Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-06 / 104. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. május 6., csütörtök Somogyiak az országos küldöttértekezleten Küldöttértekezletet tart hol­nap Budapesten a Magyar Nyugdíjasegyesületek Orszá­gos Szövetsége. A rendezvé­nyen módosítják az alapsza­bályt, megvitatják a nyugdíja­sok érdekvédelmének idő­szerű kérdéseivel foglalkozó állásfoglalást, és új vezetősé­get választanak. Somogyból Kovács Lajos, a megyei nyug­díjasszövetség elnöke, Pécsi József, a szövetség elnökhe­lyettese, Hausz Jakab, a fo- nyódi, Pálfalvi Gyula, a mar­cali és Székely Sándor, a ka- povári egyesület elnöke, to­vábbá Varga Sándor, a So­mogy Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szö­vetségének nyugdíjasfelelőse vesz részt az országos küldöt­tértekezleten. Emelkedett az életjáradék Az előirányzottnál jóval ke­vesebbet — 5,4 milliárd forint­ból „csak” 3,8 milliárdot — fi­zettek ki az állami költségve­tésből kárpótlásra, így mód nyílt arra, hogy az életüktől vagy szabadságuktól politikai okok miatt megfosztottak mi­nimális életjáradékát egy mi­niszteri határozattal havi 7 ezer forintra emeljék. Az eddig benyújtott mintegy 300 ezer kárpótlási igénynek több mint háromnegyedét kárpótlási jegyben, a többit életjáradék­ban teljesítették; saját jogon 48 ezren, házastársi, élettársi jogon pedig 21 ezren része­sültek életjáradékban. Levél a miniszternek A nők nyugdíjkorhatárával kapcsolatban írt levelet dr. Surján László népjóléti minisz­ternek a Magyar Nők Szövet­sége. Dr. Asbóthné Thorma Judit, a nőszövetség elnöke arra kéri a minisztert, hogy jogszabályértelmezésben „te­gye helyre” a korkedvezmé­nyes nyugdíj, az előnyugdíj és a megváltozott munkaképes­ségűek járadéka megállapítá­sának feltételeit, mert jelenleg ezeket a munkaügyi közpon­tok és a munkáltatók nem azonos módon értelmezik — olvasható a miniszternek kül­dött levélben. A törvény nem rendelkezik az átmeneti idő­szakról, így előfordul, hogy egyes munkáltatók nem 1994. december 31-ét követően, hanem már most is egy évvel korábban szeretnék a nőket nyugdíjba engedni... Megbeszélések politikusokkal A közelmúltban több párt­vezetővel, ismert politikussal találkoztak az országos nyug­díjasszövetség képviselői, ve­zető testületének tagjai. A Magyar Nyugdíjasegyesületek Országos Szövetségének vá­lasztmányi ülésén például — az elnökség meghívására — részt vett Orbán Viktor or­szággyűlési képviselő, a Fi­desz elnöke, aki felszólalásá­ban a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Találkozott a szövetség vezetőivel Horn Gyula országgyűlési képvi­selő, az MSZP elnöke is. Megállapodtak abban, hogy a jövőben is rendszeres konzul­tációt folytatnak a nyugdíjasok helyzetéről, s egyeztetik szo­ciálpolitikai elképzeléseiket. Ugyancsak tárgyalást folytat­tak a nyugdíjasszövetség ve­zetői a Demokratikus Kis­gazda és Polgári Párt vezető­ségével, s megállapították: vannak még tartalékok ahhoz, hogy a nyugdíjasok anyagi helyzetén javítsanak. A Rinyától a Balatonig sodorta az élet A hetvenötödik évébe lépő Zákányi Kálmánt, a fonyódi Petőfi SE ma ismét aktív ügy­vezető elnökét már vagy húsz évvel ezelőtt is „a Papá”-nak szólították Fonyódon. Rinyaúj- lakon született, majd közigaz­gatási képesítést szerzett és Csokonyavisontán segédjegy­ző lett. A háború után „osztályide­genné” nyilvánították, ötven- ben kirúgták a közigazgatás­ból és munkahelyként a bá­nyát vagy az építőipart ajánlot­ták neki. Az ifjú Zákányi azon­ban mást választott: postai kézbesítést Ordacsehiben. Hordta a leveleket, a csoma­gokat, az újságokat, ahogyan azt az akkori csehi postames­ternő — később ő.t vette el fe­leségül — meg a rendtartás előírta. A volt „főnökasszony- nyal” most együtt örvendez­nek a három unokának és a három dédunokának... Három évig tartó kézbesítés után hívták Fonyódra, a járási tanácsra, s a pénzügyi osz­tályon ragadt tizenhat eszten­dőre. Ezután hét évig — nyugdíjazásáig — az illetékhi­vatal helyi kirendeltségének volt a vezetője. Zákányi Kálmán nemcsak a saját gyerekeit szerette, ha­nem általában az ifjúságot — különösen a sportolni vágyó nemzedéket! A helyi sport ve­zetői akkoriban azon tüstén­kedtek, hogy a Várhegy alatti katlanban igazi sportpálya épüljön! Az időközben sport­köri elnökké választott „Papa” a kezdeményezés élére állt. — Hallottam, hogy egy sportbarát tanár, Hajba József a diákjaival nekivágott, hogy a hegyoldalból feltöltse a pálya keleti végében levő, irdatlan gödröt. Ma is vallom, hogy az akkori kezdeményezés nélkül most aligha tartanánk ott, ahol vagyunk — emlékezik az idős sportvezető. Már az is fantasztikus terv­nek látszott, hogy a pálya köz­ség felőli oldalán, a hegyol­dalban öltöző épüljön! A szin­tén sportbarát Varga János kőműves, Bogdán János ács meg a helyi szakmunkás- képző intézet építőipari tanulói beépítették a korábban épít­kezésre használhatatlannak tetsző területet. Az önzetlen társadalmi segítők építettek aztán az öltöző mellé egy ifjú­sági sportszállót, éttermet. A „Papához” közelállók is el- ámultak, amikor előállt a sportcsarnok építésének a gondolatával... — Még a megyeszékhelyen sem jutottak el odáig, hogy sportcsarnokot építsenek — mondták, viszont, amikor fel­tárta, hogy a BIB-nél, az Or­szágos Sporthivatalnál meg a megyénél megígérték az anyagi alapok megteremtését, már mind többen állították: a „Papa” ezt is keresztülviszi... És Zákányi Kálmán belevá­gott. 1980. augusztus 20-án, Kaposvárt megelőzve, a fo- nyódiak felavatták sportcsar­Zákányi Kálmán, a „Papa” nokukat! A létesítményt azóta is birtokolják a fonyódi oktatási intézmények tanulói, s régeb­ben jártak itt NB l-es labdarú­gók, kosarasok, kézilabda- csapatok, még külföldi sport­körök is. Zákányi Kálmán ismét a so- portért dolgozik, pedig ma fennmaradni a pénzes, nagy egyesületeknek is küzdelmet jelent, hát még az olyan mini­sportkörnek, mint amilyen a fonyódi Petőfi... Nem telik főál­lású ügyvezetőre, sőt, hat­nyolc dolgozót el kellett bocsá- taniuk. Ilyen körülmények kö­zött ki más vinné a sportköz­pont ügyeit, mint ő — vagyis a „Papa”. Visszahívták, s ő en­gedett a hívó szónak. Most is úgy látja el a feladatát, mint korábban: fizetség nélkül... Kovács Sándor Példaadó reménykedők Május első napjai az idén hétvégére estek, követke­zésképp ki-ki kénye-kedve szerint igazi tavaszi kikap­csolódást választhatott. Per­sze, akadt, aki nem ezt tette... A földművelő például ezen a szombaton és vasárnap sem tétlenkedett. Főként az idősebbje, a „nyugdíjas pó- gár” volt az, aki fittyet hányt a naptárra, s egy parancsnak engedett csupán: a határ pa­rancsának. Az ilyenkor szo­katlan, nyári hőségben szinte állt a levegő, a virágba borult gyümölcsfákat körül­dongták a méhek, a harago- szöld színű vetések úgyszól­ván szemlátomást nyúltak följebb és följebb. Hencse és Gyöngyös­puszta között láttam: a szé­pen elmunkált földbe kukori­cát vetett a traktor vontatta gép. Vasárnap volt, május másodika. Sudár májusfák nyurgultak néhány kiskapu mellett — az előző napra, szombatra virradóra állítot­ták őket jókedvű fiúk az utca széplányainak. A földmű­velő, ha erőltette a szemét, a traktor mellől talán a sörös­üveg csillogását is láthatta, amint a májusfa tetején megcsiklandozta a kacér­kodó napsugár. Tavaszi reménykedők. Munkával indultak a májusi határnak. A traktoros gazda, a hónuk alatt jelölőkarókat cipelők — a föld emberei. Akiknek ez az életük, min­dennapjaiknak ez ad értel­met. Tegnap is ez adott, s holnap is ettől várják. — hf — Azt támogatják, aki igénybe veszi Utalványok üdüléshez a kaposvári és a földvári irodából Az új üdülési rendszer sze­rint minden nyugdíjas élhet a kedvezményes üdülés lehető­ségével. A 2000 forint névér­tékű üdülési utalványokat fél­áron kapják meg a kedvez­ményezett nyugdíjasok és hozzátartozóik; az üdülés költsége és az utalvány értéke közötti különbséget kész­pénzben kell kiegyenlíteni. A támogatás mértéke sze­mélyenként eltérhet. Az idei üdülési utalványok elosztásá­nak sávos rendszere a nyugdí­jasoknál: Ha a nyugdíj összege nem több 10 000 forintnál, akkor egy fő egy hétre maximum 8000 forint értékű utalványt vásárolhat, s ebből a támoga­tás mértéke 4000 forint. 10 001 és 15 000 forint kö­zötti nyugdíj esetében a megvehető maximális utalvá­nyérték 6000 forint, s a támo­gatás itt 3000 forint. 15 001 fo­rinttól 20 000 forintig terjedő nyugdíjösszegnél 4000 forint a személyenként és hetente vásárolható utalvány értéke, a támogatás pedig 2000 forint. Aki 20 000 forint feletti nyugdí­jat élvez, az 2000 forint értékű utalványt vehet s ebből 1000 forint támogatást kap. Nyugdíjasok a Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Rt irodáiban — az utolsó nyugdíjszelvény felmutatásá­val — közvetlenül kapnak tá­mogatást. Somogybán ká irodát is működtet az rt, ezek címe: 7400 Kaposvár, Fi u.10. (Tourinform Iroda), te, (82) 16-349, illetve 8623 Balr tonföldvár, Spur István u.& tel.: (84) 40-255. Ismerd meg Somogy megyét! Ismét kirándulnak a kaposváriak EZT MONDJA A TÖRVÉNY Az öregségi nyugdíjról Kik részesülhetnek korkedvezményben? Gyorsan népszerűvé vált mozgalmat indított tavaly a Nyugdíjasok Kaposvári Egye­sülete: Ismerd meg Somogy- országot! elnevezéssel autó­busztúrát szerveztek, s ennek keretében kiránduló csoportok indultak a megye különböző, történeti vagy néprajzi érde­kességeket kínáló részébe. A résztvevők igencsak sikeres­nek tartották a túrát: minden alkalommal felejthetetlen él­ményekkel gazdagodva tértek haza Kaposvárra. A program az idén tovább folytatódik. Május 18-án, ked­den kirándulást szervez tagja­inak a nyugdíjasegyesület, s az útiterv ezúttal is színes, vál­tozatos és főként tartalmas Azt a régi szokást, mely tegnapelőtt, azaz Flórián nap­ján dívott. Május 4-én, a tűzol­tók, a kéményseprők, a csa­ládi tűzhelyek védőszentjének napján a férfiak gyújtottak tü­zet a konyhában, mert úgy vél­ték, ezzel megvédhetik a há­utazást ígér a megyeszékhely­től északra eső területen. Az első állomás Igái: a csoport fürdéssel kezdheti a napot. Andocson a templomot, Zalán pedig a Zichy Múzeumot te­kinthetik meg. Tabon hoszabb lélekzetű programot tervez­nek: előbb Czinke Imre fafa­ragó népi iparművész alkotá­saival ismerkednek meg, majd Nagy Ferenc galériájába láto­gatnak és találkoznak a mű­vésszel is. Az auóbusz-kirándulásra a nyugdíjasegyesület kaposvári központjában (Fő u. 37-39. Ill.em.312-es ajtó) lehet je­lentkezni; a részvételi dij 500 forint, s ez két étkezést is tar­talmaz. ; zat a fűztől, a villámcsapástól. Az ezen a napon vetett kuko­rica gazdag termést hozott, az ekkor vetett bab, borsó viszont nem kelt ki rendesen. A diny- nyemagot, mielőtt elvetették, tejjel öntözték, hogy a termés majd édes legyen. Az öregségi teljes nyugdíjra a hatvanadik életévét betöltött férfi és az 1995. január 1 -je előtti időpontban az ötvenötö­dik életévét betöltött nő jogo­sult, ha húszévi szolgálati időt szerzett, illetve az előzőkben említett életkort — ideértve a korkedvezményes életkort is — 1991. január 1 -je előtt be­töltötte, és eddig az időpontig legalább tízévi szolgálati időt szerzett. A nő öregségi nyugdíjkorha­tára 1994. december 31-ét követően kétévenként egy- egy évvel emelkedik. Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki húszévi szolgálati időt ugyan nem szerzett, azonban az említett életkort 1991. január 1 -je és 1993. jú­nius 30-a között eléri, és lega­lább tízévi, 1993. június 30-át követően — nő 1994. decem­ber 31-ét követően — a meg­határozott életkort eléri és le­galább tizenöt évi szolgálati idővel rendelkezik. Az, aki az öregségi nyugdíjra való jogo­sultságát e rendelkezések fi­gyelembevételével megsze­rezte, az igény érvényesíté­sének időpontjában irányadó feltételekre való tekintet nélkül jogosult az ellátásra. Az elő­zőkben meghatározott korha­tár betöltése előtti időponttól történő nyugdíjbavonulás le­hetőségéről és feltételeiről, il­letve a korhatár további eme­léséről külön törvény rendel­kezik. A szervezet fokozott igény- bevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártal­mas munkát végzők korked­vezményben részesülnek. A törvényben meghatározott korhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jo­gosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál na­gyobb nyomású légtérben dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvez­ményre jogosító munkakörben végzett minden újabb ötévi — nőnél négyévi — , illetőleg az egy légköri nyomásnál na­gyobb nyomású légtérben végzett minden újabb három­évi munka után. A korked­vezményre jogosító munkakö­röket (munkahelyeket) a kor­mány állapítja meg. (Ezek jegyzékét a 89/1990. (V. 1.) MT-rendelet l.számú mellék­lete tartalmazza.) Az öregségi nyugdíjra a jo­gosultság azzal a nappal nyílik meg, amelyen az igénylő az öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte. Ha az igénylőnek eddig a napig nincs meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati ideje, a jogosultság az elért szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg. A rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjas öreg­ségi nyugdíjra nem jogosult. Az öregségi nyugdíjra való jo­gosultságot a baleseti rok­kantsági nyugdíj csak abban az esetben zárja ki, ha ennek összegét szolgálati időként fi­gyelembe vehető jogviszony­ban elért kereset alapján álla­pították meg. Az öregek még ismerhetik

Next

/
Thumbnails
Contents