Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-07 / 105. szám
1993. május 7., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Megnyílt a szuloki strandfürdő Május elsején megnyitotta kapuit a szuloki gyógyvizes fürdő. A hírhez kapcsolódik az is, hogy elkészült a fürdő idei rendezési terve, amelyben szerepel a környék közművesítése és parcellázása. A hasznosításhoz a tulajdonos, a községi önkormányzat most tőkeerős partnert keres. Rendezvények a berzencei óvodáért Ez év elején a berzencei óvoda nevelőtestülete és a szülői munkaközösség jótékonysági sorozatot hirdetett az intézmény felújításának segítésére. Első rendezvényük a nagy sikerű gyermekfarsang volt, amit a szülők bálja követett. A két rendezvény nettó bevétele ötvenhat ezer forint, s ezt teljesen a felújításra fordítotják. A múlt hónapban nyílt meg egy gyer- mekrajz-kiállítás, valamint az Óvodatörténet képekben című tárlat, amely bemutatja az intézmény fejlődését. 180 munkanélküli Somogy- udvarhelyen Somogyudvarhelyen már több mint száznyolcvanán vannak munka nélkül. A környéken — Csurgón és Nagyatádon is — sorra szűntek meg a munkát adó üzemek, és a falu egyetlen nagy munkaadója, a termelőszövetkezet is gondokkal küzd. A munkanélküliek közül húszán már nem kaptak járulékot, csak az önkormányzat támogatásában bízhatnak. Új iskola építését tervezik Ladon Nyolctantermes iskola felépítését tervezi a ladi önkormányzat. A terveket budapes- ten készíti egy mérnökcsoport. A faluban elkészült két utcának szilárd burkolattal való borítása — ez kétmillió forintba került. Felújították a körjegyzőség épületét és a műemlék jellegű kálváriát is. Építési telkek - Csurgón A Csurgón kialakított építési telkek nagy részét már megvásárolták az építkezni akarók. A város vezetősége úgy határozott, hogy újabb területeken alakít ki telkeket. A városban jelenleg a Török Bálint, a Kert és a Béke utcákban várnak vevőre a házhelyek. Megszépült a templom tornya „AZ ELISMERÉS A KOLLEKTÍVÁÉ IS” Az év nyomozója Barcson A Barcs Városért Alapítvány ez évben először hirdette meg „az év rendőre” és „az év nyomozója" pályázatot. A város lakossága szavazhatott a jelöltekre, s a vártnál nagyobb érdeklődés mellett a napokban értékelték a szavazatokat. Ezek szerint az év rendőre Barcson Pápics Ferenc törzs- szászlós lett, az év nyomozója pedig egy 24 éves fiatalember, Cserti Árpád. Vele beszélgettünk. — Óhatatlanul felmerül a kérdés: a lakosság szemében mitől népszerű egy rendőr. Ha sokat intézkedik vagy ha épp ellenkezőleg: elnéző? — Ezen magam is gondolkodtam, amikor megtudtam, hogy lesz ez a pályázat. Szerencsére, nálunk nyomozóknál ez másként működik. Mi nem bírságolunk, nem jelentünk fel, nem is igen találkozik velünk az átlagpolgár munka közben, csak sértettként, tanúként, vagy gyanúsítottként. — Az utóbbiak, gondolom, nem szavaztak önre. — Nem valószínű. — Kérem, mutassa be pár szóval önmagát. — 24 éves vagyok, és 1990 májusa óta dolgozom a barcsi kapitányságon, bűnügyi technikusi beosztásban, de nyomozói munkát is végzek. A katonaidőmet belügyminisztériumi csapattestnél töltöttem, s ott tiszti vizsgát tettem a katonaság alatt. Onnét egyenes út vezetett ide, a bűnügyi osztályra. Jelentkeztem a Rendőrtiszti Főiskolára, fel is vettek a bűnügyi szakra, most fejeztem be az első évet. — Miként értékeli az elismerést? — Természetesen nagyon örülök, de úgy érzem, ez a kollektíva elismerése rajtam keresztül. A mi munkánk tipikus csapatmunka, egymás nélkül nem tudunk dolgozni. Hogy miért én? Nem tudom. Ugyanúgy lehetett volna akárki más közülünk, de azért egy kicsit büszke vagyok, hogy engem ért a megtiszteltetés. — Befolyásolja-e *ez a további munkáját? — Igen, hiszen ennek ezután is meg kell felelni; még jobban, még nagyobb odafigyeléssel kell végeznem a munkámat. Remélem, sikerül. V. O. Emlékeznek a csurgói öregdiákok Nehéz napokat élnek át a Csurgói Öregdiákok Budapesti Baráti Körének tagjai. Két hete temették a Farkasréti temetőben dr. Boné Andrást, a szövetség elnökét, ma pedig ugyanott vesznek végső búcsút Héjjas Sándortól, a szervezet korábbi vezetőjétől, aki 91 éves korában hunyt el. A Héjjas név Csurgón fogalommá vált. Az elhunyt nagyapja, Héjjas Pál a reformkorban volt csurgói diák. Csokonai tanítványának, darabjai lejegyzőjének, Gentsi Istvánnak a fia az osztálytársa volt. Később egykori iskolája tanáraként ő szerzett először egyetemi oklevelet. Fia, dr. Héjjas Imre a tanítás mellett Csurgó flórájának és faunájának országosan is számon tartott kutatója lett. Héjjas Sándor a nagy elődök iránti felelősség kötelezően felvállalt terhével a csurgói öregdiákok összetartozás-tudatát erősítette. 1967- ben a 175. évfordulóra még ő mozgósított, s még tavaly is leutazott a 200 éves ünnepségekre, és átvehette az év öregdiákja kitüntető címet. Utolsó csurgói útján mindenki boldognak látta. A csurgói gimnázium kétszáz évéből 150 évig az alkotó, teremtő, szervező elmék között mindig ott volt,a dinasztia valamelyik tagja. Április végétől ezzel is szegényebbek lettünk. Horváth József Egy garázda, három áldozat Furcsa verekedés — verés — színhelye volt a barcsi Boróka étterem környéke május elsejének éjszakáján. A munka ünnepén megfáradt dolgozók egyike, akinek kiléte még ismeretlen, egymaga úgy ösz- szevert három másikat, hogy két súlyos és egy könnyebb sérültet kellett orvoshoz vinni. A nyomozás súlyos testi sértés miatt folyik. Mint ahogy azt sem lehet tudni, ki és pontosan mikor indult el horgászni a gyékényesi kavicsbánya-tóra. Az azonban biztos, hogy horgászbotja nem volt, mert valamikor április 28-a és május 1 -je között felfeszítette az egyik horgásztanya ajtaját az ismeretlen tettes, és ahonnét a pecaboto- kon kívül a gázpalackot is elvitte. A zsákmány együttes értéke 25 ezer forint. Kiürül a tárház Szulokban a katolikus egyházközség kifestette a templom tornyát; erre azért is szükség volt, mert tavaly ősz óta esténként kivilágítják. A felújítás költségeit a hívek adományaiból fizették ki. Lassan teljesen kiürül a ri- nyaújlaki szövetkezet burgonyatárolója. Következik a nagy- takarítás, aztán az előkészületek az új termés fogadására. De most még a vetőkrumpli utolját válogatják az asszonyok. Ezek a gumók a szövetkezet közösen művelt öt- ven-hatvan hektárnyi területén kerülnek a földbe. A burgonya a dél-somogyi homokvidék hagyományos, fő növénye. A mindössze ötszáz(Fotó: Király J. Béla) ötven hektáros rinyaújlaki szövetkezethez tartozó női munkásoknak az étkezési és a vetőburgonya termelése hat hónapra biztos munkát ad. Egyedül maradt székhely község Homokszentgyörgy takaréklángon él Homokszetgyörgy sem kerülhette el a hajdani székhely községek sorsát. Nevezetesen, hogy perben áll volt társközségei közül kettővel, és hogy egyedül maradt az eredetileg több településre tervezett intézményeivel. Jellemző ez manapság, s a következménye nem más, mint hogy a falu költségvetésének zömét ezek fenntartására kell fordítani. — Nálunk több mint a felét viszi el a költségvetésnek az iskola — mondta Kulcsár Szilveszter polgármester. — Régebben öt község gyerekei jártak ide, s bár az akkori támogatás sem volt mindig elegendő, mégis jutott másra is a falu pénzéből. Ebben az évben 36 millió forintból gazdálkodhatunk, s ebből több mint 19 milliót kell az iskolára, óvodára fordítani. És ez még csak az egyik intézményünk... Homokszentgyörgyöt mindig „elmaradott térségként” tartották nyilván, és a téeszt is a „kedvezőtlen adottságúak” közé sorolták. Nem véletlenül. — Az 1300 lakosból 191 je- lemleg a nyilvántartott munkanélküli. Közülük húszán már kiestek az ellátási körből, nekik az önkormányzat adja az 5120 forintos segélyt. Számuk az év végére — várhatóan — eléri a százat. Ez akkor már ötmillió forintot jelent évente, s ennek a fele minket terhel. Bár az összeg nem tűnik soknak, mégis van annyi, hogy sokan meg sem próbálnak munkát keresni. De hozzá kell tennem: sok sikerrel amúgy sem járnának. Több település a fejlesztések érdekében lemondott néhány olyan intézmény fenntartásáról, amely nem létfontosságú. Kultúrházak, művelődési központok, mozik zárták be kapuikat, és remény sincs arra, hogy valaha újból megnyílnak. Homokszentgyörgyön másként döntött a képviselő-testület. — Minden létesítményünk működik a faluban, igaz „takaréklángon”. Nem szeretnénk, ha elsorvadnának, mert ha egyszer bezárjuk, nehéz újraindítani. Szerencsére „életbe vágó” fejlesztésekre nincs szükség, ami persze nem jelenti azt, hogy ne lenne mit csinálni. Csak hát most nincs fölösleges pénzünk. Azért költünk járdaépítésre, most készülnek a tervek, és a temetőkerítést is befejezzük ebben az évben Most a telefonhálózat fejlesztése foglalkoztatja őket a legjobban. — Tárgyaltunk a Matávval, és adtunk már támogatásokat a bekötésekhez tavaly. De nem szeretnénk senkit kizárni ebből a támogatásból, ezért 1,2 millió forintot félretettünk a majdani bekötésekre — mondta a polgármester. — A Matáv szakemberei szerint ezen a környéken 1995-ben várhatók tömegesen a telefonbekötések . Varga Ottó Akció a Tüzépen! A DÉLTÜZÉP Rt. Baranya, Somogy, Tolna megyei tüzép-telepein - május 31-ig az Alpesi Bramac tetőcserép még áremelés előtti áron fizethető be:- 5% árengedménnyel vásárolható a Schiedel szigetelt kémény (kizárólagos forgalmazója a DÉLTÜZÉP Rt!)- 19 900 Ft/m3 + áfa áron komplett fa tetőszerkezet méretre szabva megrendelhető! Baranya megyei tüzép-telepek: Pécs, tel.: 72/27-333 Mohács, tel.: 69/11-246 Komló, tel.: 72/82-026 Szigetvár, tel.: 73/11 -232 Siklós, tel.: 72/51-310 Sásd, tel.: 72/75-131 Somogy megyei tüzép-telepek: Kaposvár, tel.: 82/16-233 Siófok, tel.: 84/11-303 Nagyatád, tel.: 82/51-344 Marcali, tel.: 85/10-114 Barcs, tel.: 69 Balatonboglár, tel.: 85/50-648 Balatonfenyves, tel.: 85/61-922 Csurgó, tel.: 44 Csorna, tel.: 82/77-284 Tolna megyei tüzép-telepek: Szekszárd, tel.: 74/11-103 Dombóvár, tel.: 74/66-422 Bonyhád, tel.: 74/51-913 Paks, tel.: 75/10-677 Tamási, tel.: 74/71-130 Tolna, tel.: 74/40-236
