatok vannak... A szerteágazó vita végén a bizottság elfogadta Kovács László javaslatát: levélben kérik majd a tárcák vezetőit, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a regionális együttműködésre. A Külügyi Bizottság az ősszel külön is tárgyal majd a megyék státusáról a nemzetközi kapcsolatokban. Akkor az öt érintett megye képviselőit is bevonják a tanácskozásba. Bíró Ferenc zösség képviselője kéréssel fordult a polgármesteri hivatalhoz, hogy 25 társával együtt a garázsokat megvásárolhassa. A bérlők a garázsokat saját erőből építették. A városi tanács a felépülő garázsokat állami kezelésbe vette azzal, hogy a bérlők lelakhatják az építés költségeit. A képviselő-testület úgy döntött, hogy — bár a sávház nincs elidegenítésre kijelölve — a garázsokat el lehet adni. T. K. (Folytatás az 1. oldalról) Az exportüzemben tegnap már a csontozó rész, a tulajdonképpeni termelés is beindult. A folyamat legfontosabb része ez, hiszen most már kizárólag az úgynevezett amerikai minőséget gyártják, ami azt jelenti, hogy a legkisebb zsírt, inat, csontszilánkot is el kell távolítani a húsról. Ehhez szakképzettség, és igen komoly gyakorlat szükséges. Ez ma még hiányzik. Egyrészt azért, mert a legjobbak a leállás után elmentek külföldre dolgozni. Ausztriában és Németországban is dolgoznak volt húskombinátos brigádok. Sokan kis vágóhidaknál kerestek munkát, ahova szintén a jobbakat vették fel. Akik pedig kitartottak, a 8-10 hónapos kényszerszünet alatt alaposan kijöttek a gyakorlatból. Arról nem is szólva, hogy amerikai minőség legutóbb három éve készült Kaposváron. Most — ahogy Gyenese István üzemvezető mondta — lesz 3-4 hét tanulási idő, de azután a maximumot kell nyújtani. Év végére ugyanis a gyár eléri a heti 5 ezer sertést feldolgozó ütemet, ami még mindig nem a vágóhíd végső kapacitása. Aki nem bírja, attól megválnak, vesznek fel mást. Ettől függetlenül, bárkit kérdeztünk, vidáman válaszolta: örülünk, hogy megint lehet dolgozni. I/áss Zoltán a felszámolást végző cég helyi képviselője szerint ezalatt a 3-4 hét alatt mindennek el kell dőlnie, ami az üzem további létét befolyásolja. De addig is „bekeményítettek”, ami a munkafegyelmet és a higiéniai követelményeket illeti. Vevőt ugyanis csak egy kifogástalanul működő gyárra lehet találni. Ami a további személyi racionalizálást illeti, arról úgy nyilatkozott Vass Zoltán: szükség lesz rá, de mértékét majd a termelés, vagyis a piac határozza meg. E tekintetben is kemények leszünk— tette hozzá —, a cél ugyanis a nyugati termelékenység elérése. Varga Ottó VISSZAIGÉNYELTE INGATLANÁT AZ IZRAELITA EGYHÁZ Megvehetők a sávházi garázsok Gazdasági fejlődésünk kritikus pontjai Elnökségi ülés az agráregyetem kaposvári karán Két új taggal bővült a pécsi Universitas Ősztől távoktatás Pécsett — Együttműködés a tanintézetek között A gazdasági fejló'dés kritikus pontjairól, a kitörés lehetséges módjairól tartott előadást tegnap Kaposváron a Metesz-szék- házban dr. Gidai Erzsébet, a Társadalomkutató Intézet igazgatója. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság somogyi szervezete által rendezett találkozón a közgazdászasz- szony kifejtette: a gazdaság válsága nem a 90-es években kezdődött, azonban a hatalom- váltás során felgyorsult. A liberális monetáris gazdaságpolitika az alkonyát éli, azokban az országokban sem vált be, amelyek stabilabb gazdasággal rendelkeznek. A gazdaság összeomlott — szögezte le, s hozzátette: bár a statisztikai adatokhoz nehéz hozzájutni, a valós adósságállomány mintegy 23-28 milliárd dollár. A privatizációval kapcsolatban elhangzott: a kikényszerí- tett privatizáció nagyon jól működő vállalatokat tett tönkre, felülvizsgálatra lenne szükség. Intézetük korábban vizsgált cégeket, így a Kaposvári Húskombinátot is, amely akkor Magyarország egyik legjobb technikai felszereltségű és jövedelmezőségű vállalata volt. A megélhetési konfliktusok is egyre nagyobbak, a lakosság 6 százaléka rendkívül gazdag, 93-94 százalék az elszegényedő réteg. A munkanélküliség is súlyos gond: az állástalanok 50 százaléka 35 éven aluli... Kitörési lehetőségnek a nemzeti-utas gazdaságpolitikát tartja dr. Gidai Erzsébet. Kis befektetéssel progresszív ágazattá lehetne fejleszteni a mezőgazdaságot, s az elláthatná Kelet-Európát. Az államnak menedzselő, koordináló szerepet kellene vállalnia a gazdasági életben. A lakossági terhek csökkentése is feladat. Véleménye szerint a fő pillérek megvalósulása estén — hosz- szú távon — konszolidált jóléti állam körvonalazódhatna. T. K. (Folytatás az 1. oldalról) — Miről tárgyaltak a mostani megbeszélésen? — Részben szervezeti, részben tartalmi kérdésekről váltottunk szót. Méltán állapította meg elnökségünk, hogy mindkét területen jelentős lépéseket tett az Universitas. Kialakult az egyesület egységes informatikai rendszere. Ebbe a hálózatba egy-két éves fejlesztéssel Kaposvár is bekapcsolódik. A régiók szempontjából különösen jelentős tény, hogy megalapítottuk az Universitas távoktatási központját Pécsett. Úgy tervezzük, hogy szeptembertől kezdve konkrét programokkal indulhat a távoktatás. — A hallgatók tehát otthonukban, saját lakásukban vehetnek részt valamilyen kurzuson, vagy szerezhetnek diplomát. — Igen. A világon ez mindinkább elterjedt módszer. Jelentős eredménynek tekintjük azt is, hogy a különböző tanintézetek között koordináltuk, egységesítettük az idegennyelvű oktatást, és nem utolsósorban döntöttünk két új csatlakozó kérelméről. Tagjaink közé felvettük a Pécsi Hit- tudományi Akadémiát és az MTA Dél-dunántúli Tudományos Intézetét. — A tartalmi munkában mit tartott az elnökség legfontosabbnak? — Az élet mindinkább megköveteli az úgynevezett áthallgatási rendszert a tanintézetek között. Vagyis azt, hogy egyes kurzusokat egy hallgató az egyesület egy másik egyetemén töltsön. A Janus Pannoniusnak van már olyan hallgatója, aki bizonyos ismereteket a hittudományi akadémián szerez. Ez az áthallgatási rendszer az oktatás korszerűsítésében igen lényeges, az első eredmények után továbbfejlesztése fontos célunk. Az Universitas új, soros elnöke a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola főigazgatója, Kistelekdy István Ybl-dí- jas építész lett. Délután az elnökség a kaposvári karon folyó munkával, az oktatási kutatási létesítményekkel ismerkedett. V. M. Tudományos Életért Alapítvány Somogy megye és Kaposvár megyei jogú város közgyűlése a tudományos élet támogatására hozta létre a Tudományos Életért Alapítványt. Nemrégiben tartotta első ülését a kuratórium, ezen döntöttek a Magyar Oktatási, Tudományos és Kulturális Alapítványok Egyesületébe való be lépésről. Emlékérem pedagógusoknak A Pedagógus-szakszervezet kaposvári körzeti bizottsága és bizalmi testületé tegnap tanévzáró testületi ülést tartott. A rendezvényen értékelték az elmúlt tanévben végzett tevékenységüket, valamint — első ízben — főként a már nyugdíjas, illetve a nyugdíj közelében lévő, szak- szervezeti tisztséget viselő kollégáknak kiosztották a Pedagógus-szakszervezet által alapított Eötvös József emlékérmet. Ebben a kitüntetésben tizenhatan részesültek: dr. Garabon Károlyné, Boros Jánosné, Várhelyi Péterné, dr. Fodor Ferencné, Sipos Jó- zsefné, Embersics Imre, Major Tiborné, Bank Lajos, Sólymos Istvánná, Lucza Ferencné, Pető Gyuláné, Kovács Sán- dorné, Báli Györgyné, özv. Benkő Lajosné, Szabó Ferencné és Horváth László. Ifjú „fazekasok” kiállítása Jambrich Liza kerámiái után most a Somogy Megyei Művelődési Központ fazekas szakkörének alkotásaiból nyílt kiállítás Kaposváron a Kisfaludy általános iskolában. A szakkörbe zömmel alsó tagozatos kisdiákok járnak, ám van közöttük néhány óvodás is. Munkáik június 16-ig várják az érdeklődőket. Finn rendőrök énekeltek Siófokon A finn Oulu és Siófok testvérvárosi kapcsolatának újabb eseményeire került sor a héten. A „Oulu bemutatkozik” rendezvénysorozaton tegnap az evangélikus templomban közös hangversenyt adott az oului rendőrség énekkara és az O. Poijat együttes. Magyaregresi diákok sikere Huszonnyolc magyaregresi általános iskolás diák rajzait mutatják be a németországi Ennigerlohban a helyi tanulók munkáival együtt. A magyaregresiek az iskola életét, a szakköreikben folyó tevékenységet örökítették meg rajzaikon, festményeiken. Az iskola oklevelet kapott rangos rajzanyagáért. Három diák — Péter Csilla, Ádám Ibolya és Paksi Tamás — külön elismerésben részesült. Szociális diszkont Kaposváron Szociális diszkontüzlet üzemeltetésére keres vállalkozókat a kaposvári önkormányzat. A döntés szerint a lakosság szociálisan rászoruló rétegeinek természetbeni juttatást adnak, s ezt ebben az üzletben lehetne beváltani. A pályázókkal szemben támasztott követelmény, hogy a boltban szeszes italt, dohányárut és luxuscikket nem árusíthatnak.
