Somogyi Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-03 / 101. szám
1993. május 3., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A marcali tévé mai műsora 18.50. Képújság. Kb 19 órától Hétfő esti hírmagazin. Benne: Az önkormányzati lakások eladásáról - Átadták a Zita királyné alapítvány díjait - Tanácsok a kiskertek tulajdonosainak - Gamesz-vélemény a lomtalanításról - Gyermek- tánccsoportok találkozója Együd Árpád emlékére - Hírek, sport. 20 órától Tv-mozi: A napisten bárkája (USA-ka- landfilm, 106'). Vita a szociális juttatásokról Lengyeltóti képviselő-testü- lete április 29-én első nekifutásra tárgyalta a sokat vitatott szociális törvény helyi szabályrendeletének megalkotását. A döntéstől sok függ, hiszen a szociális, nevelési, gyámügyi és egyéb, pénzbeli juttatások, valamint az olyan, természetbeni segélyezési formák, mint például a lakás- támogatás, sok helybéli rászoruló életkörülményét javíthatják. Ötvenezer forint építkezőknek Legutóbbi április 27-i ülésén Buzsák képviselő-testülete arról hozott határozatot, hogy munkáltatói lakásépítési támogatásban részesít négy pedagógust. Ennek eredményeként Gelencsérné Proity Mária, Nagyné Horváth Mária, Madarászná Proity Mariann és Joó Péterné ötven-ötvene- zer forintos lakásépítési, illetve lakásbővítési, vissza nem térítendő kölcsönt kapott. Késik az átadás Somogyváron Csövek hiányában csúszni fog a község egészét érintő gázvezetékrendszer átadása. A szeptemberben kiírt versenytárgyaláson a marcali Biocél Kft nyerte el a kivitelezési munkálatokat. Ám a téli, időjárási gondok késleltették a gázvezeték építését. Az ötvenezer forintos önköltséggel készülő vezeték több mint kétszáz lakást lát el gázzal. Hová, hová Hétrőfös? Ezzel a címmel mutatta be mesejátékát a Budapesti Kamaraszínház pénteken, a marcali kulturális központ színháztermében _ délelőtt, majd a másfél órás produkciót délután is megismételték a helybeli óvodások és kisiskolások legnagyobb örömére. Kedvencei a szappanok Nem mindennapi hobbi rabja Marton László 35 éves festő. Szappanokat gyűjt. Különleges voltát az adja meg, hogy sem a Ki mit gyűjt? katalógusban, sem a Guinnes rekordok könyvében nincs szappangyűjtő. A tíz éve kezdődő szenvedély eredménye ma már csaknem ötszáz különböző szappanra tehető. Miskolci művész készíti az emlékművet Niklán parkolókat építenek Harmincöt település harca a DRV-vei Berzsenyi Dániel hangulatos kis falujában, Niklán a költőről elenvezett főutcán széltében-hosszában sár- gamellényes munkások javítják az átmenő forgalom terheinek jócskán kitett burkolatot. Dómján Nándor tiszteletdíjas polgármester sok mindent elmondott a község mindennapjairól, a lakosságot foglalkoztató problémákról. A belvíz mindig is sok gondot okozott a településnek. Az árkokra és az átereszekre csaknem 5 millió forintot különített el a képviselő-testület. Bonyolítja a kivitelezést, hogy a földhivatalnál nem volt feltérképezve a Nikiét keresztül-kasul behálózó belvízrendszer, így sok család olyan telekre építkezett, amelyen nem ásták ki az elvezető árkokat. Pótlásukról utólag kell gondoskodni. Erősödő idegenforgalomról számolhat be a helyi múzeum. Nyaranta sokan elzarándokolnak a temetőbe, hogy a költő síremlékénél elhelyezzék a tisztelet virágait. Ezért is fontos, hogy a temetőhöz vezető majd egy kilométer hosszú utat szilárd burkolattal lássák el. Az idei költségvetés 2,5 milliót szán erre, hiszen a végcél az, hogy Nikla kül- és belterületén valamennyi utat portalanítsanak. Autóbusz- és gépkocsiparkolót is terveznek. Ez főleg a főszezonban meq könnyítené a közlekedést. A megyei arányokkal megegyező mértékű a munkanélküliség. A 869 lelket számláló faluban sok az időskorú, a rendszeres szociális járulékban részesülő. A keresőképes lakosságot sújtó munkanélküliség már tíz százalék fölött mozog. Sokuknak 1993-ban lejár a segély is, 46 személy részére az önkormányzat kénytelen majd jövedelempótló támogatást nyújtani. Életveszélyes állapotok uralkodnak az általános iskola háza táján. A régi napközis intézmény Szükség van a takarékosságra Ne csak kérjenek az intézmények Meg kell szüntetni a bázisszemléletet Legutóbb a marcali ön- kormányzat irányítása alá tartozó intézmények — a bölcsőde, az óvodák, az általános iskolák, a szakképzők, a gimnázium, a zeneiskola, a könyvtár, a kultúr- ház, a városi televízió, a múzeum, a családsegítő-nevelési központ, a gyermekélelmezési központ és a gamesz — működéséről és költségvetéséről tartottak testületi ülést. Dr. Sütő László polgármester elmondta, hogy tiszteletben tartja az intézmények önállóságát, de elvárja az önkormányzat tájékoztatását, hogy ne csak akkor keressék meg, ha szükségük van valamire. A polgármesterhez tartoznak az intézmények munkaügyi problémái, feladatköre, a költség- vetésben nem szereplő pénzügyek és a külföldi kapcsolatteremtések. Árvái Zoltán jegyző mindig helyettesíti a polgármestert az intézmények működési szabályaival kapcsolatos ügyekben, az irodavezetők és szakreferensek közötti vitás kérdések eldöntésében és a testületi beszámolók egyeztetésében. A testületi ülés második felében a közalkalmazotti törvényről volt szó. A kollektív szerződés alapján határozzák meg a szabályokat. Közalkalmazotti tanácsokat kell alakítani ott, ahol 15 felett van a dolgozók létszáma, ahol pedig ez alatt, ott közalkalmazotti képviseletet kell létrehozni. Árvái Zoltán jegyző hangsúlyozta, hogy irányításfelügyeleti fórumok kialakítására van szükség, a közművelődési, oktatási és egyéb ellátási területen. Az intézmények finanszírozását új alapokra kell helyezni, fontos, hogy megszűnjön a bázisszemlélet. Nem az a megoldás, hogy az inflációt követve mindig több és több anyagi támogatást nyújtanak, hanem az, hogy a feladat ellátásának költségeihez igazodnak. Szalai Erika Örök a dilemma: a tyúk volt-e előbb, avagy a tojás... Pusz- taberény és Lengyeltóti között gondolkodtatott el ismét az örök talány, megpillantva a gondosan kihelyezett tábla mögötti szeméttelepet. Ha a Föld napjára nem is, de remélhetően a balatoni szezon kezdetére eltűnik ez a szinte mindennapos szégyenfolt. tetőszerkezete úgy megrogy- gyant, hogy a födémszakadást elkerülendő, alá kellett dúcolni a konyha-ebédlőt. Az állagmegóvás vagy az esetleges csere költségei több millióra rúgnak. Sajnálkozik a polgármester, hogy erre bizony az idén sem futja. Rendezni kellene az iskolaudvart és a pályát — minden a pénztől függ. Kellemesebb dolgokról szólva Dómján Nándor a lakossági kezdeményezésre emelendő háborús emlékművet említi. Szakonyi Péter Miskolcon alkotó szobrászművészt kérte fel a körjegyzőség a 600 ezer forintos emlékmű elkészítésére. A felállítás helyével kapcsolatos nézeteltéréseket közmeghallgatáson tisztázták: valószínű, az iskola előtti elkerített területre kerül majd a kompozíció. Jó hír még az itt élőknek, hogy ebben az évben a Táncsics Mihály utcában is vezetékről kapják az ivóvizet. A közkifo- lyós rendszert céltámogatással sikerül megvalósítani. (cs. k. e.) Tornaterem épül Somogyváron Tornaórákra, tömegsportra és egyéb, látványos nagy- rendezvényekre alkalmas, korszerű tornacsarnokkal gazdagodik Somogyvár. A több lépcsőben épülő beruházás földmunkáit már megkezdték; a kiszolgáló helyiségekkel együtt csaknem ezer négyzetméteres csarnok acélszerkezetét a dunaújvárosi Dunaferr K-Spon Kft gyártotta. A 70 milliós építkezés költségeit túlnyomó részben az önkormányzatnak kell kigazdálkodnia, ám 25 milliót sikerült elnyerni a Belügyminisztérium által kiírt pályázaton is. A község elöljárói által szorgalmazott egészséges életmód és testkultúra céljait szolgáló tornatermet várhatóan 1994-ben adják át. A nemzetközi szabványok szigorú megtartásával készülő létesítmény megfelelő lesz versenysportok és bemutatók színvonalas megrendezésére. Terméketlen vita, képtelen kötélhúzás — röviden talán így jellemezhetnénk azt a „hadihelyzetet”, amely immár jó ideje tart a Marcali Vízmű Szakasz- mérnökségéhez tartozó 35 település önkormányzata, másrészt a Dunántúli Regionális Vízmű között. A tét természetesen a víz. Számos előcsatáro- zás — tanácskozások, viták — után, párilis 30-án Lengyeltótiban, valamennyi érintett helység nevében és képviseletében, mondhatni: önkormányzati csúcstalálkozóra került sor dr. Sütő László, marcali, valamint Papszt Lajos, lengyeltóti polgármester között. Fontos tanácskozásukon részt vett dr. Suchman Tamás országgyűlési képviselő is, aki természetesen alapos ismerője eme áldatlan, vitás kérdésnek. Dr. Sütő László is inkább csak a hivatalos formaság betartása okán emlékeztette a képviselőt és lengyeltóti kollégáját arra, hogy a települések gyakorlatilag már a parlamenti választásokkor, mondhatni: zászlajukra tűzték, hogy a városukban (községükben) működő infrastruktúrát, illetőleg a díjmegállapítás jogát és felelősségét magára vállalják. Nem kizárólag, de nem is utolsó sorban azért, mivel ellenkező esetben olyan képtelen helyzet alakulhat(na) ki, hogy akár ugyanazon szakaszmérnökséghez tartozó helység víz- és csatornadíjai lényegesen eltérnének egymástól. Egyben arra is emlékeztetett a marcali polgármester, hogy a DRV képviselőivel már igen sok megbeszélést (vitát) folytattak a vagyonátadásról, de ezideig minden kísérlet kudarcot — ne mondjuk: hajótörést — szenvedett vízművek ügyben. A DRV ugyanis kizárólag a nyomvonalon belül futó - egyébként a legtöbb helyen immár teljesen elöregedett, bármely pillanatban, óriási költségek árán cserére szoruló —, föld alatti vezetékrendszert hajlandó csak önkormányzati tulajdonban adni, a működtető technikát eszközöket azonban nem. Ezt a tarthatatlan állapotot szeretnék végre e térség ön- kormányzatai megnyugtatóan megoldani, és úgy tűnik, a múlt pénteki megbeszélés eredményeként talán sikerül kimozdítani ebben a régióban (is) ezt a nagyon fontos problémát. Suchmam képviselő minden esetre *még egy, valamennyi érintett település vezetőjének részvételével megtartandó tanácskozást javasolt, melyet követően ezután parlamenti inter- pellálásra kerülhet sor. (kun) Évtizedeken őrizte, pátyolgatta a hatodik x-ét is megért Kühne-féle vetögépet Tanasics István Buzsákon. Képünkön az 1200 négyszögöles zártkerti földjén vetette a kukoricát a matuzsálem előtt pöfögő, saját kivitelezésű traktorával. Az „erőgépet” Trabant motorból eszkábálta az ügyeskezü ezermester, gazdaember és farmer... (Fotó: Király J. Béla) Joghézagok közt, ellenszélben • • Öreglak ragaszkodik a vagyonához Akár örömünnepet is ülhetnének az öreglakiak mostanában: április utolsó napjaiban végre „jogerőre” emelkedett az a régi kívánságuk, hogy 19 évi kényszerű közösség után kiválhassanak a buzsáki központú Forrás Tsz-böl. Örömről azonban szó sincs. Horváth Endre polgármester és Neszményi Zsolt jegyző sorolja az okokat. Tizenkilenc évvel ezelőtt Öreglak is áldozatul esett az erőszakos tsz-össze- vonásnak. A szomszédos Táska faluval együtt Buzsák- hoz csatolták őket. Öreglak, az akkor, ily módon kialakult 170 millió forint értékű vagyon 39 százalékát adta. (Egyebek közt a még szinte vadonatúj gépparkjával járult hozzá a „nagy család” vagyonához.) Majd két évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy számukra is lehetőség nyíljon a törvényes váláshoz. A szétváláshoz, természetesen, hiszen számukra a válásnak ez a formája biztosította volna, hogy amit annak idején bevittek, mindazt most visszakapják. Igen ám, de a „demokratikus” törvények szerint ehhez az szükséges, hogy a közgyűlésen a tagság kétharmada mondjon igent kérésükre. Erről azonban még csak nem is álmodhattak, hiszen a buzsákiak létszámfölénye kétségtelen, másrészt viszont — tudhatjuk meg az öreglakiaktól — olyanra még nem volt példa, hogy egy gyűlésre ennyien elmentek volna. Szétválás helyett tehát — ez alapot teremtett volna az igazságos vagyonmegosztásra — egyetlen esély maradt az önállóságra: a kiválás, annak megannyi hátrányával. Annyi már bizonyos, hogy a'170 milliós vagyonból jó, ha nyolcmilliót kaphatnak. Ez bizony a 39 százalékuk arányában siralmasan kevés. Arról pedig, hogy magából a földből mennyi lesz a jussuk — egyelőre fogalmuk sincs, mint ahogy vérmes reményeik sem lehetnek. Az egyetlen, „kézzel fogható” eredmény, hogy a község határában, ingyenes használatra kiadhattak úgy 250 hektár körüli területet művelésre a kárpótlási jeggyel rendelkezőknek és a részarány-tulajdonosoknak. Vethettek búzát, rozsot, következhet a kukorica. Szeretnék, ha ezekben a nehéz időkben legalább a nyugdíjasok illetménykukoricáját biztosíthatnák. A későbbiekben pedig igazi, demokratikus alapon szerveződő faluszövetkezetet kívánnak alakítani. A végkifejlett azonban még távolinak látszik. Az öreglakiak olyan törvényt szeretnének, amely biztosítja, hogy ami a falué volt, az a falué legyen. Ne Buzsáknak termeljen az öreglaki határ! (ku-ti)
